Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-19 / 41. szám
1985. FEBRUÁR 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nádaratógépek speciális gumijainak javítására célgépet szerkesztettek a tiszaörsi Petőfi iTsz Szakemberei. A berendezéssel a gumik kapaszkodó bordáit és peremagyát tudják felújítani BESZÁMOLÓ ÚGY, MINT OTTHON Állami gondozott gyerekek az önállósulás útján Az asztal meg volt terítve, sütemény és kóla várta a gyerekeket. Ügy, mint otthon. Tizenheten voltak — két lány, a többi fiú —, körülülték az asztalt. — Szeretnénk akkor is gondotokat viselni, amikor elkerültök az intézetből. Segíteni benneteket, úgy mint a szülők segítik gyerekeiket. — Patkó Gyula igazgató fogadta őket. A találkozó a továbbiakban is megőrizte családias hangulatát. A lányok, fiúk (félig még gyerekek, de fél lábbal már a felnőttkor küszöbén) beszámoltak életükről. Arról, hogyan érzik magukat a munkahelyen, az albérletben, vagy a munkás- szállón, mennyit keresnek, hogyan tudják beosztani a pénzüket, tartják-e a kapcsolatot szüleikkel, mivel töltik szabadidejüket. A sikertelenséget, a kudarcot persze, senki se vállalja szívesen. Aki kihagyott egy-egy botlást, azt Zelei Gábor utógondozó emlékeztette. Természetes ez, hiszen ä jó és rossz együttjár, a kudarcot nem takargatni kell, hanem megbeszélni, feltárni az okait, és eldönteni, hogyan tovább. A gyerekek őszintén beszéltek. Ügy, mintha nem hivatásos pártfogóknak, utógondozóknak,, hanem szüleiknek vallanának problémáikról. A megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet jelenleg 25, 16—18 év közötti állami gondozott gyermek útját egyengeti. Segítenek munkahelyet, szállást keresni a fiataloknak, beilleszkedni a társadalomba, hogy 18. évüket betöltve minél kevesebb buktatóval válhassanak önállóvá. A már említett találkozót a napokban rendezték meg első alkalommal. A patronált gyerekek közül tizenheten jöttek el. A megjelenés nem volt kötelező, aki jött, az őszinte szó vágya, a tanács reménye hozta. No meg az az élethez nélkülözhetetlen, de oly keservesen megtalálható érzés, hogy tartoznak valahová... — pé — Új MHSZ-klubok Áprilisban bajnokság, májusban szemle Az MHSZ jászberényi városi vezetőségének összevont titkári értekezletén Matécsa László százados, városi titkár eredményes múlt évi munkáról számolhatott be. Két új honvédelmi klub alakult Pusztamonostoron és a jászapáti Velemi Endre Tsz-ben, így idén már 33 közösség munkáját irányítják. A 30 honvédelmi klub mellett két rádiós és egy modellező klub is működik a Jászságban. Legrangosabb rendezvényük tavaly júniusban a megyei honvédelmi és sportnapok lebonyolítása volt, valamint az azt megelőző városi versenyek. A klubok több, mint 400 rendezvényén 33 ezren vettek részt. Január közepétől február végéig tartják a klubok a közgyűléseket, majd hamarosan megkezdik a felkészülést az idei rendezvényekre. Jászberény lesz a házigazdája áprilisban a megyei Ifjú Gárda lőbajnokságnak, májusban pedig a megyei Űttö- rő Gárda szemlének, Tavaszi börze fi nyúlok vezetik a sikerlistát Mérleg a megyei vadászmezőkről A közlekedési Marketing Gt az idén is megrendezi az immár hagyományos tavaszi marketingbörzét a Metró Klubban április 16— 18 között. A rendezőség véleménye szerint sok vállalat még mindig nem használja ki a börze kínálta eladási lehetőséget. Változatlanul igen sok az elfekvő és fölösleges készlet. Ha ezekkel nem törődnek kellőképpen, nem tárják föl azokat, úgy egyrészt fölöslegesen kötik le a vállalatok forgóeszközeit, másrészt idővel óhatatlanul elavulnak, selejtté válnak. A börze rendezősége saját eszközeiből — ezúttal első ízben — jutalmat kínál .azoknak, akik nagyobb •mértékben tárják föl a fölöslegeiket és azokat a börzére bejelentik. Ugyancsak .jutalomban részesülnek (azok, aikik a börzén nagyobb tételben vásárolnak. A tavaszi marketingbörze ezúttal nemcsak a