Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-31 / 25. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 31. IA tudomány világa 1 Különleges bevonatok segítenek Ki mint vet, úgy arat Ha igaz az, hogy „ki mint veit, úgy arat”, akkor az Bem kevésbé fontos, hogy mit vetnek, vagyis milyen vetőmag kerül a földbe. Számos vizsgálat igazolta, hogy a csírák nagysága — fejlettsége — és a vétómag nagysága — mérete, súlya •— között alapvető összefüggés van. Ebből következik, hogy a vetőmagok osztályozásával javítható a biológiai érték. Ki is alakítottak olyan gépeket, amelyek alkalmasak a magvak derék-, hosszméret és fajsúly szerinti válogatására. A vetésre szánt magvak között gyakoriak az idegen eredetűek. Vatinak már olyan gépek is, amelyek képesek ezeket is kiválogatni. A vetőmag koptátása olyan növények magvaináli szükséges, amelyek kisebb- nagyobb csoportot alkotnak, vagy annyira egyenetlen a felszínük, hogy ez akadályozná a vetésüket. A hazai önkoptató eljárás esetében nyomás alatt egymáshoz dörzsölődnek a mag- gomolyok, amelyek így egymást annyira lekoptatják, ihogy utána szemenként is jól vethetők. A vetés előtti csávázás olyan általánosan alkalmazott megelőző növényvédelmi eljárás, amellyel elpusztíthatók a magvak felületén megtelepedett, és azokkal együtt terjedő káros élő szervezetek. A vetőmagvakat a jobb védelmük, csírázásserkentésük va^y vetésük megköny- nyítése érdekében egyre gyakrabban be is vonják valamilyen anyaggal. Különösen előnyös az egyenetlen felületű és kicsiny magvak bevonása. A bevonatot valamilyen semleges por alakú anyagból, ragasztóanyag hozzáadásával készítik, vagy olyan anyagot használnak •bevonatként.,’ amely önmagában is jól tapad (mint például a paraffin). Űjabban esetenként még ultraibolya- és ultrahang-kezelésnek vetik alá a vetőmagokat. S ha épségben átesnek az előkészítő műveletek e hosz- szú során, a vetőgépek — képünkön egy korszerű példányt látunk belőle — mag- tartályába, s onnan a termőföldbe kerülhetnek., Érdekességek a francia tudományos sajtóból Beszéld zsebszámológép A Franciaországban kifejlesztett új számológép valamennyi műveletét tökéletes franciasággal kommentálja egy lágy női hang. A gép beépített hangszintetizátora közli az éppen végzett műveleteket, javításokat vagy a memóriában tárolt adatokat. Természetesen bemondjá a végeredményt is, sőt szól, ha túl van terhelve, azaz ha nincs megelégedve kezelőjével. E masinánál lelepleződnek a gyakorlati betáplálási hibák. Előnye továbbá, hogy segítségével a gyerekek könnyebben megismerkedhetnek a számjegyek világával, és nem utolsó sorban az, hogy a világtalanok is használhatják. A pingvinek, mint a legmegbízhatóbb hömérdk Az Atlanti-óceáni szigeteken élő pingvinek a legkifinomultabb természetes hőmérők — állítja John McCosker, a San Diegoban élő egyik legnevesebb pingvinszakértő. Segítségükkel teljes bizonysággal előre tudomást szerezhetünk a készülődő meteorológiai változásokról. Az Ell Nino áramlás közeledtére például biztosan lehet következtetni; ekkor •ugyanis a galapagos-szigeti pingvinek tartózk odraik a szerelmi élettől, hogy energiáikat a számukra létfontosságú vedlésre fordíthassák. Az El Nino beköszönté- vel a pingvinek kevesebb táplálékhoz jutnak. Mind a tizenhét pingvinfaj tökéletesen alkalmazkodott környezetéhez, melynek legkisebb változását is pontosabban érzik meg, mint a tudósok műszerei. Segítségükkel tehát — ha alaposabban ismernénk viselkedésüket — előre tudhatnánk, hideg lesz-e a tél, vagy sze- les-e a tavasz. Egy ismeretlen cápafaj Hét évi kutatás után végre sikerült azonosítaniuk a Kaliforniai Tudományos Akadémia szakembereinek azt a halat, amelyet 1976- ban fogtak ki a Hawai-szi- getek menti vizekben. A halnak a Megachasma pela- gois nevet adták. Súlya 751 kilogramm volt, hossza öt méter. Szokatlanul nagy ajkai voltak, és ugyancsak furcsa, csökevényes, ártalmatlan fogazata. Fölmerült a lehetőség, hogy ez egy közönséges beteg cápa. Am ez a feltételezés hamarosan elesett, mert bebizonyosodott, hogy a hal egy eddig ismeretlen cápafajhoz tartozik. S a szerencse nem jár egyedül, a halban ugyanis fölfedeztek egy addig szintén ismeretlen galandféreg-fajt is, melyet Mixodigma lep- taleun-nak neveztek el. A cápa egyébként ártalmatlan, még egy kis halat sem képes megenni. Kétszázharminchat soros fogazatát kizárólag planktonok és más apró tengeri állatkák kiszűrésére használja. (Science et Vie) Mentés galambokkal Az HSA tengerparti mentőszolgálata idomított galambokkal kísérli meg felkutatni a hajótörötteket. Honoluluban öt galambot tanítanak be arra, hogy csőrükkel bekapcsoljanak egy rájuk erősített parányi rádiót, mihelyt narancsszínű mentőcsónakot vagy mellényt látnak a vízen. Ez a mentőfelszerelések színe, akárcsak azoké a mellényeké, amelyeket a közutainkon dolgozó munkások hordanak. A betanított galambokat helikopterek viszik majd magukkal. Különböző égtájak felé röptetik őket, s azt remélik, hogy tőlük a pilóták hamarabb megtudják, hol kell keresniük a hajótörötteket. A kísérletek végzői szerint a galambok 90 százalékos biztonsággal találják meg a narancsszínű foltot a tengeren, és adják le a jelzést. Téves jelzés eddig ritkán fordult elő. Csillagászat és a konyhai sütök Az angol rádiócsillagászok lázadoznak: mikrohullámú konyhai sütők zavarják méréseiket. A társadalomnak — mondják — választania kell a mikrohullámú konyhai tűzhelyek és a rádiócsillagászat között! Különösen a nagy teljesítményű rádiótávcsövéről híres Jordell Bank-i csillagvizsgáló munkáját zavarják erősen a tűzhelyek. Ezeknek — előírásszerűén — az 1 és 6 gigahertz közötti frekvenciasávon kell működniük, négyzetcentiméterenként 10 milliwattnál kisebb teljesítménnyel. De kiderült, hogy más hullámokat is kisugároznak, s azok csakugyan zavarják a rádiócsillagászok érzékeny mérőkészülékeit. Becslés szerint Nagy^Britanniában 280 ezernél is több mikrohullámú sütő van a háztartásokban. Hátrafelé la haladhat Újfajta vitorJás Préslégfüggöny A Gőta folyóban, amelyből Svédország második legnagyobb városa. Göteborg az ivóvizet kapja, préslég- íüggönyt” hoztak létre. Ez megakadályozza, hogy az Északi-tenger sós vize mélyen a folyóba hatoljon. A sós víz ugyanis akár 15 kilométerre is felnyomul, ha a mederben nincs elegerídő édesvíz. A nehezebb sós víz visz- szaszorítására hat kilométerrel a vízvétel helye előtt két, 100 méter hosszú, 90 milliméter átmérőjű átlyuggatott csövet süllyesztettek a folyó •mélyébe. A buborékfüggöny á folyó teljes szélességében majdnem egyformán erős. A csőből kipréselődő levegő fölfelé nyomja a sós vizet, s az azután a felszín édesvizével összekeveredve visz- szafolyik a tengerbe. A légfüggöny létrehozásához szükséges levegőt nyolc dugaty- tyús sűrítő hozza létre. Páfrányfenyű A páfrányfenyő (Glnkg* biloba) loimbhultató növény, a ma élő magvas növények körében a legrégibb nemzetség. Elő kövületnek számit, hiszen a felső triász időszak óta megvan. Kelet- Azsiában a kolostorkertekben ősidők óta mint szent fát ültetik. ÜJabban azonban a páírányíe- nyőit nemcsak Dél-Kínában, hanem Japánban, az Egyesült Államokban. Európában stb. is kedvelik park- és néhol útmemi faként. Hatalmas termetű, szép törzsű fa, ezért eszményi nagyvárosi fává változhatna, annál is inkább, mert Jól tűri az ágak visszavágását. Fagyálló, sőt bizonyos fokig tűzálló is. A tavak, tengeröblök nyári képéhez elválaszthatatlanul hozzátartoznak a fehér vitorlások. A kisebb vitorlásokon a hajótest voltaképpen egyszerű csónak. Az eltérés csak annyi, hogy a hajó középvonalában egy vastag vaslemez, egy uszony (svert) engedhető le a vízbe. A leeresztett uszony megakadályozza, hogy a hajót a szél egyszerűen maga előtt tolja. Nagyobb vitorlás hajókon uszony helyett a hajó középvonalában mélyen a vízbe merülő ólomnehezéket, úgynevezett tőkesúlyt alkalmaznak. A vitorlás a hajótest végéről a vízbe eresztett kormánylapáttal irányítható. A hajó mozgását a szél, a víz és a hajótest bonyolult kölcsönhatása szabja meg. A szél hajtóerejét részben toló hatása, részben a vitorla két oldala között a légáramlási viszonyok miatt kialakuló Nyomáskülönbség (eredményezi. A csónakok és hajók hosz- szúkás alakja ősidők óta jóformán változatlan: > mind)-; egyiknek van egy orr- és egy farrésze. Ez azután meg is határozza a vízi jármű mindenkori haladási irányát, vagyis a vitorlás csupán orral előre szelheti a vizet. ■Egy holland hajókonstruktőr, ezen változtatni akarván, olyan vitorláit alakír tott ki, amellyel nem kelj megfordulni az irányváltoztatáshoz. Ezt egy speciálisan kiképzett, háromszögletű, 4,5 méter hosszú hajótesttel érte el, amelyre 11 négyzetméter felületű vitorla került. A kormányberendezésként is szolgáló svert súlyát — a szokásokhoz képest — megduplázta a „Chipper” tervezője. Képünkön az újfajta vitorlás hajót láthatjuk, amely előre és hátrafelé egyaránt haladhat. Természetről, tudományról olvasmányosan Ötven éve jelent meg a Búvár A BÚVÁR KÖSZÖNTI AZ OLVASÓT A lexikon azt mondja . búvár az, aki vte alá merül, hogy ott korall, gvőngy, borostyánkő és kagyló után halásszon, megalapozza a vízi építkezések cölöpéit, megvizsgálja a hajók vízalatti felületét, megkeressen elveszett tárgyakat, kijavítsa a horgonyokat, kipuhatolja a tengeriének titkait Új folyóiratunk, amelynek a BÚVÁR nevet adtuk, tovább megy "nevét a szó legtágabb értelmében értelmezi. Elvezeti az olvasót a tudásnak, igazságnak és képzeletnek arra a tág mezejére, ahol természetbúvárok lesik az élet. a világ titkait. Elvezett olvasóit a koraBok. gyöngykagylók és borostyánkövek színpompás világába, hogy rávilágítson az ezerarcú élet megannyi megnyilatkozást formájára. Segít a tudás cölöpt inek megalapozásában és arra törekszik, hogy széles körök számára tegye hozzáférhetővé mindazokat az »gazságokat, amelyeket laboratóriumok csendjében, műhelyek kattogó hangzavarában óceánok mélyén, kórtermek magányában, a vegyész és fizikus. ;i technikus és földnizi explorútor, a népétet búvára if ar. rtrtírt harcoló klinika. ús orv«, kikutattak kmyomoxAz eflső évfolyam első számának beköszöntő lapja Hazánk egyik legnépszerűbb, legolvasottabb folyóiratai közé tartozik. Újságárusoknál sok esetben egykét óra alatt elkapkodják. Mi ennek az oka? A Búvár mindig arra törekedett és törekszik, hogy a tudományos felfedezéseket, megfigyeléseket a természeti élet számos jelenségeit olvasmányosan közölje az érdeklődőknek. Sajnos ebben a rohanó élettempóban egyre kevesebb idő jut az elmélyülésre. Így tehát a lapnak havonta meg kell vívnia csatáját olvasóival. Létezni csak úgy tud, ha anyagai színvonalasak, bátran ír a jóról, de feltárja a problémákat is. A lap 1935-ös megindítása hatalmast eSőralépést jelentett az akkori természettudományi művelődés kiszélesítésében. Kezemben tartva az első évfolyam első számát, a szerkesztő, Lambrecht Kálmán beköszöntő soraival indul, amelyek egyszerűek és tiszták. „... A rohanó Ma feleletet vár kérdésekre, amelyekre elsősorban a természetbúvárnak kell felelnie, mégpedig úgy, hogy az is ' megértse, akinek a tudomány nem kenyere. Csak szükséglete és szórakozása.” Ezek a mondatok még ma is érvényesek, 50 év elteltével — (ha nem még jobban). A beköszöntő sorokon nem kell meglepődni, hiszen Lambrecht Herman Ottó tanítványa és munkatársa volt. A lap, korának elismerten a legszínvonalasabb tartalmú s legigényesebb kiállítású természettudományos ismeretterjesztő folyóirata volt. Ezt nagy mértékben Lambrecht Kálmánnak köszönhette, aki forradalmi szellemű lévén vállalta az újat, a harcot is. Sajnos éppen ezek a megpróbáltatások, fiatalon, 46 évesen tönkretették szívét. Neves szakemberekkel dolgozott, akiknek számos tu- domápiyos munkáját ma is alapműnek, kútfőnek tekintünk. Azonban nemcsak honi, hanem külföldi. tudósok munkái is szerepelnek a folyóirat hasábjain. Az első számban igen érdekes cikkek jelentek meg. Többek között „Utazás az alvilágba”, amely óceánkutatásról szól, a következő „Stockholm és Balassagyarmat” Viski Károly néprajz- kutató szemével. Igen érdekes Schenk Jakabnak „A magyar természetvédelmi tör- vény”-ről írt cikke, amelyben nagy ünnepnek tekinti ,a törvény megszületését. Sok területet említ, amelyeket érdemes védeni. Lambreeht- nek az „ösvilági ékszeredről írt tanulmánya. A ne- hévizek kutatásairól ír Nagy Sándor, Sport és test Koch Nándor tollából. A folyóirat végén könyvismertetések, Múzeumi hírek rovat, és az első nagy fényképpályázat kiírása. Persze nem hiányoznak a hirdetési szövegek sem. Akinek ideje engedi, vagy hozzájut régi példányokhoz, érdemes egy kicsit belelapoznia. Tarpai Zoltán Madárritkaság a JKis-Balatonnál a batla-pár
