Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 28. IA szerkesztőség postájából I Holnap nyitják! Segítőkész emberek Szabó Anna szövetkezet- politikai osztályvezető sorai a Kunszentanárton és Vidé­ke Áfésztól érkeztek — jó hírrel! A Szövosz Elnöksége ál­tal meghirdetett hároméves kistelepülési rekonstrukciós program keretében korsze­rűsítették a tiszaugi ipar- cikiklboltot. Az átalakítás, a korszerű bolti berendezések, az új szociális helyiség 500 ezer forintba került. Január 29-én, azaz holnap vásárol­hatnak először a tiszaugiak az átalakított üzletben, ahol 500—600 ezer forint értékű vegyesiparcikkben válogat­hatnak. A kunszentmártoni áfész iparcikkboltjaiilhan — így a tiszaugiban is — előjegyzé- ses vásárlási lehetőséget biz­tosít a tizenegy község la­kóinak. „Pancsoló” kismacska Brrr... De hideg!... És vizes lesz a lábam! (Amikor Garai Csák György a felvételt készítette „pillés” volt a ivíz felülete.) Fázós emberek nevében... ... fogott tollat tiszaszent- imrei olvasónk. Nagyon jól tudják a faluiban is, hogy országosan hiánycikk a tü­zelő, a szén! Hozzájuk meg valahogy különösen nehezen ér el az értékes, nagyon várt áru. Akinek nincs sze­rencséje ... turkál a telepen lévő szénporban, mert ros­tálni nem szalbad. Levélírónkat — és nyil­ván másokat is — irritálja, hogy poros, „alig”-szénért Korcs Az Önök lapjában olvas­tam a kommunális üzem kérését, hogy a kukában a szemétre, hamura ne önt­sünk vizet, mert befagy és nehezíti a szemétszállítást. Igaz! A mi házunk rendes ház. használat után a kuka tetejét mindig becsuktuk. Eddig! De ezután? Január 22-én 9_ óra körül vittem ki a szemetesvödröt, „nyelte” a kuka tar­talmát. Megvártam, míg a kocsi elment, és akkor láttam meg a behorpadt oldalú, félrecsúszott tetejű kukát. Azt mi ugyan többé nem tudjuk visszacsukni. Mit csináljunk? is annyit kell fizetnie, mint a teljes értékűért. Tényleg: jól van ez így? ... • * • Sajnos, az erőfeszítések ellenére se tudnak folyama­tosan szenet szállítani a te­lepekre. Az illetékesek min­dent megtesznek annak ér­dekében — reméljük, siker­rel —. hogy több szilárd tüzelő álljon a lakosság ren­delkezésére, javuljon az el­látás! kuka Szervezzük mea. hogy a la­kótársakkal felváltva ernyőt tartunk a kuka fölé, ha esik az eső? Esetleg alakít­sunk gmk-t és kö zösen, egy-egy kalapácsütés­sel próbáljuk meg eredeti formáját visszaadni a sze­méttárolónak? — kesergett egy szolnoki olvasónk, a Mártírok útja 24/a-ból. Úttörők leveleiből II jutalom: szánkós túra „Kedves Szülők! örömmel tájékoztatjuk önöket, hogy gyermekük közlekedési gár­distaként igen jól látja el feladatát. Tevékenységével hozzájárul, hogy iskolánk körzetében ne történjék gyermekbaleset. Munkája elismeréséül díjtalanul ve­het részt a csapatunk által szervezett téli hegyvidéki szánkós túrán január 27- én...” Tizenhat úttörőrendőr szü­lei kapták ezt a levelet a fegyvemeki 3169. sz. Kállai Éva úttörőcsapattól. Az Út­törő Gárda 1977 óta műkö­dik csapatunknál, s nemcsak a rendőrök munkáját illeti elismerés. Az egészségőr úttörőgárdisták az iskola tisztaságára ügyelnek. A munkásőr és honvéd úttörő­gárdisták az ügyeletes te­vékenységéből veszik ki a részüket. Felkészülésük rendszeres, ezt bizonyítja az is, hogy a tavalyi versenye­ken az országos döntőig ju­tottak ... (Korpás Andrea leveléből,' aki az úttörőta­nács tagja Fegyverneken.) Varga Andrea 7. b. osztá­lyos tanuló Mezőtúrról kül­dött beszámolót. A 739. sz. Petőfi Sándor úttörőcsapat szavalóversenyéröl adott hírt, amelyen névadójukra emlékeztek. Múlt heti postánkat bön­gészve örvendetes jelenség­re figyeltünk fel. Nem is egy levél írója számolt be az emberi segítőkészség, jó­szándék megnyilvánulásá­ról. Nem nagy esetek, de azt bizonyítják, hogy akár­hogyan rohanunk, észrevesz- szük, ha valaki a közelünk­ben gyámolításra. segítség­re szorul. 