Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-14 / 10. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 14. Belga bonyodalmak ehéz napja lesz hét­főn Wilfried' Mar­tens belga kor­mányfőnek. Ronald Reagan amerikai elnökkel tárgyal majd Washington­ban, s várhatóan igencsak megizzad, mire igent, vagy nemet mond a Fehér Há/ kéréseire. Tavasszal ugyanis esedékessé válik az ameri­kai manőverező robotrepü- lőgépek belgiumi telepíté­se», de a Benelux-országok közül Hollandia és Belgium még nem mondta ki a vég­ső szót. A NATO emlékezetes, 1979-es „kettős határozata” elvileg nem adott biankó­csekket az amerikaiaknak: a szovjet—amerikai tárgyalá­sok kimenetelétől tette füg­gővé a közepes hatótávolsá­gú nukleáris fegyverek nyu­gat-európai telepítését. Há­ga és Brüsszel most éppen azzal érvel, hogy a legújabb genfi megállapodás, a továb­bi tárgyalások lehetőségének (fényéiben elhamarkodottnak: tűnne a 48—48 szárnyasra­kéta elhelyezésének megkez­dése. Csakhogy Nagy-Britannia és Olaszország területén már ott vannak a szárnyas ra­kéták, az NSZK-ban pedig a Pershing—2-esek is. Ezek az országok most „árulás­nak” érzik a belga és hol­land halogatást és az egyen­lő kockázatvállalást kérik számon a szövetségeseken. Amerikai részről pedig a szerződéses kötelezettség megsértésének, a NATO- egység megbontásának ér­telmezik a kis országok hú- zódozását. A két Benelux állam döntése csakis egybe­hangzó lehet: vagy mind­ketten igent mondanak és „beállnak a sorba”, vagy mindketten megtagadják a telepítést és ezzel Washing­ton számára nagyon veszé­lyes precedenst teremtenek. Az utóbbi lehetőség új hely­zetet teremtene a NATO-ban és egész Európában. A nyolcvanas évek elejé­nek hatalmasra duzzadó bé­kemozgalma, a többség har­cosan kinyilvánított vélemé­nye annyit mindenesetre elért, hogy a politikai pár­tok — még Martens fla- mand keresztényszocialista pártja is — komolyan elgon­dolkozzanak a telepítés cél­szerűsége és a következő választásokon a szavazópol­gárokra gyakorolt hatása fölött. És ez egyáltalán nem kevés! Martens tehát most két tűz közé szorulva tárgyal: egyrészt a NATO-szövetsé- gesek és főként az Egyesült Államok részéről gyakorol­nak rá fokozódó erejű poli­tikai nyomást, másrészt a hazai politikai közvélemény várja el tőle a saját pozíci­ók harcos védelmezését. ég nem ismeretes, miben állapodik meg végül is a két fél. A belgák — és a hollandok — számára már valamiféle kompromisszum is sikert jelentene. Bármine­mű haladék, esetleg egy át­meneti megoldás felhasznál­ható lenne a belső politikai vitákban, csakhogy erősen kérdéses, hogy Reagan haj­landó lesz-e segíteni Mar- tensnek, ha az nem mutat legalább hosszútávú hajlan­dóságot az amerikai érdekek figyelembe vételére. Horváth Gábor Kiprianu Athénban Szpirosz Kiprianu ciprusi államfő megbeszélést tartott a ciprusi helyzetről Kon- sztantin Karamanlisz, görög köztársasági elnökkel. Az ENSZ közvetítése- nyomán január 17-én New Yorkban Karamanlisz és Rauf Denk- tas, a ciprusi török közösség vezetője között közvetlen tárgyalások kezdődnek. Ezek előkészítéseképpen a ciprusi elnök több vezető politikus­sal találkozik. Egyetlen ország sem maradhat ki a békéért folytatott küzdelemből Együttműködésünkben zavaró tényezők nincsenek Magyar—norvég kapcsolatok (Folytatás az 1. oldalról.\ létének ülésein és a Varsói Szerződés más szerveiben. A tagállamok külpolitikája kö­zös külpolitika, s a Szovjet­unió véleménye az, hogy szövetségeseinek biztonsági érdekeit ugyanúgy meg kell védenie, mint saját biztonsá­gát. Az új tárgyalások egy­mással szorosan összefüggő témaköreiről szólva Gromi- ko részletesen kitért a koz­mikus fegyverkezési hajsza kérdéseire. Leszögezte, hogy az űrfegyverkezés megaka­dályozása esetén sokkal ked­vezőbbé válnának a feltéte­lek a hadászati fegyverzet korlátozásában való előre­lépésre. A Szovjetunió kész ienne jelentős mértékben csökkenteni hadászati fegy­verzetének szintjét, termé­szetesen az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú tiszteletben tartásá­val. Ám. ha nem lesz előre­lépés az űrfegyverzet kérdé­sében, akkor a hadászati fegyverzet csökkentéséről beszélni is felesleges. A szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy ha az Egyesült Államok végrehaj­taná űrfegyverkezési elkép­zeléseit, akkor a tárgyalások megszakadnának. Erre genfi megbeszélésünkön figyel­meztettük az amerikai felet. A Szovjetunió álláspontja szerint ugyanis az említett kérdésben középútnak nincs helye. Vagy megakadályoz­zák a világűr militarizálását, vagy újabb fegyverkezési hajsza lesz. Félintézkedések­nek itt nincs helye, ezek ugyanis már holnap a fegy­verkezési hajsza fokozódá­sához vezethetnek. Andrej Gromiko ezzel kap­csolatban lényegében eluta­sította még az űrfegyverzet kifejlesztésére irányuló ku­tatások gondolatát is, hang­súlyozva. hogy ha a cél a világűr fegyvermentesítése, akkor a kozmikus fegyve­rek létrehozását szolgáló ku­tatómunkára sincs szükség. Annál is inkább így van ez, mert ki adhatna biztosíté­kot arca nézve, hogy a munkálatok a kutatásokkal véget érnek. GrQmiko kitért arra is, hogy tarthatatlanok azok az amerikai állítások, amelyek szerint az Egyesült Államok által tervbe vett és űreszkö­zöket is magában foglaló ra­kétarendszer úgymond kizá­rólag védelmi célokat szol­gál. E sajátos pajzs mögött ott lennének a támadó ha­dászati nukleáris rakéták. Az amerikai álláspont elfogadá­sa esetén a Szovjetunió kény­telen lenne kizárólag Wa­shington lelkiismeretére és szavahihetőségére bízni ma­gát a tekintetben, hogy nem kerül sor ezeknek az eszkö­zöknek a bevetésére. Jellem­ző, hogy amerikai részről mindannyiszor hallgatás volt a válasz, valahányszor szov­jet részről korábban, és Genfben is felvetették, vajon az Egyesült Államok elfogad­ná-e saját érveit, ha ő volna a Szovjetunió helyében? Andrejj Gromiko leszögez­te, hogy a Szovjetunió már csak azért is az agresszió eszközének tekinti az űrfegy­vereket, mert a rakétatáma­dás tényleges végrehajtása nélkül is lehetőséget adnak az Egyesü.t Államoknak ar­ra, hogy zsarolásra használja fel azokat a Szovjetunió el­len. Ez tökéletesen illeszíked-- ne abba a washingtoni irány­Pillantás a hétre... Brit—nyugatnémet csúcs Bonnban Elnöki beiktatás Washingtonban 1985 harmadik: hete igazán gazdag lesz külpolitikai ese­ményekben — már ami az előre jelzett, tervbe vett ta­lálkozókat, utasításokat il­leti. Ezek közül válogattunk néhányat, ami bizonyára a lapok első oldalára kerül majd a következő napokban. HÉTFŐ: Várhatóan ma érke­zik Budapestre Kaare Wil- loch, a Norvég Királyság mi­niszterelnöke. — Ronald Reagan, amerikai elnök Wa­shingtonban fogadja Wilfried Martens belga kormányfőt. A megbeszéléseken az ame­rikai szárnyasrakéták belgi­umi telepítése lesz a köz­ponti téma. KEDD: Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök Auszt­rália fővárosába, Camberrába érkezik. A csendes-óceáni térséget beutazó Nakaszone a térség legfejlettebb ipari államát képviseli — a ha­talmas kiterjedésű. nyers­anyagokban gazdag ország­földrészen. Ennek megfelelő­en valószínűleg a kereske­delmi kérdések kapják a fő hangsúlyt. SZERDA: Milka planinc, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnöke három­napos látogatásra Párizsba érkezik. A jugoszláv kor­mányfő látogatása a két or­szág kapcsolatán túlmutató jelentőséggel bírhat, ameny- nyiben szó esik majd nap­jaink Európájának, a fej­lődő országok politikai-gaz­dasági helyzetének, a fegy­verkezési hajsza veszélyei­nek kérdéseiről. CSÜTÖRTÖK: New Yorkban először ül le egy tárgyaló- asztal mellé a ciprusi tö­rök és görög közösség veze­tője, hogy megbeszéléseket kezdjen a hosszú ideje hú­zódó válság megoldásának lehetőségéről. Rauf Denktas és Szpirosz Kiprianu idáig csak közvetítőik útján érint­keztek egymással. Most, ugyancsak az ENSZ jószol­gálatait igénybe véve, köz­vetlen párbeszéd kezdődik, s ez biztató lehet a jövőre nézve. PÉNTEK: Bonnban Marga­ret Thatcher brit miniszter- elnököt fogadja Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár. A találkozó több hónapi ké­sedelmet szenvedett Indira Gandhi indiai miniszterelnök halála miatt. Á két konzer­vatív politikus napirendjén nyilván a Genf utáni világ­politikai helyzet és a Közös Piac ügyei szerepelnek majd. SZOMBAT: Bogotában a ni- caraguai kormány és a misz- kitó indiánok között kez­dődnek tárgyalások. Az el­lenzékhez csatlakozott indi­án szervezetek kibékítése nagy lépést jelentene az ország belső helyzetének megerősítése felé. Az újon­nan beiktatott elnök. Dániel Ortega és a sandinista kor­mány előtt afonban bonyo­lult feladat áll. VASÁRNAP: Beiktatják Ro­nald Reagan amerikai elnö­köt. A hivatali esikiü letéte­lével hivatalosan is kezdetét veszi a kaliforniai politikus újabb négyéves elnöki meg­bízatása. A sors iróniája, hogy vasárnap és baseball bajnoki döntő lévén, január 21-én, hétfőn az egész cere­móniát meg kell ismételni a nagyközönség számára is. vonalba, amelynek célja: vi­láguralmi helyzet kivívása. Ezt azonban a Szovjetunió soha nem engedi meg. Mint azt Konsztantyin Csernyenko is többször hangsúlyozta, s Reagan elnökhöz intézett le­velében is megírta, a Szov­jetunió határozottan szembe­száll ezzel a törekvéssel. Andrej Gromiko végeze­tül a jelenlegi nemzetközi helyzetet nagyon bonyolult­nak, s néha veszélyesnek ne­vezte. Ez készteti a Szovjet­uniót arra, hogy állandóan készenlétben legyen, ne ve­szítse el éberségét. A Szov­jetunió számára azonban a legfontosabb, minden körül­mények között szem előtt tartandó célt a béke védel­me jelenti, s ennek érdeké­ben mozgósítja erőit, tarta­lékait. A béke érdekében tett erőfeszítések nagyobb sikeréhez az szükséges, hogy minden állam még aktívab­ban küzdjön a háborús ve­szély , ellen. Egyetlen állam — a kis orsizágok sem — maradhatnak ki ebből a küz­delemből, nem mondhatják, hogy a fegyverkezési hajsza megállításának, a béke meg­óvásának kérdéseit döntsék el egymás között .a nagyha­talmak. Való igaz. hogy e gondok megoldása leginkább tőlük függ, de nem csak tő­lük. E téren hallatnia kell a hangját minden országnak és a legkülönbözőbb társa- cjalmj csoportok képviselői­nek. A Szovjetunió vélemé­nye szerint a békemozgal­maknak korunkban igen nagy szerepük van. Azt bi­zonyítják, hogy a népek megvetik és elítélik azokat, akik a fegyverkezés mellett törnek lándzsát, háborúra készülődnek. Bejrúttól délre Katonák a tengerparton A libanoni kormányhadse­reg kijelölt egységei meg­kezdték a Bej rúttól dél felé húzódó tengerparti útvonal birtokba vételét. A nagysza­bású biztonsági tervet, me­lyet korábban többször elha­lasztottak, három szakaszban hajtják végre. A műveletben résztvevő 1800 katona 11 páncélos jármű és harminc szállítóeszköz támogatásával az izraeli megszálló hadse­reg által ellenőrzött déli kör­zettel határos Avali folyóig nyomul előre. A délre irányított egységek a tervnek megfelelően elfog­lalták állásaikat a Bejruttól 17 km-re lévő Khalde váro­sánál. Csatlakozott az egy­séghez a hadsereg, valamint a három — drúz, síita és ke­resztény — milícia képvise­lőiből alakult koordinációs bizottság. A nemzetközi helyzetről, közös érdekű kérdésekről cserélt véleményt kínai lá­togatásának első napján John Vessey, az amerikai hadsereg vezérkari főnökei egyesített bizottságának el­nöke kínai partnerével, Jang Tö-csevel, a kínai hadsereg vezérkari főnökével. A ven­dég tiszteletére adott vacso­rán mind Jang, mind Ves­sey a két hadsereg közötti Jól fejlődnek politikai kapcsolataink a Norvég Ki­rálysággal; az együttműködé­sünkben zavaró tényezők nincsenek. A két, különböző szövetségi rendszerhez tarto­zó állam fontosnak tartja a párbeszéd fenntartását. Kaare Willoch norvég mi­niszterelnöknek a közeli na­pokra várható látogatására — amellyel Lázár György miniszterelnök meghívásá­nak tesz eleget — ennek je­gyében kerül sor. A magyar—norvég kapcso­latok fejlődéséhez nagy mér­tékben hozzájárulnak a két ország vezetőinek találkozói. Fontos állomás volt 1974-ben Trygve Bratteli akkori kor­mányfő magyarországi láto­gatása, amelyet Lázár György három évvel később viszon- zott. Rendszeres a vélemény- csere a két törvényhozó testület, valamint a szakmi­nisztériumok és országos ha­táskörű szervök vezetői kö­zött is. Veress Péter külke­reskedelmi miniszter múlt év végi oslói megbeszélései ide­jén magyar—norvég kor­mányközi hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írtak alá. Ugyancsak egyez­mény rögzíti a kettős adózás elkerülését. Gazdasági, kereskedelmi kapcsolataink — sem az áru­forgalom, sem a termelési együttműködés terén — nem alakultak kedvezően az utób­bi években. A közelmúltban kötött kereskedelmi egyez­mény azonban — amely a GATT szabályainak megfele­lően tartalmazza a diszkri­minációmentesség elvét — várhatóan hozzájárul majd a kapcsolatok bővítéséhez. Je­lenleg Magyarországról első­sorban nyersanyagokat, fél­kész termékeket, gépeket, berendezéseket és fogyasztási cikkeket szállítanak az észa­ki országba; a magyar nép­gazdaság norvég ferroman- gánt, ónozott