Szolnok Megyei Néplap, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-14 / 37. szám
1985. FEBRUÁR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Debrecen belvárosának egyik hangulatos látványa lett az a lelújított tanácsi lakóház, amely előtt székely kapu díszük. Az Ingatlankezelő Vállalat megbízásából Nagy Imre fafaragó készítette el az erdélyi népi építészetben divatos galambdúcos székely kaput Szolnokon, Jászberényben, Tiszajenőn Új köztéri szobrok Ki mennyit fizet? Vizsgázik a jövedelemadó Füstölgők magamban Füstölgők magamban a nagy népi játék miatt. De ha jól meggondolom nem magamban füstölgők, hanem több millió magammal. Nem azért mert rendre elmaradnak a meccsek, s nem kapjuk vissza — hoci-nesze — alapon a belépődíjat, mint a cirkuszban, amikor a pár- 'vállasztási gondokkal küszködő hím oroszlán megette a zsonglőrt, még a légtornászokat, s így nem tarthattak előadást. A totófőnök különben is jól elmagyarázta, hogy a fogadónak is van ám kockázata, nemcsak a játék három betűvel jelzett, itthon oly tekintélyes gazdájának. Így hát a messzi városka részeges pályagondnoka a mi kockázatunkra nem lapátolja el a havat a tizenhatos vonalon belül; a helybeli díva a meccs előtti forró éjszakán a mi kárunkra faultolja a vendégcsapat legénységét, szakvezetőkkel együtt, ezért a csapat beteget jelent; a mi kockázatunkra kerülnek a pályák víz alá, jég alá; a mi kockázatunkra esik, fúj, hordja. .. S mi — nem kis büszkeséggel írom le — híven nemzeti karakterünkhöz bátran kockáztattunk. Fütyö- részve kockáztatunk; „Fúj, süvölt a Mátra szele, ingem, gatyám lobog bele...” Sőt, vannak akik — természetesen gmk-ban — a kockázatban rejlő lehetőségekre is szívesen építenének. Érdemes lenne pl. megszervezni a fogadást arra is, hogy adott játékhéten hány meccs marad el. A témában teli- találatos szelvényeket — amolyan -(- 1 szerűen — meglehetne azzal is „fejelni”^ hogy vajon a Magyar Rádió, vagy a Magyar Televízió közlése szerint maradtak-e el a mérkőzések? E szerény javaslat alapját az elmúlt hetek ellentétes közlései szolgáltatják. Az előzőeken túlmenően fogadni lehetne arra is, hogy a lejátszottnak vélt mérkőzés (pl. Parma—Bari 3:0) elma- radtnak számít-e majd, s a gyorshírben elmaradtnak mondott Braunschweig— Stuttgart meccs eredménye miért 3:1, a hazaiak javára? Ezek a kérdések persze már szöveges indoklást kívánnának, nem lehet csak úgy elintézni, hogy ha a rádiónak van igaza, akkor egy nagy R-betűt írunk a szelvényre, ha a tévének van telitalálata, akkor pedig egy T-betűt. Ez már bonyolultabb játék lenne, ezért a totó-géemká- ban amolyan -f- 2 jelleggel kellene szerepeltetni, s magasabb nyereményalapból illenék jutalmazni. Mindezek akkor jutottak eszembe, amikor a rádió ifjú riportere vasárnap délután nagy népi játéknak becézte a totót. Mentségére szolgáljon tapasztala tlánsá- ga, mert ha jobban végiggondolta volna a fenti lehetőségeket. számára is egyértelművé vált volna, hogy a belső tartalékokat még mindig nem használtuk ki kellőképpen. . Nézőpont kérdése tehát a totó körüli füstölgések ügye is. Ha megkockáztatnánk, hogy tovább gazdagítsuk a fogadási lehetőségek körét, még inkább élvezhetnénk a játék szépségeit. — ti — Szarvasi táncosok Belgiumban Tegnap Belgiumba utazott a szarvasi Tessedik Tánc- együttes. A Körös-parti kisváros néptáncosai és népzenészei a holland határ melletti Mól nevű kisváros fesztiválján lépnek föl, részt vesznek a flamand táncszövetség jubileumi ünnepségén. Az együttes egyhetes vendég- szereplése során öt alkalommal szerepel a fesztiválnak otthont adó flamand kisvárosban és környékén. Űj képzőművészeti alkotásokkal, köztéri szobrokkal gyarapodik 1985-ben is Szolnok megye több települése. Jászberényben felállítják Lenin bronzból készült ülő portréját Zilahi Zoltán jászsági születésű szobrászművész alkotását. Tiszajenőn április 4-én, hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére felavatják a község impozáns felszabadulási emlékművét Nagy István szolnoki szobrászművész alkotását. Szolnokon a Kőolaj- kutató Vállalat székháza előtti téren a bányásznap tiszteletére leplezik le Szabó László szolnoki szobrászművész több alakos lemezborítású olajbányász kompozícióját. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtti térre Győrfi Sándor karcagi Szolnok megyében 1976- ban hirdették meg először az Alkotó emberért munka- lelelyi művelődési pályázatot, ámely az elmúlt évek során mind több üzemben, vállalatnál, meghonosodott, jelentősége, hogy egységes keretbe foglalta a munkahelyi nevelőmunka valameny- nyi területét a világnézeti neveléstől, a közoktatásoni,; a közművelődésen, a sporton, a szabadidős tevékenységen át a szórakozásig. Egyúttal irányt is mutatott a vállalati művelődési bizottságoknak feladatuk értelmezéséhez és ellátásához. A pályázat kedvező hatásai közé tartozik, hogy a résztvevő üzemekben tudatosabbá vált a művelődési munka, az elképzeléseket tervben rögzítették minden évben, erősödött az együttműködés a munkahelyek és a közművelődési intézmények közt, a gazdasági vezetők figyelme jobban ráirányult a mű- ]vetődés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására. Az üdvözlendő változások mellett persze akadtak hiányosságok. Mint például az, hogy a csatlakozott vállalatoknak csak harminc-negyven százaléka tett érdemben eleget a pályázat tartalmi követelményeinek, sőt, néhány üzemben „elfeledkeztek” a pályázatban előírt tervkészítésről és önértékelésről. Mindezek ellenére az 1976 óta eltelt időszakban bebizonyosodott, hogy az Alkotó emberért pályázatnak a továbbiakban is létjogosultsága van, mert jó hatást gyaszobrászművész pályázat alapján elnyert alkotása kerül felállításra. A túrkevei Petőfi téri Általános Iskola részére Papi Lajos kisújszállási mester mintázza meg a névadó Petőfi szoborportréját. A tervek között szerepel Nagy- ivánban a művelődési ház előtt József Attila szobrának az elhelyezése. J ászberény- ben a Déryné Művelődési Központ alkotócsoportja Máté György szobrászművész vezetésével a Május 1. szigetre készített művészi fafaragásokkal ékesített játszótéri eszközöket, s hasonló szép gyermekfellegvárat létesítettek a fafaragó tábor lakóinak munkáiból a szolnoki Széchenyi városrészen is. kőről a munkahelyi művelődési mozgalomra, azaz tervszerű éö tudatos munkára ösztönzi a tisztségviselőket és az aktivistákat. Voltaképpen csak át; meneti hullámvölgyből kezd kilábalni a pályázat, ami az új követelményrendszer kidolgozásának is betudható. A tavaly meghirdetett és erre az évre is vonatkozó kiírásban — a KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács, az SZMT és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ — az üzemek részére olyan ajánlást készítettek, amely az előzőeknél jobban orientál arra, hogy a köz- művelődési munkába bevonják a kisebb csoportokat, örigádokat. A pályázathoz változatlanul önkén ties alapon csatlakozhatnak a munkahelyek, minden üzem önmagával, önmaga eredményeiért versenyez. A benevezetteknek rétegekre, csoportokra vonatkozóan is ki kell alakítaniuk művelődési vállalásaikat és az erre épülő intézkedési tervet határidő és felelősök megjelölésével, valamint el kell készíteniük az évenkénti önértékelést. A pályázók évenként és dolgozónként öt forintot fizetnek be a területileg illetékes művelődési intézmény csekkszámlájára, melyet az a munkahelyi művelődés tartalmi és módszertani segítésére, az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra és pályadíjakra fordít. Az 1984—85-re meghirdetett Alkotó emberért pályázatban kiemelt hangsúlyt Kevés rendelet kavar nagy vitát a nyilvánosság előtt. A kivételek egyike az 1984. január elsején életbe lépett új jövedelemadó-rendelet, amely mintegy egymillió embert érintett. Nemcsak a kulcsokat vitatták, hanem a rendszer szemlélete ellen emeltek kifogást, elsősorban a szellemi foglalkozásúak tiltakoztak, mondván: az új jövedelemadó egy kalap alá vonja a tudósokat, művészeket a kisiparosokkal és kiskereskedőkkel, holott a munkájuk jellege és a helyzetük igencsak eltérő. Egységes táblázat A viták elhalkultak, legalábbis mind kevesebbszer lehet polemizáló cikket olvasni az újságok hasábjain. Ám, a rendszer hamarosan vizsgázik a nyilvánosság előtt, és végérvényesen eldől, ki fizet többet és ki kevesebbet, mint azelőtt, s a rendelet valóban nem tesz-e különbséget az egyes tevékenységek között. Az elmúlt egy évben valószínűleg sokan rájöttek, hogy az elosztási viszonyok hiányosságait nem lehet számon kérni rajta. Magyarán azt, hogy ma sokszor a fizikai munka, az autószerelés, a tetőfedés jobban fizet, mint a szellemi pályák többsége. Az egy éve hozott új ren- dfclkezés szellemét tekintve alapvetően különbözik a régebbitől. Ugyanis a különböző forrásból szerzett jövedelmeket — természetesen, nem számítanak ide a bérek és a fizetések, valamint a találmányok, az újítások, az ingatlanok eladásából szerzett jövedelmek —, össze kell vonni, s ezután kell adót fizetni. Ez az inkapott a hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulójához és a XIII. párt- kongresszushoz kapcsolódó rendezvények, művelődési akciók sorozata. Az operatív lebonyolítással megbízott Ságvári Endre Művelődési Központ már elkészítette a pályázat programfüzetét, amely az ajánlásokat tartalmazza és amelyet eljuttatott valamennyi megyei munkahelynek és művelődési központnak. A felszabadulási munkahelyi vetélkedősorozat több hónapja indult el. A résztvevő 518 brigád legjobbjai idén áprilisban a megyei döntőn mérhetik össze tudásukat. A megváltozott követelményrendszerű pályázat máris éreztette kedvező hatását. Például megszaporodtak az ifjúságnak, elsősorban a szakmunkástanulóknak szervezett programok. több gondot fordítanak a nők szakmai képzésére, a szabadidő hasznos eltöltésére, a családi rendezvényekre, az egészséges életmódra, a gyermeknevelésre és a nagycsaládosok segítésére. Szervezettebbé vált a ■nyugdíjasokkal vsiló törődés is. Végül két adat, amelyek bizonyítják, hogy a pályázat iránt örvendetesen megnőtt az érdeklődés: az 1984 —85-re meghirdetett Alkotó emberért pályázatra Szolnok megyében nyolcvanhat munkahely nevezett be, csaknem negyvenháromezer dolgozóval. — bj — tézkedés azokat érinti hátrányosan, akik eddig többféle forrásból jutottak pénzhez, s ezek után egyenként adóztak. Mert — mondjuk — kétszer ötvenezer forintnak mindenképpen kisebb az adója, mint egyszer 100 ezernek. Ezzel viszont megszűnt a korábban fennálló ellentmondás; ha valaki több helyről szerzett jövedelmet, akkor előnyösebb helyzetbe került, mintha csak egyetlen forrásból kapta volna a pénzét. Nem kell különösebben magyarázni, hogy az effajta megkülönböztetés nemcsak értelmetlen, hanem társadalmi szempontból is igazságtalan. Az összevonás tehát mindenképpen emeli az adót. Ennek ellensúlyozására viszont az új táblázat a korábbinál alacsonyabb kulcsokat tartalmaz, sőt, a legmagasabb kategóriában . — ami már hatszázezer forintos jövedelem fölött lép érvénybe — a korábbi 75 százalékkal szemben 65 százalékos az elvonás. Éppen az egységes táblázat miatt háborodtak fel a legtöbben. Az értékhatárok és kulcsok azonosak mindenki számára, áki az általános jövedelemadózás szerint fizeti a közös költségekhez a hozzájárulását. Eltérő alapok Ám, ez még nem jelenti azt, hogy a tevékenységek között nem tesz különbséget a rendszer. Pusztán arról van szó, hogy ezentúl a társadalmi hasznosságot nem az adókulcsok fejezik ki. Ledőltek azok a mesterséges korlátok, amelyeket indokolatlan lett volna megtartani a ’80-as évek magyar gazdaságában. Korábban például másként adózott a kisiparos, ha közületi, s másként, ha magánmegrendelőknek dolgozott. S az sem ivóit mindegy, hogy valaki szolgáltatást végez vagy éppen valamilyen portékát készít. Mindenképpen igazságosabb, ha egységesen, a jövedelmek nagysága szerint adóznak. Viszont valamilyen módon tükröződnie kell annak, hogy az egyes tevékenységek különböző jellegűek, és ennek megfelelően másként lehet — kisebb vagy nagyobb költségek árán — jövedelemhez jutni. Ezeket az (eltéréseket pedig figyelembe veszi az adórendszer, méghozzá az adóalapok kiA Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatán már javában tart a készülődés a „hatalom- átvételre”. Esténként kortes- hadjáratra indulnak a hallgatók, különféle ígéretekkel gyűjtik a voksokat pártjuknak. Nem kicsi a tét. A győztes párt egy napra — szombatra — átveszi az intézmény vezetését. Az idén immár ötödik alkalommal kerül sor a hallgatók „farsangjára”, a főiskolai és kollégiumi napokra. Csakúgy mint az eddigi rendezvényeken ezúttal is teli humorral, játékkal adnak számot a fiatalok a tanulmányaikról, a főiskola életéről, de jól tükrözi a rendezvény- sorozat az intézményi demokráciát a .tanár-halígató kapcsolat színvonalát is. A főiskolai és kollégiumi napok megnyitójára ma délután öt órakor kerül sor. Ezt követi a főiskolások életét bemutató diaporáma műsor, számításában. Vagyis, a költségek elszámolása különbözik. Nem lenne hely a paragrafusok részletes felsorolására, ám mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy például az írók, ellentétben a kisiparosokkal, kétszázezer forintos jövedelem után 60 százalékos rezsit számolhatnak el: tehát eleve 120 ezer forinttal kisebb az adóalapjuk, mert 80 ezer forint után fizetnek csak adót. S ez már forintban számolva is meghaladja a társadalom értékítéletét. Május végén Bár az új rendelet előkészítésekor jó néhány számítást állítottak össze a szakemberek, de ebből csak hozzávetőlegesen lehetett megállapítani, hogy ki jár jobban és ki rosszabbul, mint azelőtt. Az alacsony jövedelműek mindenképpen kevesebb adót fizetnek majd, s valószínűleg csak a kétszázezer forint feletti keresettel rendelkezőktől kérnek majd többet a költségvetés számára. Ám, a végleges adatokra május végéig várni kell, hiszen a kisiparosok és kiskereskedők jövedelembevallásait előbb az adóközösségekhez kell benyújtani, majd ezeket a tanácsok ellenőrzik, így a végleges számokat csak május elején kapja meg a Pénzügyminisztérium. A feldolgozáshoz szükséges adatlapokat a kifizető szervek, tehát vállalatok, szövetkezetek, intézmények töltik ki. Az éves kereseteket és a fizetendő adót a számítógép nyomtatja majd az adólapokra. Ezeket a tanácsok küldik el az érintetteknek májusban, de csak akkor, ha az évközben fizetett adó és a számítógép által kiszámított levonás különbsége meghaladja a két- leáer forintot. Ha nem. éri el ezt a határt, akkor nem kell adót fizetni. Az adólapok tételesen felsorolják, hogy ki, mikor és melyik szervtől kapott pénzt, így ellenőrizni lehet a számítások pontosságát. És a határozat ellen — ahogy eddig — 15 napon belül lehet fellebbezni. Májusban tehát véglegesen eldől mindenki számára, hogy jobban jár-e, mint korábban. Júniusban pedig népgazdasági szinten is értékelni lehet, mit hozott az új adórendszer. majd állat- és k:rakodóvásár várja a kíváncsiskodókat. Akihek még marad pénze, az elmulathatja a Vadnyugati szalonban, aki viszont elköltötte a vásárban, nézheti a lézer-show műsort a nagy előadóban. Késő este a főiskola zenekara koncertjével zárul az első nap programja. Holnap a pártok vidám vetélkedője, táncház, koncert szerepel az „órarendben”, majd este a rendezvénysorozat legizgalmasabb pillanataira kerül sor, a győztes párt vezére átveszi az intézmény vezetését. Szombaton már minden á diákigazgató rendeletére történik, délelőtt a tanszék oktatói adnak „szuper órákat”, a menzán 2 forintos ebédet tálalnak fel, de nyitva lesz a szalon, s a diákbüfé is. Délután aztán helyreállítják a „régi rendet”, a diákigazgató lemond tisztségéről, s visszaadja a hatalmat a főiskolai tagozat vezetőinek. AZ ALKOTÓ EMBERÉRT Egy pályázat kilábal a hullámvölgyből JLj* M. Főiskolai és kollégiumi napok Szolnokon Kirakodóvásár Vadnyugati szalon Diákigazgató