számítógépes kiszolgálást terjeszti ki hanem egészen új szolgáltatást is kínál, nevezetesen a készletgazdálkodási szaktanácsadást. Kívánatra javaslatokat dolgoznak ki a fölösleges készletek képződésének megakadályozására. A MA VOSZ megyei intézőbizottsága elkészítette a megye 36 vadásztársaságának 1984. évi vadmérlegét. Az összegzés az ország egyik apróvadban leggazdagabb területén meglehetősen felemás eredményeket tükröz. A vadászmezők mezeinyúl-sza- porulata kiemelkedő volt, a tapsifülesek vezetik a „sikerlistát”. Példa erre, hogy a naptári évben 45 ezer nyulat élve, 15 ezret- pedig kilőtt állapotban értékesítettek exportra. Ezzé] szemben csökkent az őz- és a fácánállomány, következésképpen a kilövés is. őzből 250— 300 darabbal, fácánból körülbelül negyven-ötvenezerrel ejtettek el kevesebbet, mint amennyit eredetileg terveztek. Az utóbbi eredmény csupán .hetven százaléka az előző évinek. [Felvetődik a kérdés, hogy a tervszerű vadgazdálkodás ellenére mi okozta a csökkenést? Az okok többfélék lehetnek. Az őzeket érzékenyen érintik a környezeti hatások, a növényvédő szerek, a megváltozott táplálkozási viszonyok, olykor elhullásokat is okoznak. A fácánszaporulatot a fészekrakás idején, májusban beköszöntött hűvös esős időjárás tizedelte meg. A vadászok régi ellenségei, a dúvadak is érzékeny veszteségeket okoztak. Példa erre, hogy a megyében még az idős vadászok is kevés olyan évre emlékeznek, amikor száznál több vaddisznó dézsmálta a fácánfészkeket. A dúvadak ellen határozottan küzdöttek, sokat kilőttek közülük, volt olyan rekordpéldány is, amelynek súlya meghaladta a 240 kilót. A nemes vadak védelmére, a törzsállomány megőrzésére csökkentették a vadászatok számát, s a tervezettnél kevesebb külföldi vendéget fogadtak. A körültekintő intézkedések a jövő jó vadszaporulatát, az állomány növelését! hivatottak biztosítani. Minden gond ellenére a megye vadásztársaságainak évi bevétele első ízben meghaladta a 100 millió forintot, 7 millió formtra tehető a vadgazdálkodásból eredő haszon. Lakásellátásunk gyakorlata a VI. ötéves terv időszakában (Életszínvonal-politikánk egyiik legfontosabb elemét már több évtizede vitathatatlanul a lakásellátás fejlesztése képezi, amely ma is változatlanul a társadalmi érdeklődés homlokterében áll. A megyei tanács a VI. ötéves tervi főbb célok meghatározása során természetesen az elsők közé sorolta a lakáshelyzet további javítását. Ennek érdekében társadalmi-gazdasági ' programot hagyott jóvá, és az elmúlt öt évben összhangban a lakásépítés hosszútávú céljaival, mintegy 16 ezer lakás megépítésének komplex feltételeit biztosította. A célok . realizálása érzékelhető településeink arculatán, új lakóházak sora igazolja a megnövekedett egyéni építési kedvet is. A tervciklus első 4 évének eredményei, valamint az ez évi várható teljesítés alapján viszonylag nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a VI. ötéves terv célkitűzései lényegében megvalósulnak. A megvalósítás folyamatában azonban már a tervidőszak elején több nehézséggel kellett megküzdenünk. Nem javultak kellő mértékben a jogos igénylők lakáshoz jutási lehetőségei. A legfeszítőbb gondok a nagyobb településeken jelentkeztek. Az erőteljesen növekvő lakásárak pedig még egyenlőtlenebbé tették a lakosság teherviselését a lakáshoz jutás feltételeiben. Ugyanakkor az állami lakások bérlői nem voltak érdekeltek a lakóépület és környezetének megóvásában. A csökkenő állami lakásépítés éppen a szociális lakáshoz juttatást nehezítette. A lakásellátás gondjai, feszültségei indokolttá tették a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás gyakorlatának tovább fejlesztését, társadalmi-politikai céljainkkal összhangban álló korszerűsítését. Szélels körű társadalmi vitát követően hagyta jóvá az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982 április 7-i határozatában a lakásépítés, -fenntartás,-gazdálkodás