1. Janitár 9-én kora hajnal­ban. 20 fokos hidegben Vá- Sárosnarnényból Budapestre indultunk kétéves unokánk­kal, akit fontos orvosi vizs­gálatra vittünk a Heim Pál Kórházba. Szolnoknál az autónk megelégelte a hide­get, a városközpontban meg­állni kényszerültünk. Egy kedves ismeretlen hölgy be­vitt a hivatalába, átengedte a telefont, így felhívhattam az autójavító kisvállalatot. Egy taxis vállalta, hogy el­vontatja autónkat a szervi­zig, ahol már várt bennün­ket Molnár István műveze­tő. Ott termett két munka­társa is, s fél órán belül indulhattunk! Idejében a fő­városba értünk, nem kellett a mostoha időben 700 krn-t feleslegesen megtennünk — írta Vásárosnaményból Szász Pál. 2. A jászkiséri Kalmár La­jos december 27-én szokás szerint munkahelyére igye­kezett a Szolnok—Budapeer között közlekedő autóbu­szon. Hirtelen rosszul lett! A járat vezetőjének, kalauz­nőjének, s egyik munkatár­sának köszönheti, hogy a le­hető leggyorsabban orvos­hoz került. 3. Tóth Ferenc cibakházi ol­vasónk január 15-én Kisúj­szálláson járt. Személyautó­ja tetején felejtette szatyor- ját. amelyben apróbb porté­kái mellett ott lapultak fon­tos okmányai: személyi iga­zolvány, jogosítvány ... Két nap múlva végigkilincselte a kisúji hivatalokat, ahol járt. Eredménytelenül. El­keseredetten érkezett haza. Otthon azonban már „vár­ták” holmijai, amelyeket Pádár Imre karcagi lakos talált meg, s tett azonnal postára. 4. A negyedik levelet Jász- dózsán írta egy előfizetőnk. Nem értjük, miért kérte, hogy a nevét ne közöljük — ám óhaját tiszteletben kell tartanunk. Horváth Ti­bor tanár úrról szól olva­sónk elismeréssel, aki a gyermekekért annyi fárado­zásra hajlandó. Egész télen jeget „gyárt” az iskolaud­varban! Minden délután, sőt szombat-vasárnap dél­előtt is „inspeikoiózák”, fel­ügyel a gondtalanul, vidá­man korcsolyázó gyerekekre. Ott barátkozott meg a jég­gel, tanult meg korcsolyáz­ni olvasónk kis unokája is. Hozzászólás cikkeinkhez Mosoly(?)album Fiatal apa kereste fel szerkesztőségünket, a közel­múltban megjelent ..Mosoly (?) album” című cikkünket hozva magával. Munkatár­sunk írásában kifogásolta, hogy a városi tanácstól ka­pott címek alapján a fény­képészek mosolyalbum-kiná- latukkal felkeresik a kis­gyermekes szülőket. A rá­menős fotósokat nagyon ne­héz lerázni... Nos. a szolnoki Németh János családja is hasonló­képpen járt. Mint kioerült. náluk is ugyanaz a pesti k; .iparos ajánlkozott, mint munkatársunknál. Huszonöt képet rendeltek tőle, 1650 forintot fizettek. Nem is a pénzt sajnálják, hanem a fényképek minőségét kifogá­solják. A színes fotók ugyan­is kivétel nélkül mind bar­na árnyalatúak. Mint meg­tudtuk. ez színszűrési hiba. A megvásárolt negatívról egy szolnoki céggel képeket készíttettek. Gyönyörűek lettek .... Mit csinál iának barna képekkel? — Tanácstalanok. Van egy pesti címük (tele­fonszám nélkül). Vagy oda­utaznak vagy levelet ír­nak ... A pénzt pedig már kifizették — többségét elő­legként. Szerkesztőségünk a követ­kezőket szeretné hozzáfűzni a történtekhez. Ha nem is értjük meg, de jobban elfo­gadnánk, ha a városi ta­nácstól- a szolnoki fo­tósok, szövetkezetek kapnák meg a címeket. Hi­szen a tanács illetékesei is­merik és ellenőrzik őket. De azzal, hogy az ismeretlen pesti kisiparos is minden további nélkül megkapja a lakcímeket, szinte kiszolgál­tatják a szülőket. Áz már külön téma. hogy a szülőotthonból hazatérő kismama esetleg hetekig kí­méletre szorul. Tapaszta­latlan a csecsemő körüli te­endőket illetően, sokszor nem tudja, mit csináljon, hogyan ossza be idejét. És akkor a nagy zűrzavarban beállít egy (rámenős) ide­gen ... Akármilyen szűkös is az anyagi helyzete nehe­zére esik, nincs is mindig energiája visszautasítani az előnyösnek feltüntetett aján­latot. Amennyiben megyén belüli fényképésszel hozza össze sorsa, könnyebben rek­lamálhat .. . Összeállította: Farkas Ferencné JOGI TANÁCSOK n nem vagyoni kárról Ezt a polgári jogi fogal­mat csak néhány éve „szen­tesítette” Polgári Törvény- könyvünk. A bíróságok gya­korlata hosszú éveken át jelezte annak indokoltságát, hogy anyagi kárpótlást kell nyújtani egyes, pénzben tu­lajdonképpen pontosan ki nem fejezhető anyagi hátrá­nyokért. A Legfelsőbb Bíró­ság új irányelve érdekes jogeseten elemzi azokat a szempontokat, amelyek a nem vagyoni kárpótlás elbí­rálásánál irányadók. A 32 éves, életvidám, makkegészséges fiatalembert súlyos baleset érte. Munka­helyén vezető szerelőként dolgozott. Egy 2,5 méter mélységű akna felett elhe­lyezett pallón áthaladva a kiásott aknába esett. Egy évig volt táppénzes állo­mányban, egészségét nem nyerte vissza. Nem százalé- kolták, le, de kímélő munkát tudott csak ellátni. Sem so­káig állni, sem gyorsan mo­zogni nem tud. Akit üzemi baleset ér, az baleseti (tehát a „normál” táppénznél kevesebb) társa­dalombiztosítási ellátásban részesül. És a betegséggel, az ápolással járó kárát meg kell téríteni. Hiába vonta ki magát a munkáltató a kártérítési felelősség alól, a munkaügyi bíróság teljes kártérítést ítélt meg konk­rét anyagi kárát illetően. Fiatalemberünk valószínű­leg úgy belejött a pereske­désbe, hogy nyertes csatá­ját követően új követeléssel állt elő: százhúszezer fo­rint nem vagyoni kártérítést követelt. A keresetlevélben a követ­kezőkre hivatkozott: Jó, hogy megtérítették az anya­gi kárát, de ki fizeti meg neki azt, hogy most már egész életében ortopéd ci­pőt kell hordania. A kirán­dulás, a tánc végképp hi­ányozni fog fiatal életéből, fizikai munkát többé nem végezhet, így le kellett mon­dania álmáról, a házépítés­ről. Idős apja szőlőjét azért kellett eladni, mert ő, aki eddig gondozta azt, többé már nem képes rá. És nem utolsó sorban fájlalja, azt, hogy mozgáskorlátozottsága miatt elhízott. Emiatt magas lett a vérnyomása, és bizony a másik nemnél is kisebb esélyei lettek. Ezért komoly pszichés problémákkal küsz­ködik. A kérelmet nemcsak a döntőbizottság, hanem a munkaügyi bíróság és a me­gyei bíróság is elutasította azzal az indokkal, hogy az orvosszakértő véleménye Szerint „az életvitele nem nehezült meg, csupán a bal­esettel összefüggő egészség­károsodás tartós jellege áll fenn”. A Legfelsőbb Bíróság azonban helyt adott a jog­erős ítélet elleni törvényes- lségi óvási kérelemnek. Irányelvében hangsúlyozta, hogy a kár,pótlás összegét valamennyi, ebből a szem­pontból jelentős tényező gondos mérlegelésével kell meghatározni. Különösen a következőket kell figyelem­be venni: a nem vagyoni sé­relem jellegét és mértékét; a társadalmi életben való részvétel vogy egyébként is az élet tartós és súlyos meg­nehezülésének módját; to­vábbá a sérelmet szenve­dett személy korát és élet- körülményeinek alakulását. A nem vagyoni kárpótlás összegét befolyásoló ténye­zők között jelentős az egész­ségkárosodás jellege, az a körülmény, hogy a sérelem az életfunkciók (munka, mozgás, tésti szükségletek kielégítése, közlekedés stb.) elvégzését befolyásoló-e, il­letve az emberi kapcsolat­ban okoz-e pszichológiai hátrányt. Dr. Kertész Éva IA tárgyalóteremből I Mester és tanítványa Egyikük, a fiatalabbik még kezdőnek számít a szakmá-» ban. Alig múlt 20 éves, éls csak egyszer volt büntetve lopás miatt, igaz a belépő 1 év és 9 hónap börtönbünte­tés volt. A másik viszont szerénytelenség nélkül mondhatja magát mester­nek. Nemcsak azért, mert közel jár az ötvenihez és a bűncselekmények szinte minden „műfaját” kipró­bálta, de azért is, mert re- kordideig volt a börtönök lakója. Vagyon elleni bűn- cselekmények, erőszakos ne­mi közösülés, testi sértéls és hivatalos személy elleni erő­szak miatt eddig összesen 27 évet ült börtönben. A 21 éves Urmöls Tibor, Jászberény, Zagyvapart 13. szám alatti lakos az elmúlt év elején szabadult a bör­tönből feltételes kedvez­ménnyel. A 48 esztendős Nyíri Imre, Jászberény, Baj­nok út 59 szám alatti lakost a bíróiság 1977-ben 3 év 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, és elrendelte szigorí­tott őrizetét. Büntetésének és a szigorított őrizetből újabb három évének letöl­tése után ideiglenes elbo­csátást nyert. Szabadulásuk után futot­tak össze, és tavaly május 2-án közös vállalkozásba kezdtek. Az esti órákban Ür- mös a kerítésen átmászva behatolt a Jászsági Állami Gazdaság Sörpalackozó Üze­mének udvarára, és 40 üveg sört adott ki a kerítés mö­gött várakozó Nyírinek. íz­lett a folyékony kenyér, annyira, hogy 2 nappal ké­sőbb már mind a ketten át­másztak a kerítésen, ezúttal is 40 üveg sört vittek el. Az egyéni vállalkozásoktól sem idegenkedett egyikük Bem. Ürmös ittas állapotban az egyik parkolóból egy mo­torkerékpárt akart ellopni, a motor nem indult, a tulaj­donos viszont észrevette. Ürmös egy idegen udvarba menekült, onnan fenyegette Üldözőjét. A kudarc nem szegte kedvét. Július 9-re virradó éjjel megint csak kerítésen át bejutott a váro­si strandfürdő területére. 'Betörte a vendéglátó vállo- lat strandbüféjének ablakát, 3500 forint készpénzt és több hiint 3 ezer forint értékben cigarettát és egyéb árut vitt él. Nyíri is kedvelte a kerí- tésmászással járó akcióikat. Június 14 és július 22 közöt­ti időszakban Űjszászon és Jászfelsőszentgyörgyön 7 esetben hatolt be idegen poirtákra. Elvitt mindent, amit talált. Lopott kerék­párt, kiterített ruhaneműt, az udvaron parkoló gépko­csiból számológépet, órát, plédet, báránybőr béléses bekecset. A jászberényi Városi Bí­róság Ürmös Tibort foly.- tatólagosan elkövetett lo­pás és jármű önké­nyes elvételének kísérlete miatt 1 év 3 hónap szabad­ságvesztésre ítélte, 1 évre el­tiltotta a járművezetéstől és 2 évre a közügyek gyakorlá­sától. Nyíri Imrét folytatólago­san elkövetett lopás és ma- "aánjakséntés vétségében mondta ki bűnösnek, ezért mint különös visszaeső a a kiszabható legnagyobb büntetést kapta. Egy év 6 hónap fegyházban letölten­dő, szabadságvesztésre ítél­te, és 2 évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A bí­róság mindkét vádlott ese­tében elrendelte az elenge­dett korábbi büntetés letöl­tését. Az ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom