Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-12 / 9. szám
1985. JANUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az elmúlt négy évtized helytörténetéből rendez kiállítást a (közeljövőben a túrkevei Finta Múzeum. A (munkában /részt vesznek a téma iránt érdeklődő diákok is, akik a tárgyi emlékek gyűjtésén kívül (magnószalagra rögzítik a város (elszabadulásának eseményeit átélt idős emberek visszaemlékezéseit is Vasárnap este 6 órától Indul a Hangos újság it Magyar Rádió szolnoki stúdiójának új mttsora A stúd'ó is alkalmazkodik a napilapok megjelenésében bekövetkezett változásokhoz. Holnap este 6 órától jelentkezik a félórás Hangos újság, az elképzelések szerint a hét vége fontosabb eseményeit, híreit foglalja magában az összeállítás. Szó lesz egy-egy érdekesebb programról, természetesen a sportesemények és eredmények ismertetése sem marad el. E félórában hangzik el ajánlat a Szolnok megyei Néplap, d Petőfi Népe, a Pest megyei Hírlap és a Békés megyei Népújság hétfői számainak érdekesebb írásaiból. Mindazok, akik eddig elsősorban a sport miatt állították készülékeiket a szolnoki stúdió 1350 khz-s frekvenciájára, feltételezhető, hogy a jövőben nem fognak csalatkozni. Március 3-tól a tavaszi labdarúgóidény kezdetétől az alapinformációt a sportbeszámolók alkotják majd, a vasárnap esti adás alkalmazkodik a mérkőzések befejezésének időpontjához, hogy azok eredményeiről, valamint a totóeredményekről is értesülhessenek a hallgatók. A műsor készítői kérik a hallgatók véleményét, javaslatait és észrevételeit. Telefonszám: 18-111, cím: Magyar Rádói szolnoki stúdiója, Szolnok, Kolozsvári u. 2. 5001. Áriák, táncbetétek Jön a Kirov-balett Csak egyetlen napig Szolnokon Különleges csemegét ígér a szolnoki Szigligeti Színház az opera és a balett kedvelőinek január 27-re: ezen a vasárnapon este 7 órától a Kirov-balett szólistái — a l^ningrádi Akadémia Opera és Balettszínház művészei — előtt gördül fel a függöny. A ritka élményt ígérő előadásra elővételben máris beszerezhetik a jegyeket az érdeklődők a színház Kossuth téri szervezőirodájában. Nyitva- tartás: 10—14 és 15—18 óra között, szombaton 10—14 óra között — vasárnap és hétfőn zárva. A szaktanácstól a SZOT-ig, A kollektív szerződések, Vállalkozó vállalat Szakszervezeti kiadványok —1985 A közelmúltban egy színes fedelű katalógus látott napvilágot, amely tartalmazza a Népszava Lap- és Könyvkiadó 1985-ben megjelenő kiadványainak rövid ismertetőjét. A Népszava kiadványtervének összeállításakor meghatározó szempont volt: 1985- ben több jelentős társadalmi és politikai esemény várható. Ez évben lesznek a tanácstagi, az országgyűlési és a szakszervezeti választások; hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját ünnepeljük; ekkor kezdik meg a szakszerveztek kongresszusukat. A tervezett kiadványok tematikusán kapcsolódnak e jelentős eseményekhez, ösz- szegezik az elmúlt időszak eseményeit, eredményeit. A magyar szakszervezeti mozgalom eseményekben gazdag történetét több kötet is tárgyalja. A tervek szerint a kiadó közreadja — többek között — A szaktanácstól a SZOT-ig (A magyar szakszervezetek központ; irányító szervének története), A magyar szakszervezeti mozgalom története 1945—48, dokumentumok a magyar szakszervezeti mozgalom történetéhez (1944— 1975) című kiadványokat. Felszabadulásunk 40. évfordulójának méltó emléket állít Fodor Lászlónak, a Népszava főszerkesztőjének Sorsfordítás című kötete. A könyv 40 esztendő kortörténetét tárja az olvasók elé. Az első fejezet hazánk fel- szabadulását, a munkásfiatalom megteremtését, a második a szocializmus építésének kibontakozását, az MDP politikájának torzulását, az ellenforradalom leverését és a konszolidációt mutatja be. A következő fejezetek a szocializmus építésének