Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-20 / 42. szám
1985. FEBRUAR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A MÁV egyik legjelentősebb beruházása, a Kelenföldi pályaudvar rekonstrukciója — az állomásépület kivételével — befejeződött. A csaknem kétmilliárdos korszerűsítés során többek között harmincnyolo kilométer vágányt újítottak fel. A legkorszerűbb biztosító berendezéssel látták el a pályaudvart. Három peron, kétszázhúsz méter hosszú gyalogos-aluljáró, targonca- alagűt, tíz nagyobb és tíz kisebb híd készült el. A pályaudvar felújítását a Mélyépítő Vállalat, a MÁV Budapesti Építési Főnöksége és a KÉV Metró szakemberei a forgalom korlátozása nélkül határidőre készítették el. Képünkön: a pályaudvar előtti új kétszintes kereszteződés, amely a Déli és a Ferencvárosi pályaudvar forgalmát könnyíti meg Sürgető feladatok a bűnözés visszaszorítására A legfőbb Ügyész sajtótájékoztatója A bűnözés 1984. évi alakulásáról, a büntető jogalkalmazás törvényességi tapasztalatairól tegnap Budapesten sajtótájékoztatót tartott dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. Kijelentette: az utóbbi időben is kedvezőtlenül alakult bűnügyi statisztikai adatok ellenére sem zavarja jelentős mértékben hazánkban a bűnözés, az országépítő munkát, politikai és társadalmi céljaink megvalósítását. Azonban a bűnüldözési, igazságszolgáltató szervek következetes munkája mellett minden területen az eddiginél -szélesebb körű és hathatósabb fellépésre van szükség a bűnözés visszaszorítása érdekében. Az elmúlt évben összességében 157 ezer bűncselekmény vált ismertté. Ez 3,7 százalékkal több mint 1983- ban volt. A bűnözés több év óta tartó növekedésében tehát tavaly sem következett be kedvező változás, bár több bűncselekmény-fajtánál (például a közlekedési, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztaságát sértő, nemkülönben az állam elleni bűncselekményeknél) csökkenést mutatnak az adatok. Több volt viszont a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni cselekmény, a közrend, valamint a személyek java elleni bűnelkövetés. A bűnözők száma — a korábbi évek statisztikáihoz képest — lényegében nem változott: 1984-ben mintegy 83 ezer volt. Ezen belül azonban nőtt a fiatalkorú bűnelkövetők aránya. A bűncselekmények számos kategóriában növekvő mértékben jelentettek veszélyt a társadalomra. Ami a bűnözés struktúráját illeti: változatlanul a legtöbb a vagyon elleni bűncselekmény; az általuk okozott kár 42 millió forinttal emelkedett, s így a bűncselekményekkel előidézett összes kár tavaly 1 milliárd 80 mülió forint volt (nem számolva ide természetesen a Szépművészeti Múzeumban történt hírhedt képlopást, ahol a műkincsek visszakerülésével lényegében megtérült a csaknem másfél milliárd forint „kár”). Személyek javaiban tavaly több mint 500 millió forint kárt okoztak, a társadalmi tulajdonban mintegy 580 milliót. Mindkét kategóriában sokszor az őrzés hiánya vagy fogyatékosságai „segítették” a bűnözőket. Külön kitért a legfőbb Ügyész az erőszakos és garázda jellegű bűncselekményekre, amelyek száma tavaly is növekedett: az 1983. évi 16 743-ról 18 099-re. A bűnözés súlyosabbá válását tükrözik ezek a számok, s jelzíK egyben azt is — hangsúlyozta a legfőbb ügyész — hogy további és fokozott intézkedéseket kell tenni az ilyen bűncselekmények viszszaszorítása, illetve megelőzésük érdekében (a rablásoknál 22, a garázdaságoknál 19,8, az erőszakos nemi bűn- cselekményeknél 9,8 százalékos volt tavaly a növekedés, s 205 emberölés történt, ami öttel kevesebb, mint egy évvel korábban.) A bűnözés visszaszorítása érdekében a legsürgetőbb feladatok közé sorolta a legfőbb ügyész a veszélyeztetett korosztályok és a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek távol tartását a bűnözéstől. Különösen a fiatalokról van szó, hiszen tavaly például a társadalmi tulajdon elleni rablások elkövetőinek fele, az erőszakos nemi közösülést és garázdaságot elkövetőknek pedig egyötöde közülük került ki. A megelőzésben mihamarabb szükség lenne egységes családvédelmi hálózat létrehozására is, ugyanakkor a különböző tömegszervezetek is, ha vonzó programokkal, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésével, a személyes agitáció és propaganda eszközeivel le tudják kötni a fiatalokat, jelentősen segíthetik e korosztályok távoltartását a bűnözéstől. A legfőbb ügyész közölte a sajtótájékoztatón, hogy a közeljövőben a kormány megfelelő intézkedéseket tesz a bűnmegelőzés hatékonyabbá és szervezettebbé tétele érdekében. Tizenhatodszor is iász-nanvkun farsann Előadás a hazai vendéglátás tapasztalataiból Az idén 16. alkalommal rendezi meg a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat a jásznagykun farsangot. A megnyitó tegnap délelőtt volt Szolnokon, a Pelikán Szállóban. Az elnökségben helyet foglalt Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Benics László, a Belkereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket, és néhány szóval megemlékezett arról, hogyan fejlődött, gazdagodott az évek során a jásznagykun farsang. Ezután a hazai vendéglátás aktuális kérdéseiről beszélt. Nemcsak az eredményekről szólt, részletesen kitért a negatívumokra is. Az elmúlt éviben — mondta a minisztériumi főosztály- vezető — az előző évekkel ellentétben nemcsak az italok, hanem az ételek forgalma is visszaesett. A miértre elsősorban a magas« árak adják meg a választ. Nem megfelelő a kínálat, sok egységben nincs választék, csak drága ételeket lehet kapni, drága ételeiket lehet kapni. A magas árak viszont meggondolásra késztetik az embereket. Arra kell törekedni, hogy a drága, különlegés, munkaigényesi ételek mellett olcsó, egyszerűbb fogások is szerepeljenek az étlapon. Nemcsak az árakkal elégedetlenek a vendégek, a kiszolgálás színvonalával is — folytatta Bencsik László. *— Nem sikerült javítanunk az etikai helyzeten, hagyjuk dolgozni azokat is, akik nem felelnek meg a követelményeknek. Szomorú tapaszta* latokkal szolgálnak a vizsgálatok, amelyeket a fogyasztók megkárosításáról végeztek. Míg korábban az esetek egyharmadában jártak pórul a vendégek, mostanra az arány ötven százalékra emelkedett. Az idén és a következő években meg kell teremteni az összhangot az árszínvonal és a szakmai tevékenység színvonala között, és el kell távolítani a szakmából azokat, akik nem odavalók. Az előadást hozzászólások követték. A megnyitóval egyidőben a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban bemutatót rendeztek cukrászipari és hidegkonyhai termékekből. Tizenkét vendéglátóipari vállalat és egység szakemberei színpompás, kívánatos cukrász- és hidegtálakat varázsoltak az asztalokra. S ha az érdeklődők nehezen is tudták kiválasztani a termékek közül a legjobbat, a szakmai zsűri határozott volt. A legjobb hidegtálat a Miskolci Vendéglátó Vállalat szakembere készítette, a legjobb dísztortát pedig Kun József, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat mestercukrásza. A jász-nagykun farsang rendezvénysorozata február 18-án kezdődött és március 4-ig tart. Ezidő alatt számtalan sütemény- és hidegtálbemutató és vásár lesz me- gyeszerte, szerb, szlovák, disznótoros, vadászvacsora- est, palacsinta- és pacalparádé szolgál az ínyencek örömére. Nem maradnak el a hagyományos bálok (orvosok, jogászok bálja, cigánybál) és az amatőr táncdalénekesek vetélkedője sem. A kereskedelem szocialista fejlődése A felszabadulást követő években a kereskedelem újjászerveződése a szövetkezeti és állami tulajdon alapján indult meg. Először a íőldművesszövetkezetek alakultaik meg, már 1945 elején Kisparaszti összefogással elkezdődött a szervezésük. A szövetkezeti mozgalom nem volt idegen az itt élőktől. A felszabadulás előtt a Hangya szövetkezeti mozgalom behálózta a megyét, és tej- és hitelszövetkezetek is tevékenykedtek. Kezdetben a földművesszö- vetkezetekben a beszerzés, az értékesítés, az áruforgalom másodrendűnek tűnt. Az új falu elsősorban politikai szervezetet látott bennük. A születő földműves- szövetkezeti mozgalom érdemeket gyűjtött az első pillanattól kezdve a falu-város közötti árucsere megteremtésében, a falu, igaz, még szűkös ellátásában, a nélkülözhető termékek együttes értékesítésében. Kezdettől fogva nem nyerészkedést láttak a kereskedelemben, hanem a háború után sokszor még éhező városiak élelemellótását. Az fmsz-mozgalom sok nehézséggel küszködött. A kezdődő infláció miatt szinte teljes egészében közvetlen árucserét folytattak, a kereskedelemben is a közvetlen csere uralta a piacot. A gabona életet jelentett. A szövetkezeti mozgalomban a fordulat éve 1947. Ekkor fogadták el az új szövetkezeti törvényt, amely lehetőséget teremtett az egységes szövetkezeti mozgalom megteremtésére. Az új szövetkezeti törvény megjelenése után a szolnoki rna- ^ánnagykeféskedök támadásba indultak úgy, hogy a kiskereskedők között ellen- hangulatot keltsenek. Bár ekkor már volt új forint, a kevés áru miatt a közvetlen csere tovább folyt. Ezért az árak igien magasak voltak, a szolnoki élelmiszerárak jóval meghaladták a budapesti árakat. Ennek elleinére a szövetkezeti mozgalom erősödött, egyre több tagja lett. 1948- ban a megyében működő 244 szövetkezeti társulásból 71 az fmsz-hez tartozott. Megerősödésükhöz hozzájárult az, hogy rendezték soraikat, ■kizárták azokat, akik tisztességtelen haszonra akartak szert tenni. 1949-ben a megye szövetkezetei egyesültek. A Hangya szövetkezet boltjait is szocialista tulajdonba vették, nagyobb részük állami vállalathoz, kisebb részük a földművesszövetkezetekhez került. Szolnok megyében az állami kereskedelem kialakítása 1948 végén kezdődött. Itt hozták létre a VIII. számú Körzeti Népbolt Nemzeti 'Vállalatot, amely kezdetben nemcsak a városokban, hanem a falvakban is létesített üzleteket. Mivel 1952 —<53-ra a földművesszövet- kezetek megerősödtek, területrendezésre kerülhetett sor. A falvak népboltjait átadták a helyi fmsz-jeknek, az állami kiskereskedelem a megye városaiban és Martfűn koncentrálódott. 1947- től megkezdődött a nagykereskedelmi vállalatok lera- katainak szervezése is. Az 1950—60-as években a szövetkezetek tevékenységében a boltfejlesztés került előtérbe. Sok mintaboltot hoztak létre, amelyekben a közszükségleti cikkek mellett szépirodalmi, politikai és szakirodalmi könyveket is lehetett kapni. Az 1960—70-es években a megye kereskedelme igen gyors fejlődést mutatott — elsősorban a IV. és V. öté- ték az áruválasztékot. Ezt a fejlődést erőteljesen megha- ves terv idején. Fejlesztették az üzlethálózatot, szélesítet- tározta a városiasodás, a népesség mozgása, a fogyasztói igények változása. Az ország kiskereskedelmi forgalmából a megye növekvő mértékben részesedett. Míg 1952-ben az ossz kiskereskedelmi forgalom 2,98 százalékát forgalmazta megyénk, addig pl. 1970-ben 3,63 százalékát, 1982-ben 3,86 százalékát. 1955-höz képest 1980-ra a teljes kiskereskedelmi eladás mennyisége közel ötszörösére emelkedett. Ezen belül a vegyes- iparcikk-eladás 8,5 szőrösére, a bolti élelmiszer-vásárlás 4,3-szorosára, a ruházati eladás 2,9-szeresére, a Viendéglátóipari fogyasztás háromszorosára nőtt. A kereskedelem fejlődésével a foglalkoztatottak száma és összetétele sem maradt változatlan, a megye aktív kereső népességének 8,9 százaléka dolgozott 1980-ban a kereskedelem területén, 1984-ben pedig már közel 10 százaléka. A formálódó szocialista kereskedelemre hárult tehát a kulturált vásárlást nyújtó bolthálózat kialakítása. Az új követelményeknek nem felelt meg a fel- slzabadulás előttrőil. örökölt elavult, szétaprózott üzlet- hálózat, íg1' azt teljes egészében korszerűsítették, figyelembe véve az alapellátás biztosítását minden településen. H kis holtok nagyobb szaküzletekké történő összevonásával, majd az ABC-k rendszerének kiépítésével, a területi elhelyezkedés szempontjából kedvezőbb, a lakosság igényeinek jobban megfelelő választékot lehetett biztosítani. Ha csupán a kiskereskedelmi egységek számának, szakosított összetételének és alapterületének alakulását tekintjük, a fejlődés nem mérhető a néhány évtizeddel ezelőtti állapotokhoz. Az utóbbi öt év pedig minden téren a minőségi változás korszaka volt. Az 1955-ben a megyében működő 1057 bolt közel fele korszerűtlen elhelyezésű vegyesbolt (népbolt) vagy olyan telepszerű árusítóhely volt, ahol a lehetőségekhez képest egy helyen lehetett kapni mindent. Ez volt az ún. „kenyértől a petróleumig” korszak. S ha ezzel összevetjük a jelenlegi 1540 üzlet profilját, egyértelművé válik a színvonalas alapellátás és a korszerű szakosodás követelményének érvényesülése. Ma a boltok fele éleimi.szerűz]eft, 26,9 százaléka vegyes iparcikk, 5,3 százaléka pedig ruházati bolt. A húsz éve még jellemző vegyes-telepek aránya gyakorlatilag a Tü- zép-telepekre szűkült. A bolti kiskereskedelem hálózatának alapterülete 1984-ben már meghaladta a (200 ezer négyzetmétert, és az ezer lakosra jutó alapterület felülmúlta az országos ellátottságot (447 négyzetméter). A városokban és a jelentős vonzáskörzetet is ellátó településeken a hatvanas évek közepétől nagy alapterületű, többségükben ABC-jellegű áruházak épültek, s gyorsan elterjedt — a kereskedelemnek és a vásárlóknak egyaránt kedvező — önkiszolgáló rendszer, Jelentősen fejlődött a vendéglátás üzlethálózata, színvonala is. Ennek megfelelően a vendéglátásban foglalkoztatottak száma az utóbbi húsz évben 2,3-szeresére emelkedett. Ma már több mint ötezren dolgoznak a 826 egységben. A szocialista vendéglátás kialakításának első lépése volt 1949-ben a „Szolnoki Fürdő- és Vendéglátóipari Községi Vállalat” létrehozása, működése később kiterjedt a megye többi városára és egyes községeire is. Ezzel alakult ki a napjainkra is jellemző megosztásban az, hogy vállalati egység zömében a városokban, míg szövetkezeti többnyire a községekben működik. A vendéglátó hálózat fejlődése is a kulturált formákat részesítette előnyben. A magántulajdonban lévő kocsmák, talponállók helyett kisvendéglőket, éttermeket, cukrászdákat létesítettek. A nők aktív, keresővé válása pedig fokozottan igényelte az előfizetéses étkezési lehetőségek megteremtését. A kiskereskedelem eladási forgalmának és az áruforgalom szerkezetének változása is jól tükrözi az élet- színvonal alakulását. A folyóáron számított eladási 'forgalom a megyében az elmúlt két évtizedben majdnem tizenegyszeresére, míg országosan csak tízszeresére nőtt. A hetvenes évek végéig különösen az élelmiszerek és az élvezeti cikkek forgalmának növekedése volt nagy, az országost is meghaladó mértékű. Ebben ösztönző szerepük volt a szélesedő hazai élelmiszeripari termékeknek, az áruválaszték és a közétkeztetés bővülésének. 1980-ban az összes bolti forgalom 33,2 százalékát jelentette az élelmiszereladás, ma már csak 31,4 százalékát. Ebben nemcsak a takarékosabb fogyasztás tükröződik, hanem az egészségesebb táplálkozás, valamint az üzemi- és gyermekétkeztetés fejlődése is. Az iparcikkek részaránya már az ötvenes években is a forgalomnak több mint a felét tette ki, és ez a tendencia a későbbi évtizedekben sem változott jelentősen, bár ezen belül módosult a ruházati és a vegyesiparcikkek forgalmának egymáshoz viszonyított aránya. Míg 1955-ben az áruforgalomnak 28,3 százalékát képezte a ruházati és 25,3 százalékát a vegyesiparcikkek, 1984-ben az előbbi 10,6 százalékkal. az utóbbi pedig 45,2 százalékkal részesedett a folyóáras forgalomból. Szolnok megye kereskedelmének gyarapodása, szocialista fejlődése tehát jelentős és becsülendő. Az utóbbi öt év alapellátást javító, s a minőségi követelményeket érvényesítő munkája pedig mindenképpen biztató. Lényeges azonban, hogy a jelenlegi nehezebb gazdasági körül-í mények mellett is tovább javuljon az áruellátás színvonala, és a hálózatfejlesztés elsősorban az alapellátásban még érzékelhető különbségek mérséklésére, a megszűnő üzletek pótlására és a szakbolthálózat fejlesztésére irányuljon. A szakemberellótottságot pedig már most is érzékelhetően javítja a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának munkája. dr. Nagy Rózsa