és elosztás fejlesztésére vonatkozó irányelveket. A megyei párt-végrehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttes állásfoglalásban határozta meg a helyi -végrehajtás feladatait. A feladatokban az állami lakásépítés mérséklődése következtében egyfajta súlyponteltolódás következett be. A tanácsoknál a célcsoportos lakásépítés feladataival szemben elsődleges helyre került a lakásépítés általános feltételeinek javítása. Igényként fogalmazódott meg, hogy a lakásigények kielégítésében váljon általánossá a fokozatosság, az állami eszközök ésszerű felhasználása, növekedjék a lakosság érdekeltsége a magánerős lakásépítésben, és* a támogatási rendszer következetesebben igazodjék a valóságos és változó szociális követelményekhez. Az építés feltételeinek társadalmi követelményekhez való igazítása mellett feladat volt a lakáselosztási rendszer korszerűsítése is, elsősorban az eltérő szociális és jövedelmi helyzetű családok lakáshoz jutásában az egyenlőbb esély megteremtése, az állami és a lakosság pénzügyi terheinek arányosabbá tétele. A fenti elveknek megfelelően kedvezően változott a magánlakás-építés pénzügyi feltételrendszere, és fokozta a magánerős építés iránti érdeklődést. A lakásépítés feltételrendszerét a tanácsok elsősorban a telekellátás, telekgazdálkodás színvonalának javításával biztosították. Mindez a lakosság részéről jogos igényként jelentkezett, hiszen a magán- értékesítésű telekárak az 1981—1983-as években jelentős mértékben növekedtek, s emellett nem is volt elegendő telek. Az állami telekkínálat növelése érdekében az eredetileg kialakításra tervezett mintegy 3 ezer új állami telek tervszámút módosították. Az ötéves tervciklusban mintegy 4 ezer állami telek kialakítására kerül sor. A telekárak mérséklésére a helyi tanácsok központi támogatás mellett jelentős pénzügyi eszközöket fordítottak. A megtet intézkedés hatására a megye településein jelentősen javult a telekellátottság, és sok helyen meg is szűnt a telekhiány. A kiemelt települések többségében a terület-előkészítés üteme felgyorsult, a telekkialakítás folyamatossá vált. A kialakítás költségeinek egy részét az Országos Takarékpénztár finanszírozta, jelentős segítséget nyújtva a helyi tanácsoknak; kiegészítve saját forrásaikat. Nem kevés anyagi erőt szánt e célra a megyei tanács is. A telek-kialakítás költségeire, a telekárak mérséklésére mintegy 40 millió forint támogatást kaptak helyi tanácsaink. fl megtett központi és helyi intézkedések eredményeként a tervek teljesítése, belső arányok eltolódásával valósul meg. Lényegesen mérséklődik az állami lakásépítés aránya, amit ellensúlyoz a magánerős, elsősorban a családiház-épí- tés területén elért többletlakás. Az eredmények mellett azonban további gondként jelentkezik,- hogy az országos helyzethez hasonlóan a megyében sem sikerült megállítani a lakásárak növekedését. Ennek hatása megyénkben megmutatkozik az OTP telepszerű társaslakások iránti fizetőképes kereslet mérséklődésében. A Minisztertanács legutóbbi idevonatkozó értékelése egyértelmű feladatokat határoz meg az illetékes szervek részére, hogy intézkedéseikkel állítsák meg a lakásárak növekedési ütemét. A családiház-építés pénzügyi feltételrendszerének ugrásszerű javulását sajnos nem követte az anyagellátás hasonló mértékű javulása. Az ellátási gondok enyhítésére tett intézkedések hatása azonban már ebben az évben érezhető lesz. A lakásellátásban az építés mellett jelentős' snere- pe van a lakásgazdálkodás színvonalának. Az új lakásügyi jogszabályokat figyelembe véve városaink és néhány nagyközségünk új lakásügyi tanácsrendeletet alkotott, amelyben az általános lakáspolitikai irányelvek mellett a helyi viszonyokat is figyelembe véve határozta meg a lakáshoz jutás és elosztás feltételeit. Lényeges vonása a döntéseknek, hogy a névjegyzékre elosztható lakások legalább 60—70 százalékát fizikai, illetve a termelést közvetlenül irányító dolgozóknak, ezen belül 40—50 százalékát fiatal házasoknak juttatják. Néhány tanácsnál elhatározták a lakáscsere-alap létrehozását, amely a lakáscserék élénkítését segíti. Az új tanácsrendeletek érvényesítik azt az általános elvet, hogy tanácsi bérlakást szociális jelleggel csak azok az igénylők kapjanak, akik jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetükből eredően más lakásellátási formában igényüket nem képesek kielégíteni. Ugyanakkor az átlagos vagy átlagot meghaladó jövedelemmel rendelkezők részére magánerőre alapozott tanácsi elosztású lakás juttatható. Ezeknek megfelelően határozták meg a lakáshoz jutás feltételeihez kötődő —’ azt rendszeresen karbantartva — egy családtagra jutó jövedelemhatárokat, amely az igíényjogdsultság elbírálásá- v nak egyik meghatározó tényezője. A tanácsrendeletek valamennyi tétele természetesen csak fokozatosan érvényesül. Alapvetően meghatározó, hogy legyen elegendő, a gazdálkodásba bevonható állami illetve magánerős, a fizetőképes keresletnek megfelelő lakás. A lakásellátás feladatainak megoldása során tanácsaink kiemelt figyelmet fordítottak a fiatal házasok és többgyermekes családok helyzetére. A lakásgazdálkodás 1983-tól életbe lépő új rendjének időarányos eredményeit elemezve mind a helyi, mind a központi szervek úgy ítélték meg, hogy a fiatal házasok, valamint a többgyermekes családok lakáshoz jutási esélyei nem javultak kellő mértékűién. A folyamat felgyorsítása érdiekében elsősorban városi tanácsaink saját és központi pénzügyi támogatások igénybevételével az 1984— 86 évekre hároméves programot dolgoztak ki. A program lényege, azok a tanácsi szociális bérlakásra jogosult családok, akik lakáshoz jutásuk gyorsítása érdekében vállalják, hogy saját erőből oldják meg lakásgondjukat, külön tanácsi pénzügyi támogatásban részesülhetnek. Ennek a programnak a végrehajtása a múlt év közepén gyakorlatilag meg is kezdődött. Az ebbe a körbe bevonható lakásigényekkel a tanácsok szakigazgatási szervei egyedileg foglalkoztak, és munkájuk több helyen eredményesnek ítélhető. 1984-ben több mint 390 fiatal házas és többgyermekes család gondjain segítettek a tanácsok. Az állami lakáshoz juttatottakon túl — egyedi döntés alapján — 185 család részére nyújtottak anyagi támogatást átlagosan mintegy 90 ezer forintot. A lakásellátás különböző területein elért eredményeinket mérlegelve megállapítható, hogy a megtett intézkedések hozzájárultak a lakosság életkörülményeinek javításához. Mindez azonban még korántsem jelenti az igények teljes körű kielégítését. Az elkövetkezendő időszak feladatai között továbbra is kiemelt szerepet kap a lakásellátás folyamatos javítása. Maradéktalanul meg kell valósítani a fiatal házasok, nagycsaládosok lakáshoz juttatási programját. A magánerős lakásépítés feltételeinek további javítása mellett folytatnunk kell a tanácsi szociális bérlakások építését. A VII. ötéves terv időszakában belépő új tanácsi szabályozó rendszer ezt a feladatot a helyi tanácsok döntést jogkörébe utalja, és a megyei tanács céltámogatási rendszerével segíti. Indokolt, hogy az építőipari szervezetek a változó igényekhez alkalmazkodó hz eddigieknél változatosabb lakástípusokat alakítsanak ki. Ki kell dolgozni azokat a műszaki megoldásokat, amelyek ezeknek a lakásoknak árát és fenntartási költségét mérséklik. Továbbra is feladat a meglévő lakásvagyon megóvása. Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni az állami és a telepszerű, magánerős lakások felújításának műszaki gazdasági feltételrendszerét. Legfőbb tennivalóink végrehajtása valamiennyi résztvevő szervezettől, a lakosságtól igten komoly, áldozatos, lelkiismeretes, pontos munkát követel. Csak ez lehet a lakáshelyzet további javításának igazi garanciája. Ulveczki Tibor a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese