Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
XXXVI. évf. 63. sz., 1985. márc. 16., szombat a megyei pártbizottság és a megyei tanAcs lapja Karpov—Csandra megbeszélés Az új-delhi „hatok” akciója Végső cél a nukleáris fegyverek teljes felszámolása ü szomszéd rétjének színe II jászladányi földosztók Családsegítő szolgálat Sötét galamb Kulturális kilátó Szoboröntők Kevesebb fogyasztás, kisebb zaj Több htttögépkompresszor Egerből Olcsó-e a munkaerő? Olcsó vagy kellőképpen drága a munkaerő Magyar- országon? Nem olyan egyszerű a válasz, mert attól függ, hogy kiről, vagy miről van szó: a vállalatról vagy általában a népgazdaságról. Mondhatjuk azt is, hogy nálunk az élőmunka viszonylag olcsó, mert az egy órára jutó munkaerőköltség mindössze 30—35 százaléka a nyugat-európai országok átlagának. (Ez sem biztos, mert nálunk egyelőre csak elvi döntés született a munkaerőköltség-számítás bevezetésére). Annyit azért tudunk, hogy például két éve 316 milliárd forint volt az anyagi ágakban működő vállalatok ösz- szes munkaerőköltsége. Ennek háromnegyede a bruttó munkajövedelem; alig egynegyede a béreket terhelő adó, a további néhány százalék pedig szociális jellegű költség. Ez így nem látszok túlságosan magas munkaerőköltségnek. Csakhogy: miközben 1980 és 1983 között a munkajövedelem és a nyereségrészesedés összesen 16 százalékkal emelkedett, a bérek után fizetendő munkáltatói adók csaknem másfélszeresükre nőttek. Ez már nem lényegtelen drágulás. Vegyük ehhez még hozzá a munkaerőköltség további — és jórészt az állami költségvetést terhelő — ösz- szettevőit, és a végeredmény: a munkaerőköltségen belül több mint 28 százalék a szociális terhek aránya, s ez nagyjából egyezik a legfejlettebb ipari államok gyakorlatával. Magyarán és egyszerűen: a vállalatok számára, az adóterhek növelésével sem túl drága, a nemzetgazdaság számára pedig korántsem olcsó a munkaerő „ára”. A vállalati szférában megjelenő olcsó munkaerőnek — sok hátrány mellett— jól jövedelmező haszna is lehetne. De nincs, mert a munkaerő olcsósága nálunk nem versenytényező; az ebből adódó — mellesleg: nem könnyen kiaknázható — piaci előnyök számunkra elvesznek a rendkívül alacsony munkatermelékenység miatt. Ebből pedig az is következik hogy a munkaerő- drágítás csakis olyan módszerekkel képzelhető el, amelyek révén a termelékenység is növelhető, vagy legalábbis a termelékenységnövelés serkenthető. Okkal feltételezhető, hogy az 1985 januárjától érvényes új keresetszabályozási rendszer jócskán enyhíti majd a munkaerő ára és haszna körüli anomáliákat. Ha a vállalatok is úgy akarják. Mert e szabályozás összes — s máris nyilvánvaló — előnyei aligha érvényesíthetők a mozdíthatatlanul merev belső ösztönzési rendszerben. Ha a vállalatok nem szánják el magukat saját érdekeltségi rendszerük gyökeres átformálására, akkor számukra a munkaerő drágul ugyan — az általánosan érvényes szabályok értelmében — ám ebből senki semmit nem profitál, még az állami költségvetés sem. Ha viszont változik a vállalatok ösztönzési gyakorlata, akkor a drágábban kapott munkaerőt saját érdekeik miatt is okosabban, hasznosabban foglalkoztatják, s ez végül is nem mellőzhető nyereség- növelő tényező. V. cs. Viktor Karpov, az atom- és űrfegyverek kérdéséről kedden megkezdődött nagyhatalmi tárgyalások szovjet _ küldöttségének vezetője Géniben Romes Csandrával, a Békewvilágtanács elnökével találkozott. A találkozón jelen voltak' a szovjet küldöttség más tárgyalásvezetői is. Karpov tájékoztatta a BVT elnökét a Szovjetuniónak a genfi tárgyalásokról kialakított álláspontjáról. A tárgyalások célja az űrfegyverkezés megakadályozását és a fegyverkezési hajsza megszüntetését célzó hatékony intézkedések kidolgozása, fiA fővárosban az ünnep reggelén sok száz fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vörös lobogókkal feldíszített Március 15-e téren, hogy Petőfi Sándor szobránál kegyelettel emlékezzék a forradalmár költőre. A Himnusz hangjai után a szobor talapzatán az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront, valamint Budapest ifjúságának képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd felcsendült a Szózat. A Múzeum-kertben több ezer fiatal jelenlétében a forradalmi ifjúsági napok nyitányaként ünnepi nagygyűlést rendezett a KISZ Központi Bizottsága és a HNF Országos Tanácsa. A 137 évvel ezelőtti események történelmi színhelyén 1848-as dalok, indulók csendültek fel. Az ünnepség elnökségében ott volt Méhes Lajos az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valamint a gyelembe véve azt a végső célt, hogy a nukleáris fegyvereket mindenütt teljesen felszámolják. Karpov hangsúlyozta: a szovjet fél alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy szigorúan betartsák azt a megállapodást, miszerint a tárgyalások tárgyát képező kozmikus és nukleáris fegyverek kérdéskörét összefüggéseiben vizsgálják és hozzanak róluk döntést. A Reuter jelentése szerint áz új-delhi leszerelési felhívást aláíró hat ország genfi képviselői az amerikai párt-, az állami, a társadalmi, a tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek számos vezetője. A Himnusz hangjait követően az elnöklő Garamvölgyi József, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Többek között ’48 forradalmi hagyományairól, a „három tavasz” jelentőségéről szólt, majd kiemelte: — A fiatalok ma is —miként elődeik — a tettek oldalán állnak. Pártunk Központi Bizottsága ifjúságpolitikai állásfoglalásában, közelgő kongresszusának irányelveiben is azt erősítette meg, hogy az ifjúságot a jövőben még inkább be kívánja vonni harcaiba, számít a fiatalok alkotókedvére, lendüle- _ tükre, épít az új iránti fo- * gékonyságukra, tettrekészsé- gükre. küldöttségvezetővel találkoztak. A „hatok” nevében a svéd Máj Britt Theorih átnyújtotta Max Kampelman- nak azt az írásos felhívást, amely a két tárgyaló felet arra szólítja fel, hogy mielőbb érjenek el lényegi eredményeket a tárgyalásokon. A felhívás szerint a '„hatokj” nagy jelentőséget tulajdonítanak a tárgyalások bejelentett céljainak. A Svédország, India, Görögország, Mexikó és Tanzánia képviselői hétfőn Viktor Karpovval, a szovjet küldöttség vezetőjével kívánnak találkozni. A megemlékező szavak után az ünnepség résztvevői a tisztelet és a hála koszorúit helyezték el a múzeum falán, az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtábla alá. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi, illetve Budapesti Bizottsága nevében Méhes Lajos, a Politikai Bizottság tagja és Borbély Gábor, a Budapesti Pártbizottság titkára koszorúzott. Elhelyezték koszorúikat a társadalmi és tömeglszervezetek képviselői is. Budapest ifjúságának ünnepi nagygyűlése 1848 szellemét, forradalmi lendületét idéző műsorral zárult Szolnokon, mint az ország minden pontján, mintha az időjárás is segíteni akart volna a 137 esztendővel ezelőtti nap megidézésében: esős, csípős március tizenötödike köszöntött ránk. A negyvennyolcas forradalom, majd az azt követő szabadságharc rövid életét, izgalmas sorsfordító és eszmeformáló eseményeit elevenítették fel a szolnoki fiatalok az évforduló tiszteletére. (Folytatás a 3. oldalon.) Minden eddiginél több hűtőgépkompresszort gyártanak az idén az egri Finomszerel- vénygyárban: összesen 390 ezer ilyen berendezést küldenek piacra. Hazai partnereiknek a tavalyinál 30 ezerrel többet, összesen 250 ezer kompresszort adnak el — ebből 230 ezret a jászberényi Hűtőgépgyárnak, 20 ezret pedig a javító és karbantartó cégeknek, — a többit exportálják. Az egriek által készített A Felső-Tiszán tegnap hajnalra siker koronázta a második — a Tuzsér—Révleányvár közötti — jégtorlasz elleni küzdelmet. A jégtörő hajók és a robbantóbrigádok együttes erőfeszítéseként befejezték a torlasz felszámolását és útnak indították a feldarabolt jeget a folyó középső, alsó szakaszára. A Felső-Tiszán megszűnt ugyan a jeges árvíz veszélye, ám a folyó vízgyűjtő terülehűtőgépkompresszoroknak egyre nagyobb keletje van minden piacon. A kismotorok mellett évről évre nagyobb számban gyártanak nagyobb teljesítményű készülékeket mélyhűtőládákhoz. Az egri konstrukció fejlődésére jellemző, hogy a növekvő teljesítmény ellenére kevesebb villamos energiát fogyasztanak, mint a korábbi készülékek, s az újabb típusok lényegesen kisebb zajjal működnek. tén felhalmozódott, a maximumot meghaladó hótakaró gyors olvadása esővel párosulva a tavaszi hónapokban még jelentős árhullámokat indíthat el a Tiszán és mellékfolyóin egyaránt. A Hortobágy—Berettyón levő vízszintemelkedés miatt a 10—12-es árvízvédelmi szakaszon, Karcag és Túrkeve között is szükségessé vált, az I. fokú készültség elrendelése március 13-án. Március 15-e alkalmából ifjúsági nagygyűlés volt Budapesten a Nemzeti Múzeum kertjében. A képen Ernőd Péter, a KISZ KB titkára ünnepi beszédét tartja (Telefotó — KS) Március 15-re emlékeztek országszerte A fiatalok ma is a tettek oldalán állnak Nagygyűlés a Múzeum-kertben — Vörössipkások felvonulása Szolnokon Koszorúzások, forradalmi versek, dalok A magyar történelem egyik kiemelkedő eseményere, az 1848—49-es polgári forradalom kezdetét jelentő március idusára emlékeztek országszerte tegnap. Ifjúmunkások és diákok, a fiatalok és az idősebbek tízezrei koszorú- zási ünnepségen, nagygyűlésen adóztak tisztelettel a történelmünket alakító forradalmár elődök emlékének. Árhullámok továbbra is várhatók Megszűnt a Tiszán a jeges árvíz veszélye
