Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-23 / 45. szám

12 Háxunk tája 1985. FEBRUÁR 23. Kálócziné Gábris Erika cuk­rász Kertészleves Hozzávalóik: 40 dkg sertés lábszár, 20—20 dkg sárga­répa és gyökér, 10 dkg zel­ler, 2 db babérlevél, 2 dkg só, 1 dkg őrölt bors. 3 dlkg csemege paprika, 2 dkg csi- cseri paprika, 40 dkg liszt, 2 dl tejföl, 30 dkg burgonya, 10 dkg zsír és 1 egész tojás (4 adag). A megtisztított zöldsé­get apró kockákra vágjuk és a zsírban, a kockára ap­rított hússal együtt lepirít­juk. Amikor félig kész, rá­tesszük a paprikát, a sót és a csicserit,' másfél liter víz­zel felengedjük és készre főzzük, tejföllel behabarjuk. A burgonyát külön megfőz­zük. összetörjük, majd a to­jással és a liszttel, pici só­val összedolgozva gombóco­kat formálunk és lobogó for­ró vízben kifőzzük levesbe­tétnek. Kunsági zsiványpecsenye Hozzávalók: 56 dkg ser­téstarja, 2 dkg só, 1 dkg őrölt bors, 6 dkg mustár, Vendégváró menü Az Utasellátó ajánlata 1 kg 50 dkg burgonya, 50 dkg zsír, ugyanannyi liszt, 2 egész tojás, kevés majo­ránna, 30 dkg füstölt sza­lonna (4 adag). Lereszeljük a nyers, há­mozott burgonyát, beletesz- szűk a tojást, a lisztet, íze­sítjük sóval, borssal, pici majoránnával, összegyúrjuk, majd a hússzeletének meg­felelő méretű burgónyalán- gosokat formálunk, palacsin­tasütőben, bő zsírban, kisüt­jük. A hússzeleteket kiver­jük, sóval, borssal ízesítjük és mustárral megkenve ki­sütjük. Külön, bő zsírban kisütjük a megtisztított., ka­rikára vágott hagymát és ugyancsak külön a bevagdo­sott szalonnaszeleteket. Tá­lalása: alul a burgonyalán- gos, rá a hús, annak tete­jére a sült hagyma kerül, legfölűre a piros paprikában megmártott „kakastaréj”. „Mézes" krémes Hozzávalók: 1 db készen kapható csokis tortalap, 15 dkg vajból és 15 dkg por­cukorból készített alapvaj­krém, 3 dl tej, 10 dkg tor­tabevonó csokoládé, 4 dkg kristálycukor, 10 dkg búza­dara. A tortalapot három vé­kony lappá szeljük. A tej­ből és a búzadarából tejbe- grízt készítünk, összekever­jük az alapvajikrémmel és a tortalapok közé rétegeljük. Betöltés után a tetejét cso­koládémázzal bevonjuk és Varga László főszakács tetszés szerint díszítjük, ez­után szeleteljük. (20 db) Szapári szelet Hozzávalók: 1 db piskóta tortalap, 1 db csokis torta­lap (kettébe vágva), 30 dkg vajból, 30 dkg porcukorból készített alapvajikrém, 50 dkg vegyesíz. Az alapvajkrémet a ve­gyesíz negyedével beízesít­jük, ezt felváltva rétegeljük a piskóta és a csokilapok közé. Betöltés után a, tete­jét vegyesízzel és alapvaj - krémmel felváltva berácsoz- zuk (formázott tortaikrém- nyomóval), ezután szeletel­jük. Jó étvágyat kívánnak hoz­zá a receptet adók: a szol­noki Utasellátó étterméből Varga László főszakács és Kálócziné Gábris Erika cuk­rász. VÍZSZINTES: 1. Honoré de Balzac francia író, a realista regény egyik mesterének érde­kes mondása a művészet fel­adatáról; folytatása a függőle­ges 28. számú sorban. (Zárt be­tűk: T, T, M.) 14. A Nemzeti Színház művésze, utónevének kezdőbetűjével (1876—1965.) 15. Középkori eretnek szektás. 16. Esni kezd az eső. 18. Szabvány­minta. 19. Csomó. 20. Hogy, oroszul. 22. Lám. 23. Női név. 25. Világhírű, barna bőTü francia revüprimadonna volt (Josephi­ne.) 27. Én sem, te sem, ... 28. Megszólítás. 29. Arany János verse. 32. Helyrag. 33. Bő. 35. Kazinczy Ferenc „csengő-dal"- nak nevezte. 36. Kézimunkázik. 37. Csakhogy. 39. Szenvedés (lord.) 40. Ész. 41. Indulatszó. 42. Orosz zeneszerző, az ,,ötök” tagja (M. A. 1837—1910.) 45. Meg­hódítása folyamatban van. 46. Tévé rajzfilmek „mestere”. 47. Vízvételi hely. 48. Albán pénz. 49. Dehogy. 51. Hegy, adóto­ronnyal. 53. Azon a helyen. 54. Egyszerű gép (ford.) 55. Uncle ... az USA tréfás alakja. 57. Európai nép. 59. Nemcsak a kés­nek van, de a szónak is lehet. 60. Méh lakás. 61. Vörösmarty Mihály költeménye. 63. Orosz női név. 65. Valamit. . a víz (Zilahy Lajos regénye). 68. Klasszikus görög piactér. 69. Nyaraló. 70. Könnyeit hullatja érte. FÜGGŐLEGES: 1. . . . Bikila, etióp atléta, a tokiói olimpia maratoni futóbajnoka. 2. Zené­vel aláfestett vers. 3. Nyúlfajta. 4. Ütlegel. 5. Fafajta. 6. Korhol. 7. ... ipso. 8. Tüzelő. 9. Férfi­név. 10. Neves lengyel labdarú­gó. 11. Mutató névmás. 12. Utő- dött. 13. Elektromos energiater­melésre felhasznált atomreak­tor. 17. Velős, tömör. 20. Tánc- dalénekesnö, utónevének kezdő­betűjével. 21. összeget kerek számra igazít. 24. A tantál vegy- jéle. 25. Dickens írói álneve. 26. Piros, németül. 27. örvény, szé­lei! 28. Balzac mondásának be­fejező része; (zárt betűk: Z, H.) 30. Kettősbetű. 31. Nóta egyne­mű betűi. 34. A gadolinium vegyjele. 36. Hazánk nagy fiá­nak nevjele. 38. „. . . harmin- cadjára engedi”. 40. Mókus. 43. Működésében meg-megáll. 44. Egyik egyetemünk névjele. 50. A mondás szerint rossz tanács­adó. 52. Erkel Ferenc egyik ope­rájának címszereplője. 53. Fon­tos energiahordozó. 54. Annak a Csehszlovákiában lévő városnak magyar neve, amelynek székes- egyházában II. Rákóczi Ferenc sírboltja volt. 56. összetételek­ben: a fogalomnak magában va­ló, vagy egyedi_voltára utal. 58. Egykor fegyver, ma sporteszköz. 59. Dal. 60. Idejében a repülő- érre érkezik. 62. Bátor. 64. NDK- beli tehergépkocsi típus. 65. Za­varos víz! 66. E napon. 67. Ki­ejtett betű. Beküldendő: Balzac mondása, március 2-ig. Bolondos közmondások című, február 9-én közölt rejtvényünk helyes megfejtése: Bolond luk­ból bolond szél fúj. Bolondság az ebért lovat adni. — Könyvet nyert: Balázs Viktória Kende­res. Fülöp Renáta Jásztelek, Tóth Adrienn Kisújszállás. (A könyvet postán küldjük el.) Kertbarátoknak Gyümölcsfák metszése Mellény — steppelt anyagból Egy hete közöltük a ma­napság divatos steppelt mel­lény fotóját. Ezúttal '•ismer­tetjük a steppelt anyag ké­szítésének munkamenetét, és íme az ígért szabásminta is. 140 cm széles anyagból 120 cm hosszú darab szük­séges. Két réteg puplin-, 'vászon- vagy flanellanyag, közé 2—3 rétegben kisebb- nagyobb flanelldarabokat vagy gézréteget helyezünk, melyeket nagyléptékű lérc- öltésekkel összefogunk, majd 10 cm távolságban lesteppe­lünk, összevarrunk. Az anyagrétegeket összeállítás előtt kimossuk, és simára vasaljuk. A szabásmintát csomagolópapírra átraj­zoljuk, felnagyítjuk. Egy kocka = 5 cm. A nyak- és ujjaszélek eldolgozásához 3,5 cm széles, a szabásminta széléhez igazított szegőpán­tokat szabunk. A nyakszél pántozását, belső eltisztázá- sát, az 1., 2. ábrán részle­tesen bemutatjuk. A mellény eleje közepére, zsebrészei­re cipőkellék szaküzletben kapható patentot teszünk. Összeállította: Rónai Erzsébet Gyümölcsfáink termőfelü­lete az évek során fokozato­san a korona külső részére húzódik, ezért ritkítanunk kell. A ritkítás legfőbb célja, hogy a korona belseje és az oldalágak is elegendő nap­fényt kapjanak és az ott képződött gyümölcsök is jól fejlődjenek. Fontos, hogy ne csipeges­sük a fát, inkább — jól meg­fontolva — egy ágat vág­junk ki tőből, mint sok gallyat vagy vesszőt. Álta­lános irányelvünk legyen, hogy a fölfelé törő koronát oldalirányba nyissuk meg, húzzuk szét. Célszerű, ha a koronát egy központi ten­gelyre, és három négy, egy-' Inastól közel azonos távol­ságra lévő oldalsó vázágra építjük, és az ágak ritkítását ennek megfelelően végezzük. A két-háromméteres vagy ennél nagyobb ágaikat ne .egyszerre fűrészeljük le, mert a nagy súlyuk miatt óhatatlanul lehasadnak. .Gsonkoljlik vissza ezeket akár kétszer is úgy, hogy végül 30 centiméternyi csonk maradjon, amelyet lehasa- dás nélkül levághatunk. A kevésbé súlyos ágakat és gallyakat minden esetben úgy távolítsuk el, hogy előbb fűrészeljük be a döntés fe­lőli oldalon (ez rendsze­rint az ág alsó része), és cska ezután kezdjük az át- fűrészelést az ellenkező ol­dalról úgy, hogy a bevágott felületek pontosan találkoz­zanak. Így a kevésbé terme­tes ágak és a gallyak se ha­sadnak le. A vesszőiket és a véko­nyabb gallyakat metszőolló­val távolítsuk el. A klasz- szikus ollótípus vágószerke­zete két részből áll: a tá­masztó és vágópengéből. Kö­zülük csak a vágópenge élezhető, de ez lehetőleg bo­rotvaéles legyen, mert csak így dolgozhatunk jól és szak­szerűen. A levágandó növényi részt mindig tengelyére merőle­gesen metsszük le, mert így lesz a legkisebb a seb felü­lete. Az ollóval mindig jó mélyen fogiuk be a vesszőt, azaz mindig a vágópenge tövé­vel és ne a penge hegyével vágjunk. Vastagabb ágrészek lemetszésekor a levágandó részt bal kezünkbe fogva egyenletes erővel feszítsük a vágásirányába, a támasztó­pengére. ■nyabb ,de elszáradt ágrészek eltávolítására is tanácsosabb a fűrészt használni ollónk kímélése érdekében. Fontos, hogy vágáskor oldalra ne feszegessük a metszőollót, mert elgörbülhet, elpattan­hat a penge. A korona ritkítását mindig a vázáfe külső részén kezd­jük, és innen haladjunk befelé, körbe a koronán. Először a sérült, beteg, egy­mást keresztező és mere­deken fölfelé törő részeket távolítsuk el. A korona bel­sejében lehetőség szerint őrizzünk meg minden ter­mőalapot. Ha a vesszőket, gallyakat nem tőből távolít- ■ juk el, hanem ággyűrűre (0,5—1 centiméteres csonkra) metsszük a kihajló rejtett rügyekből termőalapot ne­velhetünk. Az ahnástermésűeket té­len is metszhetjük, ha a hőmérséklet mínusz öt fok­nál nem alacsonyabb. Az őszi- és kajszibarack met­szését azonban lehetőleg a pirosbimbós állapotra idő­zítsük, mert ez az időszak az ágpusztulást előidéző kór­okozók fertőzésének már sokkal kevésbé kedvez, mint a tél vége és a kora tavasz. V. L. A Jászapáti és Vidéke Afész pályázatot hirdet a felsorolt üzletek szer­ződéses rendszerben törté­nő üzemeltetésére. :o . > V w »­00 <" > O = •«­'CB Vereny tárgyalás ideje; 1985. március 25. 9 óra Verenytárgyalás helye: Jászapáti Kossuth Lajos út 3. I. cm. III. oszt. vendéglátó üzletek: 252. sz. Vasúti Vendéglő Jászladány, Kossuth L. u. 1. Kisker egységek: 208. sz. zöldség-gyümölcs 305. sz. Tej-kenyérbolt 306. sz. Húsbolt 303. sz. Zöldség-gyümölcs 127. sz. Bútorbolt Jászladány, Kossuth L. u. 97. Jászkisér, Vörös Hads. u. 11. JászkteéR, Fő utca 13. Jászkisér, Vörös Hads. u. 19. Jászapáti, Hősök tere 7. A pályázatokat kérjük IMS. március 20-ig benyújtani az áfész központjában Jászapá­ti, Kossuth L. u. 3., amely egyidejűleg a versenytárgya­lásra való jelentkezés is. Tájékoztató adatokat és bő­vebb felvilágosítást a fenti címen az áfész közgazdasági főosztálya ad. Tájékoztatót és pályázati űr­lapot ugyanitt írásban és személyesen is lehet igé­nyelni. (1857)

Next

/
Oldalképek
Tartalom