Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-05 / 29. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 5. csaknem minden településen VIHAR UTÁN... A kunmadaras! Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezet megkezdte az EV—250 típusú váltóáramú, alumíniumhegesztésre alkalmas gép gyártását, amely átkapcsolható kézi ívhegesztésre is. Az új termékből közel száz darabot gyártanak fl falu kiköltözött hozzájuk A kopogós napok után még szokatlan a patakokban csordogáló hóié, a verőfényben az ereszcsatornák vidám zenéje. Az utcákon, járdákon üggyel-bajjal vergődik előre a járókelő, nem lehet a közlekedést tocsogás nélkül megúszni. A derűs olvadásban Jásztelek egyik szélső utcája felé baktatok. A Bem utca kivezet a havas határba, de a járda nem ér véget, elfordul két irányba és a kertek alatt körbe öleli a falu széljárta oldalát. Az egyik alsókonyhából beszélgetés szűrődik ki, beköszönök. Éjszaka járnak a rossz emberek Egy fürge mozgású, bőbeszédű idős asszony jön elém a kutyaugatásra. Ő is látogató, gyakori vendég a háznál. Ott jár el a kertajtó előtt, napjában többször is benéz. Máris indul, be a faluba, visszafelé jövet még beugrik, elmondja mi újság, miről beszélgetnek az emberek. — Negyvenhétben jöttünk ki ide a falu szélére, abban a nádfedeles házban laktunk — mutat ki az ablakon a szomszédos épületre özv. Nagy Sándorné. — Üres kertek voltak erre, csak később épült be házakkal a környék. Egész napját az alsókonyhában tölti, csak éjszakára húzódik be a házba. Mindkét épület „mögével” fordul az elmúlt hetekben különösen barátságtalan határnak. — Egyedül vagyok, az uram 12 éve halt meg, András napján. A fiaim itt laknak a faluban, jönnek is hozzám, de hát nem érkeznek mindig. — Sírásra görbülő szájjal folytatja — annyi rosszat hallani a rádióban, a Szabad Föld is ilyenekről ír. Nagyon félek éjszakánként, 11-től 2-ig telik nehezen _az •idő. A régiek is úgy mondták, akkor járnak a rossz emberek. Lakik itt a közelben egy 10 gyerekes cigány- család, nagyon rendes emberek, hozzájuk szoktam át- sántikálni, ha valami kell a faluból. De a kiáltozásomat ők se hallanák ... Emberek közé ritkán megy Marcella néni, a kertjét még hó borítja, magáról gondoskodik és a 12 tyúkját eteti. A sorsával egyébként elégedett, a 2160 forintos nyugdíjból jut amire kell, igaz nem költ ruhára, bútorra — „igénytelen már az idős ember.” A tavaszi kerti munkák kezdetével pedig az álmatlan, hosszú éjszakákkal együtt talán elmúlnak a képtelen gondolatok is. A Nyár utca vége Jászai- sószentgyörgyön, mintha nem is a községhez tartozna, széles, lapos, vízállásos terület mellett egyik oldalon beépített házsor köti a faluhoz. Járda vezet az utolsó házig, de késő délután ott mozdulatlan minden, a szomszédos portára köszönök be. Sátortetős, új ház közelében melléképületek. istálló, ólak és egy öreg épület. — A legtávolabbi tanyáról, a legutolsó házba jöttem férjhez — mondja Tóth Sán- domé nevetve a konyhában. — Tíz perc kerékpárúira vagyunk a falutól, megszoktuk, nem is akarunk beljebb költözni. Húsz éve kaptunk villanyt, vezetékes víz korábban volt itt, mint a -templom melletti utcában, összefogással szilárd utat is építettünk, nincs miért elkívánkozni