meggyorsításával, napjaink történelmével ismertetnek meg. A kiadványt eredeti fotók és dokumentumok teszik teljessé. A magyar szakszervezeti mozgalom alapvető kérdéseivel foglalkozik a „Szakszervezeti mozgalom ma és holnap” című kiadvány. Az elmúlt évek egyik sikeres sorozata a Fórum, olyan fontos témákat tárgyal, mint a bizalmiak gyakorlati munkája, az üzemi munkavédelem, az egészségügy és kulturális élet kérdései. A kiadó a jól bevált gyakorlatnak megfelelően folytatja a Válaszolunk sorozatot, amelynek füzetei aktuális kérdésekben segítik a szakszervezet; bizalmiak mozgalmi és politikai felkészülését. A gazdaság- és életszínvonal-politika köréből több, a mindennapi munkához szükséges kiadvány jelenik meg. A Vállalatunk című sorozatban jelenik meg a Vállalkozó vállalat — érdek- védelem — szakszervezet, a Vállalati belső irányítás — szakszervezeti mechanizmus, A vállalati szociálpolitika című kötetek. A munkajog és jogi ismeretterjesztés, valamint a társadalombiztosítás továbbra is szerepel a kiadó terveiben. 1985-ben — többek között — megjelenik A Munka Törvénykönyve V. pót- kötete, A kollektív szerződések (kézikönyv), Vállalati szabályzatok, Jogsegélyszolgálatok kézikönyve, A helyi tanácstagok kézikönyve, A választási törvény magyarázata, a Rehabilitációs kézikönyv. A kulturális, agitá- ciós és propagandamunka témáit tekintve olyan kötetek látnak napvilágot, mint a Munkahelyi művelődés kisszótára, Az agitációs, a propaganda és kulturális tevékenység kézikönyve, valamint A munkahelyi művelődésben való közreműködés korszerű formái, módszerei, Üj kezdeményezések, törekvések a művelődési otthonokban. A Népszava-kiadvány katalógusa nemcsak a Népszava Lap- és Könyvkiadó ter- iesztöi hálózatának címeit, hanem a kiadványok megrendeléséhez szükséges megrendelőlapokat is tartalmazza. A kiadó leleményességét dicséri, hogy az összeállításban szerepelnek felmérőlapok is. Ezek segítségével óhaitia a kiadó könyvszerkesztősége felmérni, hogy az előző években megjelentetett kiadványok tartalmával kapcsolatban. azok hasznosságát illetően milyenek az olvasói vélemények. Ez alkalommal a Mindennapi ügyeink lexikona, a Joaseaélv különkiadásai, a Vállalatunk sorozat és a Válaszolunk füzetei úgynevezett hatásvizsgálatára kerül sor. Az olvasó tájékoztatására a Népszava negyedévenként megjelenteti a Kiadó Jelenti című tájékoztató anyagát, amelyből az olvasók informálódhatnak az egyes kiadványok megjelenési idejéHelyzetkép a szakmunkástanulókról Szakma és mííveltségtudat Már több mint féléve hogy a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ anyagi támogatásával szociológiai vizsgálat indult a szolnoki 605. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. Nem eseti elemzésről van szó, hanem olyan tudományos kutatásról, meynek egyik alapvető célja volt a szakmunkástanulók kulturális szükségleteinek megismerése. Erre annál inkább nagy szükség van, mert — amint az köztudomású — a sza kmunkás - tanulók tudása, műveltsége meglehetősen messze esik az ideálistól. Művelődési szokásaikban is olyan ellentmondásokat fedezhetünk fel, melyek mindenképp elkerülhetetlenné teszik a kiváltó okok egzakt feltárását. És mivel az ellentmondások fő forrása nem csupán a szakmunkásképzésben rejlik, hanem rajta kívül, abban a szélesebb gazdasági-társadalmi összefüggésrendszerben, amelyet a szakmunkásképző iskolák a gyakorlati oktatás nagy részét elvállaló vállalatokkal, a tanulókat adó társadalmi rétegekkel és életmódcsoportjaikkal együtt alkotnak, ez a felismerés a kutatás szempontjait is meghatározta. Egyértelművé vált, hogy a kulturális .szükségleteket meghatározó tényezőket társadalmi összefüggéseikben kell szemlélni és elemezni. A család, az iskola, a kortárs csoportok szerepét éppúgy figyelembe kellett vennünk, mint a szakmaválasztást meghatározó feltételeket. A reprezentatív mintában szereplő száztíz tanuló válaszai egyértelműen jelzik, hogy a szakmatanulás számúkra nem választás kérdése. Bármily meglepően hangzik is. a szakmunkás- tanulók közel 50 százaléka azért került a szakmunkás- képzőbe, mert képességeinek ezt tartotta megfelelőnek. Jó anyagi lehetőségek miatt csak kilenc, a szakma társadalmi elismertsége miatt pedig 14 százaléka „választotta” a szakmunkásképzőt. Nyilván ebben a szülők társadalmi helyzete, a család szubkultúrája is befolyásoló tényezőként, jelenik meg. Kiderült például, hogy a szakmunkástanulók 62 százaléka olyan családból származik, amelyben az előző generációkból , csak igen kevesen szereztek szakképzettséget. S a tanulóknak az a csoportja, amely apja szakmunkás szintjét reprodukálja a szakmatanulással, csak 40 százalékot tesz kii, a nem fizikai foglalkozású szülők gyerekei pedig 15 százaléknál is kevesebben vannak. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált. hogy a szakmaválasztást sokkal inkább 'olyan társadalmi helyzet elérésének a vágya motiválja, amelyben a szakma csupán eszközül szolgál. A szakmunkástanulók munkatudatában ez ugyanúgy kifejeződik, mint a műveltséggel kapcsolatos ítéleteikben. Bár a kérdőíves felvételből és az elkészült mélyinterjúk ..tartalomelemzéséből” világosan kitűnik, hogy a megkérdezettek a műveltséget — ha mégoly eltérően is értelmezik — értéknek tartják, de nem olyan mértékben, ahogyan ez a közmegítélésben általában megjelenik. A műveltséghez való pozitív beállítottságot Ipéldául ' kétségessé tehetik azok a válaszok, melyek szerint „a társadalmi érvényesülésben a műveltségnél mindig is többet számítanak a társadalmi összeköttetések” (a megkérdezettek közel 57 százalék állította ezt), illetve „az előbbre jutáshoz nem szükséges műveltség”. Itt persze rögtön felmerül az a kérdés, vajon a szakmunkástanulók tudatában megjelenő műveltségtartalom milyen faktorból tevődik össze? Először is figyelemre méltó, hogy 3 válaszadók nem egyértelműen azonosították a műveltséget és a tudást, hanem ehelyett a viselkedéssel, az embei magatartással hozták összefüggésbe. Másodszor, a szakmunkástanulók közül meglehetősen kevesen — mindössze 17 százalékuk — vallotta a műveltséget és bizonyos társadalmi pozícióban elfoglalt helyet összetartozónak. Harmadszor, a műveltséget a megkérdezettek 65 százaléka funkcionálisan fogta fel, azaz a mindennapi életben betöltött szerepén, jelentőségén keresztül. S ez azért is meglepő, mert más társadalmi . rétegek esetében a műveltség inkább szellemi ismeretek, értékek összességéként jelenik meg, melyhez gyakorta társul a magas iskolai végzettség, a társadalmi pozíció, az idegen nyelvek ismerete stb. Mindamellett az adott válaszokból mégsem következtethetünk valamiféle „funkcionalista” műveltségtudatra. Legkevésbé azért, mert ha a szociális-kulturális háttér mutatóit is bevonjuk az elemzés szempontjai közé, a kép sokkal differenciáltabbá ' válik. |Sz|embet(űnő például, hogy azok a tanulók, akiknek a szülei társadalmi munka- megosztásban magasabb helyet foglalnak el és kulturális szokásaik is élőbbek, műveltségképzeteik jelentős eltérést mutatnak, s jóval nagyobb mértékben közelítenek a társadalmilag elfogadott műveltségképhez. Jóllehet a műveltségképzetek viszonylag szűk körű szóródását szemmel láthatólag alátámasztotta az a körülmény, hogy sem a szülők, iskolai végzettségében (csupán 40 százalékuk rendelkezik 8 általánossal +3 ipari iskolával), sem társadalmi rétegenkénti eltérésében (62 százalékuk szak-, betanított és segédmunkás) nem mutatható ki nagy különbség, a családi befolyásolás mégsem tagadható. Éppen a mélyinterjúk „tartalomelemzése” világítja meg. hogy az a tanuló, akinek az édesapja vagy az édesanyja (esetleg mindkettő) magasabb társadalmi" státusú, a műveltséget egyszerre fogja fel gvakorlati és szellemi értékként. összességében azm-hm a tudás mint érték a szakmunkástanulók értékrangsorában az utolsó helyre sorolódik. Előkelő helyet elsősorban az ún. anyagi értékek (gazdasági, függetlenség) foglalnak, el. S ezt az értékítélet; eltolódást nem csupán a választott és választható értékek szűkössége magyarázza, hanem sokkal inkább a szociális és kulturális háttér .nagyfokú egyneműsége. Itt kétségkívül számításba kell vennünk, hogy a tanulók életmódjára hatással levő szociális és kulturális háttér végső soron értékítéleteik „vonatkoztatási keretét” adja meg. A kilépés vagy felülemelkedés szándéka a szakmunkástanulók között csak elvétve fogalmazódott meg tudatos vágyként és kívánságként. A művelődés különböző formái — mint az olvasás, a tévézés, a zenehallgatás — pusztán szórakozásként, illetve kikapcsolódásként jelenik meg. Számszerűleg is jelentős ez a vélekedés (a megkérdezettek 68 százaléka állította ezt), s ha csupán statisztikai kritériumok alapján ítélnének, akár a legjellemzőbbnek is tarthatnánk. Csak akkor kerül más megvilágításba ez az eltolódás, ha hozzászámítjuk, hogy az így válaszoló tanulóknak életmódja, vágyai és kívánságai is akadályozzák valódi kulturális szükségleteik kialakulását. Akár úgy, hogy szociális helyzetüknél fogva még vágyaik is földhözragadtak, akár oly módon, hogy az a kulturális háttér, amely életmódjukra hatással van, eleve szemben áll a kulturális szükségletekkel. Mivel sem a családban, sem a kortárs csoportokban nincsenek olyan példák, melyek a művelődés értékjellegét erősítenék, illetve olyan racionalizáló törekvést fejeznének ki. melyek egyértelműen művelődésre ösztönöznének, a szakmunkástanulók tagolatlan kulturális szükségletei cseppet sem tűnnek véletlenszerűnek. Mint ahogyan az a több oldalúén dokumentált ténv sem. hogy a vizsgált tanulók szakma- és műveltségtudata telje’sséaael megfelel annak a szociális, kulturális, életmódbeli helyzetnek, melyben élnek. Így mindenfajta kísérlet, mely a szakmunkástanulók műveltségtudatának fejlesztésére irányul, csak akkor tekinthető megalapozottnak, ha számol a rétegspecifikus helyzetet előidéző társadalmi feltételekkel. Tudatukat, magatartásukat ugyanis előre megformálja az a szocializációs háttér, melybe beleszülettek. S ami elszomorító, a vizsgálatban szereplő tanulók helyzetükkel csaknem teljesen azonosulnak; ahelyett, hogy a változás lehetőségét keresnék, _ inkább elfogadják ezt az állapotot, s egvenesen saját magatartásmódjuk normájaként fogják fel. Ezért is mondhatjuk, hogy a szakmunkástanulók magatartása — kiváltképpen kulturális magatartása — a hátrányos helyzetet elfogadó és kifejező magatartás, mely végül is a társadalmi feltételek hatására vált ilyenné. Dr. Kerékgyártó István II III. alföldi fazekastriennáléra Pályázati felhívás A Népi Iparművészeti Tanács és a megyei tanács vb művelődési osztálya több társszervvel közösen országos pályázatot hirdet az idén Karcagon rendezendő III. alföldi fazekastriennáléra. A művek bírálatát követően a pályázat anyagából 1985. júniusában a karcagi Déryné Művelődési Központban kiállítás nyílik. Az eredményhirdetésre a kiállítás megnyitásakor kerül sor, a legjobb alkotóknak két-két első, második és harmadik díjat ítélnek oda. A pályaművek beküldési határideje: Déryné Művelődési Központ (5300 Karcag, Dózsa Gy. u. 5—7.), határideje: 1985. április 15. Rajz minden oldalon Verses könyvritkaság Egyedülálló könyv hasonmás kiadására vállalkozott a Nógrád megye; Tanács. Kormos István 1971-ben megjelent Szegény Yorick című kötetét olvasása közben Cso- hány Kálmán grafikusművész a könyv minden oldalát telirajzolta.
