Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
Megkezdődött a Magyar Szocialista Munkáspárt XIIL kongresszusa 3 A jövőben is az a célunk, bogy a nemzet minden alkotó erejét tömörítsiik Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Pártunk történetében jelles nap a rnai, amikor megkezdte munkáját XIII. kongresszusunk. Ez rendkívül fontos esemény a párt, a kommunisták, s egész társadalmunk számára is, hiszen a párt, vezető szerepéből következően, rrveghlatá-* rozó befolyást gyakorol az ország fejlődésére, népünk életére is. Nagy fontosságú esemény kezdetén veszünk részt, mert sok függ attól, hogyan dolgozik a kongresszus, amelynek jó munkát kívánok. Szívből köszöntőm a küldötteket, s a hazai meghívottakat, akik fontos tényezői pártunk, társadalmunk életének. Külön is köszöntöm a veteránokat, akik a ma élő nemzedékek számára utat törtek a forradalmi átalakuláshoz, s szövetségeseinket, akikkel együtt harcoltunk eddig, és ezt tesszük a jövőben is. Én is szeretném üdvözölni külföldi meghívott vendégeinket, a szooialista és a szocialista orientációjú országok pártjainak küldötteit, Európa kommunista és munkáspártjainak képviselőit, valamint azokat a megfigyelőket, akik megtisztelték kongresszusunkat. A mi pártunk hazafias és internacionalista párt, a népek barátságának híve. Ezért külföldi vendégeinknek külön megköszönöm, hogy kongresszusunk nemzetközi jellegét már jelenlétükkel is erősítették. Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolóját ezúttal a kongresszus minden küldötte tíz nappal korábban megkapta, s kezükben van már a meghívottaknak s külföldi vendégeinknek is. Ennek az az előnye, hogy küldötteink — a kongresszus hivatalos okmányait megismerve — jobban fel tudnak készülni a munkára, s a meghívottak, vendégeink is jobban megértik a kongresszusunk fő okmányaiban foglaltakat Kiegészítésként néhány szót kívánok szólni a felkészülésről. Az Irányelvek vitája pártunk több mint 25 ezen> alapszervezetében és az 1317 pártórtekezleten rendben megtörtént. A szervezeti szabályzatnak, a Központi Bizottság döntésének megfelelően megválasztották a 935 kongresszusi küldöttet. A Központi Bizottság döntését azért hangsúlyozom, mert most — egy nagyobb helyiség adta lehetőséggel élve — a párttagság nagyobb szómban képviseltetheti magát: korábban csak 1300, most pedig 1000 párttag után van jelen egy küldött a kongresszuson. Kongresszusunk körülményeit vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy bonyolult világhelyzetben élünk.. Itthon gondokkal terhes öt esztendő van mögöttünk. Hangulatilag szerepet játszott az idei rendkívül hosz- szú és keserves tél, a vele járó energiaellátási, sőt, a lakosság fűtési gondjait is Kádár János szóbeli előterjesztése szaporító problémákkal. S végül gondolnunk kell a január végi, kényszerszülte áremelésre is. Kedvező körülményként vehetjük számba ugyanakkor azt a pártszerű, nyílt és konstruktív vitát, amely az egész párttagsági kongresz- szusi felkészülését jellemezte. A vitában nagy volt az aktivitás, hiszen párttagságunk több mint 20 százaléka fejtette ki véleményét. A tanácskozásokon sok probléma is felvetődött, közöttük az országban vitatott kérdések is, így az életszínvonal alakulása, az idősek, a nyugdíjasok, a pályakezdő fiatalok helyzete. Többen szóltak — egyebek között — a különböző kisvállalkozásokról, vagy a kereskedelemben és más területeken is tapasztalható visszásságokról. A felszólalók felelősen, a javítás szándékával vetették fel ezeket a problémákat. A kongresszusi felkészülés során mindenütt — pártrendezvényeken és szélesebb körben is — méltóképpen emlékeztek meg felszabadulásunk 40. évfordulójáról. Jó érzéssel szólok arról is, hogy a felkészülés nagy munkájában, a széles körű pártvitában a Központi Bizottság irányelveinek alaptételei helyeslésre találtak, s a párttagok egyöntetűen óhajként, igényként fogalmazták meg, hogy a párt folytassa fő politikai vonalát, a kongresszus adjon cselekvési programot a párttagságnak, dolgozó népünknek. A kongresszusi előkészületek során lezajlott vita tapasztalatait a Központi Bizottság a kongresszusi okmányokban igyekezett hasznosítani. Kedves elvtársak! A Központi Bizottság jelentést tett a végzett munkáról, amelynek megítélése a kongresszus joga. Az értékelésnél kérem, vegyék figyelembe, hogy bár a XII. kongresszuson meghatározott valamennyi célt nem tudtuk elérni, de a Központi Bizottság minden tekintetben, mindenkor és minden kérdésben kemény munkát végzett és a jóra törekvés, a szocialista építés előmozdítása vezérelte. A Központi Bizottság mindvégig nyílt poli^kát folytatott. Eredményekről is szóltunk, amikor az helyes és szükséges volt, de a problémákat és a nehézségeket sem titkoltuk soha a párttagság, népünk előtt. Nagyon fontos, hogy a sújyos gondokat és problémákat nem igyekeztünk a szőnyeg alá söpörni, s ezekről a Központi Bizottság mostani beszámolója is nyíltan szól. Itt, a kongresszusi teremben a küldöttek között társadalmunk minden osztálya, minden dolgozó rétege, sőt talán minden hivatása képviselve van: munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek, alkalmazottak, tudósok, művészek, írók, újságírók, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói, a fegyveres erők és a sportélet képviselői. De varázslók, csodatévők nincsenek közöttünk. Ezért senki ne várja ettől a nem egészen ezer embertől, hogy négy nap munkájával csodát tud tenni. De az a véleményem, hogy kongresszusunk becsülettel el fogja végezni azt, amit párttagságunk és az ország népe elvárhat: behatóan és nyíltan megvitatja az öt év alatt végzett munkát, felelősen és komolyan számot vet a körülményekkel, amelyek között dolgozunk, és felelősen határozza meg a további cselekvés útját, munkaprogramot ad párttagságunknak és szocializmust építő dolgozó népünknek. Mély meggyőződésem, hogy ezt a feladatát el fogja végezni a kongresz- szus: ehhez kívánok sikert minden küldöttnek. A kongresszus hivatalos beszámolója az elvtársak kezében van. Én arra kaptam a Központi Bizottságtól megbízást, hogy vitaindítót tartsak, s a bevezető keretében felhívjam a jelenlévők figyelmét néhány olyan kérdésre, amely jelenleg párttagságunkat, az ország népét, a határainkon túl élő barátainkat, szövetségeseinket, küzdőtársainkat is foglalkoztatja. Kedves elvtársak! Pártunk a magyar munkásosztály forradalmi élcsapata, marxista—leninista* hazafias és internacionalista párt. Történelmünk során a szocialista fejlődés következtében pártunk a nép pártja, társadalmunk vezető ereje lett; igyekszik ennek a küldetésének becsülettel eléget tenni. Pártunk feladatának tartja — mert csak így létezhet és dolgozhat —, hogy a tö- inegekkel összeforrva tevékenykedjék. Vezérlő gondolata és eszméje, hogy a jövőben is kiérdemelje — a munkásosztály, a dolgozók bizalmát, amelyet történelmi harcokban vívott ki. Teljes mértékben bízik és támaszkodik munkásosztályunkra, dolgozó parasztságunkra, egész dolgozó népünkre! Ez így volt eddig és így lesz a jövőben is. Politikánkat folyamatosan meg kell újítani Pártunkat szilárd elvek és nem dogmák vezérlik. Arra törekszik, hogy a fejlődés új problémáira is megtalálja a helyes, szocialista választ. Hiszen az élet gyorsan halad, a társadalom fejlettebb fokán új kérdések jelentkeznek, amelyekre az évtizedekkel, vagy akár a tíz vagy húsz évvel ezelőtt adott válasz már nem felel meg tökéletesen. Ezért folyamatosan meg kell újítani politikánkat. Hogy ez az elmúlt öt esztendőben milyen mértékben sikerült — a kongresszus bírálhatja el. Mi az elviekben szilárd, a napi politikában körültekintő és megfontolt, a megújulásra kész pártot tekintjük az' eszményünknek. A kommunisták egyenjogúak valamennyi állampolgárral. Nem tartanak igényt több jogra, és természetesen azt sem kívánhatja senki, hogy hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Ügy véljük, azonban, hogy aki a szocializmusért harcol, az a kötelezettségből az átlag állampolgái- nál többet vegyen magára a jog szerinti járandóságból pedig — ha lehet — inkább szervezet, fejlődik, növekszik, az elmúlt öt évben is egészségesen gyarapodott. Mintegy 60 ezerrel növekedett a párttagok száma, amely ma meghaladja a 870 ezret. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagfelvételnél, tehát a párt építésénél sohasem szabad a merev statisztikai normákból kiindulni. Az osztálykategóriák meghatározása világos, de minden , tagfelvételnél egyéni elbírálás szükséges. Elengedhetetlen persze, hogy a munkások, a fizikai dolgozók megfelelő arányban képviselve legyenek. Ez a fejlődés során meg is oldódik. Az a fontos, hogy társadalmi erőfeszítésekben, a munkában becsülettel helytálló emberek és — talán hangsúlyozni is felesleges — fiatalok lépjenek pártunk soraiba. A Központi Bizottság beterjesztette a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatait, összeállításánál abból indultunk ki. hogy a mostanáig érvényes Szervezeti Szabályzat alapjában megfelelt rendeltetésének, különös problémák ezzel nincsenek. De szükség- szerű bizonyos módosítás — ezt a központi szervek kezdeményezték —. egyszerűen azért, mert változott a párt struktúrája, például megszűntek a járási bizottságok. Ezt a Szervezeti Szabályzatban is jelezni kell. Az eddig érvényes dokumentum alapvetően megfelel, s ezért a Központi Bizottság úgy határozott, hogy a több mint 25 ezer alapszervezetben nem indít vitát a Szervezeti Szabályzatról. Az irányelvek vitájában felvetődött észrevé-( teleket azonban ezen a téren is figyelembe kell vennünk, így például azt, hogy a párttagok jogait és kötelességeit az eddigieknél pontosabban határozzuk meg. A Központi Bizottság nevében tehát kérem, hogy a beterjesztett javaslatot vitassák meg, és ha egyetértenek vele, támogassák, fogadják el. Kedves elvtársak! A Magyar Népköztársaság társadalmi életének meghatározó vonása, hogy hazánk szocialista ország, amelyben szocialista társadalom épül. Megszűnt az embernek ember általi kizsákmányolása, a dolgozó osztályok között nincsenek kibékíthetetlen ellentmondások, népünk a munkásosztály és pártja vezetésével együtt munkálkodik a haza javára. Államunk alapja a munkás-paraszt szövetség, amelyhez hozzátartozik az értelmiségiekkel kötött szövetség is. De létezik a kommunisták és a pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek — nem hívők és hívők — szövetsége is, mindazoké, akik egyetértenek az alapvető nemzeti célokkal, a szocialista társadalom építésével, és készek annak megvalósítására. A szocialista demokrácia további kibontakozásának útján kevesebbet vegyen igénybe, mint amennyit a törvények vagy viszonyaink lehetővé tesznek. így őrizhetjük meg a kommunisták, erkölcsi-politikai tekintélyét és becsületét. A kommunisták magatartását az önzetlenség jellemezze; a párt és tagsága legyen mentes mindazoktól a visszásságoktól, amelyek közül még nem kevés fellelhető társadalmunk életében. Ezekkel szemben fellépni — a párt érs a kommunisták becsületbeli kötelessége. A párt természetesen élő Ez a szövetség pártunk politikájának rendkívül fontos eleme. Eddig is arra törekedtünk, és a jövőben is az a célunk, hogy a nemzet minden alkotó erejét tömö- rítsük, összefogjuk abban az erősödő és fejlődő szocialista nemzeti egységben, amely Magyarország politikai arculatát alapvetően meghatározza. Az építőmunkában mindenki részt vehet, aki a nép sorsát szívén viselik és segíteni akarja a nép boldogulását. Ez a mi politikánk, amelynek eredménye, hogy Magyarországon a belpolitikai helyzet szilárd. Ez rendkívül fontos, talán mindennél fontosabb jellemzője az ország mai helyzetének. Erről azért szóltam elsőként, mert történelmileg úgy alakult, hogy Magyarországon egypártrendszer van, és az is marad. A történelmi tapasztalatokat is figyelembe 'véve úgy véljük,' hogy1 az egypártrendszer a szocialista társadalom számára nem elvi, hanem gyakorlati kérdés, amit az adott országban a fejlődés dönt el. Ma egyes szocialista országokban egypártrendszer van másokban több politikai párt működik. Ügy gondolom, hogy a szocialista világrendszer fejlődésének további szakaszaiban az utóbbiak száma valószínűleg növekedni fog. Pártunk politikájának fontos eleme a szocialista demokrácia továbbó kibontakoztatása. Ez elvileg, politikailag egyaránt szükséges. A szocialista építőmunka azon is múlik, hogyan és miképpen tudjuk a szocialista demokráciát elmélyíteni és kibontakoztatni. Ennek leglényegesebb tényezője a párt közvetlen tömegkapcsolatainak további erősítése. Fontos szerepe van a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront és más tömegszervezetek, tömegmozgalmak eredményes, önálló, rendeltetésszerű munkájának. A Hazafias Népfront tömegmozgalom, tehát nincs egyéni tagsága, de nagyon fontos, élő szervezet, amelynek bizottságaiban százezrek végeznek mindennapi hasznos munkát a szocialista építés javára. Számos fontos társadalmi kérdéssel foglalkoznak olyan területeken is, ahol a párt nem tud .közvetlenül és hatásosan dolgozni. A népfront tevékenységében az alapvető cél a szocialista nemzeti egység további erősítése, a társadalmi aktivitást igénylő emberek bekapcsolása a .politikai munkába. Erre törekedve tartsuk szem előtt azt is, hogy a Hazafias Népfront alapító tagja a munkásosztály forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A szocialista demokrácia további kibontakoztatásának útján fordítsunk még nagyobb figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek a tanácsok, az üzemek, az intézmények önállóságában rejlenek. Amikor 1968-ban bevezettük az új gazdaságirányítási rendszert, elgondolkodtam, hogyan is dolgozik majd ezek után a párt, a szakszervezet, a KISZ az üzemekben, örültem annak, hogy lehetőségeik növekedni fognak, mert bármely alapszervezet annyiban tud igazán hatásosan dolgozni, amennyiben a kérdéseket helyileg el tudják dönteni. A párt és a többi társadalmi szervezet feladata, hogy a politikát megfelelő módon és eszközökkel érvényesítse az üzemek önálló helyi döntéseiben. A szocialista demokrácia további kibontakoztatásához segítséget nyújtanak majd az új vállalatvezetési formák, amelyeket fokozatosan bevezetünk. Ezek ugyancsak növelik a helyi kollektíva szavának súlyát. De ezt senki se értse úgy, hogy anarchiát teremtünk az üzemekben. Éppen ellenkezőleg: a vezető bizonyos mértékig függ a kollektívától, s nem baj, na adott alkalomkor egy kicsit drukkol is. vajon hogyan vélekedik róla a közössé'g. De a munkát a vezető irányítja. Fontos, hogy mindezt már az indulásnál is jól csináljuk, márcsak azért iS, hogy később ezt a módszert szélesebb körben lehessen alkalmazni. A demokrácia szélesítésének útján politikánk fontos próbája lesz az új választó- jogi törvény érvényesítése a júniusi általános választásokon. Mindent meg kell tennünk, hogy a választások valóban segítsék a szocialista demokrácia fejlesztését. Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók százezreinek, millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe, saját sorsuk intézésébe. Mély meggyőződésünk, hogy ez rendszerünk politikai erősítésének fő útja. A Központi Bizottság úgy ítéli meg — és azt hiszem, a kongresszus is osztja ezt a vélekedést —, hogy népünk politikailag érett, bízhatunk benne. Esi bizonyos, hogy a párt elvi, eszmei irányításával, az állami és egyéb végrehajtó szervek támogatásával képes a szocialista társadalom előnyeinek érvényesítésére, az alkotó munka kibontakoztatására, a rend és a fegyelem megszilárdítására, a szocialista elveinkkel és társadalmi céljainkkal homlokegyenest ellenkező visszásságok felszámolására, a bürokrácia, a korrupció, a csalás, az üzérkedés letörésére. Kedves elvtársak! Az öt évvel ezelőtt megtartott XII. kongresszus kemény és szigorú gazdasági programot hirdetett. A feladatok sorában az első helyre a nemzetközi fizetési mérleg javítását tette. Ennek érdekében lassította a termelés fejlesztésének ütemét, visszafogta a beruházásokat, és célul tűzte ki az életszínvonal elért szintjének megtartását. Központi Bizottságunk nagyon nagyra értékeli, hogy ezt a szigorú programot munkásosztályunk, dolgozó népünk megértette és tettekkel támogatta. Mi valósult meg ebből? Mindenekelőtt az, hogy sikerült javítani a nemzetközi fizetési mérlegünkön. Ezt említve tudnunk kell, hogy a körülmények ennek nem nagyon kedveztek. A nemzetközi gazdasági viszonyok tovább romlottak, s a becsültnél is nehezebbek lettek számunkra. Nagy gondot okozott 1982-ben, hogy Magyarország megőrizze fizető- képességét. De sikerült, s ettől rendkívül sok függött. Mert ha nem sikerült volna, nagyon kellemetlen helyzetbe került volna az ország. Az említett években kemény erőfeszítéssel az adósságot iS sikerült mintegy 15 százalékkal csökkenteni. Termelési eredményeinkről szólva kiemelhetem, hogy 1981-től 1984-ig, négy év alatt az ipar termelése 10,2 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági ágazaté 12,4 Százalékkal. Jelentős volt a fejlődés a közlekedésben és a kereskedelemben is. A nemzeti jövedelmet — 1984 végéig — mintegy 8,5 százalékkal sikerült növelnünk. Ez még nem éri el, csak megközelíti a XII. kongresszuson kitűzött célt, ám az 1985-ös esztendő még cSak (Folytatás a 4. oldalon.)
