Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-18 / 40. szám

1985. FEBRUAR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből A tizenharmadik dühös ember ■■■■■■■■ . Sidney Lumet Tizenkét dühös ember című filmjére bizonyára nagyon sokan em­lékeznek, egy mozis statisz­tika szerint nálunk is re­kord nézőszámot ért meg. Másik nagy sikerű munkája a Gyilkosság az Orient-ex- presszen szintén nagy siker­rel „futott” filmszínházaink­ban, de ahogy a korabeli kritika is megállapította, ez a filmje nem tudta megkö­zelíteni A tizenkét dühös ember színvonalát. Ügy vél­jük, amennyivel mélyebb lé­lektani dráma volt az e*s- küditszék története, annyi­val maradandóbb is a mozi- bajáróík emlékezetében. Ha nem csalódunk A vá­ros hercege című filmje A tizenkét dühös ember sike­rét fogja idézni, — netán túlszárnyalni. A rendező a hajdani 12 tagú esküdtszék mintegy tizenharmadik dü­hös embereként vizsgáló­dik. A bűnös, — nem bűnös fogalma Sidney Lumet lát­szatkrimijében korántsem olyan egyszerű, mint több­ször idézett művében az esküdtszéki tárgyaláson volt. — pedig ott is borotvaélen táncolt az igazság. A „látszatkrimi”, A vá­ros hercege tulajdonképpen mesterien komponált, gyo­mor- torokszorító történet. Egy New York-i detektív nyomozása a kábítószeresek — csempészek, fogyasztók — világában. A rendező nagy­szerűen érti a mesterségét, ő vagy tanácsadói kitűnően ismerik a világváros min­den szennyét, bűnét, min­dent tudnak a „dohányról”, a „por”-ról, — tehát a ká­bítószerekről. Szinte nem is kellene többet merítenie e világ mindennapjaiból ah­hoz, hogy Sidney Lumet te­hetsége révén izgalmas kri­mi kerekedjék. De a rendező mélyebbre nyúl,, többet akar láttatni. Célja érdekében feltárja és megrajzolja a bűnüldözés anatómiáját is. S ettől vált maradandó értékű alkotás­sá A város hercege. Mindezt az is bizonyítja, hogy az igen hosszúra sike­rült film vetítése után sem ül el a nézőben az izgalom. Ez már nem a film elsődle­ges rétegének hatása, nem a krimi izgalma, hanem a Sidney Lumet által feltett, s bennünk tovább élő kér­dés nyugtalansága. A gara­bonciás rendező ugyanis Cilello alakjával azt bizo­nyítja, hogy az ábrázolt vi­lágban már naivitás merev választóvonalat keresni a bűnözés és a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás között. A tisztességesnek tűnő nyo­mozó, Ciello a bűnüldözők céljai elérése érdekében — vagyis a bűn leleplezéséért — válogatás nélkül használ­ja a legtisztességtelenebb manipulációt. zsarolást, vesztegetést, üt, rúg, gyilkol ha kell. — a törvény nevé­ben. De ahhoz, hogy a törvény szava érvényesüljön, ott, és most, ezekre az eszközökre is szükség van. Ez a Sidney Lumet-film gondolati csú­csa, de talán a néző ideges­ségét is jórészt ez okozza. Ennyivel több A város her­cege egy jól rendezett krimi­nél. S ez nem kevés. — ti — Kiállítások, tanácskozás, emlékérem Háromszáz éve ért véget Szolnokon a török uralom Előkészületek az évforduló méltó megünneplésére Az idén lesz háromszáz esztendeje, hogy a Tisza és a Zagyva találkozásánál épített szolnoki vár, amely akkor az Alföld legerősebb vára volt felszabadult a 133 éves török elnyomás alól, s visszavételével ezen a vidé­ken is véget ért a török ura­lom. Az évforduló . méltó megünneplésére alakult 12 tagú emlékbizottság elkészí­tette a programtervezetet. A történelmi sorsfordulóról ok­tóber 25 és 26-án kétnapos jubileumi ülésen emlékez­nek meg. A tudományos ta­nácskozáson jeles történé­szek, muzeológusok tarta­nak előadásokat. A megyei művelődési és ifjúsági központban repre­zentatív kiállítás nyílik. Elő­készítésében a helyi rende­zőkön kívül a Magyar Nem­zeti Múzeum, a Magyar Éremtani Egyesület vala­mint a Magyar Numizmati­kai Társaság szakértői is részt vesznek. A Nemzeti Múzeum például kiegészíti a helyi gyűjteménytárból rendezett kiállítás anyagát. Felvonultatják a korabeli régészeti leleteket, a vár te­rületén feltárt fegyvereket, kerámiákat, és egyéb tár­gyakat. Kiállítják a vártör­téneti fotókat, könyveket, okiratokat, pecséteket. Az évforduló programja az éremgyűjtőknek is szá­mos érdekességet ígér. A Magyar Éremtani Egyesület, a Numizmatikai Társulat közreműködésével bemu­tatják a várakra utaló, egy- egy korabeli részletet ábrá­zoló török és magyar érme­ket, vereteket. A jubileum tiszteletére a megyei érem­gyűjtők ezüstből készült emlékérmet bocsátanak ki. Uj dokumentumok Budapest ostromáról „Magyarország felszabadí­tása’’ című háromrészes do­kumentumfilm munkálatai fejeződnek be a közeljövőben a MAFILM Katonai Filmstú­diójában. Alkotói felhasznál­ták a 40 éve készített, s ed­dig még sehol sem vetített, a moszkvai filmarchívumban őrzött filmdokumentumokat is. A felszabadító csapatok­kal együtt mozgó szovjet filmoperatőrök a többi között a főváros ostromának legje­lentősebb mozzanatait és a dunántúli harcok sok esemé­nyét vették filmszalagra. A nagyszabású dokumen­tumfilm első két része: a „Battonyától Budapestig” és ..A budapesti csata” már el­készült. ..A dunántúli had­műveletek” című harmadik rész vágási munkálatai még folynak, de a film március­ban elkészül. RTV-elözetos II metró átka Lukács György életében 1911-től permanens válság következett be. Egyéni tra­gédiák — szerelmének ön- gyilkossága és legjobb ba­rátjának, Popper Leónak a halála —, éppúgy hozzájá­rulnak ehhez, mint a világ­háború szörnyűségei: E kor­szak legnagyobb hatású alko­tása „A regény elmélete”, amelyben arra keres választ, hogy a „kiteljesedett bűnös­ség” korából sikerül-e kijut­nia az emberiségnek? (Lu­kács György egyetemessége: hétfő Kossuth 21.30) A metró áldás a nagyváro­si tömegközlekedésben, ezt mindenki tudja. Ám a sok milliárd forintos beruházási összegből arra már nem ju­tott pénz, hogy megfelelően helyrehozzák az építés kö­vetkeztében megrongálódott házakat, melyeknek lakói számára a metró átok lett. (A metró átka: vasárnap Kossuth 17.00) A fényes szelek ma már történelmi fogalom. Minősí­tése annak a roppant akarás­nak, amellyel fiatalok és idő­sek, kétkeziek és értelmisé­giek kifordították sarkából a világot: átalakították Ma­gyarországot ... A sorozat ezúttal az 1945—1950 közötti korszak fiataljainak élette­remtő tevékenységét igyek­szik bemutatni, -nemcsak a munkát, hanem a szórako­zást és a sportot is, valamint az 1949-es esztendő nagy ese­ményét; a budapesti világif­júsági találkozót. (A velünk élő történelem: szerda, tv 1. 20.45) Alsó tagozatosoknak Hangverseny­sorozat a Széchenyin A szolnoki Széchenyi lakó­telepi társadalmi közművelő­dési bizottság szervezésében szerdán ifjúsági hangver­senysorozat indul, elsősorban az alsó tagozatos kisdiákok' számára. A hangversenyeket mindig az Ecseki úti Általá­nos Iskolában tartják. Első ízben az élő panasztzenével ismerkedhetnek mindazok a gyerekek, és természetesen az őket kísérő szülők, nagy­szülők, akik délután négy­kor ott lesznek a hangver­seny színhelyén. A közremű­ködők között szerepel a Jászberényi Művelődési Köz­pont népi zenekara, a Széc­henyi lakótelep citeraegyüi- tese és több cimbalom- és tárogatószólista. A hangver­senyt táncházzal zárják. Színlelni boldog szeretőt és szerzőt Beszélgetés Miskolczi Miklóssal „.. .