Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-18 / 40. szám
1985. FEBRUAR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás az 1. oldalról.) nek ellenére nyaranta visz- szatérő gond a vízhiány. Tartósan ellátatlan terület viszont nincs. Kenderes számottevő fejlődésről adhat számot. A tervidőszakban megépült az ú.j víztorony, és nőtt a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma. Kunhegyes vízhálózatának további bővítésére a vízműtársulás létrehozása után kerülhet sor. A közműhálózat fejlesztése egyéb vonatkozásban is figyelemre méltó. Kisújszálláson például a gázhálózat terven felüli bővítése a tanács koordináló munkájával, a lakosság és a vállalatok összefogásával vált lehetővé. 1984-től a községekben is megkezdődött a gázvezetékek építése. A szilárd burkolatú úthálózat bővítése, illetve felújítása a pénzügyi lehetőségekkel összhangban, a lakosság támogatásával valósult meg. Kunhegyes az úthálózat fejlesztésében nem tudta kielégíteni a jogos igényeket. A villamoshálózat viszont mindenhol az igényeknek megfelelően bővül. A beszámolási időszakban az egészségügyi alapellátás feltételei megvoltak. Kisújszálláson a tervezettnél kisebb a fejlődés. Nem sikerült megoldani a gyermekorvosi ellátás körzetesítését és az igény szerinti fogorvosi ellátást. Az orvoslakás építése megkezdődött. A szociális otthon jelentős korszerűsítése csökkenti a zsúfoltságot Kenderesen megkezdődött az új fogorvosi rendelő és a szolgálati lakás építése. A Kisújszálláson és Kunhegyesen bevezetett hétvégi orvosi ügyelet tapasztalatai különbözőek. A város lakosságát kedvezőtlenül érintette a szakrendelések megszüntetéA beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítést követő eszmecserében igen aktívan vettek részt a küldöttek. Negyvennégyen kértek és az idő előrehaladása miatt huszon- ketten kaptak szót, a többiek írásban adták be felszólalásukat. Mondanivalójukat úgy lehetne summázni, hogy mindennek — tehát a településpolitikai célok megvalósításának is — alapja az értéket teremtő munka. Nem véletlen, hogy a legtöbben arról fejtették ki véleményüket — köztük nyomatékkai azt, hogy a dolgozók mind kisebb része tekinti ma már bocsánatos bűnnek a tessék- lássék munkát és a vezetők részéről való csodavárást. Hangsúlyozták, hogy nemcsak az anyagi, hanem a szellemi javak kamatoztatásáért is felelősség terheli a vezetőket. Az ösztönzőrendszer legyen hatékony, szűnjön meg az igazságtalanság és az elégedetlenség forrását jelentő egyenlősdi. A kunhe- gyesi munkásokról szólva elhangzott, hogy még mindig indokolatlanul nagy a különbség a városi és a falusi munkások között munkabér és egyéb tekintetben egyaránt. A vitában sürgető feladatként került szóba az intenzív gazdálkodást elősegítő műszaki fejlesztés, a beruházások növelése. Erre viszont egyértelműen elhangzott a válasz: mindez a jövedelem- termelő képesség függvénye. Többen méltatták a nőpolitikái határozat sikeres végrehajtását a városban, illetve annak vonzáskörzetében, aminek eredményeként számottevően javult a dolgozó nők helyzete. A Kunszöv-ben például öt év alatt 60 százalékkal nőtt a keresetük, fejlődésük lehetősége adott. Hatvannyolc százalékuk szakképzett. Vannak viszont olyan munkaterületek, ahol a nők számára sem a keresetek, sem a munkakörülmények nem vonzóak. A tagadhatatlan fejlődés ellenére például az Ideál Kiskereskedelmi Vállalatnál még szakképzetlen munkaerő sem jelentkezik felvételre. A város- és községfejlesztés, az államigazgatás korszerűsítése, a tanácsi önállóság