Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-23 / 18. szám
1985. JANUÁR 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vendéglátás —1985 Építés helyett korszerűsítés A Belkereskedelmi Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint az állami és szövetkezeti vendéglátás az idén — folyó áron — a forgalom 5—6 százalékos növekedésével számol. Ezen belül az ételek 5,2. az üdítők 10 és az alkoholtartalmú italok 5 százalékos forgalom- növekedését tervezik. Az eddigi tárgyalások alapján a termelők biztosítják a szükséges nyers- és alapanyagokat. Mivel a vendéglői étkezés ma már egyáltalán nem olcsó. az éttermeknek, a vendéglőknek és a bisztróknak erőfeszítéseket kell tenniük, hogy megtartsák, s ha lehet, bővítsék vendégkörüket. A •minisztérium is arra ösztönzi a vendéglátókat, hogy használják ki jobban a tartalékokat a kínálat bővítésére és a szolgáltatások színvonalának emelésére. Számos lehetőség kínálkozik arra. hogy a korábbiaknál jobban megválogassák a beszerzési forrásokat, a legkeresettebb ételekhez szükséges alapanyagokat szerezzék be. a fogyasztók ízléséhez igazítsák az ételek készítésének módját, technológiáját, s az árakat is úgy áll- pítsák meg. hogy minden betérő vendég megtalálhassa a pénztárcájához mért ebédet vagy vacsorát. A vendéglátóipar felkészültsége lehetővé teszi a_ kímélő, illetve diétás ételek eddiginél szélesebb körű bevezetését is. Ma ilyen ételeket az ország valamivel. több, mint száz vendéglátóhelyén szolgálnak fel, s a tervek szerint e kör az idén tovább bővül. Sok múlik azon is, hogy a vendéglőben milyen udvarias a kiszolgálás, menynyire tiszta a környezet, megfelelő-e a felszerelés, tiszták-e az evőeszközök, s nem utolsósorban, hogy a számlán feltüntetett összegek megegyeznek-e az étlapon szereplő árakkal. A minisztérium a vállalatokat a tartalékok jobb kihasználásában egyebek közt azzal is segíti, hogy megteremti az eszközellátás, a szakemberképzés feltételeit, s receptúrák kidolgozásával, illetve kidolgoztatásával segíti a kímélő étrendek kialakítását. A vendéglátó helyek hálózata nem bővül számottevően ebben az esztendőben, mindössze néhány új étterem nyílik, köztük a felújított budapesti szállodáké. A vállalatok anyagi eszközöket főként arra fordítják, hogv a korszerűtlen italboltokat. büféiket felújítsák, s kulturált étkezési lehetőségeket. biztosítsanak helyükön. A tervek szerint az idén országosan mintegy 200—^300 vendéglátóhelyet korszerűsítenek. A belkereskedelem ágazatai közül a vendéglátásban a legelterjedtebbek az új üzemeltetési formák: jelenleg a 18 ezer vendéglő, étterem és büfé 40 százaléka működik ilyeri módon, de a forgalomnak már több mint felét bonyolítják le. A tapasztalatok kedvezőek, a kínálat színesebb, a nyitvatar- tás pedig rugalmasabb a szerződéses, illetve jövedelemérdekeltségű vendéglátó- helyeken. A tervek szerint a korszerű formában működő vendéglátóhelyek száma ebben az évben tovább gyarapszik, s év végére mintegy hatvan százalékát adják a forgalomnak. Az MHSZ is készül a 40. évfordulóra Autós túra, sportversenyek, bemutatók A Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenységéről szólva Tringer Gyula ezredes, az MHSZ főtitkár-helyettese a szövetség budapesti székházában tartott tegnapi sajtótájékoztatón elmondotta: az idén hazánk felszabadulásának 40. évfordulójához kapcsolódik az MHSZ legtöbb rendezvénye. Számos bemutatót, szemlét, találkozót rendeznek. Közöttük lesz a ..Győzelem 40"’ elnevezésű nemzetközi autótúra, amelyet a szocialista országok a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából közösen rendeznek. A már hagyományosnak számító rendezvényeikről szólva a főtitkár-helyettes elmondotta: megrendezik az MHSZ-aktivisták II. országos agitációs és propagandatanácskozását, valamint a Budapesti honvédelmi napot, és részt vesznek a már hagyományos vízi- és légiparádén. Ott lesznek az MHSZ sportolói a különféle külföldi és hazai versenyeken; többek között Bulgáriában a lég- fegyveres és a sebességi au- tómodellek Európa-bajnok- ságán, Ausztriában a sárkányrepülő világbajnokságon, az NSZK-ban a könnyűbúvár uszonyos és búvárúszó Európa-bajnokságon, az Egyesült Államokban a hőlégballon világbajnokságon. Olaszországban a vitorlázórepülő világbajnokságon,, itthon pedig szinte a szakágak mindegyikét érintő nemzetközi és országos rendezvényeken. A csépal tésztaüzemben Liszthegy, tojáspiramis, tésztalepedö Olyan a hangulat, mint hajdanán a fonóban Az együk sarokban liszthegy fehérük, a másikban tojáspiramis. Itt a tésztakeverő gép zúg, ott csigát gyúrnak, amott tésztalepedők száradnak. Negyvenegy nő serénykedik a csépai tésztaüzemben, amely immár több mint másfél évtizede működik. Mi készül itt? 8 és 4 tojásos levestészták, kis- és nagykocka, csiga, cérnametélt, s a házi tarhonyát se feledjük ki a kézzel készített 12 tésztaféle sarából. A leveshez, körethez gyártott finomságok keresett cikkeik megyénkben, de Baranyában, Békésben vagy a pesti Skála Áruházban is szívesen veszik, nem is győzik az igényeket a csépai nők. Pedig tavaly 17 vagon tésztát küldtek a megrendelőknek. ami 12 millió forint árbevételt hozott kis üzemüknek. Mi a sikerük titka? Mindig friss alapanyagból, tojásból dolgoznak, és jószerint mindent két kézzel végeznek. S a vidámság, a jókedély sem idegen itt, mint hajdanán a fonóban.. Az idén 24 vagon tészta elkészítését tervezik, s a munkát könnyítendő kockavágó gépeket vesznek a tiszaföld- vári Alkotó Ifjúság Egyesüléstől. Árak és jövedelmek Garancia: a jó munka Aligha van az országban olyan bérből és fizetésből élő ember, aki örömmel fogadta a januári központi áremelések hírét. Talán még az árszakértők sem kivételek e szabály alól, akik — a kormányzat útmutatásainak eleget téve — részletesen kidolgozták, s a vezető fórumok elé tárták az árrendezések tervét. Más kérdés, hogy ők — közgazdászok lévén — sokaknál jobban tudják, hogy nem az óhajok függvénye az árszint- kérdés. Még a több száz milliós lakosságú országok sem függetleníthetik magukat a nemzetközi árviszonyoktól, hát még azok, amelyeknek a nemzeti jövedelem minden második forintját külföldön kell realizál- niok? Az élet már megtanított bennünket arra, hogy az árügyekben sem lehet Struccpolitikát folytan!, hiszen az az ország, amely megkísérli, hogy az árakat tartósan eltérítse a valódi értékektől, hovatovább lehetetlen helyzetbe kerül. Mivel az árak nem a tényleges. ráfordításokat tükrözik, egyre körülményesebbé válik, mind jobban elszakad a valóság talajától a népgazdasági, illetve vállalati tervezés, a kalkuláció; és társadalmi méretű pazarlás üti fel a fejét. Hagy a legkézenfekvőbb példát említsük, gondoljunk csak arra, hogyan bántak nálunk néhány éve még a kenyérrel! Tanulságos külföldi példák igazolják, hogy az élet, a gazdasági élet törvényszerűségei előbb-utóbb kikényszerítik a valóságos árviszonyokat. Ezért jobb, ha az évenkénti kisebb — bár még mindig nem jelentéktelen — áremelésekkel haladni a valóságos értékviszonyok, az értékarányos árrendszer kialakítása felé. Ennék vagyunk tanúi most is. Felületesen szemlélve, az idei központi áremelés is olyan, mint amelyeket az elmúlt esztendőkben átéltünk: az év elejére rögzítették. Ám aki egy kicsit jobban elmélyed az ország gazdasági helyzetét elemző dokumentumokban. mindenekelőtt a párt Központi Bizottsága december 4-i üléséről szóló közleményben, az meggyőződhet arról, hogy az 1985-os év esélyei, lehetőségei több vonatkozásban eltérnek a megszokottól. Hogy a legfonlosabbal kezdjük: a legnehezebb időszakon már túl vagyunk. Bár az ország külgazdasági egyensúlya még törékeny, színvonalasabb gazdálkodást és jobb munkál feltételezve azért már arra is futja- az erőnkből, hogy a gazdasági növekedés üteme — ha aránylag szerény mértékben is — élénküljön. Ez az esély, lehetőség szorosan összefügg a másik új vonással is: ugyancsak a jobb munkát és színvonalasabb gazdálkodást feltételezve — ezt mindig hangsúlyozni kell. még ha ismétlésnek látszik is — ebben az évben már elérhető, hogy ne csökkenjen tovább a beruházások mértéke és — arai a jelen áremelés idején különösen fontos — a dolgozók reálbére. Erről is egyértelműen szól a KB már említett közleménye, amikor iltxzlöigéizi: a fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal növekedhet, ebből 3 százalékkal az alapvető fogyasztási cikkek, szolgáltatások ára. ,.A teljesítmény tervezett javulása esetén — a bér- és keresetszabályozás, a bérpolitikai intézkedések és a bérpreferenciák együttes hatására — a keresetek átlagosan 7—7,5 százalékkal emelkedhetnek”. Amint tudjuk, a legtöbb üzemben már megkezdődtek a bérfejlesztési kalkulációki, a Taurus például 8 százalékra gondol, a MÁV úgyszintén. Itt kell megjegyezni, ho,gy lesznek olyan — a versenyszférába tartozó — cégek is, amelyek nem tudnak majd 7—7,5 százalékot fizetni, de azért az elhibázott gazdálkodásukat okolhatják elsősorban. Csak saját maguknak tehetnek szemrehányást, ha értékes embereik elpártolnak tőlük, vagy — ahogy a köz- gazdasági szakzsargon mondja — a munkaerővesztesek lesznek. (Ez is intő jel lesz e vállalatok számára: változtatni kell!). Üj vonás az is hogy az idei központi áremelések meglehetősen kiterjedt jövedelempolitikai intézkedésekkel párosulnak. (Ezért nem igazságos csak az áremelésekre figyelni, hiszen az ár- és jövedelempolitika szorosan összetartozó fogalmak. Az idei jövedelempolitikai intézkedések — az 5 —10 évvei ezelőtti gyakorlattól eltérően — nem standardizálnak. Tehát nem azt mondják, hogy mindenki kap tegyük fel 200 forint „fájdalomdíjat" a fizetése mellé, hanem rétegenként differenciálriak. Aki elolvassa a nyugdíjak, a családi pótlékok, a gyes, az anyasági segélyek összegének növekedéséről, kiterjesztéséről szóló közleményeket, az meggyőződhet arról; enyhíteni akarnak a nehezebb helyzetben lévők sorsán. Igaz, hogy nem tudnak any- nyil könnyíteni, mint szeretnének, de azért érezhető, érzékelhető segítség ez. Sok kérdés jut ilyenkor az emberek eszébe, az is például. hogy meddig kell számítani még ilyen mértékű, vagyis 7 százalék körüli áremelésre? A múlt esztendő végén kérdeztük meg erről Szikszay Béla államtitkárt, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, aki elmondotta, hogy még ebben az évtizedben, nagyobb részt az elkövetkező 2—3 évben be kell fejezni az értékarányos árrendszer kialakítását. De már most arra törekszik a kormányzat, hogy az évi árszintemelkedés 3—4 százalék felé közeledjék. Ehhez már jobban hozzá lehetne kötni az anyagi ösztönzést, a 6— 8 százalékos jövedelemnövekedést, az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Egy újabb kérdés az is, van-e biztosíték arra, hogy nem haladjuk meg a tervezett 7 százalékot, hiszen az inflációs nyomás igen erős. Ez valóban így van. De — amint minden újságolvasó , megtudhatta — még a múlt év végén fogadta el az országgyűlés a tisztességtelen gazdálkodásról szóló törvényt. Erősödött, színvonalasabb lett az árellenőrzés, korszerűbbé vált .a piacfelügyelet, mint azelőtt. Amint a zöldség- és gyümölcsárak vámszedői elleni határozottabb fellépések bizonyítják, kordában tartható a spekuláció. A legfőbb garancia persze a jobb munka, a színvonalasabb gazdálkodás, mert csak az hoz létre új és elosztható értéket. M. L. Kiállta a próbát Vízfiiggöny alatt telel a zöldség Az idén 95 600 kocsi várható A Merkur tájékoztatója Kiállta a hideg idő próbáját a Kertészeti Egyetem szabadalma: a vízfüggönyös fóliarendszer. Az ebben nevelt palánták a tartósan nagy hidegben sem sí’nylik meg a kemény telet, holott az üvegházaknál jóval kevesebb fűtési energiával is beérik. Az egyetem kísérleti üzemében két hektárnyi területen zöldell ezekben a napokban is a spenót, a saláta, a petrezselyem, illetve a paradicsom- és paprikapalánta. A különleges módszer lényegében a talajvíz hőjjt hasznosítja. A kútvizet 6—8 méter mélyről szivattyúzva folyamatosan permetezik a duplaborítású fóliasátor két „fala” közé, ily módon a vízfüggöny megóvja a sátor belsejét a fagytól. Miyel azonban a növények egy részének alacsony a 2—3 főkos hőmérséklet, a hiányzó meleget úgynevezett vegetációs fűtéssel pótolják. A palántasorok között kazánnal forralt vizet cirkuláltatnak, éjjelre pedig a lehűlés ellen fóliatakarót borítanak a kényesebb, melegigényesebb növényekre — elsősorban a paradicsom és a paprika palántáira. Az elmúlt évben nem javult a helyzet az autópiacon, sőt a korábbihoz képest általában többet kellett várni az új kocsikra. Az idei kilátásokról Csűri István, a Merkur vezérigazgatója tájékoztatta az MTI munkatársát. A Merkur az idén — az előzetes tervek szerint — 95 600 személygépkocsit szerez be, 80 százalékára már meg is kötötték a magánjogi megállapodásokat a szállítókkal. A várakozási idő továbbra sem csökken. A mintegy húszezer közületivel együtt folyamatosan, immár három esztendeje, több mint kétszázezer megrendelőt tartanak nyilván; évente legalább annyi az új igénylő, amennyi kocsit átvesznek. Jelenleg a legnépszerűbb márkára, a különféle Ladákra mintegy 87 ezer, Skodára több mint 36 ezer, Wartburgra és Trabantra 30 és félezer, kis Polskira csaknem 17 ezer, Daciára is 10 ezer, Zasztavá- ra pedig 6850 megrendelése van a Merkúrnak. A kereslet és a kínálat egyenlegéből az tűnik ki, hogy a legkeresettebb típusokra 3—6 évet is várni kell. Jelenleg valamennyi Ladára csak 1990. évi szállításra vesznek fel megrendelést, Skoda 120 L típust 1989-re tudják vállalni, a Trabant Limousinra, valamint a Polski Fiatra és a Moszkvicsra 1988-ig kell várakozni. Kedvezőbb a helyzet a többi típusnál, hiszen aki Zasztavát választ, az 1987-ben, aki Daciát vagy Trabant kombit, az 1986-ban juthat hozzá. Az egyetlen típus a Wartburg, amit — a Tourist kivételével — erre az évre vállal a Merkur. Sőt, aki nek megfelel az úgynevezett szépséghibás Wartburg kocsi, az 2—3 hét alatt megkaphatja. Az ellátási gondok közepette kedvezőnek ígérkezik az első negyedév, amikor összesen 27 ezer kocsi érkezése várható, Wartburg Li- mousinból például több is, mint amennyire jelenleg megrendelése van a vállalatnak. Ladából több mint 6 ezer, ezen belül 1200-asból háromezer, az 1300-asból 1625, az 1500-asból 1500 várható. Skodából előreláthatóan összesen 2500 érkezik, a 120 L típusból például 1950. 8200 Trabant, 580 Polski Fiat 126-os, 3000 Dacia és 500 Zasztava jön, Moszkvicsból viszont mindössze 50-re lehet számítani március végéig.
