Szolnok Megyei Néplap, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-15 / 62. szám

xxxvi. évf. 62. sz., 1985. márc. 15, péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott a Minisztertanács Jelentés a népgazdasági terv végrehajtásáról Történelmi nap A történelmi tények közis­mertek mégis szükségét érez­zük fölidézni — különösképp az évnapok idején — 1848. március 15-e, saz utána kö­vetkező másfél esztendő leg­fontosabb eseményeit. Mert vállalt, magunkénak érzett, történelmi-politikai-eszmei örökségünk a ’48-as forrada­lom, a szabadságharc. Hogy mennyire élő módon vannak jelen ezek az események, ar­ra talán a legérzékletesebb példával az szolgálhat, hogy a történészek, hadtörténé­szek, a politikai história ku­tatói körében ma is zajlik a — termékeny — vita 1848/49 egy-egy mozzanata, személyi­sége körül. Talán nem túlzott egyszerűsítés, ha azt állít­juk, hogy nem a heroizálás- deheroizálás majdhogynem szokványos folyamatáról van szó. hanem az árnyalatokat is megkülönböztetni tudó történelmi tisztánlátás igé­nyének inspirációjáról. Az el­múlt másfél-két évtizedben született kitűnő tanulmányok, monográfiák, filmek, szép- irodalmi művek, színpadi al­kotások hosszú sora igazol­hatja ezt. Ezeknek köszönhe­tő — hogy csak, egyetlen példát idézzünk —, hogy a Világosi fegyverletételt, s Görgey személyét ma már nemcsak a Kossuth által írott viddini levél fényében lát­juk. Nemcsak szűk olvasói körnek szóló művek bizonyít­ják, hogy a szabadságharc a szinte páratlan internaciona­lizmus példájával is szolgált, hisz magyarok, lengyelek, osztrákok, szászok, románok, szerbek, szlovákok, Jozef Bem, Wysocki, von Poelten- berg, Damjanich, Knézich, Guyon Richard, Perczal Mór, Klapka György, Kiss Ernő egyazon zászló alatt, ugyan­azért a célért harcoltak. Azok számára, akik a Tisza két partjának a tájain, a Nagykunságban, a Jászság­ban, a Tiszazugban élnek, mindig is fontos volt ’43/49 hagyománya, emléke, hiszen Szolnok megye egykori né­pének jó oka volt megmoz­dulni a Kossuth-verbunk sza­vára. Az utódok, a leszármazot­tak — Jászárokszállástól Ci­bakházáig, és Tiszafüredtől Kunszentmártonig — méltó­képp ápolják az emlékeket, iskolák, intézmények, szö­vetkezetek, lakótelepek neve őrzi a forradalom és a sza­badságharc legnagyobbjainak nevét, s a névadók szelle­mét. Honismereti szakkörök, helytörténeti gyűjtemények, múzeumok tárgyai, apró do­kumentumai váltak becses ereklyékké: egy-egy okmány, levél, könyv, fegyver, pénz. Nem egy falu van, amelynek lakói biztosan tudják a tele­pülés szélén, vagy a község» háza előtti téren álló öreg tölgyről, kivénhedt nyárfáról, hogy bizony ehhez a fához kötötte Kossuth Lajos a lo­vát. Március 15-e évfordulói — vagy az évfordulóhoz közeli napok — az elmúlt 137 évben bővelkedtek eseményekben. Nem érdektelen belelapozni a történelmi kronológiákba. 1879 márciusában heves vi­ták után fogadták el a nagy- ■ birtokrendszer megszünteté­séről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló tör- , vényt. Ennek eredménye­ként 642 ezren jutót- ■ tak földhöz — az ország földterületének 34,6 száza­lékát kapták. Az 1848 4!)-es szabadságharc emléke eleven, ma is hatal­mas erkölcsi, eszmei erőt kép­visel; olyan örökség, amelyet minden jövőt építő nemze­déknek kötelessége oltalmaz­ni és ápolni. V. V. J. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén az ipari miniszter je­lentést tett a Mecseki Szén­bányák Vállalatnál bekövet­kezett szerencsétlenségről. A kormány utasítást adott a szükséges intézkedésekre, és tudomásul vette, hogy meg­kezdődött a szerencsétlenség okainak kivizsgálása. A Minisztertanács elfogad­ta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését, az 1984 évi népgazdasági terv vég­rehajtásáról és az ez évi gazdasági munka eddigi ta- pasetalatairól. Megállapí­totta, hogy a népgazdaság a múlt évben is a tervben ki­jelölt irányba fejlődött, a termelés hatékonysága azon­ban kisebb mértékben ja­vult, mint ahogyan azt az 1985. évi terv készítésekor számításba vették. Ezért és az év eleji energiakorlátozá­sokkal összefüggésben be­A bányász és a vasas szak­ma felhívásához megyénk­ben több mint 5 ezer brigád hatvanezer tagja csatlako­zott. A szocialista kollektí­vák tavalyi felajánlásaiban mindenütt fő célkitűzésként szerepelt a nagyobb és mi­nőségében jobb termelési eredmény elérése, az export növelése, az importanyagok kiváltása, helyettesítése, a termelési költségek csökken­tése, az anyag és az energia takarékos felhasználása, va­lamint a termékválaszték bővítése. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a megye szo­következett termeléskiesések és más, a -rendkívüli hideg okozta károk pótlása miatt az éves terv teljesítése fo­kozott erőfeszítést kíván. A kormány kötelezte az állami irányító szerveket, hogy az 1985. évi terv céljainak el­érésére tegyék meg a szük­séges intézkedéseket. A Mi­nisztertanács számít rá, hogy a dolgozó kollektíváknak felszabadulásunk 40. évfor­dulója és a Magyar Szoci­alista Munkáspárt XIII. kongresszusa tiszteletére ki­bontakozott szocialista mun­kaversenye hozzájárul a népgazdasági terv teljesíté- hez, a termeléskiesések és veszteségek ellensúlyozá­sához. A kormány a gazdálkodó szervezeteknél és intézmé­nyeknél 1984-ben végzett pénzügyi-gazdasági ellenőr­zések tapasztalatait értékel­ve megállapította, hogy a cialista brigádjai, és a munkaversenyben résztvevő dolgozók felajánlásaikat, pótvállalásaikat sikeresen teljesítették és munkájuk nagymértékben hozzájárult a vállalatok, intézmények múlt évi eredményeihez. A nehéz gazdasági körülmé­nyek ellenére több vállalat­nál növekedett a termelés. Például a Tisza Cipőgyár dolgozói szovjet exportter­vüket 393 ezer pár cipővel teljesítették túl. A vállalatok tevékenysé­gének egyik fontos tényező­je volt az ésszerűbb költség­gazdálkodási, elszámolási fe­gyelem megsértése miatt veszteségek érik a népgazda­ságot, amihez a belső ellen­őrzés hiányosságai mellett a mulasztások elkövetőivel szembeni elnéző magatartás is hozzájárul. Kötelezte az illetékeseket, hogy tegyenek intézkedéseket a feltárt hiá­nyosságok megszüntetésére, a mulasztók és a szabályok megsértőinek felelősségre vonására. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról. A Minisztertanács megállapí­totta, hogy a vizsgálatok ta­pasztalatai, a népi ellenőrök javaslatai eredményesen já­rultak hozzá az időszerű tár­sadalmi és gazdasági felada­tok megoldásához, egyben intézkedett a jelentésben és az ajánlásokban foglaltak hasznosításáról. gazdálkodás is. A Tiszamenti Vegyiművekben a karban­tartási munkák jobb meg­szervezésével a takarékos anyagfelhasználással a vál­lalati költségeket 26 millió 500 ezer forinttal csökken­tették. A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny új lendületet adott az újítómoz­galomnak is. Tavaly 25—30 százalékkal több újítás szü­letett, mint az előző évek­ben. A Tisza Cipőgyár dol­gozói 1984-ben 106 újítást ad­tak be, amelyek gazdasági eredménye 23 millió forint volt. A Tiszamenti Vegyimű­vek kollektívái pedig, 64 újí­tást és 319 ésszerűsítést dol­goztak ki a versenyévben. A MÁV Járműjavító Üzem­ben az újításokból származó költségmegtakarítás csaknem 5 millió forint volt. Egyre változatosabb színösszeállítású és mintázatú torontáli1 szőnyegekkel elégíti ki bel­földi és olasz megrendelőit a mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet. A szövetkezet fegyvemeki részlegében — ahol felvételünk készült — naponta 32 négyzetméternyi kü­lönböző méretű szőnyeget szőnek Kongresszusi ós felszabadulási munkaverseny Ötezer brigád csatlakozott a felhíváshoz fl vállalások nyomán: több újítás, ésszerűbb költséggazdálkodás Szolnokon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülésén a közelmúltban értékelték a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny helyzetét, eredményeit, és jelentést hallgattak meg az idei vállalásokról. Megállapították, hogy a munka- verseny-mozgalomnak új lendületet adott a XIII. kongresz- szus és hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny. Hl * .... I * : ____ Javítják a hibás dohányzsákokat az idényre. A Dohányfer­mentáló jászkiséri telepén havonta mintegy 20 ezer zsákot varrnak meg Genf, második forduló Hosszú tárgyalásokra van kilátás Tegnap délelőtt a genfi amerikai képviselet épületé­ben megkezdődött a két nagyhatalom új fegyverzet­korlátozási tárgyalásainak második fordulója. Az épület bejáratánál Max Kampel- man, az amerikai küldöttség vezetője és munkatársai szí­vélyesen üdvözölték a Viktor Karpov vezetésével érkezett szovjet delegációt. Míg a keddi genfi meg­nyitó ülés a küldöttségek is- mjerkedését és az ügyrendi kérdések tisztázását szolgál­ta, tegnap már valószínűleg érdemi tárgyalásokra került sor. Genfben feltételezik, hogy a két küldöttség a kö­vetkező időszakban hetente kétszer, felváltva a szovjet és az amerikai képviseleten tart hivatalos tárgyaláso­kat az űrfegyverkezés, va­lamint a hadászati ós a kö­zepes hatótávolságú fegyver­zetek korlátozásáról, a most n'fegalakuló három munka- csoportban, Egyúttal, fblás- hetően kötetlen, nem hiva­talos megbeszélésekre is sor kerül. Mindenképpen hosszú, beható tárgyalásokra van kilátás, amit többi között az is mutat, hogy mindkét nagyhatalom vezető diplo­matáit 80—100 főnyi szakér­tőgárda kísérte el Genfibe. Amint egyébként már a tárgyalások megkezdésekor bejelentették: kölcsönös meg­állapodás alapján a két nagyhatalom bizalmasan ke­zeli a genfi tárgyalásokat, így ezek tartalmáról egyelő­re nem várható érdemi tá­jékoztatás. A küldöttségve­zetők tegnap is elzárkóztak az újságírók kérdései elől és azonnal munkához láttak. Tárgyszerűség és kölcsönös tisztelet légköre jellemeztea szovjet és az amerikai kül­döttség csütörtöki genfi meg­beszéléseit — közölte dél­után a sajtóval az amerikai szóvivő. A tárgyalások tar­talmáról azonban — a két fél között a tárgyalások tit­kosságára vonatkozó megál­lapodásnak megfelelően — nem közölt részleteket. Viktor Karpov, a szovjet (.Folytatás a 2. oldalon.) fl mostoha időjárás miatt Késésben a tavaszi mezőgazdasági munka A tavaszi munkák késedel­me miatt országszerte szük­ségintézkedéseket tesznek a szántás-vetés meggyorsításá­ra. A szokatlanul hosszúra nyúlt tél ugyanis nehéz hely­zetet teremtett a mezőgazda­ságban; a normális időjárá­sú esztendőkben ilyenkor már földben szokott lenni a kora tavaszi növények mag­ja, s a traktorok a legna­gyobb vetésterületű növény — a kukorica — talajmun­káin dolgoztak. Az idén viszont egészen mostanáig meg sem mozdult még a szántóföldi munkák gépezete. Az átázott földek nem bírják el a traktorokat, s a napfényhiány, a hűvös esők és a hózánorok gátolják a talaj felmelegedését. A szakemberek .szerint még az ország déli vidékein is csat' március 20-a táján kezdhetik meg igazán a munkát a bri­gádok, vagyis három-négy­hetes lemaradással indul a tavaszi vetés. Baranyából — ahol valószínűleg leghama­rabb láthatnak munkához — arról érkezett hír, hogy a gazdaságok a kiesett idő pót­lására eleve úgy készítik fel gépeiket, hogy a szokott munkateljesítmények más- félszeresét, kétszeresét telje­sítsék, azaz éjszaka is dol- igozzanak. Több traktorosra lesz tehát szükség, ezért a javítóműhelyek szerelői kö­zül azokat is bevonják a szántás-vetésbe, akik már korábban is dolgoztak trak­toron. A nagy teljesítményű gépekre a legtapasztaltabb, leggyakorlottabb traktorve­zetőket ültetik. Gondoskod­nak arról, hogy a gépek meg­felelő világítással rendelkez­zenek az éjszakai műszakon, ha szükséges, pótfényszóró­kat is felszerelnek rájuk. A Skáia-Coop is exportál A mezőgazdasági termé­kek nagyobb arányú export­ját segíti a Skála-Coop most alakult mezőgazdasági osz­tálya. Az új szervezet be­kapcsolódott a különféle zöldségek, gyümölcsök, vető­magvak, állati eredetű ter­mékek termeltetésébe, fel­dolgozásába csakúgy, mint a piaci értékesítésbe. Ezekből a cikkekből — a partner külkereskedelmi vállalatok közvetítésével — az idén mintegy 7 és félmillió dol­lár bevételre számítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom