Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-22 / 44. szám
1985. FEBRUÁR 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemcsak őrzi, forgatja is a pénzt Sajtótájékoztató az OTP munkájáról és terveiről Mezőgazdaságunk fejlődése az elmúlt öt évben Budapesten, a Magyar Sajtó Házában tegnap'dr. Szirmai Jenő’és vezető munkatársai fórumon találkoztak az újságírókkal. 'A szokásos, év eleji OTP-tájékóztatón dr. Szirmai Jenő vezérigazgató sok, a lakosságot [közvetlenül érintő eredményről és tervről beszélt. v Szolnok megye mezőgazdaságát a felszabadulás előtt az elmaradott, alacsony termelési színvonal, s a nagy számú (57 ezer) törpe- és kisbirtok jellemezte. A több mint 50 ezer nincstelen, kiszolgáltatott agrárproletár létbizonytalanságban, alkalmi munkákból élt. Különösen magas volt a napszámosok, idény-cselédek aránya. Az 1945 márciusában végrehajtott földbirtokreform során mintegy 150 ezer hektár földet osztottak szét, 33 ezer rászoruló között. Ezzel megvalósult megyénk parasztságának évezredes álma: a földhöz jutás. A legelső termelőszövetkezetek 1948— 1951 között alakultak, s Túrkeve 1951-ben — elsőként az országban — termelőszövetkezeti város lett. 1959-ben pediig — Syőr-Sopron megye után — az országban másodikként Szola mezőgazdaság szocialista átBár nehezebb évek vannak mögöttünk, a lakosság /áltozatlanul gondol a jövőre. Tavaly isimét nőtt, kereten 22 milliárd forinttal, a akossági betétek állománya, ízzel együtt az OTP már 119,4 milliárd forintját őr- :i a lakosságnak. Közben íz emberek jelentős összegen vásároltak, illetve je- lyeztek kötvényt, részjegyet, öbb pénzt felhasználtak be- étj ükből. Tavaly néhány jelentős 'áltozás is bekövetkezett a >etétek összetételében. Az itutalási betétszámlák széna 10 százalékos növekedésével már 610 ezer olyan tsalád él hazánkban, amelyeknek havi rendszeres fizetéseit a bank bonyolítja. Üjdonság, hogy az átutalási betétszámlák tulajdonosai közül már 164 ezren közvetlenül bankszámlájukra utalják munkaibérüket, illetve annak bizonyos részét. Másik figyelemre méltó változás, hogy erőteljesen növekedett a hosszabb időre lekötött betéték aránya. Nyilván a kamatláb emelkedése is ösztönözte ezt, csakúgy, mint a takaréklevél és ifjúsági betétek esetében. Változatlanul sokan szeretnéfenntartasi szakszolgálata az idén a 230 kilométer hosszú fővonalon és mellékvonalon végzi el a rekonstrukciós munkálatokat. A fővonalakon új, hézag nélküli, nagy teherbírású síneket fektetnek le a vasbeton aljra. A legjelentősebb korszerűsítéseket az idén a Nyíregyháza —Záhony, a Szolnok—Szajol, a Székesiféhérvár—Szabad- battyán, az Iváncsa—Puszta- szaboícs, a Dombóvár—Go- disa, valamint az Ajka— Kerta szakaszokon végzik. Ezek közül is különösen jelentős a Szolnok és Szajol közötti bal vágány átépítése ; a Ferencváros—Kelenföldi vonalszakasz után ugyanis ez hazánk legjobban igénybe vett pályaszakasza. Az átépítések után a vonalakon 100—120 kilométeres óránkénti sebességgel a legnagyobb biztonsággal közlekedhetnek a szerelvények. Elözékpapir szovjet exportra A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában szovjet exportra megkezdték az úgynevezett előzékpapír gyártását, amelyet a könyvek borítót követő lapjaként használnak. Ez a papír valamivel vastagabb, mint a kötet többi lapjai. A dunaújvárosi gyár húsztonnás próbaszállítása megnyerte a szovjet nyomdászok tetszését, s ebben az esztendőben háromezer tonna, a jövő évtől kezdve pedig évente hatezer tonna előzékpapírt szállítanak a Szovjetunióba. Cserébe fenyőfa alapanyagú hullámdoboz fedőréteg papír* kapunk, amit nálunk nem gyártanak. A csepeli és a nyíregyházi hullám papírgyár az idén fokozza termelését, s a Szovjetunióból érkező- fedőréteg papírra ehhez a hullámdoboz többlethez van szükség. nek gépkocsi-nyereménybe- tétkönyvvel autóhoz jutni, 1984-ben 850 millió forintért váltottak autónyere- mény-betétkönyvet. Lakástakarékossági betétszámlán 33 millió forint a múlt évi növekedés, s ebben is része volt a kamatláb-emelkedésnek, hiszen hét év után öt százalék kamat és három százalék prémium, tíz év után pedig az öt százalék kamat mellé már négy százalék prémium jár. Tavaly év elején még csak 17 130 takarékcsekk-tulajdonos volt hazánkban, jelenleg már 23 570-re nőtt a számuk. Az OTP nemcsak őrzi, hanem „forgatja” is a betéteket. Rendkívül jelentős szerepe van például a lakásépítésben, -értékesítésiben. 1984-ben hazánkban 70 400 lakás készült el, ebből takarékpénztári saját beruházásban 20 Í00 valósult meg. Értékesítettek 22 400 új lakást, visszavásároltak é6 újra eladtak 9800-at. Az OTP 35 400 családi ház építéséhez engedélyezett és folyósított kölcsönt 1984-iben. A lákás- építők és vásárlók mintegy 76 százaléka szociálpolitikai kedvezményben is részesült, A fővonalak átépítése során elbontott sínek és egyéb anyagok jórésze még hasznosítható; ezekkel a kevésbé igényibe vett mellékvonalak régi, elkopott pályáit korszerűsítik. Az idén körülbelül 60 kilométernyi vonalszakaszon építenek be használt, ám az adott helyen kitűnően megfelelő síneket. Nem csekély a megtakarítás; így egy kilométernyi vágány korszerűsítése 4—5 millió forintba kerül, míg az új sínekkel a rekonstrukció 10—15 millió forint. A vonalkorszerűsítések mellett 4500 kilométeren szabályozzák a vágányokat, 230 kilométeren pedig rostálják az ágyazatot. A vágányépítési munkákkal egyidejűleg az ott lévő műtárgyakat, hidakat és átereszeket is megerősítik, ha szükséges, átépítik. Az idén két nagy vasúti híd — a csongrádi Tisza-híd és a tunyogmatol- csi Szamos-híd — építését folytatják. Az őszi árpa termesztése iránt növekszik a gazdaságok érdeklődése; a magasabb hozamok elérését új, osztrák nemesítésű őszi ár- ipa segíti majd. Az illetékes szakmai minősítő testület iköztermesztési engedélyt adott a Rachel nevű osztrák őszi árpa fajtának, amely az összehasonlító vizsgálatok szerint kitűnően alkalmazkodik a magyarországi termesztési körüllméU [nyekhez. Az őszi árpa azért is keresett, mert a gyengébb táperejű talajokon eredményesebben és kisebb költséggel termeszthető, mint a búza. Kedvező a tápanyagtartalma, például fehérjeösszetétele, és az úgynevezett eszenciális aminósavak aránya. E kalászos gabona fajtaválasztéka az elmúlt években ugyan jelentősen korszerűsödött, ám a gazdaságok szakemberei szerint még mindig elmarad a követel4,1 milliárd forint összegben. Érdekes, közérdeklődésre számító új tervekről, elképzelésekről is hallottunk a sajtótájékoztatón. A takarékpénztár célja, hogy rugalmas kamatpolitikával ösztönözze tovább a tartós betétek emelkedését. Tervezik az átutalási betétszámlára történő munkabér- és nyugdíjátutalás ki- terjesztését, a készpénzfelvételek egyszerűsítését. Bővíteni kívánják a takarék- csekket elfogadó vállalatok körét, a csekkgarancia egyidejű kiterjesztését. Előreláthatólag 1986-os indításra, életbiztosítással egybekötött nyugdíj -előtakarékossági betét bevezetésén is dolgoznak a pénzügyi szakemberek. Ezt majd a 35—50 éves korosztálynak javasolják. önálló takarékpénztári kötvény kibocsátásának a gondolatával is foglalkoznak. Az idén 17 600 lakás építését tervezik, 22 ezer új lakás értékesítését és 10 ezer visszavásárolt régi eladását vállalják. A szerencsejátékokban az érdeklődés további növekedését várják. Tavaly különben rekordokat döngettek a játékosok: az eladott heti totószelvények száma elérte a 6 milliót, a lottózók pedig 11,5 millió szelvényt töltöttek ki hetente. Csepel és Rába teherautók Kínába Újra szállít a magyar járműipar tehergépkocsikat Kínába. Az erről szóló, mintegy 25 millió svájci frank értékű szerződést a napokban írta alá a Mogürt külkereskedelmi vállalat kínai partnerével, a China National Machinery Import and Export Corporationnal. Az üzlet alapján a magyar gyárak még ebben az évben 500 járművet készítenek kínai megrendelésre, 200 Csepel és 300 Rába teherautót. A Csepel Autó termékeit már jól ismerik a távoli országokban. 1952—1980 között összesen 14 ezret szállítottak Kínába, s a legrégibb típusok jó része még ma is megbízhatóan üzemel. A csepelieknél nagyobb teljesítményű Rába teherjárművekből a kínaiak most először vásárolnak, s ha útjaikon beválnak, a győri gyár folyamatos kínai exportra számíthat az elkövetkezendő években. A Mogürt intenzív piaci munkával hódította vissza a kínai piacot, s már tavaly sor került a két ország járműipari szakembereinek és kereskedőinek kölcsönös látogatására. ményektől. A vetésterület nagy részét a Kompolti korai foglalja eL 1982 óta további négy új fajta gazdagította a termelők lehetőségeit. Ezt a fajtalistát egészíti most ki a Rachel, amely 'amellett, hogy jó termés- eredménnyel biztat, jól tűri a tél viszontagságait is. Tenyészideje ugyan egy-két nappal hosszabb, mint a Kompolti fajtáé, ám ez a termelők szempontjából különösebb hátrányt nem jelent. A Rachelt a nádudvari Kukorica és Ipari Növény- termelési Együttműködés honosította meg. Szaporítását már meg is kezdték, sőt 1— a MÉM korábbi, előzetes engedélyével — több üzemben már eredményesen terjesztik is. A szakemberek arra számítanak, hogy a Rachel a következő években jelentős termőterületet hódít majd el az eddigi fajtáktól. nők megyében fejeződött be szervezése. Napjainkban a megye 'mezőgazdásága fontos szerepet tölt be az ország és saját tájegységünk élelmiszerrel történő ellátásában. Mezőgazdasági nagyüzemeink 1983-ban az ország termőterületének 17 %-án (584 668 ha) 20 milliárd Ft. állóeszköz lekötésével 16 milliárd Ft-os üzemi termelési értéket állítottak elő. A földterület 12 %-án hét állami gazdaság, 68 százalékán pedig 55 termelőszövetkezet gazdálkodik. Egy halászati termelőszövetkezet is működik megyénkben, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság pedig — 35 ezer hektáron —. megyénk határain túl is gazdálkodik. Itt terem az ország búzatermésének egytizede. Termésátlaga az ötvenes évek óta megháromszorozódott. Ugyanez jellemző a kukorica termésátlagának alakulására is a cukorrépáé pedig megduplázódott. A martfűi Növényolaj gyár üzembe helyezése után fellendült a napraforgó termesztése. A szántóföldi takarmány- és gyepgazdáLkodás hozamai azonban az utóbbi években csökkentek, s ez a jövőben gondot jelenthet az állatállomány ellátásában. A kertészeti kultúrák termesztése is csökkent, döntően az élőmunka magas igénye miatt. A megye mezőgazdasági üzemeiben tenyésztett nagyszámú állatállomány termelési értéke jelenleg eléri a 8,8 milliárd forintot. Itt található az ország szarvas- marha- és sertésállományának közel nyolc százaléka, a juhállomány 200 ezer feletti, a baromfié pedig meghaladja a 3 milliót. A lovak száma 5800 körüli. A mezőgazdaságban a VI. ötéves