innen. Tsz-földek kerítik körbe a néhány évtizede még tanyának számított szélső házakat. A keleti szél szabadon tépázza a fákat, az épületek védelmében maradnak csak meg a facsemeték. — Nagy hideg volt ’28—29 telén hordta a szél a havat, annyira, hogy a léckerítés tetején jártunk — emlékszik a 82 éves Tóth Istvánné. — Kétszer kellett fűteni a kemencében, az uram még a kulcslyukat is bedugta, hogy ne szökjön ki a meleg, csak márciusban kezdett engedni az idő. Négy ház volt itt mindössze, azért építettünk ide, mert a faluban akkor nem adtak telket. Számíthatnak egymásra Így történt, hogy nem költöztek be a tanyáról, hanem a falu költözött ki hozzájuk. Tóth Sándor a helyi Vegyesipari Szövetkezetben gépkocsivezető, még nem ért haza, a felesége a Fővárosi Kézműipari Vállalat bedolgozója. Most, hogy a tejet nem kell hordani, hetenként egyszer megy a faluba a munkáért. A szomszédolás kiment a divatból, de bajban, szükségben számíthatnak egymásra. A nagyfiúk ez idő alatt etetik a teheneket, bikákat, disznókat, és ha elvégeztek a jószágok körül meg- íürödnek, és motorra ülnek. Gyalog nem érdemes a faluba menni. Jászapátin a Balassi Bálint utca házai most sík hómező.- re néznek, nyáron pedig szinte bebólogatnak a kalászok az ablakon. Néptelen a vidék', nincs egy árulkodó kémény, amelyik útba igazítana, hová érdemes bekopogni. Az ajtók zárva, a csengőszóra kutyák csaholnak — munkában van az utca. Az egyik házból egy pillanatra kilép egy fiatalasszony, őt szólítom, meg — A hetvenes évek elején kezdtek itt telket osztani — mondja odabent Mihályi Já- nosné —, azelőtt a Csaba vezér utca közepén ért véget a község. A férjem '77-ben fogott a házépítéshez, még azóta se fejezte be. A központból a falu szélére jöttem férjhez, sokáig hiányzott a zaj, a forgalom, a járókelők, szokatlan volt a távolság. Tizenöt perc erős tempóval-'Zsíros kenyeret nyom egy 4 és féléves bozontos hajú kisfiú kezébe, a szobából követelődző gyerekhang hallatszik ki. A kislány is szeretne kijönni a konyhába, de most nincs rá idő. mert éppen vizsgára készül az anyja. Eladó a háztartási boltban, és amíg gyesen van szeretné a szakmunkás képesítést is megszerezni az érettségi mellé. Két éve még 5—600 méterről kellett a vizet hordani, azóta a lakásba is bevezették, sőt a központi fűtés is elkészült az ősszel. A kőporozás még hiányzik, szooa- bútorra is gyűjteni kell, de a sertésállományukat tavaly felszámolták, mert az anyadisznók, malacok, hízók megették a hasznot. Más kiegészítés után kell nézni. — Már jobb itt lakni, igaz, kevesebbet mozdulunk ki itthonról, de ezt is meg lehet' szokni. Biciklivel járunk, a buszmegállóhoz pedig jó erős tempóval 15 perc alatt gyalog is kiérek. Aki erre lakik, rászámolja az időt. Van ám a falu szélének is hangulata, tavaly nyáron még utcabált is rendeztünk! Az udvarunkban állt a sátor, itt volt az utca apraja-nagyja. Lukácsi Pál A Mátraplast Müanyag- feldolgozó Szövetkezet kenderest üzeme évente több millió, különböző nagyságú zárókupakot gyárt a gyógyszergyáraknak Túrkevén a viharos szél vasárnap több fát és közlekedési táblát kidöntött, amelyek megrongálták az eléktromos vezetékeket, ezért 10.30-tól 18 óráig a város egész területén áramszünet volt. Néhány utcában a hibák elhárításán még tegnap, a déli órákban is dolgoztak. Az áramkimaradás megbénította a vízmű működését, ezért, a vízszolgáltatás is szünetelt. Az Állami Biztosító helyi fiókjához 30 tetőkárt jelentettek. Mezőtúron az orkánkzerű vihar a város közlekedésében, áramellátásában alapvető zavarokat nem okozott, jelentős anyagi károk sem keletkeztek. A város különböző részein azonban a vihar megbontotta az épületek tetőszerkezetein a cserépfedést, kerítéseket rongált meg, helyenként fákat döntött ki, és közúti jelzőtáblákat tört el. A helyreállításra a szükséges intézkedések megtörténtek. Az Állami Biztosítóhoz magánszemélyektől ezideig 45, közü- letekíől pedig 4 kárbejelentés érkezett. Tiszafüred közigazgatási területén sem okozott a viharos erejű szél jelentősebb épületkárokat. Az áramkimaradást a Titász helyi üzemegysége tegnap a délelőtti órákban mindenütt megszüntette. Jászberényben a viharos erejű vasárnapi szél a legtöbb munkát az Émász-kidendeltség dolgozóinak adta. A készültséget megerősítették, és a vezetékszakadásból eredő áramkimaradást 3—4 óra alatt megszüntették. Felsőszentgyörgy Megyei körkép határában két fa dőlt a 'n ag;,'feszültségű v ezeték're. Fényszarun is elszakadt a 20 kilovoltos vezeték. Kidőlt la okozott áramszünetet a hűtőgépgyári lakótelepen és Portelken is, a Zagyvamenti Tsz géptelepe csak hétfőn dél körül kapott energiát. Az Aprítógépgyárban több, mint félmillió forintos kár keletkezett: a szél megtépázta az öntöde épületének tető- és oldalszigetelését, a nagycsarnok tetőszerkezetét. Ablakbetörések, fa- kidőlések mellett hasonló károk keletkeztek a Hűtőgépgyárban iS, ezek azonban a hét elején a munkakezdést jelentősen nem akadályozták. A vihar személyi ■sérülést nem okozott. A mentőszolgálattól ugyancsak azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a megyében nem okozott súlyosabb személyi sérülést a vihar. Szolnokon vasárnap este a Széchenyi lakótelepre hívták segítségül a tűzoltókat, a gyermekváros épületének tetőszerkezete rongálódott meg. A baleseti veszély megszüntetése érdekében mázsás nehezékekkel rögzítették a tetőt. A Titásznál arról értesültünk, hogy a szombaton kezdődött és vasárnap este 10 óráig tartott, ciklikus lökésekkel érkezett 65—90 km erősségű szél a szolnoki üzemigazgatóság középfeszültségű hálózatának 21 távvezetékén okozott zavart, mintegy 40 hibahelyen, vagyis majdnem az egész ellátási területet érintette. A hibaelhárításban 58 ember 22 gépkocsival vett részt. Csaknem 580 órai megfeszített munkájuk eredményeként a gerincve? zetékekel hétfő hajnalra, M. hét elágazást összesen 12 transzformátorral, hétfő délig helyreállították. így is számos település maradt ^ 4 óránál hosszabb ideig áram nélkül. A mintegy 500 bejelentés 2,5 ezer fogyasztót érintett ■hozzávetőleg. Késő estig dolgoztak tegnap is a szerelők, és türelmet, megértést ■kérnek mindazoktól, akikhez csak ma jutnak el. RE— LP Fúrnak, faragnak, reszelnek Kedvcsináló gyerekeknek a Mezőgép tószegi gyárában — Egy darab vas látványa nem túl érdekes. Az annál inkább, amikor ebből a rideg tárgyból fontos alkatrészek kerekednek kj a hozzáértő szakember keze alatt. S ha a tizenéves azt is tudja, hogyan, s ha ő is részt vehet a