Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-23 / 45. szám
1985. FEBRUÁR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Piacot keres a betonelemgyár Igen kedvezőtlenül érintette a beruházások csökkenése az építőanyagipar legtöbb üzemét, így a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárát is. A helyzet rosszabbodásának jellemzésére elég néhány számot felsorolni: Span-Deck nagy teherbírású födémpanelból 1980-ban még 134 ezer négyzetméternyit rendeltek a gyártól. 1982-ben azonban már csak 72 ezer négyzetméternyit. Egyedi tervek alapján, egyedi gyártóeszközökön a nyolcvanas évek elején évente mintegy 80 millió forint értékű termék készült, 1983-ban viszont már csak 50 millió forint értékű, tavaly pedig csupán 17 és fél millió forintot érő ilyen betonelem talált vevőre; 82—84 ezer köbméterről 64 ezer köbméterre csökkent a nagy építőipari vállalatok transzportbeton igénye is. n legfontosabb: dolgozni A gyárnak az alkalmazko- • dásra egyetlen lehetősége maradt: a szaporodó lakossági építkezések támasztotta keresletnek próbált megfelelni. Csakhogy ez áldozatokkal járt. Az eddig Szolnokon nem készített, úgynevezett áthidalók gyártásának megkezdése nem volt bonyolult műszaki feladat, a Span- Deck üzem egyik gyártósorát 1982-ben alkalmassá is tették ezeknek az építőelemeknek a készítésére; a termékváltás ára azonban nem volt csiekély: a lakosságnak szállított áruk lényegesen kevesebb nyereséget hoznak, mint az ipari, mezőgazdasági beruházásokon felhasználtak. Hogy a mérlegben is kimutatható veszteséget elkerüljék, vállalni kellett a „csak” viszonylagos veszteséget, és A termékváltások eredményeként a BVM szolnoki gyárának volt munkája (bár a számítások szerint elegendő és megfelelő összetételű megrendelés esetén árbevétele tavaly 20 százalékkal több lehetett volna a ténylegesen elért 445 millió forintnál), azonban a kereskedelemnek eladott betonelemek arányának 30 százalékról 43 százalékra való növekedésével párhuzamosan nőtt a termelés munkaigényessége is. A szinte hagyományosan munkaerőgondokkal küszködő üzemben ez csak azért nem okozott megoldhatatlan nehézségeket, mert már tavaly részt vehettek egy bérgazdálkodási kísérletben. Végeredményben az eredetileg is kedvező 6 százaléknál is gyorsabban, 9,5 százalékkal növelhették az üzemben a béreket. Ugyanis a nagyvállalat — a BVM — által elvárt minimálisnál több, 38 millió forint nyereséget értei a gyár.) Több fizetésért a beaz első lépést újabb követte. A kihasználatlan Span-Deck üzem egy másik gyártósorán, 1983 közepén — ekkor az építkezők „országos gerendahiányra” panaszkodtak — úgynevezett H-gerendák készítését kezdték meg, és. a szolnoki üzem tavaly már 150 ezer folyóméter ilyen építőanyagot adott a kereskedelemnek. bérként fizették ki. Ösztönző prémiumfeladatok meghatározásával sikerült például az elmúlt év októberében kihasználni a kereslet megélénkülését, és a gyárban szokásos 35—37 millió forint helyett — létszámnövekedés nélkül — 47 millió forint értéket termelni. A BVM szolnoki gyárának történetében a tavalyi 38 millió forintos nyereség igen jónak számít. Az eredmény jóságát csak hangsúlyozza, hogy csökkenő termelés és termelési érték mellett érték el. (Bár a jövedelmezőséget növelte az építőanyagok árának egy évvel ezelőtti változása, a nyereség emelkedését leginkább a gazdálkodás javulása segítette.) Az egyes üzemeknek érdekében állt a takarékoskodás, hiszen, ha a költségeket csökkentve termékeiket nyereségesebbé tették, több bért használtak fel. (Nem véletlen, hogy az üzemvezetők a legapróbb részletekre is figyeltek: amikor az Műanyag helyett faseprö Tájékoztatók a munkahelyeken Márciustól gyermekgodozási díj Március elsején lép életbe — új népesedéspolitikai intézkedésként — a gyermeket vállaló családok fokozott anyagi támogatását szolgáló gyermekgondozási díj rendszere. Az új társadalombiztosítási ellátás hatályba lépésének időpontját azonban sokan összetévesztik a gyermekgondozási díj első kifizetésének esedékességével, legalábbis erről tanúskodik az érdeklődők számtalan telefonhívása. Ezzel kapcsolatban az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságon elmondották, hogy a gyermekgondozási díj kifizetése a munkabérekhez hasonlóan utólag, egy hónapra visszamenőleg történik. A márciusra járó gyermekgondozási díjat tehát április első napjaiban kapják kézhez az érintettek. A gyermek egyéves koráig járó gyermekgondozási díj igénybevételének lehetőségéről a munkahelyi társadalombiztosítási kifizető- helyek ügyintézői kötelesek tájékoztatni az érintett szülőket. A gyermekgondozási díj igénybevételével és kifizetésével kapcsolatos tudnivalókra a megyei társadalombiztosítási igazgatóságok már felkészítették a vállalati kifizetőhelyek munkatársait. Azok az anyák és gyermeküket egyedül nevelő apák pedig, akiknek munkahelyén nem működik ilyen kifizetőhely, a napokban kapták, illetve kapják meg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tájékoztató lapját, amely egyben az igény bejelentésére is szolgál. A kitöltött lapot, azonban nem a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell visszaküldeniük, hanem a munkáltatójuk székhelye, illetve telephelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz, ahonnan majd a gyed-et is kapják. Áprilisban az várhatja a gyermekgondozási díj kézbesítését, aki március közepéig bejelenti az igényét. Másodszor is kiváló zászlóalj Kimagasló teljesítmény harci és politikai képzésben Tegnap délután ünnepséget tartottak a Magyar Néphadsereg egyik alakulatánál abból az alkalomból, hogy a szocialista verseny eredményeként a harci és a politikai kiképzésben elért kimagasló teljesítményekért kétszeres Kiváló Zászlóalj címet értek el. A honvédelmi miniszter képviseletében Jakobinyi Béla ezredes köszöntötte az egység állományát. Rövid beszédében utalt arra, hogy az egység állományánál nagy hagyománya és mély tartalma van a szocialista versenymozgalomnak. Ez tette lehetővé, hogy már 1959-ben az egyik alegység kiváló címet ért el, majd 13 alkalommal kapták meg az Élenjáró Zászlóalj címet. 1981-ben minőségi változást jelentett az alakulat életében az, hogy elnyerték a Kiváló Zászlóalj címet. Ezt ismételték most meg. A továbbiakban méltatta a családtagok segítő szerepét abban, hogy a tisztek és a tiszthelyettesek betölt- hették hivatásukat. Az ünnepségen Jakobinyi Béla ezredes Kiváló parancsnok címet adott át Erdei Kálmán őrnagynak, aki az elismerést immár második alkalommal kapta msg. Többen részesültek Kiváló parancsnoki kitüntetésben. A Radelkis Elektronikai Műszergyártó Ipari Szövetkezet gyártmányainak jelenleg egyharmada kapcsolódik az orvostudományhoz. Még az idén elkészítik annak a mikroprocesszoros műszernek mintapéldányát, amelyet a vérgáz-analízis- hez használnak. Ez a klinikai rutinvizsgálatoknál szükséges műszer főleg a csecsemőosztályokon alkalmazható. A műszer az újszülöttek vérében oldott oxigén mennyiségét, valamint a szervezet sav-bázis egyensúlyát méri. Szintén az orvosi műszerek körét bővítik azok a berendezések, amelyekkel — elsősorban a kardiológiai vizsgálatoknál — a vérben lévő nátrium, kálium és kalcium szintjét mérik. Az idei fejlesztési terv szerint a szövetkezet e termékcsalád újabb tagját dolgozza ki, amelyet az úgynevezett biológiai klorid mérésére használhatnak majd. A készülék az anyagcsere egyensúlyzavarának megállapítását segíti. Rövidesen elkészül annak a tumor-diagnosztikai mérőműszernek első sorozata, amelyet a rákos daganatok felismerésére, behatárolására ajánlanak. A megyében: 25 ezer telefon, 416 telex Téli nagyüzem a karbantartóknál Vezetékszakadás, beázás, megrongált fülkék Sokszor szidjuk és gyakran dicsérjük. Szidjuk amikor beszélni akarunk valakivel, s a hívott szám nem jelentkezik. S örülünk, ha a vonal másik végén a keresett fél hangját véljük felfedezni. Bizonyára már tudja a kedves olvasó, hogy Bell nagyszerű találmányáról, a telefonról lesz szó. Az utóbbi éviekben sok vád érte. Valljuk meg jogosan, hiszen gyakran előfordult, hogy Szolnokról Szolnokra sem lehetett telefonálni. Pár hónapja javult a helyzet. Azt azonban kevesen tudják, hogy a telefonok „gazdája” a Posta Szolnok megyei távközlési üzeme, amely a meglévő föld alatti és föld feletti hálózatok és berendezések karbantartását végzi. A helyközi hálózatban csaknem 17 ezer 200 oszlop és 5 ezer ötven kilométer légvezeték, a helyi hálózatban pedig 3 ezer 100 oszlop és kétszázhetven kilométer légvezeték felügyelete tartozik hozzájuk, s akkor még nem említettük az 1332 kilométeres föld alatti kábelerdőt, amelynek karbantartása, felújítása is munkájuk része. Még néhány érdekes adat: a megyében nyolcvankilenc telefon főközpont és ezer- egyszázötven alközpont dolgozik. A beszélőhelyek száma 25 ezer ötszáz. A telefonok mellett a telexek is a gyors hírközlés eszközei. Ezekből 416 van a megyében. Szolnokon 176, míg vidéken 240 található. A távközlési üzem alapvető feladata a szolgáltatás, s ez meghatározza tevékenységét. Például a megye területén négyszáztíz nyilvá-, nos telefonállomás van. Ebből Szolnokon nyolcvanhárom. Szándékosan nem a „működik” szót használtam, mert a telefonállomásokat gyakran vandál módon megrongálják, így ezek javítása is feladatuk. A megye- székhelyen jelenleg 12 ezer 400 telefon található, s ezeken kétszázötven egyidejű beszélgetés bonyolítható le. Ilyenkor télen megnő a távközlési üzem dolgozóinak munkája. Hiszen az ónos eső, és a zúzmara lerakódása miatt a vezetékek köny- nyen elszakadnak. Persze, már ez is egyre kevesebb, mivel kiemelt feladatuknak tekintik a fenntartást, vagyis azt, hogy legalább a meglévő hálózat üzemképes legyen. Tavasszal és ősszel az olvadások, esőzések miatt megjelennek a belvizek, emelkedik a talajvízszint, és a postai alépítmények, kábelek gyakran vízbe kerülnek vagy beáznak. Olyankor tömegesek a meghibásodások. Ezentúl erőgépekkel is átszaggatják a kábeleket, no meg a rágcsálók se tétlenkednek. A megyei távközlési üzem központjában és tizenkét ki- rendeltségén kétszázötvenen dolgoznak, s céljuk, hogy munkájuk nyomán, ha felemeljük a kagylót pár pillanat múlva vonalat kapjunk, s a hívott szám jelentkezzék. Hisz nem szeretik, ha szidják őket. — n. t. — A Span-Deck üzemnek az ipari beruházások megcsappanásával szinte alig jut „profiljába vágó” megrendelés tonelemek készítői többet vállaltak — javarészt azért, mert a „borítékok vastagítá- sára” szánt pénzt a gyár vezetői ügyesen költötték el. Az alapbérek csak 3,2 százalékkal nőttek, a többit mozgóanyagbeszerző 90 forintosi műanyagnyelű seprőket vásárolt, azokat sehol sem fogadták el, követelték az olcsóbb, 50 forintosi fanyelűeket.) Ház — födémpanelből A sikeres év ellenére a BVM szolnoki gyárának vezetői hangsúlyozzák, a régi termékszerkezet mellett ugyanannyit termelve mint tavaly, 8—10 millió forinttal több nyereséget könyvelhettek volna el. „De a mai feltételek között is. meg kell élni.” Sőt. még kedvezőtlenebbek között is. Az idén ugyanis piaci pozíciójának további romlására számít a szolnoki gyár. Nem alaptalanul: az első negyedévre tervezett termelésnek is csak 80 százalékára van megrendelés, még bizonytalanabb, hogy az elkövetkezendő hónapokban kinek fognak dolgozni. Egyetlen járható út van — 1985-ben is megélni: minden lehetséges vevőt felkutatni; ami Szolnokon egyáltalán lehetséges, mindent megcsinálni. A Tisza partján például — mert a közelben ilyen termékre épülő beruházás kezdődik — késizülnek a korábban csak a BVM más üzemeiben gyártott vázszerkezetek előállítására. Sőt — hogy a lehetséges vásárlók érdeklődését felkeltsék és új piacot szerezzenek — a gyár vezetői - körüreges födémpanelből készíthető, olcsó lakóház megtervezésének és elkészítésének gondolatával foglalkoznak. „A lehetséges vevők figyelmét saját ötleteinkkel kell felhívni magunkra — fogalmazta meg a helyi stratégia ma legfontosabb részét Petrik Sándor, a gyár nemrég kinevezett új igazgatója. — Magunknak kell törni a fejünket, mert ha a megrendelők mindent a régi módszerekkel csinálnak és a régi partnereikkel, akkor nekünk kevesebb munka jut. A dologban „csak” az a nehéz, hogy erre minden szakmabeli gyár kénytelen lesz rájönni... ” V. Szász József Gondolkodni a vevők helyett is Üj orvosi műszerek
