Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

1985. MÁRCIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 >1 hét filmjeiből A vörös grófnő Az értékítéletek alakulása szabad kritikai közegben igen bonyolult folyamat, ez közismert. Hogy mennyire az. bizonyítja a kétrészes, nagyszerű, új magyar film, A vörös grófnő fogadtatása. Csalódás övezi a filmet. Sokan mást vártak; a kriti­ka, néző egyaránt... Meny­nyire indokolt ez, ha egyál­talán szükségesek a vörös grófnő körüli kérdőjelek.... Akik olvasták Károlyi Mi- hályné Andrássy Katinka könyvét — Együtt a forra­dalomban, Együtt a szám­űzetésben — a magyar me- moárircdalom remekeit, azt kérdezik, miért nem ezek alapján készült a film. Akik nem ismerik az említett alapműveket, azok számára meg kevés a film ismeret- anyaga. Még furcsább ta­lán, hogy sokak azért 'vétóz­zák A vörös grófnőt, mert Kovács Andrástól, a Hideg napok, a Falak, a Ménesgaz­da rendezőjétől mást vár­tak! Kimondatlanul, vagy megfogalmazatlanul is arra utal ez a nézet, hogy a ren­dezőt a nemzeti önvizsgálat avatott filmművészének „skatulyázták” be. Ez a né­zőpont természetesen nem le­het egy új, az előzőektől el­térő film megítélésének ki­indulópontja. UtoDára hagytuk, de ta­lán a legfontosabbnak vél­jük a csalódás-tényezők kö­zül az adósság érzetét, Ne­vezetesen azt. hogy Károlyi Miihály politikai rehabilitá­ciója, érdemeinek elismerése mögött a „vörös gróf” művé­szi megjelenítése — iroda­lom, színház, film; stb. — messzi elmaradt. Ez jogos hiányérzet, s a néző, amikor meghallotta, hogy a Hideg napokat felvállaló művész A vörös grófnő megfilmesítésé­re készül, arra gondolt, hogy századunk magyar történel­mének kimagasló személyi­sége, Károlyi Mihály élet­műve teljes súlyával jelenik meg a mozivásznon. Kétség­telen. ez csak részben tör­tént így, — nincs szüksége ugyan mentségre Kovács Andrásnak —, de azért leír­juk: A Vörös grófnő a film címe. így, vagy úgy, minden vé­leményben van némi igaz­ság, még talán abban is, amely Kovács Andrástól várta Károlyi Mihály élet­művének „mozis” szintézi­sét. A rendezőt eddigi mun­kássága tényleg predesztinál­ja erre! De Kovács András most nem erre, másra vállalko­zott. S ezt a másságot szeret­nénk nagyon hangsúlyossá tenni. A vörös grófnő olyan sztori a rendező nagyszerű megfogalmazásában, amely százezreket vonz majd a mo­zikba, ahol igen jól szórakoz­hatnak, s fontos, ha nem is teljes értékű ismereteket kaphatnak arról a korról, amelynek Károlyi Mihály és Andrássy Katinka aflakítéVu részesei voltak. Ez bizony nem kevés! A legfigyelmetlenebb né­ző is hamar észreveszi a film első és második része közöt­ti különbséget. Míg az első rész Andrássy Katinka „in­dítása” — magánélet! —. a folytatás már túllép a fényes bálakon. valósághűen egyre többet mutat a főhős Károlyi Mihály melletti vállalás­ról, megpróbáltatásairól. Ez a rész már erőteljesen hor­dozza és sugározza Károlyi Mihály gondolatait, eszmé­nyeit. Ügy véljük, ha ezt a filmet nézzük — hisszük, hogy na­gyon sokan —, amelvet Ko­vács András megrendezett, s ha nem előítéletekkel ülünk be a nézőtérre, amellett, hogy igen jól szórakozunk, nagyon sokat meg is látunk majd Kovács András erede­ti nézőpontjaiból. Básti Ju­li és Bács Ferenc — András­sy Katinka és Károlyi Mi­hály — hű segítője ebben a rendezőnek, de a nézőnek is. — ti — Mit hallunk, mit látunk? Miért drága a marhahús? II népesedésről Mezőgazdaságunk drágán termeli meg a marhahúst. Egyes szakvélemények sze­rint baj van a fajtával, má­sok viszont rét-legelőgazdál­kodásunkat okolják ezért. Intenzívebb gyepműveléssel, az „elaggott" legelők felújí­tásával gazdaságosabb le­hetne ez az ágazat. Az adás­ban ágazatvezetők, állatte­nyésztők, pásztorok mondják el ezzel kapcsolatos vélemé­nyüket. (Miért drága?: hét­fő, Kossuth 5.40). Friss keletű párt- és álla­mi határozatok foglalkoz­nak hazánk népesedési hely­zetének megváltoztatásával. A központi szándékok és in­tézkedések az Alföldön kü­lönös jelentőségűek, hiszen Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megye demográfiai helyzete rosszabb az orszá­gosnál. A műsorban a kivál­tó okokról, a várható jövő­ről és a szükséges tenniva­lókról cserélnek véleményt a meghívott vendégek. (Népe­sedési gondok: szerda, tv' 2. 19.00). 1920-ban volt egy per, amelynek vádlottak — a Ta­nácsköztársaság tíz volt nép­biztosát — olyan bűntények­kel gyanúsították, amelyeket sohasem követtek el. A va­lódi cél nem is a népbizto­sok, hanem a Tanácsköztár­saság lejáratása volt. E tár­gyalás tükrében kíván szól­ni a műsor a Tanácsköztár­saságról, a törvényről, a diktatúráról, a demokráciá­ról, a humanizmusról. (Tör­vény: csütörtök, tv 1. 17.10.). Könyvről könyvre Mai Magyarország, 1984 Gálakoncertek A nemzetközi ifjúsá­gi év alkalmából szom­baton a Pesti Vigadóban gálakoncerteket rende­zett a Magyar Zenemű­vészek Szövetsége és a Jeunesses Musicales ma­gyarországi szervezete. A klasszikus kamaraze­nei hangversenyen Ja­na Vlachová csehszlová­kiai hegedűművész, a (Dominique Morei és Douglas Nemish kanadai zongorakettős, a Krakkói oboakvartett, a svéd Mi­kael Ericsson gordonka- művész és a hazai Aquincum fúvósötös XX. századi zeneszerzők mű­veit adta elő. Az éjsza­kai jazzhangversenyen a Vienna City quintet és a magyar Pleszkán trió szerepelt. A fiatal művészek koncertjei nyitották meg hazánkban az ifjúság éve zenei akcióprogramját, amelyen az UNESCO Nemzetközi Zenei Taná­csának 60 tagországa és 17 nemzetközi szakmai szervezete vállalt kpzre- működést. Az akcióprog­ram célja, hogy felhívja a figyelmet a zene és az ifjúság kapcsolatának társadalmi jelentőségére, a fiatalok zenei nevelé­sének jelentőségére. a fiatal zeneművészek tá­mogatásának fontossá­gára. Ezt hangsúlyozza az UNESCO főigazgatójá­nak, Amadou-Mahtar M’Bow-nak a hangver­senyek kezdetén felolva­sóit levele, amelyben el­ismerését fejezi ki a nemzetközi Jeunesses Musicales-mozgalom si­keres kezdeményezésé­ért, a béke ügyét szolgá­ló kulturális tevékeny­ségéért. A tetszetős kiállítású „sta­tisztikai kalauz” nemcsak a szakmabeliekhez, hanem a legszélesebb olvasóközönség­hez szól. Célja, hogy lehető­leg minél több nézőpontból mutassa be Magyarországot. A gazdag statisztikai adat­tömegre alapozódó leírás súlypontja az aktualitáson van, az ország és lakóinak jelenén, — nem feledkezve meg az utóbbi 5—10 év problémáiról és nehézségei­ről sem. A könyv érinti hazánk tár­sadalmi és gazdasági viszo­nyainak alakulását. szoci­alista államát, a politikai és társadalmi szervezeteit, föld­rajzi környezetét, majd át­tekintő képet rajzol gazda­sági életéről. Bemutatja a gazdaságirányítás rendsze­Honismereti tanácskozást tartottak tegnap Győrött, a KISZ Győr-Sopron megyei bizottsága rendezésében. A találkozón a honismereti mozgalom helyi eredményeit és tennivalóit tekintették át a honismereti szakkörök ku­tatói, továbbá a szakkörve­zetők és a kutatómunkát se­gítő közgyűjtemények szak­emberei. A tanácskozáson egyebek között megállapítot­ták, hogy a helyi kezdemé­nyezésekbe, honismereti ak­ciókba mind többen kapcso­lódnak be, tevékenységük nyomán a múlt újabb és újabb értékei tárulnak fel, válnak közkinccsé, sikeres volt például a Jelenről a jö­vőnek elnevezésű fényképe­zési akció, amelyet néhány évvel ezelőtt a Hazafias (Népfront megyei bizottsága indított útjára. A honismeret társadalmi munkásai több tucat fotósorozatót. készítet­tek, megörökítették a váro­rét, a termelést, a termelő infrastruktúrát és a nemzet­közi gazdasági kapcsolato­kat. A népesség és a társa­dalmi szerkezet megismeré­se után az emberi életkörül­mények adatokkal illusztrál­ható jellemzői zárják a leí­rást. A lakosság jövedelmei­nek és fogyasztásának ala­kulásán túl képet ad az egészségügyi ellátás és a közművelődés helyzetéről, a lakásállomány és a lakás­építés eredményeiről és gondjairól. A kötet megemlíti — kedv­csinálóként — a turistalátvá­nyosságokat is, és a fotók, grafikonok, ábrák megjele­nítő erejét is felhasználja országunk mai arculatának felrajzolásában. sok, a falvak mai életét. A sorozatok a .megyei könyvtár helytörténeti anyagát gazda­gítják. Sokan vettek részt a megóvásra érdemes műem­lék jellegű épületek feltérké­pezésében is. Részletes le­írást készítettek a környeze­tükben található, elhanya­golt, rossz állapotban lévő épületekről azzal a céllal, hogy ráirányítsák* a figyel­met értékeikre és megóvá­suk fontosságára. A szülőföld jobb megis­merését szolgálják a leg­utóbbi kezdeményezések: a település- krónikaíró pályá­zat és az észak-dunántúli megyék honismereti vetélke­dője, melyeket a felszabadu­lás 40. évfordulója tiszteleté­re hirdettek meg a társa­dalmi szervek. A regionális verseny döntőjére március 23-án, a pályaművek ered- jnjényhirdetésére április el­ső napjaiban kerül sor. Honismereti tanácskozás Győrött Újra a köztudatban egy régi fogalom: a váltó Január elsején több; a vál­lalatok egymás közötti és a bankokkal fenntartott pénz­ügyi kapcsolatainak kereteit meghatározó, szabály is meg­változott. Mrena Istvánt, a Magyar Nemzeti Bank Szol­nok megyei igazgatóját a változtatások céljáról kér­deztük. — Egy régi fogalom ke­rült nemrégiben — leg­alábbis a köznyelvben — ismét „használatba:” a váltóé. Ma már csak az idősebb kor­osztályok tudják pon­tosan, hogy mit is jelent ez, a fiatalabbak sokszor csak romantikus történe­tekből hallottak róla, oly­kor éppen mint tragédiák kiváltójáról. Legyen szí­ves, magyarázza el, mit is rejt ma ez a szó? — A váltó fizetési ígér­vény, pontosan megjelölt időpontra szóló fizetési jegy, amelyen az adós kötelezi magát, hogy az írásban fog­lalt napon tartozását ki­egyenlíti. A gazdálkodó szer­vezet írásban kötelezi magát, hogy valamelyik napon a partnerétől kapott áru vagy szolgáltatás árát megfizeti. — Erősen hangsúlyoz­ta: gazdálkodó szervezetről, illetve kapott áruról vagy szolgáltatásról van szó . .. — Nem véletlenül. A ma­gyar bankok ugyanis csak azt a váltót tekintik érvé­nyesnek, amelyik áruforga­lomhoz kapcsolódik. — Miért ez a megszorí­tás, és egyáltalán, mi kö­ze van a banknak ahhoz, ki, kinek és miért ad kölcsön? Az adósnak úgy­is fizetnie kell... — Ez így van. És ha rnár a kérdés második részére reagáltam először, folytatom ezzel. A bank. ha a váitó bir­tokosa, ezt a lehetőséget fel­ajánlja neki, megvásárolhat­ja a határidős fizetési ígér­vényt — és attól kezdve ne­ki tartozik az adós. Csakhát a magyar pénzintézetek csu­pán akkor teszik meg ezt, ha egy, már leszállított, áru el­lenértékének későbbi megté­rítésére szó) a követelés, vagy áru értékesítéséhez fűződik az előleg. Teszik ezt többek között azért, hogy ne kerül­jön a forgalomba olyan pénz, amivel nem áll szemben megfelelő értékű áru, — hogy ne romoljon a pénz értéke. Exkluzív interjú — 1984 január elsejéig a magyar vállalatok és szövetkezetek kötelessége volt a partnerüknek el­adott áru ellenértékét leg­feljebb 30 napon belül behajtani a vásárlótól, szakmai nyelven szólva kereskedelmi hitelt csak egy hónapra nyújthattak. Ma, ha úgy tetszik nekik, egyéves fizetési haladékot is adhatnak. Végered­ményben ennek a jogsza­bálynak a módosítása adott lehetőséget a fize­tési ígérvény intézményé­nek elterjesztésére., Ko­rábban miért volt fölös- t leges határidős fizetési jegyeket kérni és kapni? — Magyarország 1965-ben csatlakozott a nemzetközi váltóegyezményhez, azóta van lehetőség fizetési ígér­vényt adni. A korábbi meg­kötés (30 napos határidő) in­dokolatlanná tette ennek ki­használását. Január elseje óta viszont hosszabb távra adhat kölcsönt a hitelező vállalat, így könnyen meg­történhet, hogy a visszafize­tés esedékessége előtt meg­szorul. Azért érdemes tehát az adóstól váltót kérnie, mert ezt a fizetési jegyet gazdája tulajdonképpen pénzként használhatja, továbbadhatja. Nemcsak a banknak — . a pénzintézet a neki járó ka­matot természetesen lefölözi, bankárnyelven szólva leszá­mítol — hanem fizet is vele a neki árut szállítónak, szolgáltatást nyújtónak. — Eddig is elég nagy „lazaság” jellemezte Ma­gyarországon a fizetési fegyelmet. A tartozásokat 30 napon belül meg kel­lett fizetni, az előírást azonban sokan nem tar­tották be. Még különben ügyesen gazdálkodó cégek között is voltak, amelyek időnként több százmillió forintjukra vártak egy- egy napon. Pénzük „papí­ron” volt ugyan, fizetni mégsem tudtak. Ha az adósságot nem az eredeti hitelező hajtja be, nem bonyolódik tovább a hely­zet? — Egyáltalán nem. Sőt! A váltótörvény nagyon szigorú. Ha a fizetési ígérvényt bizo­nyító okmányt a lejárat nap­ján bemutatták, de az adós fizetni nem tudott, ezt köz­jegyzővel igazoltatni kell. Amikor ez megvan, a bíróság három napon belül intézke­dik a kötelezettség behajtá­sáról. Akár az ingó és in­gatlan vagyon értékesítésére is kötelezve az adóst. — Ez a szigorúság ko­moly biztosítéknak tűnik. Ennek megfelelő is az ér­deklődés az új intézmény kínálta lehetőségek ki­használására? — Sajnos nem. Mi itt Szol­nok megyében szinte érdek­telenséget tapasztalunk. Ez azonban korántsem csak itte­ni jelenség, és a magyaráza­tot is sejtem. A szigor riasz­tó is lehet. Gondolja el, mi történik, ha valamelyik cég ígérvényt tesz: fél év múlva megfizeti tartozását. Ha ne­ki nem fizetnek épp abban az időszakban?... A mai fi­zetési fegyelmet ismerve ez (feltételezhető. Szóval, min­denképpen szükség van a fi­zetési fegyelem szilárdítá­sára. V. Szász József A vidámság mint főszereplő Erőn felüli vállalkozások, közepes színvonal Diákszínnatio Az országos diáknapok megyei bemutatóinak sorát szombaton és vasárnap a Megyei Művelődési és If­júsági Központban a diáik­színpadok műsoraival foly­tatták. Mielőtt néhány csoportról szó esne. hadd álljon itt af­féle elő-összefoglalásként egy mondat: a diákszínpadok nyilvánvalóan nem azzal a céllal alakulnak, hogy szí­nészpalántákat neveljenek, hanem hogy a középfokú in­tézmények tanulói, ponto- sahbban egy részük lehető­séget kapjon a szereplésre, belekóstoljon a színházi já­tékba. És ami talán a leg­fontosabb. hogf a diákok a magyar és a világirodalom egy-egv gyöngyszemét belül­ről átéljék. Nos, a tegnap véget ért bemutatók azt bizonyítják, hogy jó pedagógiai érzékkel „rá lehet venni” a tizenéve­seket a mégoly nehéz szöveg értelmezett megtanulására is. Erre adtak példát a karca­gi mezőgazdasági szakközép- iskola fiataljai, akik Moliére Kényeskedők című vígjáté­kénak rövidített változatát mutatták be Illyés Gyulának az eredetit híven követő for­dításában. Még egy karcagi színpad előadása kívánko­zik a példák sorába: a Gá­bor Áron Gimnázium és Szakközépiskola tanulói ját­szották el Tamási Áron Énekesmadár című gyönyö­rűen csengő magyar nyelven írott népi komédiáját, A diá­kok láthatóan maguk is él­vezték a játékot, s ez bizo­nyára a rendező pedagógus­nak is köszönhető. A túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Szakközépis­kola egyik csoportja Hollos -Kovrin Lajos Vendég a paradicsomban című mini­komédiájával vett részt a bemutatón. A szereplők szin­te mozdulatlanul citálták a szöveget, a darabválasztás alighanem szerencsétlen volt. Diákszinpaóok megyei bemutatója Szolnokon Az erőn felüli vállalkozá­sok egyike a tiszafüredi Kos­suth Gimnázium Illyés Gyu­la Tűvétevők című komédiá­jának színpadra állítása. Az országos diáknapok megyei színvonalversenyén arany oklevelet kapott az újszászi Gimnázium és Au- tóforgalmi Szakközépiskola Shakespeare, Rómeó és Jú­lia átdolgozással, (rendező: Sléder Éva), illetve a szolno­ki Varga Katalin Gimnázi­um — MMIK Diákszínpada Mrozek Mulatságával (ren­dező: Bérezés László). E két amatőrszínpad képviseli me­gyénket Egerben, az orszá­gos diáknapokon. Ezüst oklevelet hat, bron­zot négy diákszínpad kapott. A jövőben rendszeresen helyet ad képzőművésze­ti kiállításoknak a jász­berényi Touring Hotel. Elsőként a jászsági Al- kotárs művészeti csoport munkái láthatók, ezt fo­tókiállítás követi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom