Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
1985. MÁRCIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kongresszusi küldötteink Dr. Terbe Ferenc, a tiszafüredi tüdőgondozó vezetője nem unatkozik. Napjait így summázza: — Elég sokat kell dolgozni a szakmában is, meg a mozgalomban is. Panasznak nincs nyoma a szavaiban. Tizenhat éves kora óta részt vesz az ifjúsági mozgalomban. Volt egyetemi DISZ-titkár, majd az ország első egyetemi KISZ-kollégiumának vezetőségi tagja, — így hát korán megszokta, hogy az önként vállalt mozgalmi munka sok kötöttséggel jár. A szakma is azonnal nagy feladatta! várta. Az egyetem elvégzése után Miskolcra került. A magyar egészségügy abban az időben vívta a döntő csatát a tubeirkulózis ellen. Rengeteg volt a beteg, a gyógyítás úgyszólván minden idejét lekötötte. 1962 óta vezeti szakorvosként a tiszafüredi tüdőgondozót. Tagja lett a járási taAz élet sűrűjében nácsnak, majd a járási párt- bizottságnak. Most harmadszor vett részt a megyei Ipártértekezleten, és először választották kongresszusi küldöttnek. Dióhéjban így foglalható össze dr. Terbe Ferenc munkássága, melynek mozgalmi részét nem lehet semmilyen mértékegységgel mérni, hanem csak következtetni eredményes voltára. Nem tudom, ki, hogyan van vele, nekem sokat mond, hogy leszerelésekor mozgalmi munkájáért ajándékba kapott egy kis torontáli szőnyeget. Otthonteremtéshez az is jól jött. Sokat mond számomra, hogy a tiszafüredi egészség- ügyi párlalapszervezet. melynek 1970-ben történt megalakulásától kezdve dr. Terbe Ferenc a titkára, az azóta eltelt időben tizenegyről negyvenre növelte taglétszámát. Nem függetlenített poszton, hanem az élet sűrűjében, az emberekkel való mindennapi kapcsolatban dolgozik. Nem véletlen tehát. hogy arra a kérdésre, miről beszélne, ha szót kapna a pártkongresszuson, azt válaszolja: — Amióta itt élek, Tiszafüred olyan dinamikusan fejlődött, hogy megalapozhatta várossá válását. Érthető, hogy a szép környezet szeretete és megbecsülése, az emberek gondolkodásmódja elmarad a gyors fejlődéstől, — de úgy vélem, Tiszafüreden a kelleténél is jobban elmaradt. Ezért a tudatformálásban kellene jobban előrelépnünk a következő ciklusban. Ha a helyzet megváltozott, változzunk meg mi is, — ezt hangsúlyoznám. Szólnék a pályakezdő fiatalok hathatósabb segítéséről is. Amikor megnősültem, olyan szobában laktunk, amelyiknek ajtaja a betegek folyosójára nyílt. Nemsokára kaptunk egy tanácsi lakást. Ma már ilyenről nem is álmodhatnak a kezdő orvosok. Tudom, nagyobb horderejű feladatok tartoznak a pártkongresszusra. talán mégis megemlíteném, hogy ha a nőpolitikái határozat jegyében annyi minden történik az asszonyok. lányok érdekében, akkor miért ne lehetne megszüntetni egy számukra megalázó rendelkezést. Hosszú ideje a terhességmegszakító bizottság elnöke vagyok, nem kívülállóként mondom tehát, hogy a laikusokból álló bizottság elé való citálá- suk emberi méltóságukat sértő eljárás. Már amikor megveszik az illetékbélyeget, annak nagyságából a postás, meg a trafikos is tudja, miről van szó, pedig az a nők legbensőbb magánügye. Nagyon ideje volna változtatni a terhesség megszakítását szabályozó rendelkezésen. Feltételezem, hogy a párt- kongresszus valamennyi felszólalója a való élet kérdéseivel foglalkozik, azért is várom nagy érdeklődéssel a kongresszust, Simon Béla Ütemterv szerint Az OVH-célprogram keretében jól halad Szolnokon a Széchenyi lakótelepen a víztorony építése. A Mélyépítési Tervező Vállalat tervei alapján a kivitelezést a Vízügyi Építési Vállalat végzi. Jelenleg a kehely építésén dolgoznak, amely 3 ezer köbméter víz befogadására alkalmas. Az országban a negyedik ilyen jellegű munka, amely új technológiai eljárásokkal épül. A tervek szerint decemberben lesz a műszaki átadás. Képeink a kehely szerelési és betonozási munkálatairól készültek. Fotó: Tarpai Z. Ki öltöztessen bennünket? A külföldre taszító erők Az ember nehezen tudja indulatait fékezni. amikor divatbem utalón. vásárokon meglátja a magyar ruházati ipari szövetkezetekben készült termékeket. Miért nem találkozik az elegéns ruhákkal, öltönyökkel, nadrágokkal a hazai üzletekben? — bosszankodik a kevésbé hiú Ennyire nem üzlet a belkereskedelem megrendelésére* dolgozni? — merül fel a kérdés, és a mondat végére tett képzeletbeli írásjel máris ponttá változik a me- ditálás során. A kérdés kijelentéssé alakulásába be- ienyugvó azonban jócskán meglepődik. ha egy kicsit utánajár a dolgoknak és például a szolnoki Vörös Csillag Ruházati Ipari Szövetkezet és a belkereskedelem kapcsolatát vizsgálja. Hazai megrendelőnek dolgozni nem kevésbé jövedelmező, mint külföldre szállítani — tudhatja meg a kérdésre választ kereső Laffer- ton Lászlójáétól, a szövetkezet elnökétől. Sőt — bár a hazai boltokba is ugyanolyan színvonalú terméket várnak, mint határon túliakban. itthonra dolgozni bizonyos mértékig kényelmesebb. A nagykereskedelmi vállalatok kiválasztják a kívánt ruhaanyagot, színét, pontosan megmondják milyen modellt kérnek, a gyártónak nem Muszáj, mert minden külföldi eladásra kínálkozó lehetőséget ki kell használni a szövetkezetnek. 1982-ben készült el új szolnoki üzemháza, többek között 23 millió forintos bankhitelből. A kölcsön megkapásának feltétele a konvertibilis valuta- bevételek növelése volt. De nemcsak ez az elkötelezettnem képviselője is. Értetlensége csak fokozódik, amikor arról hall, hogy a magyar konfekcióipar külföldön értékesítési nehézségekkel küszködik, amelyik üzem pedig r határon túli piacokon meg tud maradni, az igen nagy erőfeszítéseket vállal. kell azon törnie a fejét, milyen ötletekkel nyerje meg a jövendő vevőt. És ami ennél is fontosabb: a kiválasztott szövetet biztosítják a termelőnek. — Mennyivel masabb a helyzet, ha hazai alapanyagból exportra dolgozunk — érzékeltette a különbséget a szolnoki szövetkezet elnöke. — Ha valamelyik modellünk megnyerte a külföldi vevő tetszését, elkezdünk az anyagért „izgulni”. Hiába adjuk fel időben a rendelést a posztógyárnak vagy valamelyik kelléket készítőnek, korántsem biztos, hogy minden megérkezik akkorra, amikorra a gyártást már feltétlenül meg kell kezdeni. A miénkhez hasonló kis szövetkezet (bár a kategóriánkban elég nagynak számítunk) nemigen tud diktálni. Ráadásul alapanyag- gyártó ugyanúgy érdekelt az exportban. mint mi... Gyakran érzem tehetetlennek, hogy magyar anyagból készült ruhákat exportáljunk, de muszáj csinálni... ség kényszerít a külföldi piacokra. „Aki hitelt kér. vagy csak dollárért beszerezhető gépet akar venni, legtöbbször meg sem kérdezik tőle mennyi termékét adják el az itthoni üzletekben. Jó pontot csak az exporttal lehet szerezni”. Persze az export növelésének egyszerűbb útját is választhatták volna a Vörös Csillagban. Dolgjozhatnának külföldre csak bérmunkában is. akkor nem kellene az anyagért „izgulni”. elég lenne a megrendelőtől kapott szövetet kiszabni és a zakókat, nadrágokat összeállítani. Csakhát „szakmai önbecsülés is van a világon”, a szolnoki szövetkezet pedig bonyolult feladatok megoldására is képes. Ráadásul — legalábbis ebben a szövetkezetben — az „anyagos kivitel” általában több nyereséget hoz, mint a bérmunka. Főleg amióta az igényesebb árut keresők kéréseiből is mind többet tudnak teljesíteni. A különleges minőséget vásárló kereskedő nem garasoskodik annyira az ártárgyalásokon, és persze — mert ismerjük posztóink értékét — mi szilárdan ellenállhatunk”. Van remény Tavaly közel 100 millió forintos árbevételből 71 millió forintot a külföldön értékesített árukért kapott a Vörös Csillag Ruházati Ipari Szövetkezet. Az előbb hallott érvek ismeretében — ha szívesen is látnánk a szolnoki boltokban többet az elegáns öltönyökből — nem nehéz megérteni, termékeiből miért csak 25 millió forint értékű jutott a belkereskedelemnek Háborgásunkat legfeljebb azzal csillapíthatjuk, hogy a szövetkezet, mint az utóbbi években mindig, igyekszik növelni belföldi eladásait. Az idén például kereskedelmi vállalatokkal társulva egy sajátos bérmunka-szerződés fejében Lengyelországban készített el saját tervei szerint magyar anyagból 40 ezer öltönyt. Keresi a lehetőséget az S-Modell most kiépülő „férfihálózatának” is árut szállítani. V. Szász József Muszáj csinálni Elkötelezettek Szocialista brigádvezetfik tanácskoztak A mezőhéki Táncsics Tsz versenybizottsága tegnap a szocialista brigádvezetők tanácskozásán értékelte a brigádok 1984. évi munkáját. A 23 közösség a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett pótfelajánlásaít teljesítette, ezzel mindany- nyian hozzájárultak ahhoz, hogy a tsz eredményesen zárhatta az esztendőt. Idei vállalásaik főbb szempontjai: az energia- és anyagtakarékosság, az önköltség csökkentése és a termelékenység javítása. ünyag- megtakaritás a Videotonban Túlteljesítették a kongresz- szusi-felszabadulási munkaversenyben tett felajánlásaik időarányos részét a székes- fehérvári Videoton Elektronikai Vállalat szocialista brigádjai. A múlt évben — a verseny első szakaszában — a tervezettnél 11.4 millió forinttal több. összesen 136,7 millió forint értékű anyagot takarítottak meg importból származó anyagok hazaival, illetve saját gyártmányúval történő helyettesítésével, újítások bevezetésével. műszaki-technológiai fejlesztéssel. Energiafelhasználásukat 3,2 millió forinttal sikerült mérsékelniük. Épül a metró újabb szakasza A terveknek megfelelően tovább épül a főváros egyik legfontosabb tömegközlekedési eszköze a metró: az észak-déli vonalon a tavaly novemberi szakaszátadást követően az Árpád-hídtól Üjpest felé haladnak tovább a kivitelezők. Az úgynevezett 3 b szakasz 3850 méteres vopalán négy állomás lesz: a Róbert Károly körút utáni első állomás a Forgách utcánál, a második a Gyöngyösi utcánál, a harmadik az újpesti vasúti megállóhelynél, az ideiglenes végállomás pedig az Árpád út, Bajcsy- Zsiliinszky út csomópontjában lesz. Az újabb szakasz forgalomba helyezésének pontos határideje még nem ismeretes, előzetesen annyi ‘ udható, hogy várhatóan — a pénzügyi lehetőségek alakulása szerint — az évtized végéig átadják a beruházást — tájékoztatták a Metró Közlekedésfejlesztési és Beruházási Vállalatnál Frank Róbertét, az MTI munkatársát. A kivitelezők az Élmunkás tér ás az Arpád-híd közötti szakasz forgalomba helyezését követően azonnal hozzáláttak a metróvonal továbbépítésének előkészületeihez. A tervezőasztalok mellett dolgozók természetesen ennél jóval korábban kezdtek munkához. Elképzeléseik nyomán a metróalagút a Dózsa György útról már feljön közvetlenül az útpálya, azaz a földkéreg alá, s a most épülő új szakaszon is itt közlekednek majd a szerelvények. Ennek megfelelően az építők első feladata területelőkészítés volt: az alagutak helyét meg kellett „tisztítaniuk” a közművektől, amelyeket új nyomvonalon építenek ki. A posta kábeleinek, az elektromos, a csatorna-, a víz-, a távfűtő és a gázvezetékeknek az áthelyezése már tavaly megkezdődött, s ez jelenleg is munkát ad a kivitelezőknek. Másik feladatuk a felszíni közlekedés új ideiglenes pályáinak kialakítása, amit már ugyancsak 1984-ben kezdtek el. A területelőkészítéshez tartozik az is, hogy a metróvonal útjába eső épületeket lebontsák. A legnagyobb ilyen terület az újpesti megállóhely északi oldalán helyezkedik el, ahol mintegy száz lakást kell megszüntetniük. Ez a tennivaló — egyébként két éve kezdtek hozzá — csak lassan halad. Az alagutak tényleges szerkezetépítési munkálataihoz is hozzáláttak a tizenharmadik kerületi Árva utca környékén, ahol száz méteres szakasz készült el. Az idei feladataik is hasonlóak, jobbara még a terelőútvonalak kiépítésével és a közművezetékek áthelyezésével lesznek elfoglalva. Ugyanakkor megkezdődik a Forgách utca, a Gyöngyösi utca és az újpesti vasúti megállóhelyek körzetében a földmunkákat és a vasbetonszerkezetek elhelyezését, az Árva utcánál pedig folytatják a vonalalagút építését. Elkezdik a Rákospatak melletti alagútszakasz kialakítását is. A Metróbernél elmondták, hogy a szakasz első három állomása közvetlenül a kéreg alatt helyezkedik majd el. A negyedik ennél mélyebben lesz. Ott, a Bajcsy-Zsilinsz- ky útnál csarnokrendszerű aluljárót alakítanak ki a metróállomás fölött. Az első három kétkijáratos lesz, a Gyöngyösi utcánál és a Forgách utcánál az egyik kijárat lehetővé teszi majd az aluljárószerű használatot is. Az újpesti vasúti megállóhelynél létesítendő metróállomásnak is két kijárata lesz: a déliből lehet mégközelíteni a vasútállomást, illetve az itt megtalálható gyárakat, lakónegyedeket, míg a vasúti töltéstől északra levő kijárat az Árpád út elejével teremt kapcsolatot.
