Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-02 / 27. szám
10 1985. FEBRUAR 2. Kulturális kilátó Jó utak Havasba Meglehet, ma már kicsit anakronisztikusán hat, ha tkét megye, tájegység ilyen vagy olyan szempontok szerinti kapcsolatát kíséreljük meg fölvázolni. Magától értetődő természetességgel léteznek \ezek a kötődések. Mégis: Szolnok és Heves megye mai és múltbeli kapcsolata több, mint amit v— esetleg felületesen — a „szomszédos'” helyzet puszta ténye alapján föltételeznénk. Közismert, hogy a történelem során hosz- szú ideig Szolnok és Heves tégy megyét alkotott, ez ma Ia történelmi, néprajzi, helytörténeti kutatások, de a könyvtárak bibliográfiai tevékenységének összehangolását teszi szükségessé. Egy másik példa a mába érő közelmúltból. A kiskörei vízlépcső a hozzá kapcsolódó létesítmények építése, a természetvédelmi, vagy üdülési célú területek kialakítása, óvása a két megye gazdasági, szellet- mi együttműködését is dicsérheti. Talán nem fölösleges megemlíteni, hogy a Jászberényi |Tanítóképző Főiskolának sok a Heves megyei hallgatója, az egri főiskolán pedig Szolnok megyei diákokat készítenek föl p tanári pályára. S annak :a diáknak, aki — netán — a költő Vitko- vics Mihályról, a nép- razjtudós Berze Nagy Jánosról, a festő Halkay Pálról {idén . 200 éve született Tiszaőrsön). vagy Kovács Mihályról akar többet tudni, annak Egerben, Tiszarof- fon, Abádszalókon, Gyöngyösön, Besenyőtelken, Jászberényben egyformán akad dolga. Talán e néhány példa is jelzi, nem véletlen, hogy a két megye mai kulturális életének „hétköznapjai” is összefüggenek. A megyéből jó utak vezetnek a történelmi városba, pz egykor „Magyar Athén”-nak nevezett Egerbe, az 1334- ben Károly Róberttól városi rangot kapott Gyöngyösre, Hatvanba, Hevesre, a Bükk, a Mátra és a hevesi Tiszatáj szebbnél szebb tájaira... Galéria és Játékszín Hatvanban Bér Rudolf kiállítása Tito Strozi színműve A Hatvani Galéria látogatói ezekben a hetekben Bér Rudolf Munkácsy-díjas festőművész életmű-kiállítását láthatják. A galéria rangos kiállításainak sorában jelentős esemény a Bér Rudolf munkásságát bemutató tárlat. A néző a művész korai korszakától festészetének kiteljesedéséig kísérheti nyomon a gazdag életművet. Lendület és erő, a színek ...robbanása” — leginkább ez ragadja meg a látogatót Bér Rudolf festményeit nézve. A kiállítás február 17-ig látható a Hatvani Galériában. A galéria azonban nem csupán a képzőművészetek otthonaként ismert, gyakori vendég itt a zene, az irodalom, a színjáték is. Legközelebb Tito Strozi Játék és valóság című színműve szerepel a Hatvani Galéria és Játékszín műsorán. A darabot Zsurzs Éva Kossuth-dí- jas rendező állította színpadra és két kitűnő színművészünk Nagy Attila érdemes művész és Császár Angéla előadásában láthatja a közönség. A hatvani bemutató után — több, mint húsz előadáson — a környező településeken is játszák Strozi színművét. Bér Rudolf: 1A bohóc |és a lány Újra önálló Gálaműsorral nyitott az egri színház Eger első, állandó kőszínházát 1904-ben nyitották meg — a mai Gárdonyi Géza Színház helyén, de önálló társulata csak 1955 és 1966 között volt a színháznak; 1966-ban a társulatot összevonták a miskolci Nemzeti Színházéval. Ez év január l-ével való- színűlleg egy újabb fejezet kezdődik Thália egri „életrajzában". A Gárdonyi Gé^ za Színház önálló intézményként , társulat nélküli befogadó-színházként működik a jövőben, amelynek nyári és bábszínházi tagozata is van. Utóbbiakról meg kell jegyezni, hogy tekintélyes múltra tekint visz- sza az önálló színházművészeti alkotóműhelyként elismert Agria Játékszín, a több mint 20 éve alakult Harlekin bábegyüttes pedig országos és nemzetközi hírűvé vált több produkciójával. Az „önállósult” .«gTi Gárdonyi Géza Színház megnyitóján föllépett /a humoralista Sándor György is. A Gárdonyi Géza Színház kapuit — sajátos gesztussal, január 26-án nyitotta meg Szikora János — a színiház tnűvészeti igazgatója — rendezésében mutatták be, szép sikerrel a „Színház a színházért” című előadást, amelynek bevételét az építendő Nemzeti1 Színház számlájára utaltak át. Az eladáson Egerhez, Heves megyéhez valamilyen módon kötődő művészek léptek fel: Voith Ági, Fonyó István, Marczis Demeter, Kezdi György, Csapó János, Sándor György. Ma (február 2-án) lép föl az első meghívott együttes Törőcsik Marival a főszerepben, a József Attila Színház előadásában Lajtai — Békeffi: A régi nyár című zenés játékát tekinthetik meg az egri színházkedvelők. Ugyancsak februárban itt szerepel Queneau: Stílus- gyakorlat című művével a budapesti Katona József Színház, s föllép Egerben a Vidám Színpad társulata is. Egyedülálló gyűjtemény a régi kolostorban Mátyás „ajándéka” Schedel világkrónikája A gyöngyösi műemlék könyvtár, amely értéke« nemzeti kincs eket őris Valaha ferencesrendi szerzetesek éltek abban az épületben, amely alig néhány hónapja a gyöngyösi városi könyvtár gyűjteményének ad otthont. Az 1701 és 1728 között emelt kolostor, amely nemes egyszerűségével ma is Gyöngyös egyik ékessége, aligha kap^ hatott volna méltóbb feladatot a művelődés szolgálatánál. A műemlék épület átalakításával alig egy esztendő alatt készültek el a gyöngyösiek. A tudós szerzetesek egykori hajléka a város alapításának 650. évfordulóján nyitotta meg kapuit a könyvbarátok előtt. A könyvtár több ‘ tekintetben is egyedülálló az országban. Több, mint 2000 négyzetméter alapterületével hazánk legnagyobb köz- művelődési könyvtára, ugyanakkor olyan középkori könyvgyűjteményt őriz falai között, amely legértékesebb nemzeti kincseink közé tartozik. — A gyűjtemény valóban egyedülálló — mondja Pelle Sándor, a könyvtár igazgatóba. — Az ország egyetlen olyan középkori kolostori könyvgyűjteménye. amely túlélve a történelem „viharait” együttmaradt. A tizenhatezer kötet — amelynek legrégibb remeke a XIV. századból való — a múlt esztendőben került vissza Gyöngyösre. 1953-tól ugyanis az országos Széchenyi Könyvtár kezelésében állt. Az OSZK — tulajdonjogát megőrizve __ most eredeti h elyükön, a könyvtárrá alakított gyöngyösi ferencesrendi kolostorban helyezte el a muzeális értékű könyv- ritkaságokat. Már maga az épület fs . „muzeális”, az átalakítás után is megőrizte eredeti Pelle Sándor Igazgató a régi könyvek birodalmában formáját, hangulatát. Ä szerzetesek egykori szobáit, a „cellákat” nem bontották meg. Ezekben kapott helyet a közművelődési könyvtár 80 ezer kötetes állománya. Egy-egy cella, egy-egy szakterületet fogad magába, a gyermekkönyvtár az épület földszintjét foglalja el. A műemlékkönyvtárhoz a boltíves képzőművészeti galérián keresztül vezet az út. Az igazi „csoda” ott várja a látogatókat. A régi könyvek között megérinti az elmúlt korok szelleme. — Valaha ebben a kolostorban kaptak magas szintű képzést a leendő ferences- rendi papok — magyarázza Pelle Sándor. — Ezen a helyen már a XIV. században is kolostor volt, noha az épület majd csak a XVIII. század elején nyerte el végleges formáját. Az oktatással, tanulással van összefüggésben a gazdag könyvtári gyűjtemény kialakulása is. A legérdekesebb könyvünk talán a XIV. században készült Esztergomi misekönyv, Megújul Dobd vára Kilenc évvel ezelőtt váratlanul leomlott az egri vár Dobó bástyája; ez az esemény igazolta a szakembereket, s a vár állapotát, sorsát szívükön viselő egriek és nem egriek előtt, hogy a vár állagának szervezett védelme nem tűr halasztást. Az elmúlt években helyrehozták a Setétkapu feletti területet, megerősítették a Török bástyát, elkezdődött a Dobó utcai támfalak helyreállítása. A nagyszabású program keretében az idén a Körbástya megújítására, az elektromos hálózat cseréjére, „létfontosságú” vizes egységek kiépítésére kerül sor. A tervek szerint az ezredfordulóra fejezik be a mintegy félnjil- liárd forint értékű rekonstrukciót. „úgy. . hogy vár', és, hozzátartozó létesítmények évről évre mind több látnivalót kínálnak a látogatóknak. Művelődési központ a Mátra alján Hét esztendővel ezelőtt avatták fel Heves megye egyik legszebb, legnagyobb közművelődési intézményét, a gyöngyösi Mátra Művelődési Központot. Szívós József, az intézmény igazgatója, nem mentegetőzött, hogy — ottjártunkkor — némi felfordulás volt az épületben. Hétfő délelőtt lévén természetesnek kell tekinteni, hogy nincs valami „jólszabott” rend. Félreértés azért ne essék: az előcsarnokba belépőt az otthonosság kellemes érzése fogja el, amiben nagy részük van Szinte Gábor atmoszférát teremtő, a terepet széppé varázsoló, nagy méretű üvegfestményeinek. Az intézmény igazgatójáról föltétlenül meg kell jegyezni, hogy a népművelők ama típusához tartozik, amelynek képviselői igen-gyíys.aR, , ,htléíssea. tudnak reagálni az élet kihívásaira, ugyanakkor a rendszeres, a mjeglalapozott munkában is hisznek. Csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az első egri diáknapok, a hatvanas években rendezett várjátékok születésénél is ott bábáskodott Szívós József. Tények. A negyvenezer lakosú város 30 vállalatával üzemével, szövetkezetével van mindennapos kapcsolata a művelődési központnak — a szervezői munka oroszlán- készét az üzemű aktivisták végzik. Gyöngyösön évek óta 250—300 bérletese van a színházi előadásoknak. Az új M—3-as út elkészülte lehetővé tette, hogy budapesti színházak is rendszeresen szerepeljenek a művelődési központban. A szolnoki Szigligeti Színháznak rendszeres „tájhelye” Gyöngyös, — a városban ma is nagy elismeréssel emlegetik Árko- si Árpád néhány évvel ezelőtti rendezését, a Tizenkét dühös, o!tibc;rt. , . .. . . ... És persze. Gyöngyös ..néptánc-fellegvár”. A Vidróczki- együttes táncosainak is a művelődési központ az otthona. (A Vidróczki táncosai visszatérő vendégei a szolnoki néptáncfesztiváloknak.) Filmklub, szakkörök, hét végi rendezvények, kiállítások (külön épületben működik a Gyöngyösi galéria), vetélkedők, tanfolyamok (hódít itt is a számítógép) ... És minden esztendőnek megvannak a kiemelkedő eseményei: a gyöngyösi szüret rendezvénysorozata, a monodrámafesztivál, a nép- Iféncfesztivál. Hétköznapokon és ünnepnapokon is azt szolgálja az intézmény — amire hivatott. I— vágner *— A gyöngyösi művelődési központ előcsarnoka Szinte Gábor üvegfestményeinek fényeiben amelynek szépségéről talán elég annyit mondani, hogy illusztrációit 24 karátos aranylemezekből rakták ki. Értékét növeli különleges története is. A misekönyvet Mátyás készítette és ajándékozta sógorának, Estél Hyppolit egri püspöknek, a későbbi esztergomi érseknek. De itt őrizzük a tárlók alatt a Schedel világkrónika 1493- as kiadását is, amelyben többek között Buda első ábrázolása látható. Az országban mindössze 3—4 példány található ebből a könyvből. Érdekessége, hogy magyar képfelírást is tartalmaz. Különlegesség az a nyolcnyelvű szótár is, amely a XVI. században készült, többek között a héber, arab, latin, és német nyelvbe vezeti be olvasóját. A gyűjteményben nem csupán egyházi, hanem világi könyvek is akadnak szép számmal. Bizonyára kevesen gondolnák, hogy itt található a Tőke első kiadásának egyik példánya. A könyvek többsége gyöngyösi kötéssel készült, s a tudós szerzetesek mellett élő, fráterek kezemunkáját dicséri. A régi könyvek egyébként az eredeti kolostori könyvtár könyvszekrényeiben láthatóak. A bútorokat a gyöngyösi múzeum őrizte meg. Kétségtelen, hogy Gyöngyös hallatlanul nagy szellemi érték birtokába jutott a könyvgyűjtmény újbóli „ba- zakerülésével”. Bizonyára hamarosan tudományos kutatók, a könyvritkaságok iránti érdeklődők „zarándok helyévé” válik a gyöngyösi műemlékkönyvtár. — Szeretnénk, ha minél többen megismernék a gyűjteményt — mondja Pelle Sándor. — A középkori gyűjtemény látogatható, a tudományos kutatók előtt is nyitva áll. A könyvtárat egyébként szeretnénk tovább bővíteni a kolostor egyik földszinti szárnyával, amelyet jelenleg étteremnek használnak. Az épületnek ez a része borzalmasan elhanyagolt állapotba jutott az elmúlt évek során. Helyrgálltíása .sürgős feladat. Török Erzsébet Foto: TKL.