terv időszakában a termelés a kitűzött célokkal összhangban alakult. Az üzemek bruttó termelése az elmúlt négy évben 9,6 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak átlagos növekedési ütemét. A több éve tartó aszályos időjárás kedvezőtlen hatásai miatt azonban a növénytermesztés hozama csak közel 2 százalékkal, az állattenyésztésé pedig mintegy 10 százalékkal volt magasabb az 1976—80- as évek átlagánál. Ennek ellenére biztonságosabbá vált a termelés, amelyben nagy szerepe volt a helyi adottságokhoz jobban igazodó, korszerűbb termelési szerkezetek kialakításának. A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusán hozott határozatok végrehajtására megyei feladatterv készült, amelynek legfontosabb célkitűzései voltak: a mezőgazdasági termelés 15 —18 százalékos növelése; a gabona- és húsprogram megyénkre jutó feladatainak teljesítése; a gazdaságos termékszerkezet kialakítása és a kiegészítő tevékenység szélesítése, valamint a termőföld fokozott védelme (melioráció). E nagyszabású minőségi program maradéktalan megvalósulását akadályozta a példátlanul mostoha, aszályos időjáráfc, amely az elmúlt három évben megyénk mezőgazdaságát sújtotta. Ez. valamint az értékesítési feltételek nehezedése és az elöregedett géppark állapota együttesen azt eredményezték, hogy a tervidőszakban az átlagosnál is rosszabb feltételek között kellett az üzemeknek termelési feladataikat megoldani. Ezért tekinthetjük becsülendőnek azokat az erőfeszítéseket, amelyek eredményeként — a szerényebb fejlődési ütem mellett is — biztonságosabbá vált a termelés. De a rosz- szabb feltételek következtében egy új értékátrendeződés is megindult a mezőgazdasági üzemek körében, ami azt jelenti, hogy a korábbi nagymúltú, jelentős eredményeket produkáló termelő- szövetkezetek egy része ma már nem tud nyereségesen termelni, míg néhány, korábban szerényebb hozamú, gondokkal küszködő tsz, felismerve és gyorsan reagálva az új helyzet követelményeire, — a növénytermesztés melletti ágazatok fej- liesztésével és az alaptevékenységen kívüli termelési lehetőségek fokozásával növekvő jövedelmezőséggel gazdálkodik. Az elmúlt öt évben a racionális földhasználat és földvédelem területén kedvezően alakult a helyzet. Az országos tendenciát meghaladóan nőtt — a rekultiváció eredményeként — a termelésbe vont földterület, mintegy 1100 hektárral. A kezdeti ingadozások után meggyorsult a meliorációs program végrehajtása is. ’ A Teszöv a Vízügyi Igazgatósággal komplex tervet dolgozott ki az árterületek védelmére, amely hét nagyobb öblözetet érint. Ebből az első — Tószeg—Vezseny környéki — ebben az évben indul. Az öntözési lehetőségek 1981-től, a második tiszai vízlépcső elkészültével tovább szélesedtek. így ma már az ország rizstermő területeinek több mint a fele a megyében található. A tervidőszakban befejeződött a .termőföld újraértékelése is, az ésszerű földcserék megvalósítása azonban lassúbb ütemű a kívántnál. Ugyancsak lassúbb a szükségesnél a közvetlen export-tevékenység bővülése is. Az újítási munka viszont felélénkült, az utóbbi három évben mindig Szolnok megye nyerte az országos mezőgazdasági újítási versenyt. Több gyártmány nemzetközi hírűvé vált, s elterjedtek az új termelési módszerek is. A szövetkezetek ügyvitelszervezésének gépesítése azonban a kezdeti lendület után leállt, amiben a szakemberhiány és a technikai feltételek megteremtésének gondjai egyaránt közrejátszanak. Dinamikusan fejlődött viszont a mezőgazdasági üzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége. Ma már az ebből eredő árbevétel eléri az összes árbevétel 40 százalékát. A szolgáltatások és az árutermelő tevékenység igényesebb területeire az üzemek nem tudtak kellő versenyképességgel bejutni, döntően az alacsony műszaki színvonal és a képzett munkaerő hiánya miatt. A hiánycikkek gyártásában azonban lényeges az előrelépés, mezőgazdasági üzemeink ebben ma már nemcsak a belföldi piacon vannak jelen. Az új eljárások, termelési megoldások megismertetését a szakmai tanácskozások mellett hasznosan segíti a Teszöv havonta megjelenő megyei innovációs tájékoztatója, amely rövid idő alatt népszerűvé vált. A mezőgazdasági termelésben fontos szerepet játszanak a háztáji és kisegítő gazdaságok. Részesedésük az állattenyésztésből a megyében 45 százalékos, a növény- termesztés bruttó értékéből pedig 20 százalékos. A termelők köre a lakosság egészére kiterjed. Itt termelik az értékesítésre kerülő zöldségfélék jelentős hányadát. A háztáji gazdaságok és a mezőgazdasági üzemek között jó termelési együttműködés alakult ki, melyet erősít az a tény is, hogy a kisegítő gazdaságokban dolgozók jelentős része a termelőszövetkezeti tagok közül való. összességében megállapítható, hogy a gazdálkodás feltételeinek nehezedése és az aszályds időjárás ellenére az elmúlt öt évben amelkedett a mezőgazda- sági nagyüzemek gazdálkodási színvonala, javult termelékenységük. A jövedelmezőség alakulása azonban változó, s a fejlesztési, beruházási lehetőségek is szűkültek a legtöbb egységben. A termelékenység javulását az üzem- és munkaszervezés korszerűsödése és az ipari termelési technológiák szélesebb körű alkalmazása eredményezte. Az eltérő időjárási hatások, s az esetenkénti vezetési hibák (lassúság, a megszokotthoz történő ragaszkodás) azonban tovább növelték a mezőgazdasági üzemek teljesítményei közötti különbségeket. Javultak viszont a mező- gazdaságban dolgozók munkakörülményei, elsősorban a nehéz fizikai munkát kiváltó gépi fejlesztések következtében. A fiatalok anyagi helyzetének javítása azonban további erőfeszítéseket igényel, különösen az üzemeken belüli perspektívájuk és önálló családalapításuk segítése kíván nagyobb arányú segítséget. Fejlődött a gazdaságokban folyó köz- művelődési munka, különösen a népművészetet ápoló körök, együttesek száma és tevékenységük színvonala emelkedett. A megye mezőgazdasági üzemei most a VI. ötéves terv eredményes teljesítésére és a következő középtávú időszak szilárd gazdasági megalapozására koncentrálják erőiket. Azt tűzték célul, hogy a gazdaságok rugalmasan és eredményesfen legyenek képesek növelni alkalmazkodóképességüket az új szabályozókhoz és a piaci követelmények változásához. Tovább munkálkodnak az energiatakarékos módszerek keresésén és elterjesztésén, a fajlagos költségek csökkentésén, valamint az öntözés további korszerűsítésének és kiterjesztésének lehetőségein. Fontosnak tekintik a keresetszabályozási és értékesítési viszonyokban rejlő további tartalékok feltárását, s a munkavédelem javítását is. Mindezekkel azt kívánják elérni, hogy képesek legyenek teljesíteni azokat a követelményeket, melyeket a mjegyei pártértekezlet, pártunk XIII. kongresszusa és a VII. ötéves terv követelményei meghatároznak megyénk korszerű mezőgazdasága számára, tájegységünk és az ország biztonságos élelmiszerellátása érdekében. Benedek Fülöp a Szolnok megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára Szolnok és Szajol között is Átépítés után 120 kilométeres sebesség Tovább korszerűsítik a vasúti pályát A MÁV építési és pályaOsztrák őszi árpa hazai termesztésben
