Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-19 / 65. szám
1985. MÁRCIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Vízkutató- és Fúró Vállalat tiszajenől gyógy- és ásványvízüzemében ebben az évben 2 millió 200 ezer palack töltését tervezték. Ez 50 ezerrel több, mint az elmúlt évben Vetélkedő Szolnok megyeiek Tiszafüredi győzelem Zagyvarékasi siker Ki a mi emberünk? A napokban rendezték meg a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélkedő országos területi döntőit. A szakmunkástanulók március 14-én, Budapesten mérték össze tudásukat. A megyénket képviselő mezőtúri Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet csapata a kilencedik helyet szerezte meg. A tiszafüredi gimnazisták viszont ismét fölényes győzelmet arattak. A területi döntőn — március 17-én, vasárnap Szegeden — tíz csapat közül bizonyultak a legjobbnak, s ezzel továbbjutottak az áprilisi országos döntőre. A velük együtt „rajthoz” álló jászberényi Négy éve volt legtöbb lakója az országnak, azóta csökken a-lélekszám. Demográfusok kiszámolták: ha az alacsony születésszám és a magas halálozási arány nem változik, az ezredfordulót mintegy félmillióval kevesebben érjük meg. Az általános kép Jászberényre is jellemző. A város lélekszámú, a betelepülések ellenére, tavaly kilenc- venhárommal csökkent Hiába fordított az állam jelentős támogatást a gyermekne- 'viel.és segítésére, nem vált általánossá a 2—3 gyermekes családtípus. Családonként, a statisztika szerint átlagosan 2,3 gyermek esetén marad a szülőképes korosztály változatlan számban, ezzel szemben e mutató még 2 sincs. A hetvenes évek közepén az anya- és gyermekvédelem kapott nagyobb hangsúlyt, így javult a terhesgondozás színvonala (a Hűtőgépgyárban 1973-ban bevezették a terhes-szaktanácsadást), és csökkent a húsz éven aluliak terhességmegszakítása. Az utód ok egészsége érdekében bővítették a vizsgálatok körét, a sokáig változatlan csecsemőhalálozás a múlt évben minimálisra csökkent (6,07 ezrelék). Kialakult a körzeti gyermek- orvosi hálózat (öt körzet, 12 védőnő), 50 millió forintos beruházással új gyermekosztály épült a kórházban, bővítették az iskolaorvosi ellátást is. A halálozás Jászberényben az országos átlagnál ugyan jobb, de ott is növekszik a 40—60 éves férfiak halandósága. Az országos átlagot viszont meghaladja a 60 éven felüliek aránya (18,2 százalék). Bár az idős kordákról a gondoskodás elsősorban a család és a hozzátarközépiskolások, a Lehel Vezér Gimnázium diákjai a kilencedik helyen végeztek. Az MSZBT-tagcsoportoknak meghirdetett Baráti Szövetségben című vetélkedő területi döntői ugyancsak a hétvégén zajlanak. A Szolnok megye színeiben induló csapatok Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye legjobbjaival mérték össze tudásukat 15-én Békéscsabán. A területi döntőn Szolnok megyei siker született; az első helyen a zagyvarékasi Béke Tsz csapata végzett, az előkelő harmadik helyezést pedig a törökszentmiklósi Finommechanikai Vállalat kollektívája szerezte meg. tozók feladata, a tanács tehervállalása növekedett ezen a téren: 1974-ben 800 ezer, ’83-tmn már 2,8 millió forintot fordított szociális gondozásra. Az elmúlt évtizedben épített gyermekintézményekben megszűnt a túlzsúfoltság, sőt a kihasználatlanság miatt csökkentették a bölcsődei helyeket és a gondozói létszámot. Egyesek kizárólag anyagi okokra vezetik vissza az alacsiony termékenységet, mások a helytelen szemléletben (felelősség nélküli, könnyű, szabad élet) keresik az okot. A gyermekvállalási készség növekedése kényszerítő intézkedésekkel nem érhető el, a házasok továbbra is