megmunkálásban, máris segítettünk neki a választásban — mondja Dobozi Gyula, a szolnoki Mezőgép tószegi gyárának vezetője. A kezdeményezés nem új, de napjainkban még az úttörő vállalkozások közé tartozik. A formális tájékoztatók, gyakran kényszerű üzemlátogatások helyett Tószegen most valami új dologgal próbálkoznak. A pályaválasztás előtt álló gyerekeket bevonják a gyakorlati munkába, kezükbe adják a kisebb megmunkálandó darabokat, bemutatják a bonyolultabb gépek kezelését. A gyár és a tószegi II. Rákóczi Ferenc Űttörőcsapat vezetői a múlt év szeptemberében írták alá az együttműködési szerződést. Ebben szerepel többek között a következő kitétel is: „Az általános iskola 7—8. osztályos tanulói havonta 20 órában látogatják az erre a célra előkészített tanműhelyt, s itt gyakorlati munka keretében megismerkedhetnek az alapvető fémmunkákkal”. Saját tapasztalataik alapján tudják meghatározni a forgácsolás, a hegesztés, az eszter- gáűás különbségeit. A gyakorlati munka megszervezésén kívül számtalan egyéb \ kedvezménnyel segít a gyár a tószegi gyerekeknek. Dolgozói a kirándulásokhoz autóbuszt biztosítanak, a gyáregység szabadidő-parkját bármikor használhatják a sportolást kedvelő iskolások. Az együttműködés azonban kölcsönösséget feltételez. Míg az idősebbek patronálnak és megteremtik a munkaerővonzás feltételeit, addig a fiatalok se tétlenkednek. Az ünnepi rendezvényeken külön színfolt az úttörők által összeállított műsor, s az évenként szokásos teleprendezésről se hiányoznak. — Mit ígér a szervezőnek az új kezdeményezés ? — Kíváncsiak vagyunk az eredményre. Ha minden igaz. a növény most fordul igazán termőre. A jelentkezésekkor tudjuk majd megállapítani, hogy hányán térnek vissza hozzánk szakemberként — mondja Dobozi Gyula. A tanműhelybe Király Béláné, személyzeti vezető kísér. Hétfő délután lévén „dolgoznak” a gyerekek. — Az idei tanév az első próbatétel — mondja. — Bármilyen eredménnyel zárul is, folytatjuk. Nekünk ez tűnik a szakemberutánpótlás legalkalmasabb módjának. Eddig is sokan jöttek vissza dolgozni az egységhez^ de ettől az új módszertől még kedvezőbb eredményeket várunk. Bajári Károly, a műhely vezetője első számú szakember a vállalatnál. Ezer- kilencszázhatvan óta dolgozik itt, és azóta háromszor kapta meg a Kiváló Dolgozó minősítést. Szakértő felügyelete alatt most öt fiatal fiú ismerkedik a szakma fortélyaival, ök még csak hetedikesek, egy évük van a döntésig, de már közülük is határoztak néhányan. — Éppen menetmetszéssel foglalkozunk — mondja Szabó Ferenc, az „egyik kis munkás”. — Nagyon szeretünk idejárni. Rengeteg érdekes dolgot látunk, tanulunk. Én a festőműhelyben szeretnék majd dolgozni. Nyári gyakorlati munkára is idejövök. Fúrnak, faragnak. igaz. hulliadélaanyagból, de láthatóan élvezettel. Távozáskor Dobozi Gyula szavai jutnak az eszembe. — A fiatalok nagy résj? nem saját akaratából választotta a mi szakmánkat. Legtöbben szülői indíttatásból jelentkeztek gépipari tanulónak. A mi kezdeményezésünk azért fontos, mert a gyerekek így saját tapasztalataik alapján, igazi meggyőződésből vállalják a munkát. A gyakorlatnál nincs meggyőzőbb bizonyíték. Barta Katalin Vízhiány Túrkevén — Félmilliós kár az nprítógépgyárban — áramszünet