lemezt és hal­lisztet használ fel. Ipari és műszaki együttműködésünket — a vegyipar, a gépipar és „Augusto Cesar Sandino” érdemrenddel tüntették ki Nicaraguában Fidel Castro kubai elnököt. Az ország legnagyobb, ku­bai segítséggel épült cukor­nád-feldolgozó üzemének át­adásakor rendezett ünnepsé­gen Dániel Ortega elnök hangsúlyozta, hogy Nicara­kapcsolatok további fejlődé­sének távlatába helyezte a látogatást. Jang Tö-cse kije­lentette, „bebizonyosodott, hogy a normális és jó kap­csolat Kína és az Egyesült Államok között, fegyveres erőik között összhangban van a két nép érdekeivel és hoz­zá fog járulni Ázsia és az egész világ békéjéhez és sta­bilitásához”. a könnyűipar területén — hat kooperációs megállapo­dás fémjelzi. Támogatjuk a harmadik piaci közös fel­lépést a gázturbina-, daru-, transzformátor-, hírközlési és erőátviteli kábelgyártásban, a software készítés, a gyógy­szerek, vegyipari anyagok és intermedierek előállításában. A fejlesztési eredmények kölcsönös cseréje, az együtt­működési lehetőségek szélesí­tésére jó alkalmat kínálnak a már rendszeressé vált nem­zeti műszaki napok, amelye­ket az összevont kereskedel­mi és kooperációs vegyesbi­zottság üléseivel párhuzamo­san rendeznek meg. A kap­csolatok fejlődésében jelen­tősek a TOT és a Szövosz kontaktusai norvég partne­reivel. Kulturális kapcsolataink — ezeket egyébként egyezmény szabályozza — kiegyensúlyo­zottak. Népszerűek a skandi­náv országban a magyar mű­vészeti élet képviselői. Zenei téren különösen a Kodály- módszer iránt nyilvánul meg érdeklődés. A hazai táncmű­vészet Róna Viktor révén lett ismert: közreműködésé­vel szervezték meg az Oslói Opera balettiskoláját. Kedve­zően alakulnak irodalmi kap­csolataink is: Petőfi, Illyés, Weöres, József Attila költé­szete nem ismeretlen a nor­vég olvasók előtt, itthon pe­dig Ibsen művei rendszeresen szerepelnek a színházak re­pertoárján; az Európa Könyvkiadó norvég költésze­ti- és novellaantológiát je­lentetett meg, s nagy sikert arattak hazánkban Thor He- yerdal kötetei. Évek óta kölcsönösen rendezünk filmheteket. A magyar filmművészet sikerét bizonyítja, hogy évente 6—8 játékfilmünk szerepel a nor­vég televízióban, s a magyar produkciókkal megismerked­hetnek a mozilátogatók is. A tervek szerint idén ismét bemutatják Magyarországon legfrissebb termésüket a nor­vég filmművészek. gua népe nagyra értékeli a kubai nép által Nicaraguá­nak nyújtott internacionalis­ta támogatást. Fidel Castro válaszában ki­jelentette, hogy Kuba lehe­tőségeihez képest további tá­mogatásban részesíti a külső ellenforradalmi támadások­nak kitett és amerikai kato­nai intervenció által fenye­getett Nicaraguát. A világ közvéleményéhez és országaihoz intézett felhí­vásban sürgették a közép­amerikai béke helyreállítá­sát a nicaraguai ünnepségek­re Managuába érkezett latin- amerikai és nyugat-európai személyiségek. „Managuai felhívás” nevű nyilatkoza­tukban támogatásiakról biz­tosították a Contadora-cso- port békés erőfeszítéseit, és felszólították a világ közvé­leményét, követelje a nica­raguai nép önrendelkezési jogának tiszteletben tartását. Nicaraguái kitüntetés Fidel Castrónak Managuai felhívás a világhoz fiz amerikai vezérkari főnök Kínában

Next

/
Oldalképek
Tartalom