és a lakossági hozzájárulás is szerepelt — többek között — a vitában. Nem véletlenül, hiszen a felsőbb szervek sok jogkört leadtak, — Kenderesre például hatvanhatot. A városfejlesztésről az hangzott el, hogy lassúbb ütem, inkább hiányt pótló fejlesztés várható. Tiszafüred A vita lezárása után a pártértekezlet elfogadta a beszámolót, a kongresszusi irányelvekről kifejtett vélemények, javaslatok összeglését, majd újjáválasztotta a városi pártbizottságot és megválasztotta a küldötteket a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottság első titkára ismét Tóth András lett, titkárai pedig Kiss Péter és Szepesi Gyula. Megszűnt a térségben a veszteséges gazdálkodás Megyénk legfiatalabb városának és a vonzáskörzetéhez tartozó kilenc településnek több mint kétezer-kétszáz kommunistáját képviselték a tiszafüredi művelődési központban szombaton megtartott városi pártértekezlet résztvevői. Az ötven- hét pártalapszervezet küldötteinek tanácskozásán részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke. Tóth Lajos, első titkár egészítette ki szóban a küldötteknek írásban előre megküldött dokumentumokat. A korábban közreadott és a tanácskozáson elhangzott beszámoló is nagyra értékelte a párttagság munkában való helytállását, a lakosság együttműködését, aktív részvételét a város és a körzet gazdasági, társadalmi, kulturális céljainak megvalósításában. Sokrétűen elemezte a Tiszafüred és környéke gazdasági életében végbement pozitív változásokat. Elmondhatta, hogy a két kongresszus közötti időszak egyik legfontosabb, gazdaságilag és politikailag egyaránt jelentős eredménye: a ciklus végére megszűnt a térségben a veszteséges gazdálkodás. A korábban sikertelenül gazdálkodó mezőgazdasági üzemek belső megújulásuk következtében, és azáltal, hogy jól éltek a kapott támogatásokkal, a VI. ötéves terv utolsó előtti esztendejét már eredménnyel zárták. Javult a termelőszövetkezetekben a talajerő-gazdálkodás, tökéletesedtek az agrotechnikai módszerek, valamelyest nőtt az öntözött terület. A tervezettnek megfelelően haladt a térségi komplex melioráció, amely öt közös gazdaságra terjed ki, és amiből eddig 12 ezer 300 hektáron 274 millió forint értékű beruházás valósult meg. A városban és a vonzás- körzetében működő ipari, mezőgazdasági üzemek a népgazdasági célokat figyelembe véve és termelésbővítési tartalékaikat kihasználva korszerűsítették termelés- és termékszerkezetüket. A korábbinál racionálisabb munkaerő-foglalkoztatást biztosítottak, és javították munkájuk hatékonyságát, a termelékenységet. Ez utóbbi megállapítást jól alátámasztják a beszámoló számadatai is: a térség iparában az egy főre jutó termelési érték 247 ezerről 506 ezer forintra nőtt, a mezőgazdaságban az egy dolgozóra jutó termelési érték 18 százalékkal emelkedett. A gazdasági eredményekkel szinkronban, ha lassan is, de folyamatosan javultak a lakosság életkörülményei. Kedvezően forL málódott a vonzáskörzetbe tartozó települések arculata, nőtt népességmegtartó erejük. A városi pártbizottság politikai törekvéseivel összhangban dinamikusan fejlődött Tiszafüred is, ennek méltó elismerését jelentette, hogy felszabadulásának 40. évében az Elnöki Tanács várossá nyilvánította. A városi pártértekezlet munkájának természetesen csak egyik fontos része volt a gazdasági helyzet elemzése. Emellett a beszámolók és a vitában elhangzott hozzászólások is számba vették az eredményeket, kritikusan feltárták a még meglevő hiányosságokat a lakosság élet- körülményeinek alakításában, a szocialista tudat formálásában, a művelődéspolitikában, az államhatalmi és államigazgatási szervek tevékenységében, valamint a párt- és tömegszervezeti munkában. Ez utóbbival kapcsolatban megállapította, a beszámoló, hogy az utóbb: öt esztendőben — évente 4 százalékos tagfelvétel-növekedési ütemet megvalósítva — több mint félezerrel nőt1 a kommunista kollektívák létszáma, és a XII. kongresszus óta egészségesen fejlődött a párttagság összetétele. Az új tagok több mint 70 százaléka a nagyobb létszámot foglalkoztató ipari és mezőgazdasági üzemekből került ki. A pártmunka mozgalmi jellegének erősítése érdekében a közvetlenebb emberközelibb új módszereket vezettek be, hatékonyabb munkastílust alakítottak ki a pártszervek és szervezetek. Meggyőző, szervező munkáljuk nyomán a párttagok döntő többsége megérti — és jól érti — az ország jelenlegi helyzetét, egységesen értelmezi a legfontosabb tennivalókat, és többletfeladatok vállalására is kész a további fejlődés érdekében. Huszonegyen segítették a küldöttek közül hozzászólásaikkal a pártértekezlet munkáját, öten írásban terjesztették be mondanivalójukat- A felszólalók szinte mindegyike — gyári művezető, iskolaigazgató, pártmunkás, kereskedő vagy szövetkezeti Kunszent mártom elnök — elismerően szólt az utóbbi öt évben a városban és vonzáskörzetében végbement gazdasági fejlődésről. Hangsúlyozták, hogy a korábban járási, egy év óta városi pártbizottság a pártmunkában is változó feltételek közepette jól töltötte be politikai irányító szerepét a térségben, kommunisták és pár- 't ónk ívifi iek eredményesen munkálkodtak együtt a helyi gazdaság- és településpolitikai célok elérésén. Kifejeződött a hozzászólásokban a további fejlődés, az ahhoz — a XII. kongresszus óta végzett munka tapasztalatai alapján —■ szükséges tennivalókban való cselekvő részvétek igénye is. A gazdaságban többek között a termelőkapacitások még jobb kihasználását és a munkaverseny adta lehetőségek jobb kiaknázását; a településfejlesztés terén a város és a körzet szűkös energiakapacitások miatti gondjainak felszámolását és a tiszafüredi. abádszalóki üdülőkörzetben a vendéglátó és kulturális szolgáltatások színvonalának javítását; a közoktatásban a térség szakmunkásképzésének fejlesztését javasolták, sürgették a hozzászólók. A tiszafüredi városi pártértekezleten ötvenegy tagú pártbizottságot választottak, és huszonkét küldöttet a megyei pártértekezletre. A várisi pártbizottság első titkára ismét Tóth Lajos, titkárai Dobrosi György és Gáspár József. Előtérben a kistelepülések helyzete A térség tíz községe két- ezernégyszáztíz kommunistáját százötven küldött képviselte szombaton a kunszentmártoni művelődési központban tartott pártértekezleten, amelyen részt veit és felszólalt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. Az elmúlt öt év eredményeit, gondjait, valamint a kongresszusi irányelvek vitáját összefoglaló írásbeli beszámolóhoz Karancsi Lajos, a városi jogú nagyközségi pártöizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Míg korábban ezt a tájegységet túlnyomórészt csak a mezőgazdaság jellemezte, az elmúlt évtized iparfejlesztései következtében ma Kun- szentmártonban összpontosul a környék iparának nyolcvanöt, a megye iparának mintegy öt százaléka. A körzeti, központi szerepkör a településnek gazdaságszervező, intézményellátó, kereskedelmi feladatokat is biztosított, amelyeknek jelenleg a városi rangra pályázó nagyközség még nem minden esetben tud eleget tenni. A gazdálkodó egységekre az a jellemző, hogy az iparban a termelési érték növekedési szintje a beszámolási időszakban meghaladta a 19 százalékot, bár ez a gyarapodás felemás eredményeket tükröz. Ugyanis míg a hatékonyan dolgozó, a piaci feltételekhez rugalmasan alkalmazkodó cégek (a Pannónia, a Mezőgép cibakházi gyáregysége, a BVM stb.) a gazdasági nehézségek ellenére is jó esztendőt tudhatnak maguk mögött, akadnak nem kielégítően, alacsony hatékonysággal dolgozó munkahelyek is. A cél nem lehet más, mint ezeket az „egy lábon álló” termelőszövetkezeteket ellátni olyan melléktevékenységekkel, amelyek pótolhatják az• időjárás kiszámíthatatlansága okozta terKoirosztá- lyok, több évtizedes párttagsággal rendelkezők és a kommunisták soraiba nemrégen felvettek., vitafórumai a pártértekezletek. A Tiszafüreden és vonzás- körzetében lévő településeken működő alapszervezeteik küldötteinek tanácskozásán — ahogy az egyik hozzászóló fogalmazott: ünnepi munkaértekezletén — negyvgrjnégyes párttagot is köszöntött a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, a tizenkilences veterán Jóvér Kálmán személyében. — Emlékszik, Kálmán bácsi az első taggyűlésre? — Hogyne emlékeznék! Annyira még nem járt el fölöttem az idő, csak a ínyolcvanniögyediik észténArcélek dőm taposom. A mostani rendőrkapitányság helyén volt a valamikori postahivatal, annak az épületében alakítottuk meg negyvennégy december 15-én a párt- szervezetet. Tizenhatan voltunk, a 40. felszabadulási évfordulót már csak én érhettem meg. Akkor a földosztás megszervezése volt a legfontosabb feladatunk. A mostani pártértekezleten hallom, még több általános iskola, meg szakmunkásképző építését sürgetik. Kell az iskola, én is mondom, aki kilenc gyereket neveltem fel, tizenhat unokám, egy dédunokám van. — A ,jelölőbizottság anyagában hallottam, ötvenki- iéne óta egyvégtében tagja a pártbizottságnak. Most is beválasztották. . — Én fiam, csak a postától mentem nyugdíjba. Húsz évig és három hónapig dolgoztam ott, mint kézbesítő. Pártfeladatként most is szívesen vállalkozom a taggyűlési mtghívók kézbesítésére. No és ott van a munkásőrség. Harmadnaponként járok éjszakai szolgálatba. Erről az állandó pártmegbízatásról nem mondok le, amíg csak az egészségem engedi. A tiszafüredi pártértekezlet legfiatalabb küldötte a huszonkét éves bolti eladó. Fekete Margit, a körzeti áfész párttagjait képviselte ötödmagával.. — Mit olvasott, hallott legszívesebben a pártértekezlet dokumentumaiból? — Jó érzéssel hallottuk küldött-társaimmal, hogy az irányelvek vitájának ösz- szegezésében sok, a szövetkezetünk alapszervezeténejk beszámoló taggyűlésén is elhangzott megállapítás helyet kapott. A térség párttagságának generációs összetételével kapcsolatban pedig azt, hogy a tagság több mint II százaléka harminc éven aluli, Nagyon örülök, hogy felvetődött a tanácskozáson az üdülőkörzetek kulturális alakult ez az szolgáltatásainak fejlesztése. Hátha a több és jobb lehetőség kapcsán a fiatalok igénye is fokozódik majd a szabadidő hasznos eltöltése iránt. — Az áfész alapszervezetében hogyan arány? — Tizenkilenccel gyarapodott a XII. kongresszus óta alapszervezetünk taglétszáma. Tizenhármukat a KISZ javasolta, engem is, 1982-ben. Persze, nemcsak a pártépítésben, a pártmunkában is számítunk a fiatalokra. Ahogyan a városi pártbizottság is. - Amikor kézhez kaptam a jelölőlistát, az volt az első, hogy megnézzem, milyen arányban élveznek bizalmat a hozzám hasonló fiatalok. Az ötvenegy tagú pártbizottságba végül is tizennégyen képviseljük a KISZ-korú párttagságot. r- temesközy méskieséseket. Nem titkolva, hogy esetenként a meglévő hibákhoz a külső körülményeken kívül, belső, szervezési, vezetési hiányosságok is hozzájárultak. A bolti kiskereskedelem — noha a tervidőszakban a korszerűsítésre, fejlesztésre több mint 27 millió forintot fordítottak — ma is gondokkal küzd, alacsony színvonalú, esetenként még az alapellátás is akadozik. Tartósan nem sikerült megfelelő kínálatot biztosítani olcsó árukból, húskészítményekből és tőkehúsból. Ezen feltétlenül változtatni kell a jövőben. A beszámoló foglalkozott a települések fejlesztésével is. Az ötéves terv során az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke az 1980. évinek a duplájára emelkedett, közel kétezerháromszáz forint lett. Az elmúlt fél évtizedben részben központi támogatással, részben lakossági összefogással új óvoda létesült Öcsödön, Kunszent márton- ban, Cserkeszőlőn és a volt járási székhelyen. Kunszent- mártonban és Cserkeszőlőn szennyvíztelep épült. A körzet szállodával, étteremmel, bölcsődével, vízművel, iskolával, szakorvosi rendelővel is gyarapodott. A kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban a kommunisták egyetértésüket, támogatásukat fejezték ki. Ugyanakkor bizonyos kérdések megítélésében adódtak nézetkülönbségek. Néhányan ellentmondást láttak az irányelvekben megfogalmazott célok, és a közelmúltban megjelent kormányszintű (ár) intézkedések között. Mások a város-falu közötti különbségek gyorsabb mérséklését sürgették. Több párttag a tisztázatlan eredetű, munka nélküli jövedelmek eddiginél szigorúbb vizsgálatát, ellenőrzését sürgette. A szóbeli kiegészítés azzal is foglalkozott, hogy a becsületes, dolgos emberek, párttagok, pártonkívüliek igyekezete, szorgalma eredményeképpen ez a környék az utóbbi években sok átkos örökséget számolt fel. Az új beruházások, létesítmények az elmúlt fél évtizedben elsősorban a legrászorultabb településeken valósultak meg. A gyarapodások ellenére jelenleg mégis az a legégetőbb gond, hogy az utóbbi négy évben a Tiszazugban felgyorsult a népesség csökkenése, és meghaladta a megyei átlagot. Ez a kereseti, megélhetési lehetőségek alakulásával, a nem eléggé gazdaságosan működő termelő- egységekkel is magyarázható. Nem beszélve arról, hogy a tiszazugi kis falvakban a szolgáltatások, a kereskedelmi választék, az ellátás színvonala, a fiatalokat megtartó szórakozási, művelődési lehetőségek is korlátozottabbak. A beszámolót követő vitában huszonketten kértek és kaptak szót. A felszólalók — egyetértve a határozatban foglaltakkal, valamint a kongresszusi irányelvekkel — általában munkahelyeik eredményeivel, mindennapos feladataival, terveivel foglalkoztak. Szóltak a párt- alapszervezeteknek a munkahelyeken és a településeken betöltött fontos szerepéről, az oktatási intézmények sikeres körzetesítéséről, az idős emberekkel való fokozottabb törődésről. Hangsúlyozták a családnak a nevelésben, a személyiség formálásában vállalt nélkülözhetetlen feladatait. Nem hallgatva el azt sem, hogy erre még nem minden család képes. Többen azt is szóvá tették, hogy a párttaggá nevelés ott, és akkor jó, ahol és amikor nem kampány jellegű, hanem egy folyamat eredménye. A vitát Karancsi Lajos foglalta össze, majd a küldöttek megválasztották az ötvenegy tagú nagyközségi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet huszonnégy küldöttét. Kunszentmárton város1 jogú . Nagyközségi Pártbizottság első titkárának Karancsi Lajost, titkárainak pedig Lázi Bélát és Takács Lászlónét választották. L. Gy.—S. B.—T.F.— D. Sz. M.
