Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 30. Politikai könyvek A magyar falu múltjáról Hogy merre menjen? Szolnokon mondják meg „Szolnok állomás ..., Szolnok állomás” — harsogja a megafon, miközben a szerelvény befut a pályaudvarra, s megáll. Az állomás előtti térre csuklós, autóbusz érkezik, s rövid várakozás után üresen megy tovább. Az út két oldalán a taxik „libasorban” várnak utasaikra. Csendes a tér, alig van forgalom. Este hét óra. A teret a teljes sötétségtől csak a neonok fénye „menti meg.” A modern állomás épületéhez hozzásimulva a 2-es számú Postahivatal is sötétbe burkolódzik, de a hírlapelosztóban nappali fény fogad. Az egyik sarokban ingujjra vetkőzve négyen beszélgetnek. — Csak ennyien dolgoznak ma éjjel? — kérdem Kurucz Lászlótól, a hírlapelosztó vezetőjétől. Az udvaron nőnek a csomaghegyek. A kis villanytargoncák boszorkányos ügyességgel suhannak közöttük. Közben megérkezik a várva várt Ifa teherautó. — Hat konténert hoztam — szól le a vezetőülésből Pászti Gyula, aki tavaly június óta szinte naponta megteszi a Budapest—Szolnok közötti százegynéhány kilométeres utat. — A Dandár utcai Hírlapfeldolgozótól két-két és fél óra alatt érek ide — mondja, miközben leugrik a vezetőMindenki tudja feladatát. Hirtelen felgyorsulnak az események. Lekerül a rakte- ret borító ponyva, lehajtják az oldaldeszkákat, s máris ott „terem” egy elektromos targonca. Hosszú két karja a konténer alá „simul.” — Könnyebb így mint kézzel — mondja Mondi József a targonca üléséből — miközben „lavírozik” a szűk kis helyen a több mázsányi újságköteg- gel. Ahogy kiürül a teherkocsi platója, egy másik targonca máris csomagokat rakodik. Vákuumfóliák a melléküzemben A fegyvernekl Vörös Csillag Tsz műanyagtermékeket gyártó melléküzemében az exportpiaci igényeket is kielégítő csomagoló-eszközö- ket, többek között vákuum csomagolásra alkalmas fóliákat is előállítanak, s termé- kiedket kívánságra fémnyomású feliratokkal is ellátják. Az ipari melléküzem gyártmányait a .téesz rövided sen közvetlenül is felhasználja. A jelentős gyümölcs- termelő gazdaság társulati alapon gyümölcskonzerv feldolgozó üzemet épít. — Igen, az asztalvazető — aki felel az egész munkáért — a karbantartó és két leolvasó. Általában így áll fel a csapat. — Már jöhetne az Ifa — jegyzi meg valaki. Kurucz László elkapja a szavakat s magyarázni kezd: — Korábban a fővárosból, központilag továbbították az ország 19 megyéjébe szánt napi-, heti- és havilapokat. Tavaly június elseje óta az országban két „gócüzem” dolgozik: egyik Balatonszentgyörgyön, a másik Szolnokon. Ezzel csökkent a központban dolgozók munkája, de így is 17 megyébe küldik, szortírozzák az újságokat. Hozzánk Budapestről teherautó hozza a megjelenő színes lapokat, s itt osztják el településenként azokat. ülésből. — Három konténer Fülest, a másik háromban pedig többek között Köznevelést, Ludast, Rakétát, Filmvilágot, Képes Sportot, ötletet, Magyar Mezőgazdaságot; Kincskeresőt hoztam. Gyors számolás kezdődik. A Fülesből 25 ezer 200, a többiből pedig 13 ezer 200 példány érkezett — mondja Kurucz László, majd rövid gondolkodás után így folytatja: — Ez annyi mint 38 ezer 400 újság. Ennyit kell ma éjjel elosztanunk. — Kihlasználjuk az „öreget” — mutat Pászti Gyula a teherkocsira. — Ide újságokat hozok, visszafelé pedig csomagokat viszek. Ügy, hogy lesz hajnali kettő, három mire ágyba kerülök. Odabenn az osztályozóban ügyes kezek bontják a köte- geket, osztályozzák a folyóiratokat, s egy csomóba kerülnek az azonos című újságok. — Fülesből van a legtöbb — mondja Török Kálmán leolvasó, miközben teszi, rakTanácsi beruházásokban a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemegysége, a Víz- és Csatornamű Vállalat beruházásában pedig a VIKUV mátészalkai üzemegysége fúrt egy-egy kutat Kisújszálláson, a város vízellátásának javítása érdekében. Mindkét létesítmény műszaki átadása rendben lezajlott decemberben, üzembe helyezésük május elejére várható. ja a kötegeket. — Láthatja rajtam, hogy nem értem mi a feladata a leolvasónak. Kérdezni akarom, de megelőz: — Minden községnek van egy fedőlapja. Ezen szerepel az aznap reggel megjelenő újság neve és darabszáma. Eszerint osztjuk el a lapokat. „Hová tűnt a sok virág?” — Először a jászberényi csomagokat állítjuk össze — mondja Lingurár Pál asztalvezető. — Most fél kilenc van, s éjfél előtt 11 órakor már jön érte a kocsi. Egyébként nemcsak a heti-, hanem a napilapokat is gépkocsik viszik a megye 87 települése közül 85-be. Kivétel Karcag és Kétpó, mivel oda jó a vasúti közlekedés. Ha elmegy a jászberényi járat, a következő csak hajnali háromnegyed négykor indul Mezőtúr, Túrkeve felé. Ezek az autók nemcsak újságokat, hanem levelet és csomagokat is visznek, s délután vagy este pedig hoznak. Közben a szétválogatott lapok rákerülnek egy enyhén megdőlt, úgynevezett „ko- missziózó asztalra,” itt számolják ki az egy-egy hivatalba szánt darabokat. Négyen szorgoskodnak az asztal körül. Alig váltanak szót egymással, mindenki teszi a dolgát. Egyikük a Hová tűnt a sok virág? ismerős dallamát fütyüli, mire a másik megszólal: — Itt van melletted — mutat a vázában lévő virágcsokorra. Kitör a nevetés. Közben beindítják a gépet. — Ez egy teljesen automatizált hírlapcsomagoló — mutat az NSZK gyártmányú gépsorra Soós Gyula karbantartó. S valóban, az előkészített kötegeke„ a gép műanyagfólia burkolattal látja el, majd két irányban pontszalaggal átköti. Gyorsan halad a munka. A görgős asztalról fogynak az újságköte- gek, s becsomagolva, szállításra készen várják a hajnalt. Már éjfél is elmúlt. Ahogy kilépek a térre, ismét hallom a megafont. Az eső elállt, most a köd szitál... Nagy Tibor A két kút együttes vízhozama napi 1872 köbméter, s ezzel a nyári csúcsidőszakban már több, mint 4200 köbméter víz áll majd naponta a város lakóinak rendelkezésére. Üjabb vízlelöhely után is kutatnak a szakemberek a Béke út területén. Ha munkájuk eredménnyel jár, további kutakat alakítanák ki. Hajlamosaik vagyunk felejteni. A ’ mezőgazdaság eredményei, a magyar falu négy évtizedes útjának sikerei. mintha feledtetnék, hogy milyen mélyről indultunk el negyven évvel ezelőtt. A múltat mutatja be az a könyv, amelyet a Kossuth Kiadó jelentetett meg, s amely agrárszocialista írások válogatását tartalmazza. Tóth Pál Péter érdeme, hogy a XX. század első felében megjelent agrár- és faluszociológiai írások gyűjteménye megjelenhetett. Az összeállítás ugyanis átfogó képet ad a korszak agrárszociológiai gondolkodásáról. Megmutatja, hogy milyen elmaradott volt még negyven évvel ezelőtt is a falu, milyen feudális viszonyok uralkodtak a mezőgazdaságban, hogyan nyomorogtak a falusi rétegek, az agrárproletárok, a cselédek milliói. A faluszociológia legjelentősebb képviselőinek írásait vehetjük kézbe, köztük Erdei Ferencet, Illyés Gyuláét, Kovács Imréét, Szabó Zoltánét és Veres Péterét. Ne feledjük, hogy Magyar- ország még a század elején is paraszti ország volt. Á napszámos, az önálló paraszt és mezőgazdasági munkás. a cseléd kategóriába 1900-ban az aktív keresőknek 70.8 százaléka tartozott, sőt még a felszabadulás után. 1949-ben is a mezőgazdaságban dolgozott az ország lakosságának 53,6 százaléka. Szolnokon 1983 végén a pedagógus fiatalok KISZ- küldöttgyűlése választotta meg a pedagógus KISZ-bi- zottság tagjait. A tizenhét tagú testület harminchat alapszervezetet irányít a városban. Kilenc óvodában, a város minden általános is- 'kolájában, a középiskolák közül csaknem mindegyikben és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, valamint a gyermekvárosban tevékenykedik pedagógus KISZ-alapszervezet, összesen mintegy hatszázötven taggal. örvendetes tény, hogy a 35 évnél fiatalabb pedagógusok 90 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek és e tény jelentőségét méginkább növeli a következő adat is- mjerete: Szolnok pedagógusainak 40 százaléka fiatal. A pedagógus KlSZ-bizott- ság módszertani ajánlásokat, A két világháború között sem javult a helyzet, a nyomor mérhetetlen volt, a cselédek uraik igája alatt' tengődtek, az osztályéi! en tétek az egekig csaptak. Az uralkodó osztály; a földbirtokosok. a kizsákmányolok egykedvűen nézték, hogy miként sen.yved a parasztság, hogyan megy tönkre szellemileg, fizikailag az ország egyik legértékesebb rétege. A gyűjteményes kötet külön fejezetben tárgyalja a magyar agrárkérdést. Molnár Erik, Ágoston Péter, Varga Jenő és Kovács Imre írásainak közlésével mutatja meg, hogy miként is alakult a parasztság helyzete. Kovács Imre A néma forradalom című könyvében megdöbbentő képet festett a magyar agrártársadálomról. Székely Lajos a falu osztály- tagozódását vizsgálja. Erdei Ferenc szinte az egész parasztság helyzetét igyekezett könyveiben feltárni. A kötetben tőle van a legtöbb írás. Részletek a Magyar faluból. a Futóhomokból, A magyar társadalomból és más könyveiből. Illyés Gyula a Puszták népében jaj- dult fel. Féja Géza a Viharsarok című sok vihart kavart könyvében leleplezte az úri osztályt és megmutatta, hogy milyen mélven. a nemzet alatt élt a múltban a falu népe. E recenzióban éppen csak jelezni tudjuk, hogv milyen írásokat olvashatnak azok. A szolnoki pedagógus KISZ-bizottság egy éve az alapszerviezetek tartalmi munkáját segítő feladatterveket fogalmaz meg, illetve ellátja a KISZ-es pedagógusok érdekképviseletét. 1 A KISZ-bizottság mellett különböző munkabizottságok működnek A kulturális és közművelődési munkabizottság például fórumokat szervezett a pályakezdőknek; á pedagógiai társasággal együttműködve felolvasóülést rendez, ahol egymás tudományos törekvéseit ismerhetik meg a fiatalok; figyelmükbe ajánlja a szolnoki és a budapesti színházak akik megvásárolják az Ag- tánSzociollógiai írások Magyarországon című könyvet, amelyet a rangos szerzői névsor is minősít. A kötetben nemcsak a múlt társadalma lepleződik le, hanem világos képet kapunk az agrárszociológiai kutatás múltbeli hagyományairól. A szerzők több oldalról igyekeztek megközelíteni a kérdést. A marxisták. mint Molnár Erik, Fényes Samu és mások, a munkásság szemszögéből elemezték a helyzetét, míg a néprajz-- és társadalomtudósok. mint Győrftv István, Kiss Lajos, Ortutay Gyula. Szabó István a településviszonyokat. a mezőgazdasági kuLtúrát mutatták meg. A népi írók. Erdei. Kovács Imre, Veres Péter a társadalmi viszonyokat tárták fel. Már messze vagyunk a század első felétől, de még mindig mély érzéseket, szenvedélyeket felkavaró ez a könyv, hiszen nem lehet megindulás nélkül olvasni, hogy milyen elmaradott volt a magyar mezőgazdaság, milyen szegény a magyar falu, és hogyan tengődtek benne az emberek. A mai jólétben és emberi viszonyok között élő, dolgoző embereknek már csak történelem, amit a ’ kötetben olvashat, de bizonyára hozzájárul ahhoz, hogy még jobban megbecsüljük a jelent. Gáli Sándor érdeklődésre számott tartó előadásait; a színesebb programkínálat érdiekében kapcsolatot teremtett a város különböző kulturális intézményeivel, a TIT-tel. A sport munkabizottság játékos versenyeket^ túrákat szervez. Az elmúlt év őszén nyolc sportágból indítottak bajnokságokat, melyeket nagy lelkesedéssel fogadtak az oktatási intézmények dolgozói, és nemcsak a fiatalok! Januárban és májusban egy-egy túrával egészítik ki a programot és négy iskolában indítottak aerobicot. A pedagógus KlSZ-bizott- ság, szervezésében bekapcsolódnak a fiatalok a politikai rendezvényekbe: részt vesznek a tiszaligeti napokon, a forradalmi ifjúsági napok eseményein is. Űj kulak Kisújszálláson Nem lesz vízhiány a nyáron Mini üzletsor épült Jászberényben, a kőhíd mellett. Négy magánvállalkozó augusztusban fogott össze, karácsonyra az ajándéküzlet már megnyílt. Mellette a divatáru, a papír-, könyv- és írószerhoit várhatóan tavaszra készül el. A negyedik üzlet sorsa ynég ismeretlen A kocsi gyomrában kontónor Felgyorsulnak az esemónyek Érdekképviselettől az aerobicig /
