Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-16 / 12. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. JANUÁR 16. Nemzet, nemzeti sajátosságok „Számkifcttettsben van ott az igasság, valahol az elmének eleve bévett dühös- sége uralkodik” — mondja Rákóczi híres kiáltványa, amelynek alaphangját kezdő sorai adják: „Meg-ujjulnak a ditsősséges magyar nemzetnek régi sebei...” Mindezzel az idézettel már nyakig benne is vagyunk napjaink vitájában. Nemcsak azért persze, mert egyes vi- tázók között, minden udvarias fogalmazás ellenére is óhatatlanul és kölcsönösen „az elmének eleve bévett dü- hössége uralkodik”, hanem olyan tárgyi vitapontok miatt is, mint teszem azt; volt-e egyáltalán nemzet a vezérlő fejedelem korában? Mert vannak, akiknek az a véleménye, hogy akkor is volt már nemzet, s nemcsak politikai értelemben, hanem a mai etikai tudatosság értelmében is. És vannak, akik viszont úgy vélekednek, hogy nemzetről csak a kapitalizmus fejlődésétől kezdődően lehet szólni, mivel a nemzet kialakulásának fő feltétele, úgymond, a belső piac elkü- lönböződése a gazdasági folyamatokban. Mindez, -és még sok más, napjainkban elhangzik országos és helyi konferenciákon, s a tudós fejtegetések némelyike az országos lapokban is megjelenik. Mi ennék az oka, és kiolvasható-e valami jellemző, napjainkat, minket minősítő sajátosság ebből a már jó tíz éve hömpölygő tanulmány- és vitafolyamból? Az okokat illetően viszonylag egyszerűbb a válasz, hiszen már régóta tudatosodott, hogy annak a rokonszenves elméleti absztrakciónak, amelynek értelmében a nemzetek egy nagy nép- testvériségben olvadnak föl, nem következett be hajnalhasadta. A nemzeti viszálykodásokat elkerülendő vágyteli gondolkodás vélte csak azt, hogy a nemzetek megszüntetendők. A nemzetek azonban valóságos emberi együttesek, és egyáltalán nem csak előítéletek, gondolati hibák, rossz hagyományok egyvelegei, akárhányszor éltek is vissza politikai mozgalmak e században a nemzeti érzelmekkel. Mert egy pillanatra se felejtsük, e visszaélések megtörténtek és tömegtragédiák okozói voltak. Elegendő itt mindig a nemzeti szocializmus gyakorlatára gondolni. De éppen a második világháború éveiben írta egy nagy angol esszéista a következőket: „Mi tartotta talpon Angliát az elmúlt évben? Részben, kétségtelenül, némi halvány eszme egy jobb jövőről, de főként a hazafi- ság atavisztikus érzelme .. Mondhatni persze, hogy a második világháború már régen volt. A mi esetünkben azonban éppen azt követően jutottak érvényre hivatalosan is a baloldali eszmék, s a két háború közötti konzervatív nacionalizmus ellenében jó ideig csak egy absztrakt internacionalizmus uralkodott a politikában, az oktatásban és a közművelődésben. Az 1960-as évtized megújító hazai erői kellettek ahhoz, hogy — sok más egyéb mellett — egy kritikai átértékelő folyamat megindulhasson, s a szocialista reformgondolkodás mentén megkezdődhessék a nemzeti kérdések tisztázódása is. Lehet ezt úgy is fogalmazni, hogy szegényebbek lettünk egy illúzióval, de lehet úgy is, hogy gazdagodtunk annak fölismerésével, miszerint az emberiség gazdagsága jórészt a nemzetek történelmileg alakult értékeinek kincsestára. Ezt el lehet ugya* gondolni nemzeték nélkül is — az elvont gondolkodás sok mindenre képes —, de nem érdemes, mert nemcsak logikai zsákutcába vezet, hanem nagy politikai vétkeknek is ez a kiinduló pontja. Ahhoz, hogy a nemzeti értékeket és természetesen a nemzeti fogyatékosságokat ténylegesen mérlegelhessük, először a nemzet önmagában létének érvényességét kellett elfogadni. A hetvenes évek hazai politikai és gazdasági fejlődése elvégezte ezt a munkát. Ami tehát a manapság folyó vitákat jellemzi (tudva azt, hogy mintegy 150 éve zajlik nálunk kiélezett vita a nemzet kérdései körül), elmondható, hogy az uralkodó álláspont a nemzet értékének elfogadása. Azaz, .a vitázók többsége nem a nemzet elméleti elhantolására törekszik, hanem azt valóságos és értékes emberi együttesnek tekinti a világ folyamataiban. Ebből következően ma már kevesen tekintik álkérdésnek a megnevezhető nemzeti értékek vizsgálatát, a nemzeti keretek között történelmileg kialakult szociális karakter tanulmányozását. Végül is csak ezek elemzése után adható valamilyen válasz arra a naponta fölmerülő kérdésre is, hogy milyen például a mi esetünkben az a bizonyos nemzeti sajátosság, amelynek figyelembe vétele a szocialista társadalom alakulása során elvileg már oly sokszor deklaráltatott. Ez a szemlélet ad egyáltalán lehetőséget arra, hogy észrevehessük: a világpolitika mérvadó alapegységei a nemzetállamok, a tarka kivételekkel egyetemben. Márpedig ha ez így van, akkor a nemzeti érdek nem elhallgatandó, avagy nemcsak suty- tyomban érvényesítendő valami. Nem azért lép be Magyarország különböző regionális és világszervezetekbe, hogy nemzeti azonosságát, világnézeti, politikai kötődéseit föladja, hanem éppen azért, hogy a nemzeti érdek érvényesülésének a szocializmus történelmi körülményei közepette is javuljanak lehetőségei. Nagyot tévedne tehát az, aki esetleg úgy gondolná, hogy a nemzet kérdése netán csak a történelemoktatás vagy az irodalom valamiféle avatag kérdése, ami lehet ugyan érdekes, de alapjában mellékes. Nem, ez nem így van. A nemzetet illető elvi kérdések ma is — és 'fölöttébb természetesen — a napi politika kérdései is. Mert mindig újra és újra fölvetődik, hogy miként kell lépni valamely ügyben a nemzeti érdek szempontjából. Vezető politikusaink ma gyakran használják a „szocialista nemzeti egység” kifejezést olyan értelemben, mint amely minden körülmények között újra és újra megteremtendő, és amely természetesen foglalja magába a nemzeti érdek politikai kategóriáját, mint ennek az egységnek az alapját. Nos, a mai viták mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából olyan tagoltságot mutatnak, amelyekből a politikai vezetés is biztosan meríthet. G. Cs. „Gyorscsirke” utcán át Űjabb szakosított, gyorsétkeztetési üzlethálózat kiépítését tervezik Budapesten. Az ehhez szükséges eszközök kifejlesztésén a Kevipar megbízásából a VBKM Erősáramú Gyártmány- és Rendszerfejlesztő Leányvállalata (ERFI) dolgozik. A mintadarabok már elkészültek, most tesztelik őket. Szakemberek szerint a tömegétkeztetés hazai továbbfejlesztésének fontos tényezője lehet a csirkehúst kínáló gyorsétkeztető üzlethálózat megteremtése, amelyben darabolt rántott csirkét árusítanak majd. A gyorsétkeztetés rendszere világszerte rendkívül elterjedt. A többnyire utcán árusító üzletek szűk alapterületen egy- vagy kétféle ételt kínálnak, de ezt gyorsan, nagy tömegben állítják elő. A legismertebbek a hamburgert és a csirkét árusító ilyen üzletek. Ezt a szolgáltatást olcsósága, gyorsasága,' s könnyen kezelhetősége miatt az Egyesült Államokiban minden 100 emberből több mint 90, Angliában 45, Franciaországban pedig 35 napjában legalább egyszer igénybe veszi. A foglalkozási és egyúttal fogyasztási szokások változásával az otthoni étkezések aránya hazánkban is évről évre csökken. Egy korábbi felmérés szerint Magyarországon a 70-es években több mint 4 millió ember vett részt valamilyen formájú társadalmi étkeztetésbe®. A szakemberek szerint azonban a 80-as évek végére a számuk elérheti az 5,8 milliót. Ezt a folyamatot segítheti majd az új „gyorscsirke” árusítása is. Az ERFI — OMFB támogatásával — gyakorlatilag már valamennyi készüléket kialakította már. Jelenleg az ütolsó módosításokon dolgoznak. A szakembereknek nemcsak a teljes kihasználást biztosító szigorú technológiai láncot kellett megszerkeszteniük, hanem figyelemmel kellett lenniük a magyar konyhai szokásokra, ízekre is. Külföldön a „gyorscsirke” például más panírral készül — a technológia is ehhez igazodik — és sok szempontból íze is eltérő az itthonitól. A fejlesztők ezért összehasonlító kísérleteket is végeznek, és azt ígérik: a magyar „gyorscsir- ke” íze nem fog különbözni a megszokottól. Az első hazai mintagéprendszernek várhatóan még az idén megkezdhetik a próbáját. Titoktartás? Az élet jónéhány területét lengi át a titoktartás. Ezekhez a területekhez számítjuk többek között a pénzügyeket. Nem állunk egyedül e téren a titoktartással. Nyugati országokban az egyik legnagyobb illetlenségek közé tartozik valakinek a fizetése felől érdeklődni. A pénzügyek bizoríyos fajtáit pedig államilag garantált diszkréció övezi. (Gondoljunk csak Svájcra, ahol nemrég népszavazás erősítette meg a bankbetétek titkosságát!) A takarékbetétek nálunk is titkosak. felfedésük csak körülhatárolt esetekben lehetséges, akkor, ha bűncselekmények ügyében nyomoz a hatóság, s ezeknek köze van a takarékban őrzött pénzhez. Sajnos, ez a titkosság csak onnan kezdődik, ahonnan a pénz elindul OTP-bell útjára, amikor valamelyik fiók felveszi a pénzt. Mert vajon diszkrét körülményeket jelent-e az az üvegkalicka, amely mögött a kedves kartársnő dolgozik, aki átveszi vagy kifizeti a pénzünket? Egy csöppet sem. A sorban állók mindent látnak. Azt is, mennyit teszünk be. azt is, mennyit veszünk ki onnan. Hogy mennyit teszünk be, abból legfeljebb csak következtetni lehet anyagi helyzetünkre. Ez talán az adóhivatalnak jelenthetne valamit, bár aligha van (lesz) emberük arra, hogy az OTP-fiókban leselkedjen, úgy ítélje meg eltitkolt jövedelmeinket. De hogy mennyit veszünk ki, az már mások kíváncsiságát is felcsigázhatja. S ezzel máris félretehetjük az ironikus hangnemet. Mi van akkor — és ki zárhatja ma illetéktelennek bepillantania a pénzkivevők és betevők pénzügyeibe. Igaz, ott nagyobb összegek forognak, amelyek kamataiból inkább telik a biztonságot szolgáló berendezésekre, de azért mi is tehetnénk valamit e téren, amíg az elektronikus pénzkivételi módszerek nálunk is elterjednek. Félreértés ne essék, nem azt kívánom, hogy a jelenlegi, takarékosságra intő gazdasági helyzetben — amelyben persze az OTP-nek is jól jön, ha minél több a betétes — külön helyiségeket alakítanának ki, amelyben az OTP-alkalmazottak és a pénzét hozó-vivő ügyfél tartózkodik a művelet lebonyolításának időpontjában. De azt igen, hogy tegyék lehetetlenné a bekukkantást a jelenleg a Hvalmazott üvegr kalickákba az illetéktelenek számára. Akár a szerkezeti anyag megválasztásával, akár például fényt visszaverő, tükröző fólia felragasztásával. S akkor majd nem zavarja az ügyfeleket, hogy boldog-boldogtalan belelát pénzügyi műveleteikbe. Talán még a forgalom is emelkedhet attól, ha a betétesek látják, valóban titkos a titkos takarékbetét. G, J. ki ezt? — ha rosszra kapható ember áll hátunk mögött, a lakosság bankjának pénztára előtti sorban? Aki eredetileg személyi kölcsönt akart csupán fölvenni, szorult helyzetét enyhítendő. S ez az ember — látván, hogy előtte valaki ezresekből álló köteget vesz át — hirtelen más módját találja ki a pénzszerzésnek. Mondjuk azt, hogy utána megy és elrabolja az ezreseket. A nyugati bankokban — amelyek amúgy is a pénz templomai — jobban ügyelnek. Ott aligha nyílik alkalEgyik legnépszerűbb hazai kirándulóhelyünk a Mátra. Szemet-lelket gyönyörködtető téli' öltözetben várja a téli sportok barátait, és azokat is, akik csak a jó levegő, a felüdítő séta kedvéért vágnak neki a csikorgó hóval borított turista- utaknak. (Temesközy F.) m v, é M , '• ■ ti W *»1 "'ifi MHti If# ' p I-. y * ' Vv ^jjp |1 'Wi wf ’ = 1 fe ipi cM d! P yfí:? iÉafl flr A