maguk döntik el, milyen életformát választanak, hány gyermeket nevelnek. A szociálpolitikai támogatások csupán a termékenység kedvező befolyásolására hivatottak. A fiatal házasok lakáshoz juttatása is népesedéspolitikai célt szolgál. Jászberényben 10 év alatt 367 fiatal házas kapott tanácsi, szövetkezeti vagy OTP-lakást, jelenleg 110-en várnak kiutalásra. A tanács az idén növelte a támogatásukra adható összeget. A végrehajtó bizottság a koraszülések arányának csökkentésére, a csecsemő- és a felnőtthalálozás mérséklésére határozott meg feladató Itat. Az ideális családnagyság kialakulását bedolgozó, félműszakos munkahelyek megteremtésével kívánja segíteni. A hátrányos helyzet többszörös „újratermelődése” ellen tanácsadással, felvilágosító munkával védekeznek. A családcentrikus szemlélet alakításában az iskolák és a közművelődési intézmények is jelentős szerepet vállalhatnak. L. P. Tápanyagvizsgálat Harmincezer talajminta alapján A Debrecenben működő növényvédelmi és talajtani laboratórium több mint 120 ezer hektáron végez az idén talajtápanyag-vizsgálatot a Hajdú-Bihar megyei gazdaságok megrendelésére. E vizsgálatokhoz csaknem 30 ezer mintát vesznek a táblákon, s a pontos elemzések és mérések után adnak szaktanácsot a talajerő-pótláshoz, műtrágyázáshoz. A laboratórium a gazdaságok kérésére táblánként több variációban is elkészíti a műtrágyázási programot. Jó néhány gazdaság már az egy hektárra tervezett átlagtermés szerint is kér útmutatást. Pótolják a téli kiesést A Beton- és Vasbetonipari Művek gyáraiban az év első két hónapjában a rendkívüli hideg és az energia- korlátozás miatt összességében hét munkanap esett ki a termelésből, s az átmeneti leállások főként a sajátházépítők építkezéseihez szükséges termékek gyártását Csökkentették. Egyebek között mintegy százezer méterrel kevesebb födémgerenda készült, mint a múlt év azonos időszakában. A gyáregységek dolgozói a kiesés pótlására vállalták, hogy az év végéig törlesztik a kényszerű tartozást. Miután a legtöbb helyen egyébként is három műszakban dolgoznak, elsősorban szombat-vasárnapi munkával egyenlítik ki az adósságot. A közvéleményt a nyár elején esedékes választás még kevéssé foglalkoztatja. Az 1983. évi új választási törvényi az állampolgárok többnyire nem ismerik, noha az előzetes társadalmi vita és a törvényhozás annak idején az ország nyilvánossága előtt zajlott. Élénk eszmecserék témája viszont a választás, pontosabban a kettős és többes jelölés, az országgyűlési képviselők a választott és függetlenített tanácsi tisztségviselők körében és közvetlen környezetében. A. változásoknak — ahogyan mondani szokták — nem nagyon tapsolnak. Nem lehet vesztes Íme két példa. Elhiszem beszélgetőpartneremnek, bár az illetőt nem ismerem, hogy a kiváló közéleti ember húsz év után megválik a képviselőségtől. nem jelölteti magát az( egyiiki nyugat-magyarországi választó kerületben. Pedig aktív és egészséges, eredményeket is tud felmutatni. De nem vállalja a „bukás”, a vakrepülés kockázatát. A versenytárs (ak), a vele egy szavazólapra kerülő jelölt(ek) személye csakúgy, mint az előzetes megméretés próbája, a választás kimenetele ismeretlen. A régi képviselő úgy gondolja, nem tudja „kínálni”, „eladni” magát, ha pedig nem őt választják meg, azzal az elmúlt húsz év teljesítményét is kétségessé teszik. A másik példálózást egy nagyközségi tanács elnökéről hallottam. Fiatal agronó- mus, a KISZ-ben tűnt ki aktivitásával, politizáló kvalitásaival. Nem idevalósi, de a falu többsége befogadta. Határozott, olykor talán túlságosan is rámenős, magabiztos. Vezetői gyengéje; kevés benne a diplomáciai, a taktikai érzék. A népszerűtlen intézkedések vállalásával, szókimondó, némelykor kifejezetten nyers mjodorá- val szerzett már magának haragosokat az ügyfelek és a tanácsi ügyintézőik közt egyaránt. A falu egészében bízik, de egy választókerületben esetleg hangulatot szíthatnak ellene. Am neki valójában nincs visszalépési lehetősége, indulnia kell, a polgártársak egzisztenciájáról döntenek. A két példáról könnyű lenne azt mondani, extrém eset, kivétel az általános szabály alól. De vajon nem ugyanennyire vagy még inkább extrém és kivételes lesz azoknak a jelölteknek az esete, akik a nagyiközségi tanácsielnökkel vagy netán, ha mégis indul — a húsz éve országgyűlési képviselővel kerülnek egy szavazólapra? Vajon nem esélytelenebbek-e azok a jelöltek, akiket a választók még nem ismernek, illetve ki nem próbáltak? Ök miért tudnák magukat jobban „eladni”, amikor a fellépés is, a beszélőkészség is a gyakorlat, tehát részben a közszereplés függvénye. Hozzá kell szoknunk: nem lesznek egyszerű, kockázatmentes ügyek. A választási rendszer megváltozott: a kettős vagy többes jelölés kötelező minden vá-" lasztási kerületben. (Az országos listára a képviselőknek csupán 10 százalékát választják, azokat, akik súlyuknál, szerepüknél fogva nem egy szűkebb régiónak, hanem a nemzetnek felelnek majd). A kettős és többes jelöltek helyzete — éljük csak bele magunkat — extrém és kivételes. Pontosabban csak annak érezzük, mert az új, megváltozott körülményeket a régi választási rendszer beidegződéseivel szemléljük. Logikus tehát az új szemlélet határozott igénye. A jelölteké és választóké egyaránt. Indokolatlan például a szerencsejátékok szokásos szóhasználata. A jelölt kockáztat, nyer vagy veszít. Nem lehet vesztes, tehát nem is kockáztat az, akit a sokaságból fontos köztisztségre jelölnek. Bár nem minden jelölt kerül a dobogó felső .fokára, helyezést azért elérhet. Az 1983. évi választási törvényben új tisztség a póttanácstag és a pótképviselő. Így az, aki a szavazatok egynegyedét megszerzi, meg- üresedés esetén automatikusan a testület teljes jogú tagjává válik. Az új tisztség ezáltal talán segít majd az előítéletek eloszlatásában. Érdemi választás A demokratikus reflexek, a szükséges beidegződések kialakulása, az emberi kapcsolatok, a politikai kultúra fejlődése természetesen hosz- szú, időigényes folyamat. Jelenleg a leselkedő veszélyek sorolását halljuk. Tegyük hozzá, nem teljesen alaptalan. Vannak akik a korteskedés, az önmutogatás, a karrierizmus megélénkülésétől tartanak. Mások a panaszintézés, a kijárás el- harapódzásától. Gyakorivá válnak a kétfordulós választások. Mi lesz, ha nem kap elég szavazatot a párttitkár? Nem juthatnak-e fórumhoz, sőt képviselethez a szocializmussal, a politikával' szemben álló elemek? És így tovább. Lehetnek túlzások, vannak félelmek, előítéletek. De valóságos gondok, tényleges veszélyek, megválaszolásra váró kérdések is. Valószínűleg több, mint amennyiről jelenleg tudunk. De vállaljuk a több munkát, a több gondot, az új kérdéseket. Félelmeinket eloszlatja, s erőt ad hitünk a szocialista demokrácia erejében, lehetőségeiben. Meggyőződésünk, hogy az új formák új életrevaló tartalmak hordozóivá válhatnak. Lehetővé teszik a szükséges szelektálást, az alkalmas emberek kiválasztását. Akik ismerik az ország, a szűkebb pátria helyzetét, lehetőségeit. Akik képesek a tennivalók felismerésére, esetleg még összefüggő program felvázolására is. Akik képesek az eredményes munka megszervezé- pérg, az érdekek képviseletére, érvényesítésére, s mindemellett még a köztisztelet és a bizalom légköre is övezi őket. Az általános választás jellege változik. Az egykori szavazás helyett érdemi választásra nyílik lehetőség. Az a cél, hogy aktivizálódjék választó és választott, s köztük a kapcsolat közvetlenebbé, mondhatnánk személyesebbé váljék, elmélyítve s egyben nagyobb próbáknak kitéve a kölcsönös bizalmat. Mivel a nyilvánosság szerepe megnő, nehéz túlhangsúlyozni a népfront és minden illetékes felelősségét a jelölések előkészítésében, a jelölőgyűlések szervezésében. Nélkülözhetetlen a lakó- és munkahelyi felnőtt népesség véleményének időbeni megismerése. Az aktív politikai munka szerepe, a pártszervek felelőssége megnő az új választási rendszerben. A párt vezető szerepén azzal nem esik csorba, ha egyik vagy másik titkár jelöltje csupán helyezést ér el a választásokon. De azzal igen, ha nem képes érvényesíteni politikáját meggyőző szóval, kiállással, szervezéssel a jelöléseknél, a gyűléseken, majd a testületek munkájában. A Hazafias Népfront legalább két személyt javasol minden jelölőgyűlésen egy- egy tisztségre. A választó- polgárok további személyeket javasolhatnak. A jelölőlistára mindazok felkerülnek, akik elnyerik a jelölőgyűléseken résztvevők egy- harmadának támogatását. iTermészetszerűleg feltétel, hogy a törvény szerint választók és választhatók legyenek. Továbbá, hogy elfogadják a népfront programját. Tehát a választási rendszerben lévő bizonyos garanciák eleve védik a népképviseleteket az oda nem való elemektől. De a jelölések szervezői, a gyűlések Irjésztvevői gondoskodhatnak leginkább arról, hogy a közösségért végzett önzetlen munka, a nép szolgálata, a nemzet, a szocializmus ügye iránti hűség legyen az ajánlás feltétele. Nem félünk a tömegtől, nem destruktív közeg, amelyet béklyóban kell tartani. A formák, a mechanizmusok önkorrekcióra képesek, de nem tévedhetetlen automatizmusok. Tudjuk a demokráciával vissza is lehet élni. A lakosság többsége a nehéz, olykor kritikus helyzetet is tiszteletre méltó önuralommal viseli. A meglévő feszültségekre, a jogos elégedetlenségekre rájátszva persze könnyű lehet „népszerűséget” szerezni, olcsó. sikert aratni. A jelölt biztosítsa együttérzéséről a kisnyugdíjasokat, a pályakezdőket, a lakásra várókat, támogassa is őket, de ne az államkassza rovására, hanem az eszközök átcsoportosításával, észszerűbb hasznosításával, a helyi lehetőségek feltárásával. Egyenlő esélyeket! A népszerűség, a szimpátia elnyeréséért, a szavazatokért folyó versenyben hol a határ? Nem tekinthetjük követhető mintának, sőt veszélyesnek tartjuk és elutasítjuk az elvtelen udvarlást, - a megalapozatlan ígéreteket, a politikát, a nemzeti vagy a szövetségi érdekeket sértő megnyilatkozásokat A verseny tehát elvi engedmények nélkül az országos és a helyi politikai célok eredményes képviseléséért, megvalósításáért folyik. S ebben a jelölteknek kellő fórumot, nyilvánosságot, a sajtóban egyenlő esélyt kell biztosítani. Mint minden jelentős újítás, az 1983. évi választási törvény szintén bizonyos értetlenségbe ütközik. Nem szabad ezeket a feltételeket, Veszélyeket, gondokat lebecsülni, hiszen a stílus- és módszerbeli kisiklások káros és kóros beidegződéssé válhatnak, ronthatják az új formák hatásfokát, előidézhetik lejáratásukat. De a veszélyek. félelmek, gondok elhárításában bizton építhetünk az ország minden értelemben felnőtt lakosságára, a mindennapok történelmét alakító kortársakra. K. J. Ebben az évben a Minőségi Cipőgyár csengeri üzemében félmillió pár női cipőt és szandált gyártanak. A divatos lábbelik nagy része- exportra készül Üres helyek a bölcsődében Kevés a 3 gyermekes család