Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-19 / 41. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. FEBRUÁR 19. Még mindig olcsó Húszéves a tsz-iidültetés Nemrégiben faluszerte megszólták azt, aki üdülni indult Az utóbbi időben azonban már nem ritkaság a termelőszövetkezeti tagok üdülése. A mezőgazdasági dolgozók között az életforma változással együtt az üdülés is egyre természetesebb igénnyé vált. Hiszen a termelőszövetkezetek mintegy félmilliós dolgozó tagsága fiatalodott, és az ő életvitelük már más mint elődeiké. De a csaknem ugyanennyi nyugdíjas tsz-tag, és a több mint százezer alkalmazott közül is egyre többen kera- sik a beutalójegyeket. Akik egyszer már megízlelték a gondtalan kikapcsolódás örömét, azok szívesen megismétlik. A parasztság üdültetése 20 esztendős múltra tekinthet vissza. A termelőszövetkezetek megerősödése után, 1964- ben épült fel a téeszek százágyas első üdülője — Hajdú- Bihar megye termelőszövetkezeteinek összefogásával a debreceni nagyerdőben. Kezdetben szinte meg kellett kedveltetni az üdülést. Egy idő után mindjobban elterjedt a debreceni beutalás híre. Hatása nyomán több kisebb üdülő bérlésére, vásárlására került sor. A termelőszövetkezeti tagok üdülését elősegítette az is, hogy tíz esztendeje a TOT is részt vesz a szakszervezeti mozgalom által kezdeményezett társulásos üdülőépítkezésekben. A megállapodás ered- Imányeként évente jnintegy (háromezer termelőszövetkezeti tag kap SZOT-beutalót az ország különböző összkomfortos balatoni, magaslati és gyógyüdülőibe. Az utóbbi időben az üdülőfejlesztés felélénkült. Harkányban 1980-ban elkészült a korszerű, 250 ágyas szövetkezeti társulás keretében működő gyógyház. A termálvíz mellett létesült pihenőházat érthetően az idősebb korosztály kedveli leginkább, mivei közöttük sok küszködik ízületi panaszokkal. A gyermekes családok és a fiatalok, ha módjuk van, a balatoni nyaralást választják. Az igényeknek megfelelően a TOT magánházaknál bérel a főszezonban Balaton melletti szálláshelyeket, ahol ezer személy nyaralhat. •A Balatonhoz hasonlóan ikedvfelt a fővárosban a Szabadsághegyen két éve megnyitott TOT Továbbképzési és Üdültetési Központ. A jnindén igényt kielégítő zöld övezetben, az Olimpia Szálló szomszédságában épült, a város zajától távol fekvő korszerű létesítmény, kettős feladatot lát el. A továbbképzés mellett nyaranta és a szünidőkben, valamint a hétvégeken egyszerre 300 személyt fogadnak a kétágyas, pótágyazható szobákban. A vakációban 10 csoportban családokat üdültetnek. Szeptembertől április végéig, az oktatás idején péntek estétől vasárnap estig víkendüdülés- re várják a vidéki beutaltakat. A pihenés mellett színes és vonzó kulturális, valamint kirándulási programokat ajánlanak. De a mezőgazdasági dolgozók részt vesznek külföldi csereüdültetésben is. A csehszlovák testvérszervezet idén mintegy 500 személyt látott vendégül cserebeutalásra melegvizű gyógyhelyeken. Egy csoport pedig a bolgár tengerparton nyaralhatott. A TOT az üdülők kényelmi fokozatai szerint állapította meg a térítési díjakat. A számlázás a beutaló szerv részére mindig önköltségi áron történik. De a vendégek által fizetett térítési díj — a most növelt összegben is — többnyire kevesebb, és termelőszövetkezetenként változó lehet. Ugyanis a belső önkormányzati rendszer döntése alapján a szociális szempontok figyelembevételével az önköltségi ár mérsékelhe- hető. Idén, már több, mint 50 ezer termelőszövetkezeti tag és családtagja üdülhet. — bányai — Teendők, jogok, kötelességek Tájékoztató bevonulóknak A napokban számos fiatal kapta meg a sorkatonai szolgálatra szóló behívóparancsot. Ezt általában 10 nappal előbb küldik ki a hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok, hogy az esetleges családi és munkahelyi problémákat rendezhessék a bevonulok. Mi a teendőjük, milyen jogaik és kötelességeik vannak a fiataloknak sorkatonai szolgálatuk megkezdésével kapcsolatban? — ezekről a kérdésekről adtak tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumban . A legtöbb gondjuk azoknak van, akik családos, nős emberek vagy idős szüléikről, esetleg beteg hozzátartozójukról gondoskodnak. A nős fiataloknak a behívás előtt már egy hónappal korábban kézbesítették a behívót, ez elsősorban azt szolgálja, hogy szociális körülményeiket megnyugtató módon rendezhessék. Ezek a fiatalok a behívóparancs bemutatása mellett kérelmezhetik a lakóhely szerinti tanácsnál a családi segély megállapítását, amely a sorkatonai szolgálat ideje alatt az eltartásra szoruló hozzátartozóiknak a megélhetését biztosítja. Ezt a segélyt a bevonulás napját követő hónap elsejétől folyósítják. A sorkatonai szolgálátot teljesítő katonák hozzátartozóit egyébként szociális kedvezmények is megilletik. Az óvodai felvételnél gyermekeik előnyt élveznek. A sorkatona szociális gondozásra szoruló hozzátartozóinak — amennyiben azt kérik — gondozóintézeti elhelyezésnél soronkívüliséget kell biztosítani. Rendkívüli anyagi megterhelés esetén pedig egyszeri szociális segélyben részesülhetnek. A Magyar Néphadseregben a nős, kétgyermekes apák egyébként rövidített katonai szolgálatot teljesítenek; a 18 hónap helyett eey év után kerülnek vissza családjukhoz. Ha a szolgálat ideje alatt a család létszáma harmadik gyerekkel szaporodik, akkor azonnal leszerelik a katonát. Ha a fiatal bemutatja munkahelyén a behívóparancsát, ennek alapján bevonulási segélyt kap; a nőtlen sorköteVs esetében ez az összeg a havi átlagkeresetének 50 százaléka, a családosoknál pedig a teljes Megszűnt élénkebb a Követelmény a pontosság, A Kőbányai Sörgyár kisújszállási kirendeltsége 124 ezer hektoliter hazai és import sört értékesített 1984- ben ellátási körzetében, amely Szolnok és Békés megye egy részére terjed ki. Fejtési feladatainak is eleget tett — az óránként 6500 félliteres töltési teljesítményű gépsorán —, megközelítően 146 ezer hektó Kőbányai világost palackozott. Harmadik igen fontos feladata volt a vállalaton belüli társkirendéltségek kisegítése, azoknak 50 ezer hektóliter palackozott sört szállított a Kőbányai világosból. — Az elmúlt évben már jelentkezett annak hatása, hogy a gyáregységek közötti koordinálásban fontos szerepet játszó söripari tröszt megszűnt. Segítségével szállított körzetünkbe a Borsodi Sörgyár és az új martfűi Szövetkezeti Sörgyár is, ezért némi lemaradás mutatkozott a tervezett, számunkra előírt értékesítési irányszámmal szemben — jegyezte meg Szántó Károly kirendeltség■ranyszam, piackutatás a jó minőség a söriparban is vezető-helyettes, de nyomban hozzáfűzte: — Ettől függetlenül úgy érezzük, hogy a partner vállalatok és a fogyasztóközönség igényét messzemenően kielégítettük. — A vásárló vállalatok irányszámainak (igényének) összességét korábban a megyei tanács hagyta jóvá, ez képezte a kirendeltség tervét. Úgy tudjuk, ez évtől nincs már irányszám. Mi szabja meg jelenlegi feladataikat? — Sokkal jobban szem előtt kell tartanunk a piac valóságos igényeit, mint a korábbi években, tehát piackutató munkánkat kívánjuk fejleszteni. Az irányszámok megszűnésével szállítási kötelezettségünket a vevőpartnerekkel szemben együttműködési megállapodások, illetve szállítási szerződések szabják meg. Partnerkapcsolatainkban fontosnak ítéljük meg a pontosságot, a napra időzített szállítást és az általunk forgalmazott sörök minőségének javítását. — rónai — Néhány hónapja új Bnkiszolgáió éleimisz er-vegyiáru bolt nyílt JászJadányban. A nyitással egyidőben megszüntettek két elavult kisüzletet Módszertani pályázat úttörővezetöknek A Magvar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa módszertani pályázatot hirdet a kisdobosokkal foglalkozó úttörővezetők részére. A pályázat célja a kisdobos élettel kapcsolatos módSEprtani írások gyarapítása. Az úttörővezetők jól (hasznosítható tapasztalataik közreadásával hozzájárulhatnak a kisdobosok mozgalmi tevékenységének gazdagításához, színesítéséhez, a korszerű foglalkozási forrnák népszerűsítéséhez; segítséget nyújthatnak a legnehezebb mozgalmi feladatok megoldásához. A pályamunkák terjedelme legfeljebb 20 gépelt oldal lehet. A jeligés dolgozatokat két példányban — a szerző nevét és címét külön lezárt borítékban — március 31-ig kell eljuttatni a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa (1133 Budapest. XIII. Újpesti rakpart 37—38.) címére. A bírálóbizottság a legjobb közösségi dolgozatokat hat-, öt-, illetve négyezer a legsikerültebb egyéni pályamunkákat pedig három és fél, illetve 1500 forint jutalommal díjazza. A legjobb pályaművekből az Űttörőve- zető című lap válogatást tesz közzé, az alkotókat pedig meghívják a kisdobos-vezetők 1985 augusztusában rendezendő országos tapasztalatcseréjére. MNOT rendezvények Kitüntetés az alapítóknak Történelmi jelentőségű évfordulókra emlékezik 1985- ben a Magyar Nők Országos Tanácsa. Pontosan 75 esztendővel ezelőtt nyilvánították március 8-át a nők nemzetközi napjává, Clara Zetkin kezdeményezésére. A MNOT hazánk felszabadulásának évfordulójához kötődően megemlékezik a magyar nőmozgalom négy évtizedes múltjáról, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megalakulásának 40. évfordulójáról. Ezeket az eseményeket gazdag rendezvénysorozattal köszönti a Magyar Nők Országos Tanácsa. Ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak a napokban a MNOT székházában, ahol Duschek Lajosné elmondta: március 5-én ünnepi tanácsülés lesz a Parlamentben. A négy évtizedes fejlődés tükrében értékelik a nők politikai, gazdasági, jogi, szociális és kulturális helyzetének alakulását. Bemutatják az elért eredményeket és meghatározzák a tennivalókat. A demokratikus nőmozgalom megalapításában részt vevők közül többen Gárdos Mariska” emlékplakettet vehetnek át a Parlamentben. Az ünnepi tanácsülésre a szomszédos országok nődelegációi is meghívást kapnak. A nemzetközi nőnap tiszteletére új bélyeget bocsát ki a posta, az elsőnapi bélyegzésre a Parlamentben kerül sor. Másnap, március 6-án a MNOT baráti találkozóra hívja az MNDSZ alapító tagjait, és egykori munkatársait. Március 7-én a kiemelkedő munkát végzett nők állami kitüntetésben részesülnek a Parlamentben. Este a MNOT és a Magyar Televízió ünnepi gálaestjének ad otthont a Pesti Vigadó. A műsort egyenes adásban közvetíti a televízió. Az ünnepnapon, március 8-án délelőtt a MNOT székházában értékelik a Nők Lapja című hetilappal közösen indított, 40 évesek nemzedéke című pályázatot, s egyúttal átnyújtják a díjakat. Még délelőtt dr. Tóth Dezső művelődési miniszter- helyettes leleplezi Takács Erzsébet SZOT-díjas szobrászművész alkotását a MNOT székházának kertjében. A megyei rendezvényeken emléklappal jutalmazzák a demokratikus nőmozgalom alapításában résztvevőket. Az ünnepi alkalomra megjelenik Gárdos Mariska életét, munkásságát bemutató könyv, valamint „ö” címmel irodalmi antológia. A nemzetközi nőnapot s a nőket köszöntő plakátot idén Reich Károly grafikus készítette. havi átlagkereset. 0 mikor Cs. Varga Imre 1932-ben a kunhegyesi piacon először látta meg a kicsattanóan egészséges, piros arcú Botos Esztert, izi- ben elhatározta: ő lesz a felesége. A válasz nem valami biztató volt: én a kendé? Soha! Egyszerű, meghitt esküvőt tartottak a következő évben. Béresházban jutott nekik hely, évekig kuporgatták a garasokat, amíg a Kölcsey utcában hozzájutottak egy régi, nádfedeles házhoz. Hangos szó se esett közöttük, Eszter néni csengő kacagása sokszor betöltötte az utcát. Így telt el tíz, húsz év, és életüket csak az árnyékolta be kissé: nem született gyerekük. Belenyugodtak a meg- változtathatatlanba, amikor ’57 őszén Eszter néni ágynak esett. Kelt, feküdt, a testvére gondozta, és az egyik november végi estén sűrűn leste az ablakot: csak jönne már a határból Imre! Az estéli harangszó hozta haza fáradt emberét, aki csendesen leült felesége ágya szélére. Hiába Nem minden fér egy sírfeliratra zárták kulcsra az ajtót, égett odabenn a lámpa, ezen az éjszakán Eszter néni gyöngyöző kacagása örökre elnémult. Imre bácsira rászakadt a világ: a temetés után csak ült a kanapén, támasztotta a fejét. Hej, de kivert kutya az ember fia, ha nem csak , dolgozni, de sütni, főzni, mosni is egymagának kell! Februárig nem lelte a helyét, majd az egyik vasárnap gondolt egyet: felöltözött fehér ingbe, fekete ruhába, csizmát húzott, és elballagott volt felesége édestestvéréhez, Botos Juliannához. Köszönés után imigyen kezdte: hal- lod-e Juli, nem kerülgetem a dolgot, ha ráleszel, elveszlek, ha már ez történt Eszterrel, gyűrögette kalapja karimáját bütykös ujjaival. Kibuggyant egy tolakodó könnycsepp Juli szeméből, amelyet a keze fejével igyekezett sebesen feltörölni. Egy kis hallgatás után ennyit szólt; nézd, Varga Imre, tudom, te is az az ember maradsz, aki voltál, meg én is. Rossz szavatok se adódott Eszterrel, hiszek benned, leszek a feleséged. 1958 májusában esküdtek. Szerény ebédet tartottak, ámbár akadtak, akik fur- csállották az egészet: nézzétek már ezt az Imrét, a húga után annak a nővére kellett neki a község végéről, pedig közelebb is akadt volna hozzávaló. Szó se róla, így igaz, de hát Imre bácsi másképpen döntött. És megint jól választott: korholó szó se esett köztük: mindketten tudták, végezték a dolgukat. Az ember a téeszbe járt, az asszony a ház körül talált foglalatosságot. Ketten, közösen szürke követ csináltattak a sírra, és Imre bácsi vasárnap délutánonként sokszor így szólt: gyere, nézzük meg Esztert! És Juli néni be- lékárolt, útközben ki tudja •mire gondolt a két ember, egyikük a volt feleségét, másikuk a húgát tisztelte a hant alatt pihenőben. Eltelt öt év, tíz, huszonöt, huszonhat. Imre bácsi ezen az őszön valahogyan egyre elesettebbé vált. Hívta magához az ágy, de azért naponta ötször-hatszor felkelt, komótosan kiballagott a kapuba. Elnézte a sötéten vitorlázó felhőket, arcát fürdette- a novemberi szélben, leste a járókelőket, a kedves szomszédokat: hangtalanul, némán búcsúzott. Január 8- án meghalt. Juli néni megmosdatta, felöltöztette, meg- siratta és illően eltemettette: természetesen Eszter mellé. Igaz, a kőbe vésett felirat ilymódon-nem teljes, hiszen ezen az áll: itt nyugszik Cs. Varga Imre 1905—1984 és hites felesége Cs. Varga Imré- né sz. Botos Eszter 1910— 1957. Béke poraikra. Ez a rövid közlemény annyiban szorul kiegészítésre, hogy a két asszonnyal, testvérrel összesen fél évszázadot élt szóváltás nélkül, békességben ez a bajszos, mokány kun ember. Huszonnégyet Eszter nénivel, az utóbbi huszonhatot meg a nővérével. Azóta valamivel több mint egy esztendő telt el, és Juli néninek május elsején, már a nyolcvankettedik születésnapja következik. Szó se róla, ma is tesz-vesz a ház körül, még a kemencébe is befűt, de azért olykor azon kapja magát: vajon neki hol lesz az örökös tanyája? Mondják: oda, melléjük már nem fér, mert a kiváltott hely kétszemélyes. Érti ő, érti a paragrafust, de hát akárhogy is csűri, csavarja a dolgot, azt is tudja, furcsa, nagyon furcsa az élet, hiszen ők hárman úgy egymáshoz tartoztak, akár patakhoz a csobogás, vagy nappalhoz az éjszaka. Akárhogy is lesz, ide kerül, vagy máshová, mondja, miközben megigazítja a kendőjét, ez már nem rá tartozik. Mert ugyan ki tudna igazságot tenni ebben az ügyben, amikor nemhogy a sírfeliratra, de még ebbe az írásba is csak a töredéke fért a három egyszerű, igaz ember életének. D. Szabó Miklós
