Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-29 / 23. szám

1985. JANUÁR 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Kirov Balett szólistái Szolnokon KLASSZIKUS KONCERT-GÁLA MODERN KOREOGRÁFIÁK HUMOR Fejezetek a tánc költészetéből A Kirov Balett fogalom és mérce a világ táncművésze­tében. A klasszikus balett fellegvárából Leningrádból három budapesti előadás után hozzánk látogató szó­listák estje zsúfolt házat vonzott a Szigligeti Színház­ba. Az Oleg Vinogradov igazgatása alatt működő tár­sulat elődjét, a pétervári cá­ri balettet 1738-ban alakítot­ták. A múlt század közepé­től 50 éven át Petipa neve fémjelzi a már nemzetközi hírű orosz balett újabb nagy koriszakát. E • társulatban dolgozott a világhírű koreog­ráfus, Mihail Fokin, s itt tűnt fel Galina Ulanova is, és e társulatból toborozta világhírű együttesének jó néhány tagját Gyagilev. A nagy hagyományokkal bíró társulat szólistái a mű­sor első felében klalsszikus koncert-gállával kápráztat­ták el a közönséget. Klasszi­kus balettekből láthattunk pas duex-ket. E kettősök rep­rezentatív sorozata igazolta, hogy a leningrádi társulat és ’(Szólistái méltán világhírű­ek, a nézőtéri fogadtatás pe­dig azt, hogy az ilyen típusú koncertműsoroknak nagyon is lenne máskor is közönsé­ge. A Lopuhov koreografálta Harilekiniáda-|ban .bámula­tos technikai precizitással, merész és könnyed vonalve­zetéssel mutatkozott be Csisztyakova és Boszov. A Hattyúk tava (Csajkovszkij) részletben (koreográfus: Iva­nov) csupa költészet volt a táncosok Lipovszkaja és Zaklinszkij minden mozdu­lata. A Taglione koreogra­fálta (Offenbach) balett­részletben Kolpakova és Be- rezsnoj tánca aratott nagy sikert. Az első részben változatos és sűrített táncélményt kaptunk. A második félidő pedig lenyűgöző volt. Azt a modernebb irányzatú tánc­művészetet élvezhettük, ami­ben múlt és jelen ad talál­kozót egymásnak, s amely úgy bővítette a mozdulat- készletet, hogy közben meg­őrizte a balett klasszikus tradícióját. A klasszikus ba­letthez képest más, bonyo­lultabb tartalmakat hordo­zó koreográfiákban az alko­tói gondolat és lelemény úgy ötvöződött a művészi megjelenítéssel, és olyan fel­fokozott Ö6szjáték született, hogy a néző a közreműködő felindultságával vett részi a színpadi, illetve lélek­tani eseményekben. A keletkezés gyötrelme- vajúdása és letisztult har­móniája kontrasztjára épülő és az Elton John zenéjére készült Brjancev koreográ­fiák magas hőfokú, drámai feszültségű táncban keltek életre. Roland Petit tánc­kompozíciójában (Notre Da­nié’ bonyolult szerepének minden lélektani fázisát jól érthetően, meghatóan beszé­des mozdulatokkal építetté Lenyűgöző előadás részesei voltak vasárnap este a Ki­rov Balett produkciójának nézői fel Berezsnoj. A Szviridov zenéjére komponált Brjan- cev mű, a Románc, Urai éj mélyen orosz mondanivaló­jával, Komiévá és Nieff meg­győző előadásával sokáig él­ni fog emlékezetünkben. Zá­rószámként egy rendkívül szellemes és nevetésre in­gerlő, egyszerre kedves és gunyoros Brjancev koreog­ráfiát láthattunk Sosztako- vics irónikus zenéjére. A harmincas évek forradalmi újításokkal kísérletező tánc­művészetének paródiáját él­vezhettük a f’elszabadultan komédiázó Csisztyakova és Zaklinszkij előadásában. A közönség hosszantartó taps­sal ünnepelte a Kiröv Balett tíz szólótáncosát. Labáth Valéria I Társadalmi Szemle januári számából A folyóirat rövidítve közli Havasi Ferencnek, a Köz­ponti Bizottság 1984. decem­ber 4-i , ülésén elhangzott előadói beszédét. A Politikai Bizottság tagja, a KB titkára egyebek között megállapítot­ta, hogy eredményeinkben a korábbi években elkezdő­dött, és kibontakozó kedvező folyamatok, valamint a vál­tozatlanul tovább élő gondok egyaránt tükröződnek. Az 1985. évi terv feladatai a jö­vedelemképződésnek és a felhasználási folyamatoknak a korábbiaknál is szigorúbb összehangolását igénylik. Több tudományos intézet részvételével 1984. december 10. és 12. között tudományos ülésszakot rendeztek az el­múlt 40 esztendő társadalmi fejlődéséről. A Társadalmi Szemle januári száma közzé­teszi Benke Valéria felszóla­lását. A Politikai Bizottság tagja rámutatott: természe­tesen nem kereshetjük a negyven , év ^arán tapasztalt negatív jelenségek mind­egyikében a múlt hatását. Az elmúlt több mint két év­tized alatt is előfordult egy­két megtorpanás után — akár külső, akár rajtunk múló okok következménye volt — ismételten teret tu­dott nyitni a cselekvésnek. Nagy János a napjainkban is heves viták kereszttüzé­ben álló jaltai konferenciá­val foglalkozik. Megállapít­ja : Jalta a mi szemünkben jelkép is. A második világ­háború nyomán kialakult európai realitások elfogadá­sának, a józan, az érdekeket kölcsönösen figyelembe ve­vő kompromisszum lehetősé­gének szimbóluma. Wiener Syörgy elemzi a szabályozórendszert, és arra a megállapításra jut, hogy az elmúlt évek kutatási eredményei és gyakorlati ta­pasztalatai a korábbinál kedvezőbb feltételeket te­remtettek a vállalati jöve­delemképződés, a beruházá­si folyamat szabályozásához. Szolnokon a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban láthatók Bényi Eszter tex- tilltervező művei, Buday Ágota keramikus munkáival együtt. Bényj Eszter Ples- nivy Károly tanítványa, szakmai felkészültségén ér­ződik, hogy jó útravalót ka­pott az Iparművészeti Főis­kolától. Az is szembetűnő, hogy formavilága keresésé­ben milyen hamar önmagá­ra talált. Diplomám unkája a ráckevei Savoyai kastély fa­lára készült két, nagy mére­tű gobelinje. Az egyiken Savoyai Jenő látható, a má­sikon pedig a neves osztrák építész, Johann Lucas Hil- deb randt. Mindkét munka igen jó stílusérzékről tanús­kodik, minden valószínűség szerint maradandó értékű. Bényi Eszter a pályán töl­tött idejét nézve is fiatal művész. 1978-ban szerepelt először csoportos kiállításon, néhány önálló tárlatra is vállalkozott már, ezek között a legjelentősebb a tavalyi, budapesti bemutatója. Rövid, A szolnoki tárlat beszédes keresztmetszet Bényi Eszter művészetéről. Bulgáriai úti- élményeinek impressziói a nesszebári változatokban lát­hatók, ezekkel rokonítható az Erdélyi templom, című, de az előzőeknél már sokkal fantáziagazdagabb. eredeti francia gobelin technikával * alkotott mű. A Mákgubók két színdominánssal szerepel, meleg és hideg — kék, zöld stb. — színváltozatukban gyönyörködhetünk. A Gyö­A textil poétája Bényi Eszter gobelinkiállítása de tartalmas eddigi pályájá­nak legszembetűnőbb vonása kom pozíciós gondolkodásá­nak fejlődése, a hagyomá­nyos formák megújítása, funkcióváltása. Indulása kezr deti éveiben jobbára a geo­metrikus formákat kedvelte, színei hangsúlyosabbak vol­tak. majd — talán a szak­mai biztonsága növekedésé­vel párhuzamosan — egyre inkább harmonikussá váltak vonalai, kontúrjai, színei pe­dig meghittebbek, pasztell­hez közeledőek. Ügy tüijik ez a forma- és színvilág fe­lel meg leginkább művészi énjének. A látvány egyéni megfogalmazása ugyanis lí­rai alkatra utal, nagyszerű ritmusérzékre, muzikalitásra. A _ mozdulatlan anyagból s zinte lélegzeni látszó motí­vumokat teremt, stilizációi, bár többnyire elvontak, nem öncélúak, hanem a látvány egészét szolgálják. kerek is visszatérő téma, mindkettő jó ritmusú és fes­tői. A Csikós falikép lóg ta­lán kj e sorból, a maga nemében az is mutató, de élményhatásban elmarad a Légörvény, a Nyirfakéreg és a Tél költői emelkedettsége mögött. A Légörvény fehér és lilás sirálymotívumainák képzeletindító látványa és a Tél vonalainak dermedtsége már külön klasszist jelez Bényi Eszter művészetében. Tiszai Lajos Mákgubók (gobelin) Könyvtárak külföldre nyíló ablakai Napjainkban egy-egy olyan, a nyugati or­szágokban kiadott könyv, amelyre bármely nagyobb hazai közművelődési könyv­tár igényt tarthat, átlagban körülbelül 2500 forintba ke­rül. S sok ilyen megyei, vá­rosi könyvtár van, 200-nál is ■több; a könyvek, folyóiratok igénylőinek számát pedig még megbecsülni is nehéz. A legszélesebb olvasókö­zönség számára nyitott bib­liotékáink hagyományos, ter­mészetes és szükségszerű fel­adatai közé tartozik bizonyos külföldi kiadványok beszer­zése és közkinccsé tétele. Aligha nélkülözhetők például egyes lexikonok, főképp az olyanok, amelyekből magyar kiadás nincs, vagy ha van, ősrégi. Ugyancsak nem hiá­nyozhatnak a polcokról né­mely szótárak, egyebek kö­zött az egynyelvű értelmező szótárak, a hazaiaknál, mi tagadás, gyakran jobb kül­földi nyelvkönyvek, képző- művészeti albumok, útiköny­vek, útleírások. A különböző hobbik rabjai rongyosra for­gatják a bélyegkatalóguso­kat, a népszerű, ábrákkal gazdagon illusztrált modelle­zési füzeteket, a kisebbek ar leporellókat, a gyermek­nyelvtanokat. Sokan keresik a külföldön megjelent ma­gyar vonatkozású történeti munkákat, és — természete­sen — eredeti nyelven a szépirodaimat. Akár olcsó papírkötésben is. Mert — bár túlbecsülni nem szabad az idegen nyelvet bírók számát — lebecsülni is hiba lenne, nem szólva azokról, akiket esetleg éppen az idegen nyel­vű kínálat serkent tanulás­ra. A közművelődési könyvtá­rak sohasem mondhatták el, hogy külföldi könyv- és fo­lyóiratbeszerzésük az igé­nyekkel lépést tartottak vol­na. Kétségtelen azonban, hogy a gondok az utóbbi években megsokasodtak. A szakemberek gyakran és ok­kal panaszkodtak, hogy az erre a célra fordítható pénz­összegük nem, vagy csak kis mértékben növekedett, a külföldi — nyugati — könyv­áremelkedésektől messze el­maradt. A beszerezhető kiad­ványok száma tehát csök­kent, köre szűkült. A költségvetési intézmé­nyek szigorú rovatgazdálko­dási kötelmeinek feloldásá­val két éve lehetővé vált, hogy a könyvtárak maguk döntsék el: a fenntartó taná­csok által rendelkezésükre bocsátott pénzt miként oszt­ják el, mire költik. Mennyit fordítanak abból például vil­lanyszámlára, fűtési díjra, hazai, illetve külföldi be­szerzésre. Tekintettel arra, hogy közben mindezek ára tisztesen emelkedett, az ön­állósággal a könyvtárak nem jutottak előbbre. Annak el­lenére sem, hogy — miként a Művelődési Minisztérium könyvtári osztályán elmon­dották — a tanácsok lehető­ségeikhez mérten mindenütt növelték a könyvtárak költ­ségvetési összegét. Igaz, nem az ármozgásokhoz, hanem mindig az előző esztendőhöz viszonyítva . .. A gondok más oldalról is szorítóbbá váltak. Csökkent a külföldi kiadványokat im­portáló Kultúra Külkereske­delmi Vállalat devizaösszege. Némi — és nem is csekély — segítséget jelentett, hogy ta­valy egyszeri pótkerethez, többletdevizához jutott a ha­zai könyvtárügy; elsősorban a tudományos célokat szolgá­ló bibliotékák külföldi állo­mányát sikerült érezhetően gyarapítani, de nem szorul­tak teljesen háttérbe a köz- művelődési könyvtárak sem. Ezenkívül a minisztériumnak is rendelkezésre áll évente 4,5—5 millió forint, amellyel hozzájárul az állománygya­rapításhoz. Tervszerű és gyakorlatilag zökkenőmentes a szocialista országokban megjelenő köny­vek, folyóiratok, újságok be­szerzése. Bizonyos áremel­kedések ugyan ott is tapasz­talhatók, ezek azonban ér­demben nem befolyásolják a kiadványoknak sem a meny- nyiségét, sem a körét. Szá­mos nagyon értékes, külhon­ban magyar nyelven megje­lentetett művel gyarapodnak évről évre közművelődési könyvtáraink. Mindent összevetve a könyvtárak külföldi kínálata a korábbinál mégiscsak sze­gényesebb, a kép szürkébb. Abban azonban — megala­pozottan — lehet bizakodni, hogy sikerül gátat állítani a kedvezőtlen tendenciáknak. A Művelődési Minisztérium­ban úgy látják, hogy nem­csak többletpénzzel, hanem »például jobb szervezéssel s újabb lehetőségek felmutatá­sával is lehet segíteni. A szakemberek megkülönböztetett figyelem­mel kísérik, hogy a külföldi kiadványrendelések kénysze­rű megrostálásakor érvénye­süljön valamilyen munka- megosztás a könyvtárak kö­zött. Nehogy egyegy ország­rész, tájegység, város vala­mennyi közművelődési intéz­ménye ugyanazokat a folyó­iratokat, kézikönyveket mondja le, s az olvasó mesz- szeföldön ne találja meg megszokott kiadványát. Jobban előtérbe került a könyvtárak együttműködése, a könyvtárközi kölcsönzés; s napjainkban bontakozik ki a másolat-szolgáltatás. B. G. Országos fotópályázat Országos fotópályázatot hirdetett a népművelési in­tézet védnökségével a nagy- kanizsai Hevesi Sándor Mű­velődési Központ. A hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához kapcsoló­dó pályázat résztvevőitől népünk életének a fotómű­vészet eszközeivel történő bemutatását várják. A pá­lyázati feltételek: öt fekete­fehér, három évnél nem ré­gebbi felvétel; a képek hosz- szabbik oldalának 40 centi­méternek kell lennie. A be­küldési határidő: 1985. már­cius 11. Cím: Hevesi Sándor Művelődési Központ 8800 Nagykanizsa, Széchenyi tér 5—9. Első adására készül a keszthelyi tv A keszthelyi városi tele­vízió első, kísérleti adását február 25-én este fél 8-kor láthatják a helybeliek. A nagy érdeklődéssel várt pre­mier műsorterve elkészült, a benne szereplő riportok, tu­dósítások forgatása megkez­dődött. A nyitóprogramban elsősorban a városfejlesztés időszerű kérdéseivel foglal­koznak, de képernyőre kerül a farsangi szokásokról, a pe-r dagógus művészeti hetek eseményeiről, valamint a keszthelyi Haladás NB Il-es labdarúgócsapatának felké­szüléséről szóló beszámoló is. Keszthelyen 1978-tól két — a városi televíziózást le­hetővé tevő — közösségi ká­bel- és antennarendszer épült ki. Ezek összekapcso­lásával 5300 lakásba, a la­kosság mintegy kétharmadá­hoz jut majd el a helyi tv műsora az agrártudományi egyetemen berendezett stú­dióból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom