Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
1985. JANUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fogadja vendégeit a Hotel Saturnus Vállalások az öntözés fejlesztésére Kongresszusi verseny Mezőhéken Figyelemreméltó eredményekkel zárult a felszabadulási és a' kongresszusi munkaverseny eddigi szakasza a mezőhéki Táncsics Tsz-ben. A több mint tízezer hektáron gazdálkodó nagyüzem négy különálló szervezeti egysége, valamint 23 szocialista (brigádja a kettős jubileum tiszteletére vállalt nyolcezer óra társadalmi munkát, a tizenegy és félmilliós gazdálkodási többleteredmény nagyobb hányadát teljesítette. Az aszály a tiszazugi gazdaságot sem kerülte el, ezért a vállalások zöme az öntözés fejlesztésére, a csapadékpótlás lehetőségeinek kihasználására irányult. Háromezer hektár kultúra mesterséges csapadékpótlásával a terméskiesést ugyancsak részben sikerült ellensúlyozni, de megmentették a silókukoricát, a lucernát, a füveskevérékeí, az export petrezselymet, a vöröshagjónát a kipusztulástól. Vöröshagymából a vállalt negyven tonna hektáronSzáz vagon, juhtejből készülő kaskavál sajtot gyártanak az idén á Hajdú megyei Tejipari Vállalat hajdúböszörményi sajtüzemében. Az eddig csak külföldre szállított termékből november óta hazai boltokba is jut. A tejipar támogatást nyújtott a fejőgépvásárlásokhoz, aminek eredményeként több gazkénti termést tíz tonnával megtetézték. Az újra bevezetett gazdaságos barázdás öntözési módszerrel négyszáz hektár kukorica termését átlag 20—25 mázsával sikerült növelni. Az állattenyésztő brigádók az export növelésében jeleskedtek, a tervezettnél 15 százalékkal több hízómarhát, a libaágazat pedig az előirányzott tollmen ny iség másfél- szeresét, öt tonnát indított az ország határain túlra, tőkés exportra. A mezei brigádok új agrotechnikai módszerekkel, okos gépkapcsolásokkal egytizeddel csökkentették egy hektár szántó művelési költségét. A műszakiak házi újítással megoldották a bábolnai szárítók energiatakarékos átalakítását. A módszer iránt más gazdaságok; is érdeklődnek. A gázolajjal való takarékosságot szolgálja a mezőhéki géptelepen bevezetett indító lyuk- kártyási gázoiajkút is. daságban tartanak juhot, mint korábban. Hajdúböszörményben például a Béke Termelőszövetkezet mellett a Bocskai Tsz-ben is létrehozták tavaly a juhágazatot. A böszörményi sajtüzemben évente hárommillió liter juh- tejet, s 12 millió liter tehéntejet dolgoznak fel. Már fogadja vendégeit Budapest új, egycsillagos szállodája a zuglói Pillangó utcában. A munkásszállóból átalakított új idegenforgalmi létesítményben egyszerre nyolcvan vendéget tudnak elhelyezni két-három ágyas, hideg-meleg folyóvizes szobákban. Az üresen állt munkásszállót hét és félmillió forintért vásárolta meg a Saturnus Tours. Gázkészülékek Új tisztítási eljárás Űj szolgáltatást vezet be Budapesten a kisebb háztartási gázkészülékek — cirko- gejzerek, vízmelegítők — tisztítására, koromtalanításá- ra a Fővárosi Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat. Az új eljárás lényege, hogy speciális, hőhatásra bomló sók keverékéből álló vegyszert permeteznek a gázkészülékek égésterébe. Ennek hatására a tüzelőfelületen lerakodott korom eltűnik, a berendezés hatásfoka jelentősen javul. Az új eljáráshoz szükséges eszközöket a vállalat beszerezte, kéményseprőit kiképezte a módszer alkalmazására. Várhatóan januárban- februárban a fővárosiak már igénybe vehetik az új szolgáltatást, amelyet a vállalat kerületi kirendeltségein lehet majd megrendelni telefonon vagy írásban; illetve maguk a kéményseprők is felveszik a megrendelést. Sós a Hajdú is Több a kaskavál Jó évet zárt a jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet cipőüzeme. Az elmúlt év márciusától posztó-, októberétől kismamacipőket is gyártanak. Így a tervezett 52 millió forintos árbevétel 7 millió forinttal növekedett Kedvező start: kapacitásaikat lekötötték Jelentős vállalkozással vesz részt az Aprító gépgyár a Mátra Gázbetongyár Idei próbaüzemében (Folytatás az 1. oldalról.) ka a szocialista exporté. Legfontosabb vásárlójuknak. a Szovjetuniónak, ebben az évben negyven öttonnás teherbírású portáldarut gyártanak, illetve szállítanak a füredi MHD dolgozói. Arról is tájékoztattak a gyárban, hogy tavaly a feladatok teljesítését jelentősen akadályozta a kooperációs partnerek késedelmes szállítása — remélik, az új esztendőben nem kell ilyen gondokkal küszködniük, éppen ezért ezen a területen közös erőfeszítésekkel előbbre kell lépni. Kedvező kilátások elé tekint a jászberényi Aprítógépgyár; jóllehet, az anyagszállítás és a kooperáció nehézségei — hasonlóan a füredi MHD-hoz s más üzemekhez — itt is problémákat okoznak a termelésben, ezek enyhülését várják 1985től. Az eredményes évet maga mögött hagyó gyár rendelésállománya már majdnem teljesen megvan erre az esztendőre. Kiemelkedő, hogy az elmúlt évben teljesített tőkés exportnál másfélszer nagyobb ’85-ös tervhez is megkötötte a szerződéseket partnereivel. Az üzem már csak az utolsó negyedévre vállal munkát, mi több, kereskedelmi szervezete már főképp az 1986- os megrendelésekre fordíthatja figyelmét. Az Aprítógépgyár dolgozói zömében előkészítették az idei gyárt- mányök és alkatrészek műszaki föltételeit. Jelentősebb termékeik ’85-ben; timföldtartályok az NDK-ba. szénőrlő malmok a Gagarin Hőerőmű rekonstrukciójához, csőgyári berendezések a Szovjetunióba, valamint kohászati gépek az NSZK-ba. Fontos esemény lesz az üzem életében a Mátra Gázbetongyár idei próbaüzeme. E vállalkozás sikerét bizonyítja, hogy a nyugatnémet Hebel cég olasz szállításra kötött szerződést az Aprítóval. A jászberényi Hűtőgépgyár tulajdonképpen változatlan termékszerkezettel indul az idén. Hogy a termékek népszerűek a fogyasztók körében, igazolja: a nagyüzem teljes termelési kapacitása le van kötve erre az esztendőre, a belföldi, a dollár- és a rubelelszámolású piacokon egyaránt. Külön figyelmet érdemel, hogy a Hűtőgépgyár az idén maradéktalanul eleget tesz a hazai ellátás követelményeinek. A tőkés piacon egyelőre semmiféle nehézséggel neír kell számolnia, cikkei (különösen az energiatakarékos háztartási hűtők és fogyasztók) népszerűek a külföldi vevők között. Sz. T. T. Archív felvételek: T. Z. Üzenet a kongresszusnak---------“*l Központi BizottP ártlink | sága már de- 1 cemberben az ország népe elé tárta azt a dokumentumot, amelynek neve kongresszusi irányelvek. Párttagok és pártonkí- vüliek milliói ismerkedhetnek meg e dokumentummal, amely neve szerint is az Irányt szándékszik megfogalmazni. Következő öt esztendőnk haladási irányát. A most sorra kerülő taggyűléseken — azon kívül, hogy megválasztják az alapszervezetek vezetőségét és titkárát, illetve küldötteiket a felettes pártszerv értekezletére — elsősorban az irányelveknek megvitatása áll majd az érdeklődés homlokterében, a róla szóló vitának feladata és felelőssége ad igazán rangot és súlyt a kommunisták tanácskozásainak. Fel szokott vetődni a kérdés, hogy ugyan miként és mennyire lehet valóban befolyást gyakorolni az egész ország ügyeinek kimenetelére olyan kicsiny és az országos irányító szervektől távoleső közösségekben, mint egy-egy vidéki pártalapszer- vezet? E kérdésre nemcsak a pártnak az a sokszor és nagy hangsúllyal kinyilvánított kívánsága lad választ, amely szerint az egész társadalom véleményére, segítségére, javaslataira igényt tart, hanem felel az irányelvek szelleme is. Mert a kongresszusi irányelvekben is fellelhető az a fajta nyitottság, amely a párt egész politikájára, munkastílusára jellemző. (Nyitottság tehát minden gondolat előtt, legyen az kritikai, legyen az módosító célzatú, vagy tartalmazzon akár olyan új elemet, amely nem, vagy esetleg nem a hozzászóló által kívánt nyomatékkai van jelen az irányelvekben. Az irányelvek ugyanis még nem határozat. Hanem a határozatot megelőző, kiegészítésre végleges megformálásra váró dokumentum. A párt az irányelvekben csak annyira előlegezi meg a későbbi hatá- (rozatot, hogy felvázolja az elveknek és a tennivalóknak azt a keretét, amelyen belül célszerűnek tartja a most folyamatban lévő országos eszmecserét csakúgy, mint majd a kongresszus döntéseit; azok nyomán pedig a következő öt év cselekedeteit. De a kicsiny pártalapszer- vezetekben nemcsak azért lehet országos méretű felelősséggel megvitatni az irányelveket, mert a legtávolabb országrész vitáinak, javaslatainak is szerepük lehet a végső megfogalmazások, célkitűzések eldöntésében, hanem mert e közösségek élete és jövője szempontjából az is legalább olyan fontos és meghatározó érvényű, ami az irányelvekből rájuk vonatkozik. E tekintetben természetesen. színes és széles a spektrum: más és más részlet, más megfogalmazás, más téma foglalkoztathatja az embereket egy kis faluban vagy egy nagyüzemben, egy értelmiségi alapszervezetben vagy a közlekedési dolgozók körében. És általános tapasztalat szerint a világ, az ország valamennyi megértett, átélt s felelősséggel tárgyalt gond- ja-baja mellett az embereket elsősorban azok a glondok foglalkoztatják, amelyekkel életük szűkebb keretei közt kell megbirkózniuk: a munkahelyeken és más, kisebb közösségeikben. Éppen ezért az irányelvek megvitatása .bizonyos mér-t tékblen a saját helyzetünk, a saját sorsunk megvitatása is. Gondolati, elemző igényű áttekintése mindazoknak a helyi tapasztalatoknak és (sajátosságoknak,, mindazoknak a helyi gondoknak és tündéknek, amelyek bennünket a legközvetlenebbül érintenek. Az irányelvek mindehhez nemcsak keretet és alapot ad, hanem ösztönzést is. És a párt kongresz- szusára az emberek — különösképp a párttagok — nem csupán azzal készülhetnek, ha kinyilvánítják kívánságukat, hanem azzal is, ha állást foglalnak a tekintetben, hogy közvetlen környezetükben mi történjék a következő öt esztendőben. Erre az utóbbi igényre különösen fel kell hívnunk á figyelmet. Az emberek ugyanis — párttagok s pár- tonkívüliek is — olykor úgy érezhetik), hogy a (hangjuk ahhoz gyenge, a helyzetük arra nem alkalmas, hogy valódi beleszólást tegyen számukra lehetővé az egész ország, vagy különösen a nagyvilág dolgaiban. De — és ezt kívánatos tudatosítanunk az irányelvek országos méretű vitájának egész folyamatában — a tekintetben minden embernek jól érzékelhető ereje és lehetősége van, hogy közvetlen sorsának, vagyis közösségeinek életébe beleszóljon. És a lehetőség egyszersmind (Öale- lősség is. A munkahely, a lakóhely, a különféle szervezetek olyan közösségek, amelyekhez tartozunk, s amelyeknek színvonalától, erejétől, belső viszonyainak demokratizmusától, szervezettségétől is függ életünk minősége. Ettől függ a közérzet is, amellyel élünk és dolgozunk, az a célfelismerés és céltudat, amellyel feladatainkat megfogalmazzuk és csoportosítjuk, az a biztonságérzés és közösségi szellem, amely mindig produkálni képes olyan erőmennyiséget, amely az újabb és újabb gondok legyűréséhez, feladataink tisztességes elvégzéséhez, helyi és országos méretekben elegendő. Itt a pillanat és a lehetőség, sőt kommunisták számára kötelesség; üzenni a kongresszusnak. De nem mindegy, hogy mi az üzenet tartalma. És az irányelvek éppen azáltal rónak nagy felelősséget az üzenőkre, hogy semmiféle üzenetet nem tesznek kizárttá. A kommunisták, a pártalapszervezetek lelkiismeretére, politikai bölcsességére, tapasztalatainak gazdagságára és felelősségére is bízatik: mit fogalmaznak meg önmaguk számára teendőként, s mit javaslatként az országos döntések előkészítésében. Megszoktuk kissé a nagy szavakat, kifejezéseket. így azt is, hogy mindez: sok tekintetben megszabja a következő öt esztendő történéseit. De, ha figyelmünk el is siklik néha e sokat emlegetett félmondat felett, mégis csak ez az igazság. Tehát tennek tudatában, nemcsak az ország, hanem a saját sorsunk iránti felelősséggel kell olvasnunk, átgondolnunk és — ha van mivel kiegészítenünk — megvitatnunk az irányelveket. Társadalmunk vezető ereje, a párt csak valamennyiünk tapasztalata, véleménye birtokában, csak az egész nép bölcsessége által támogatva kéjses jól megfelelni történelmünket formáló feladatának. a. kongresszusnak — ez azt is jelenti, hogy taggyűléseken és más társadalmi, politikai fórumokon megfogalmazzuk a kongresz- szutsnak szánt véleményünket, javaslatunkat vagy akár bírálatunkat, de jelenti azt is, hogy a politikai munkában, tehát vitában is megfa- galimazzuk és tudatosítjuk a magunk feladatát. És hogy ezt becsülettel elvégeztük, s hogy ennek alapján a következő öt esztendőben is tudjuk, s tesszük majd a dolgunkat a magunk helyén, ez is része lehet, legyen is az üzenetnek, amelyet az ország küldeni tud és akar a párt XIII. kongresszusának. Cs. I. Üzenet
