Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-28 / 49. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 28. Közeledik a Halley-üstökös Az idei év végén és jövő tavasszal földközelben lesz a Halley-üstökös. Legutóbb 1910-ben volt látható egünkön ez a különös égi tünemény. Megjelenését évezredeken keresztül baljóslatú jelnek tekintették. Yue Tsung kínai császár i. u. 712-ben lemondott trónjáról, amikor a csillagászok jelentették neki az üstökös megjelenését. II. Harold angol király 1066- ban ugyanezért remegve ült nyeregbe, amikor a hastingsi csatába indult. (Ott is veszett.) Legutóbbi, 76 évvel ezelőtti látogatásakor elterjedt, hogy a csillag csóvája gázzal fertőzi meg a Földet, ezért sokan gázmaszkot vásároltak. Az amerikai Oklahoma babonás polgárai — régi indián szokás szerint — szüzet akartak áldozni az ismeretlennek. Megfigyelő állomások Az üstökös küszöbönálló újabb látogatására alaposan felkészül a tudomány: megfigyelő készülékek tömege figyeli majd naprendszerünk fáradhatatlan vándorát. A múlt év december 15-én és 21-én elsőként a szovjet űrszondák, a Vega 1 és Vega 2 startoltak, hogy jövő év márciusban keresztezzék a Halley útját. Ezeket követte a japán MS—T5 égi megfigyelő, amelyet augusztus 14- én a hasonló Planet—A szonda követ. A tervek szerint 1985. július 2-án a Francia-Guayanából lövik fel a nyugateurópai országok megfigyelő állomását, a Giottót. 1986 márciusában amerikai automata megfigyelő hold indul útjára. Természetesen földi megfigyelésben sem lesz hiány. Ballonok, rakéták mérőkészülékeket visznek a magasba, óriásteleszkópok fordulnak majd az üstökös felé, és a vifág sokezer csillagászati megfigyelője kutatja majd az eget. Mi is ez a különös égi tünemény, amely a naprendszer torzszülötteként, változatlan ellipszispályán száguld a világmindenségben? A tudósok szerint megfagyott gázok és víz, melyhez porrészecskék csapódtak. Magjának átmérője mintegy öt kilométer, világító csóvája viszont kétmillió kilométer hosszan nyúlik el'a világűrben. A tudósok azért' tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget a Halley kutatásának, mert az üstökös ösz- szetételéből következtethetnek a naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésére. Halley felfedezése Az első matematikus, aki az üstökös törvényszerűségeit lejegyezte, Edmond Halley angol királyi csillagász volt. Három korábbi, az (1531-i, 1607-i és 1682-i) üstökös megfigyelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy azonos jelenségről van szó. S amikor újabb 76 év múltán. 1759-ben — Halley jövendölésének megfelelően — újra megjelent az égi tünemény, igazo’ódott az angol tudós tétele. Azóta nevezik Halley-üstökösnek. A csóva keletkezésére vonatkozólag Fred L. Whipple amerikai asztrofizikus 1951- ben tette közzé elméletét. E szerint az üstökös felülete napközeiben gőzzé változik, s az így keletkezett gáz több ezer kilométeres burokkal veszi körül a magot. A „napszél” hatására azután ebből nő ki a több millió kilométer hosszú csóva. A japánok MS—T5 nevű szondájukkal 4—5 millió kilométerre akarják megközelíteni az üstököst, a Planet— A 200 ezer kilométerre közelítene. A szovjet Vega 1 és Vega 2 tíz Edward Halley angol csillagász. Megállapította laz üstökös pályáját ezer kilométer közelségbe kell, hogy kerüljön. A megfigyelések értékelésében egyébként amerikai tudósok együttműködnek szovjet kollégáikkal. A két Vega megfigyeléseire támaszkodva a nyugat-európaiak által felbocsátandó Giotto 500 kedvező esetben akár 100 kilométerre közelíti majd meg az üstököst. Együttműködés a kutatásban A japánok főként a csóvát, a szovjetek és a nyugat-európaiak a gázburok tulajdonságait remélik felfedezni. A porszemcsék és a gázmolekulák analízise az üstökös „ősanyagának” tanulmányozásához vezethet. A 2 Vegát és és a Giottót természetesen magas érzékenységű kamerákkal is felszerelték, amelyekkel 1000 kilométer távolságból 50 méternél kisebb alakzatokat fényképezhetnek. Problémát jelent a képek megfelelő minőségben való Földre juttatása. A Giotto találkozását a Halley- vel például 4 óra időtartamra tervezik, s ez idő alatt a műszerek ki lesznek téve a porszemcsék valóságos „hóviharának”. A fenti képünkön az üstökös Nap körüli, ellipszis alakú pályája látható. g. a. Madarak könyve Nemrég került a könyvesboltok polcaira a Magyarország fészkelő madarai című könyv, Haraszthy László szerkesztésében. Az utóbbi időben megnőtt az emberek érdeklődése a természet iránt, így a környezetben levő madarak életével foglalkozó munkák is előtérbe kerültek. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy élénkülő figyelemmel kísérik az emberek az állatok életét. Például az Európa madarai című kötet 70 ezer példányban fogyott el. Hazánkban az első ilyen jellegű, madárvilággal foglalkozó írás 1899-ben Chernél Istvántól jelent meg. Azóta csak kisebb részközleményekről kaphattak információt az érdeklődők. A most megjelent művet a Madártani Egyesület munkatársai írták, állították össze, áldozatos munkát vállalva. Az ornitológusok, akik területükön nap, mint nap, téli hideggel vagy nyári hőséggel megküzdve, egészségük kockáztatásával figyelik*'fotózzák a madarakat, — minden tiszteletet megérdemelnek. Egy-egy fotó elkészítéséhez olykor évekre van szükség. Sok kitartás, türelem szülte ezt a könyvet. S, mondjuk ki megérte! Egy olyan munka került az olvasók; szakemberek,1 természetet szeretők kezébe, amelyből megismerhetik a hazánkban fészkelő madarak világát. A kötetben 275 színes fénykép segíti a tájékozódást. A 201 költő fajról szinte mindent megtudunk. A könyv a Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat Natura gondozásában jelent meg, bár kissé magas, 160 forintos áron. Dicséret illeti azonban esztétikus tervezését, kivitelezését. 5T. Z. Csehszlovák találmány n m mm rr |0V0 hőszigetelője? A csehszlovákiai Üvegipari Tudományos Kutatóintézet két mérnöke feltalált egy újfajta, nagyon könnyű tűzálló anyagot — Resistex lett a neve —, s kidolgozta annak gyártási technológiáját. A Resistex szakmai bemutatásakor az egyik feltaláló a tenyerére tett alig egy centiméter vastag Resistex lemezen gázégővel egy fémdarabot olvasztott. A fém megolvadt, a Resistex lemez aljának a hőmérséklete azonban alig emelkedett. A Resistexből készült hőszigetelőket a legkülönfélébb helyeken, egyebek között nagyolvasztókban is kipróbálták. Ezek a próbák is megerősítették, hogy a Resistex különleges tulajdonságokkal dicsekedhet. Az új és könnyű hőszigetelő nagyon előnyösen alkalmazható például űrhajókban, ahol elsődleges szempont a csekély súly. Az éghetetlen, vízben úszó hőszigetelőből a szakemberek szerint a jövő hőszigetelője lesz. Haladás A sóik szépséget nyújtó változatos túrasízést megnehezíti a lassú és nehézkes feljutás a terep magasabb részeire. Ennek megkönnyítésére ma már sok helyen talál a síző drótkötél felvonót, amelybe belekapaszikod- va gyorsan feljut a lesiklásra alkalmas magaslatokra. De persze a drótkötél felvonó ma még nem általános, ahol pedig van, ott az a tú- rasízőt rákényszeríti a fel^ '' a havon vonóval ellátott terepszeka- szokra, ami helyenkénti nagy zsúfoltságot okoz. A túrasízés terén forradalmi újításnak számított a motoros sírobogók mintegy másfél évtizeddel ezelőtti megszületése. A túrázó, — felcsatolt sílécekkel —, ráül a hernyótalpas kis robogóra, benyomja automatikus indítógombját, és a robogó fogantyúján lévő gázszabályozóval a terepnek megfelelően szabályozza a robogó sebességét, így tetszés szerint mehet fel meredek emelkedőkön is a kétütemű, 6—8 kW-os benzinmotorral ellátott, nagy szakítószilárdságú műanyagból készített hernyótalpas robogóval. Régebben a végtelen hó- mezőikön a farkasok miatt életveszélyes volt a közlekedés, és sok gondot okozott a vontató állatok élelemezése is. Ma már ez egy—kétszemélyes minden hóakadályt legyőző, több kivitelben gyártott motoros szánokkal biztonságos a közlekedés az egymástól távoleső falvak között is. Nagyobb távolságokra a kis autóbuszhoz hasonló, többszemélyes légcsavaros motoros szán szállítja az utasokat óránkénti 40—60 kilométeres sebességgel. Aik nem tudják megvenni a -drágább robogókat, azok számára háton hordozható motoros propellert szerkesztettek szovjet szakemberek. Sok vidéken, nagy távon igen meggyorsítja és megkönnyíti ez számukra az utat. A képünkön látható, kis benzinmotor által hajtott propeller forgási sebességét a kezében tartott fojtószeleppel szabályozhatja a síző, mely flexibilis kábellel csatlakozik a motorhoz. Nincs szemük, szájuk Férgek a tenger mélyén Amikor a Wods Hole-i (USA) Óceánkutató Intézet darányi tengeralattjárója, az Alvin a Galapagos-szigetek- től északkeletre mintegy 370 kilométerre több mint 3500 méter mélyre merült a Csendes-óceánba. a hajó villanófényében készült képeken különös látvány tárult fel a tengerfenék vulkánikusán aktív területéről: a sziklás ha- sadékokban egy óriási méretű, rózsaszínű vagy piros féreg élt — némelyik testhossza elérte a két és fél métert is. Az Alvin a maga robotkezeivel mintát vett belőlük: A Voods Hole-i biológusok először nem akartak hinni a szemüknek. Az Alvin azóta újra meglátogatta a páratlan lelet színhelyét, s az ott lelt óriási férgeket a tudósok egy része új — még meglehetősen vitás — biológiai csoportba, a csőköpeny- szerű burkolatuk alapján elnevezett Vestimentiferáknak a törzsébe sorolja. E férgek a több ezer méteres mélységben a hasadékok sziklafalára tapadva élnek, a fejlődésük során kiválasztott mészben gazdag, hajlékony csőben. Nincs szemük, szájuk, emésztőcsövük: bokrétaszerű tapadókoszorúikkal szívják fel a vízből az oxigént és a tápanyagokat. Csak Diesel Hajók „erőművei” Belsőégésű motorokat hajók hajtására századunk 20-as éveinek végétől kezdték alkalmazni. Az Ottó- elven felépült benzinmotor hajók hajtására magas fordulatszáma és nagy üzeim- anyagfogyasztása, továbbá az üzemanyag magas ára miatt nem alkalmas. Azonkívül a benzinmotor nem bírja a hajókon szükséges állandó terhelést, összhatásfoka elég kicsi (20—22 százalék), fajlagos fogyasztása nagy. A hajók hajtására a Diesel-motorok a legalkalmasabbak és mai fejlettségüket elsősorban a hajózásnak köszönhetik. Fordulatszámúk lényegesen kisebb, mint a benzinmotoré, és összhatás- fokuk (30—35 százalék) valamennyi dugattyűsgép közül a legjobb. Kezdetben kompresszoros Diesel-motorokat alkalmaztak, ma már azonban csak a kompresszor nélküli közvetlen-, elő-, lég-, illetve örvénykamrás befecskendezésű motorokat használják. A főüzem Diesel-motorjai két- és négyütemű kivitelben készülnek. Működés szerint lehetnek egyszeres, vagy kétszeres működésűek. (Az utóbbi típus előnye a kisebb helyszükséglet.) Angol szakemberek „Seahorse” elnevezéssel egy olyan nagy teljesítményű, közepes fordulatszámú Diesel-motort alakítottak ki, amelyet — henger teljesítmény szempontjából — a világ legerősebb tengeri Diesel-motorjaként reklámoznak. Konstrukciója a jól bevált kétdugattyús rendszer javított és továbbfejlesztett változata; az égéstér a két egymással szemben mozgó dugattyú közt helyezkedik el. Iker-, vagy négygépes elrendezésiben 7 500—50 000 kW közt van a teljesítménye. Négyhengeres változata 180 tonnát nyom, szemben a hagyományos kivitel 340 tonna súlyával. Képünkön: a „Seahorse”-! láthatjuk a kipróbálásához kialakított próbateremben. ÁTLÁTSZÓ Uj sebkötöző anyag A freiburgi Max Planck Intézet immunológiai osztályának kutatói új sebkötöző anyagot kísérleteztek ki. Az új anyag egy teljesen átlátszó filmszerű gél (szilárd kocsonya). Két alkotóelemből készítik. Az egyik gélesedő összetett cukor (a kelet-ázsiai algákból kivont agar-agar), a másik egy duzzadóképes akrilpolimer: ez az agarkocsonya erősítő vázaként szolgál. Az ebből hengerelt néhány milliméter vastagságú filmbe szükség esetén még laza pamuthálót is behengerelnek, majd a kész szalagot még csíraölő és a sebgyógyulást, a hámképződést gyorsító anyaggal is átitatják. Az új sebkötöző film klinikai kipróbálása teljes sikerrel járt. A betegek a nedves gélt kellemesen hűvösnek és fájdalomcsökkentőnek érezték. Mivel nem ragad a sebbe, a friss hám le- szakítása nélkül könnyen cserélhető. Az átlátszó kötés alatt az orvos jól nyomon követheti a gyógyulás folyamatát.