érdekes volna megtudni, vajon mi­jen mértéket ölt manapság a házastársi hűtlenség; Mert teljes a sötétség, noha az aktusok többsége, bizonyos időelszámolá­si kötelezettségek miatt, világosban ját­szódik le...” Annak az esszégyűjteménynek a borító­lapján olvashatók ezek a sorok, amely a közelmúltban. Miskolczi Miklós Színlelni boldog szeretőt című szociográfiája után négy évvel jelent meg. Ezt is napok alatt szétkapkodták. — Meglepő, hogy éppen ön fogalmazza meg azt az óhajt, igényt, hogy jó lenne tudni, milyen méreteket ölt manapság a házastársi hűtlenség, ön. akit hovatovább szakértőnek tartanak ebben a témában. — Nem vagyok, az. Újságírónak vallom magam, és nemcsak azért, mert egy napi­lap főszerkesztőjeként dol­gozom Dunaújvárosban. Új­ságíró vagyok, aki a s.aját eszközeivel hozzányúlt egy témához, problémához, amit nem lehetett nem észreven­ni. Milyen méreteket ölt a házastársi hűtlenség? Nin­csenek adatok, csak benyo­mások. De bizonyos tények­ből; abból, hogy ma a házas­ságok nagy része válásba, vagy különélésbe torkollik, arra lehet következtetni, hogy társadalmi jelenségről van szó. — Kortársai, kritikusai közül többen azzal tvádolták, hogy álproblémát feszeget. — Ha igazuk lenne, nem volna ilyen pokolian nagy az érdeklődés, ami bevallom engemet is meglepett. — Mikor és miért kezdte izgatni a téma? — Körülbelül tíz évvel ezelőtt. Hogy miért? Magam is nős vagyok, továbbá lá­tom magam körül a világot, látom. hogy hány ember kínlódik a monogam házas­ságban. — Amit ön a múlt végé­nek, jövőtlen kapcsolatnak nevez. De kivezető utat nem mutat. — Mert nem tudok. A könyv maga is árasztja a befejezetlenséget, a bizony­talanságot, a megoldatlansá­got az útközbeniséget. — 'Azt írja egy önvallo­másfélében, hogy az olvasók többségének, ön \szerint, új, rokonszenvesen irritáló ivolt ez az írói ynagatartás: a té- tovaság bevallása. — Nem ítélkeztem. Tük­röt tartottam. Diagnózis ké­szítettem, amit az országban vagyok. De fárasztó, hogy négy éve már semmi másról nem akarnak velem beszél­ni az emberek csak erről. Nem tanulok már a találko­zásokból. — Két évvel ezelőtt szín­padra lépett a Színlelni bol­dog szeretőt narrátoraként. A közönség: szívesen, a kri­tika fanyalogva fogadta. — Éppen úgy mint a könyvemet. — Miért vállalta a reflek­torfényt? — Erre két válaszom van: egy hivatalos és egy őszinte. A hivatalos: mert a Radnóti Színpad felkért. — És az őszinte? — Valamilyen mértékben minden ember exhibicionis­ta. Én is. Szívesen ülök szembe a közönséggel. És becsmérlő kritika ide vagy oda, két év alatt százhar­mincöt előadás volt táblás házzal. A szolnoki volt a százharmincötödik. — Olvashattuk, hogy már más, a házastársi hűtlenség­hez hasonlóan izgalmas, ha nem izgalmasabb témán dolgozik. — Fél éve foglalkozom az öregek életével. Ez is feltá­ratlan probléma. Nem kell lámpással keresni azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek az öregedés elvisel- hetősége ellen hatnak, és amelyekről elmondhatni, hogy korunk termékei. Ezért írok szociográfiát a magyar- országi öregek helyzetéről. Megnyitva az utat magam­nak is az előremenekülés­hez. Negyvenhat éves va­gyok. Kovács Katalin Exkluzív interjú rajtam kívül még legalább száz író megcsinálhatott vol­na, lehet, hogy nálam job­ban. A sikert kizárólag a témának köszönhetem. — Amit folytatott, más megközelítésben. Miért „ra­gozta” tovább? — Egyrészt, mert tisztá­ban voltam a Színlelni bol­dog szeretőt hiányosságaival. Másrészt, amikor magánki- adásban másodszor megje­lent a könyv (összesen 85 ezer példányban, a Rakéta 'közlésében kettőszázezer­ben) az utcán árultam. Ren­geteg ember jött oda hoz­zám. Kért, ösztönzött, báto­rított a folytatásra. Akkor kaptam egy erős impulzust a Hazudni boldog hitvest megírására. Várhatóan még februárban megjelenik. A külső kapcsolatoktól ter­hes házasságok belső éle­tét mutatja be. Kísérletet tettem, hogy sok egyszerű­sítéssel bár, de leírjam az ilyen házasságok lehetsé­ges működési rendszerét. Mert hiszem, hogy erre a képletre is szükség van már. — A színlelni boldog sze­retőt című cikkében többek között arról ír, hogy milyen a divatos szerző élete. Ten­gernyi levél, meghívás, író­olvasó találkozó... — A siker, az érdeklődés jólesik. Előbb is írtam már szociográfiákat, majdhogy­nem teljes csönd maradt körülöttük. A Színlelni bol­dog szeretőt tett azzá, ami Nélkülözhetetlen információk a mezőgazdaságban lították össze az idei prog­Ezekben a napokban, he­tekben a szokásosnál több, friss megjelenésű, mezőgaz­dasági tárgyú könyv várja az áfészek és a Művelt Nép Könyves boltjainak vásárló­it. Február: a mezőgazdasá­gi könyvek hónapja — mindezt jól tükrözi a könyv­kiadás, a könyvkereskede­lem kínálata is. Közismert tény: a magyar mezőgazdaság versenyké­pessége a nemzetközi piacon méretik meg. Kevésbé lát­ványos, hogy e versenyké­pesség megőrzésében, meg­erősítésében alapvető fon­tosságú szerep jut az infor­mációk gyors cseréjének, a szakkönyvek, folyóiratok széles körű használatának. A mezöj?azctasági könyv­hónapnak tekintélyes ha­gyományai vannak Szolnok megyében: agrárszakembe­rek. könyvtárosok. könyv- kereskedők. a különböző he­lyi szervek és intézmények példás együttműködéssel ál­ramsorozatot, amelynek egyik célja — az új megje­lenésű művekre irányítani a figyelmet. Több munka segíti, segít­heti a nagyüzemi gazdálko­dás tudományos igényű to­vábbfejlesztését. A Lökös László szerkesztette Agrár- gazdasáfjtan nem puszitán egyetemi tankönyv, de ké­zikönyv szerepét is betölt­heti. A mezőgazdasági vál­lalati gazdálkodás alapjai és szervezése című munka vi- íágos tagolású fejezetekben tárgyalja témáját, feldolgoz­va a '80-as évek tapasztala­tait. egyebek között a szá­mítástechnikára alapozott matematikai eljárásokat is. Dr. Kis Pál „A mezőgazda­sági nagyüzemek pénz- és hitelrendszere” című köny­vében önálló fejezetben foglalkozik a társulások és egyéb vállalkozása formák pénzügyeivel: a mezőgazda­ságra vonatkozó szabályokat beágyazza az általános sza­bályozás egészébe, és ahol szükséges utal a szabályok életre hívását sürgető politi­kai .meggondolásokra is. A ,,Hormonális szabályozás, le­véltrágyázás’’ című kétkö­tetes mű nem a távoli jövő mezőgazdasága számára ké­szült, már most hasznát ve­hetik e könyvnek a korsze­rűség igényével dolgozó mezőgazdasági üzemek szak­emberei. Kétségtelen, hogy a ko­rábbi évekhez képest ezút­tal kevesebb új könyv je­lent meg a kistenyésztők, kertészkedők, kiskerttulaj- donosok számára. Bár a Sertéstenyésztők kéziköny­ve. valamint a kecskete- nyésztésröl, a libagondozás­ról, a juh takarmányozás­ról szóló átfogó igényű munkákat nagy haszonnal forgathatják a háztájiban, kisegítő gazdaságokban se- rénvkedők is. — v j — Kocsis Zoltán vendégszereplése Kocsis Zoltán Kossuth-dí- jas zongoraművész tegnap az Egyesült Államokba utazott. Los Angelesben négy alka­lommal játssza Rahmanyinov harmadik zongoraversenyét a Los Angeles-i Filharmónia kusok kíséretével, a karmes­ter Michael Ti Hson Thomas. Los Angeles-i hangversenyei után a művész New Yorkban ad szólóestet és március 7-én tér haza az Egyesült Álla­mokból. Nemzetiségi bál Nemzetiségi bált rendeztek szombaton az oroszlányi mű­velődési központban a hely­beli és a környező községek­ben élő szlovák és németaj­kú lakosságnak. Komárom megye 29 településén csak­nem 35 ezer nemzetiségi la­kos él. A csolnoki német és a tardosbányai szlovák nemze­tiségi zenekar talpalávalójá- ra még a Szlovákiából érke­zett vendégek is ropták a táncot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom