Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

Hazánkba érkezeti a norvég miniszterelnök Ünnepélyes fogadtatás Ferihegyen — Koszorúzás a Hősök terén — Megkezdődtek a tárgyalások Itt mindenki „milliomos” Tények és tervek a szol­noki fűrészüzemben 3. oldal II rádió és televízió jövő heti műsora 5—6. oldal A jászladányi Vegyesipari Szövetkezet asztalos üzeme ter­mékeinek megközelítően 50 százalékát az egri Agria Bútor­gyárnak adja el. A szövetkezetiek partnerüknek kiegészítő kisbútorokat, komódokat, asztalokat, székeket gyártanak Ülést tartott a Minisztertanács Tudománypolitika hosszú távra A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén a Magyar Tudomá­nyos Akadémia előterjeszté­se alapján elfogadta a tu­dománypolitika hosszú távú elveit, és megerősítette a tu­dományos kutatás hosszú tá­vú irányait tartalmazó mun­kaokmányt. Kötelezte az ér­dekelt minisztereket és or­szágos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a munkaok- mányban foglaltakat a kö­zép- és hosszú távú népgaz­dasági tervezőmunkában, va­lamint a kutatási és fejlesz­tési programok kidolgozásá­nál vegyék figyelembe. A kormány a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése alapján áttekintet­te a nyugdíjasok foglalkozta­tásának helyzetét. Megálla­pította. hogy tevékenységük elősegíti a népgazdasági fel­adatok megoldását, egyben hozzájárul életkörülménye­ik javításához is. Felhívta az érdekelt állami szerveket, hogy a következő évekre szóló foglalkoztatási és szo­ciálpolitikai intézkedések ki­dolgozásakor hasznosítsák a jelentésben összegzett ta­pasztalatokat. A Minisztertanács átte­kintette az idegenforgalom múlt évi tapasztalatait. Meg­állapította, hogy 1984-ben a központi, a tanácsi és a vál­lalati intézkedések eredmé­nyeként, a szállodai és ven­déglátóipar* kapacitás bőví­tése nyomán tovább nőtt a szocialista és a tőkés orszá­gokból hazánkba látogató turisták száma. A tervezettet meghaladóan emelkedett az idegenforgalomból származó devizabevétel is. Az elmúlt évek átlagánál több, 'össze­sen 5 millió 620 ezer ma­gyar állampolgár látogatott külföldre. A kormány a nem­zetközi idegenforgalom fej­lesztésére teendő további in­tézkedések mellett fontos feladatként jelölte meg a belföldi turizmus feltételei­nek javítását. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette az 1985-ös nemzetközi ifjúsági év meg­rendezésével kapcsolatos programot. Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népiköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására tegnap hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett Kaare Willoch, a Norvég Ki­rályság miniszterelnöke. Út­jára elkísérte felesége, Anne Marie Willoch is. A Ferihegyi repülőtéren — ahol a déli órákban landolt a norvég kormányfőt és kí­séretét hozó repülőgép — ün­nepélyesen fogadták a vendé­geket. A magyar és norvég zászlókkal díszített légikikö­tőben csapatzászlóval - felso­rakozott a néphadsereg dísz- százada is. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége, Marjai József miniszterel­nök-helyettes, Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, vala­mint politikai és gazdasági életünk több más vezető sze­mélyisége. Jelen volt Sebes­tyén Gábor, hazánk oslói és Per Naevdal, Norvégia buda­pesti nagykövete. Elsőként Lázár György üd­vözölte Kaare Willoch-ot, kö­szöntve kíséretének tagjait is. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a magas rangú vendégnek és feleségének. A díszszázad parancsnoka je­Termékeit a fővárosban is ismerik lentést tett a miniszterelnök­nek, majd felcsendült a két ország himnüsza. Ezután a magyar és a norvég személyi­ségek kölcsönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — a magyar vezetők társaságában — gép­kocsiba szálltak, s szállásuk­ra hajtattak. A norvég kormányfő hiva­talos programja a délutáni órákban kezdődött; Kaare Willoch megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően Lázár György és Kaare Willoch szűk kör­ben megbeszélést folytatott a magyar miniszterelnök parla­menti dolgozószobájában. (Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—norvég kormányfői tárgyalások. A képen: Kaare Willoch és vendéglátója, Lázár György Eredményes évet zárt a Jásztej néhány esztendeje pedig rendszeres karbantartással és írekonstrukciókkal igyekez­nek jobb minőségű terméke­ket előállítani. Az utóbbi években, az egyes gyártási területeken például, modem alumínium nyílászáró szer­kezetekkel cserélték ki a ré­gieket, és az összes helyi­ségben műgyanta padozatot fektettek le. Ezenkívül az épületek külső burkolatait is időálló műanyagborítással látták el. Tavaly a 126 dolgozót fog­lalkoztató vállalat egy épü­letrészt vásárolt, ahol a kö­zeljövőben újabb feldolgozó részleg áll majd termelésbe. A további rekonstrukciók vi­szont a községfejlesztési ter­vek után következnek. Az „olajozottan” működő gépezet, vagyis a vállalati felvásárlás és értékesítés összhangja nyomán eredmé­nyes esztendőt könyvelhet­nek el a Jásztej dolgozói, annak ellenére, hogy a ter­vezettnél kevesebb nyers­anyag miatt, a környező ter­melőszövetkezetekből és a Tejipari Vállalattól vásárol­tak fel mintegy 1 millió li­ter tejet. Az egyelőre változatlan, de kedvező termékösszetétel, a nagy mennyiségű rövid sza­vatosságú tej és tejtermé­keknek köszönhetően, az ár­bevételi tervüket 106 száza­lékra teljesítették. F. T. Naponta 7 téesz tizenegy tehenészeti telepéről, é6 öt község mintegy 600 háztáji gazdaságából érkezik a friss tej Jászapátiba, a Jásztej Termelőszövetkezeti Közös Vállalathoz. A feldolgozás után pedig speciális, hőszi­getelt tehergépkocsik szállít­ják a tejet és a tejterméke­ket főként a felvásárlási körzet üzleteibe, azonkívül Jászberénybe és Szolnokra. A Lehel kürtjével fémjel­zett fél- és egyliteres zacs­kós tej, a félzsíros étkezési túró, a tízdekás vaj és a tejföl már régóta nem isme­retlen a fővárosi vásárlók előtt. A Jásztej különféle termékei jelenleg is megta­lálhatók a zuglói közért és a Csemege Vállalat boltjai­ban éppúgy, mint a rangos, ötcsillagos szállodák — a Gellért és a Hilton konyhái­ban. A másfél évtizede meg­alakult termelőszövetkezeti közös vállalat kezdetben csu­pán a könnyező községeket tudta ellátni, majd az egy­re növekvő igények szerint rövid szavatossági idejű áru­kat is készítettek a feldol­gozó üzemben. Idővel a ter­melőszövetkezetek több mil­lió forintos beruházással bő­vítették a tejfeldolgozó ka­pacitását, olyannyira, hogy ma már átlagosan napi 45 ezer literrel számolnak. Jó Csomagolják m zacskós tejet (Fotó: TKL) era Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvi. évf. 14. sz., 1985. január is., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Negyven éve alakult meg az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács Az elődökre emlékezett a SZOT Kitűzték a szakszervezeti választások időpontját A Szakszervezetek Országos Tanácsa tegnap ülést tar­tott. Jelen Volt Németh (Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, ott voltak a szakszervezeti mozgalomnak azok a veteránjai, akik negy­ven évvel ezelőtt részt vettek az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács alapításában. Gáspár Sándor, b (SZOT elnöke ünnepi megemlékezést tartott az Ideiglenes Szakszervezeti Tanács megalakulásá­nak 40. évfordulója alkalmából. Emlékeztetett arra, hogy Pesttől nyugatra a Vörös Hadsereg még harcát vívta hazánk felszabadításáért, amikor a magyar főváros­ban újjáalakult a szakszer­vezeti mozgalom. A szak- szervezetek tekintélye. be­folyása már nemcsak a múlt hagyományaiból táplálkozott, hanem megújult, megerősö­dött. A szakszervezetek az új, népi demokratikus ha­talom szerves részévé vál­tak. Képviselői bekerültek az új törvényhozó hatalomba, az ideiglenes nemzetgyűlés­be, a nemzeti bizottságokba, majd a munkáspártok kül­dötteiként a helyi önkor­mányzati testületekbe, a törvényhatósági bizottságok­ba is. A szakszervezeti moz­galom hatalmas szervezeti, politikai fejlődésnek indult. Az 1945 januárjában meg­alakult Szakszervezeti Ta­nács a szervezett munkásság hagyományait, internaciona­lizmusát, munkaszeretetét, az új világ, a szocializmus jel­szavát tűzte zászlajára. — Dolgozó népünk a párt irányításával, a szakszerve­zetek részvételével történel­mi jelentőségű eredményeket ért el — mondotta. A'szak- szervezeti mozgalom ma az épülő szocialista rendszer megbecsült és nélkülözhetet­len része. Elismerést kap itthon, és becsülete van kül­földön is. A mozgalom fej­lődésének új lendületet adott az, hogy a párt az ellenfor­radalom leverése után he­lyes, marxista—leninista szakszervezeti politikát ala­kított ki. A párt elemezte a múlt tanulságait, és megteremtet­te az elkötelezett, önálló szakszervezeti munka felté­teleit. Erre a politikára épít­ve alakultak ki és fogalma­zódtak meg a jogi biztosí­tékok, korszerűbbek lettek a szakszervezeti keretek, s ez a szakszervezetek számára jobb lehetőségeket biztosít a tagság érdekeinek védelmé­re, a szakszervezeti felada­tok önállóbb ellátására. — Ismerjük gyengéinket is — mondotta. Tudjuk, hogy az élet ezután is állandó megújulásira kényszerít ben­nünket, egggz mozgalmun­kat. Még jobban akarjuk szolgálni a szocializmusért tenni kész dolgozók érdeke­it, valamennyi friss alkotó­erő még jobb kibontakozta­tását — mondotta. Négy év­tized bizonyítja, hogy a szakszervezetek csak szocia­lista viszonyok között tud­ják teljes egészében érvé­nyesíteni történelmi hivatá­sukat. E munka további si­kerét segíti a szakszerveze­tek önállósága és elkötele­zettsége — mondotta a SZOT elnöke. Ezután Apró Antal, az ideiglenes szakszervezeti ta­nács alapító tagja a negy- alakulása körüli harcokra emlékezett. Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának előterjesztésé­ben a tanácsülés megtárgyal­ta a soron következő szak- szervezeti választásokkal és a 25. szakszervezeti kong­resszus előkészítésével kap­csolatos feladatokat is. A tanácsülés elhatározta, hogy szakszervezeti egység ki­mi fordulat előzményeire, a ven évvel ezelőtti történel- a szakszervezeti választások 1985 szeptemberében a bi­zalmiválasztásokkal kezdőd­nek; 1986 első negyedévé­ben pedig összehívják a Magyar Szakszervezetek 25. kongresszusát. A SZOT állást foglalt ab­ban, hogy a kormány taka­rékossági intézkedéseit tá­mogatja és fontosnak tartja, hogy a dolgozók, a kollek­tívák fokozott figyelmet szenteljenek az energiataka­rékossági követelmények be­tartására. Végül hangsúlyoz­ta annak szükségességét, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti tisztségvi­selők a nehezebb körülmé­nyek között is tegyenek meg mindent a megfelelő mun­kakörülmények biztosítása érdekében. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a továbbiak­ban elfogadta a SZOT veze­tő szerveinek 1985. évi prog­ramját és első félévi mun­katervét. A SZOT ülését megelőzően ünnepélyesen felavatták az Almássy tér 2. számú ház falán elhelyezett emléktáb­lát. Ebben a házban tartot­ta alakuló ülését negyven évvel ezelőtt az ideiglenes Szakszervezeti Tanács. Az avató ünnepségen jelen volt Németh Károly, ott voltak a Szakszervezeti Tanács ala­pító tagjai is. Az emléktáb­lánál a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa nevében Gás­pár Sándor elnök és Méhes Lajos főtitkár, az alapító­tagok képviseletében Apró Antal és Petrák Ferenc he­lyezett el koszorút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom