Szolnok Megyei Néplap, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-16 / 12. szám
xxxvi. évf. n. sz.. 1985. jan. 16., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Moszkvában Folytatódott a KGST Y.B. ülése Rakétatelepítés 0 belga kormány még mindig vonakodik Reagaa. elnöknek nem sikerült álláspontja feladására bírni Wilfried Martens belga miniszterelnököt az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök belgiumi telepítése ügyében. A több mint kétórás tanácskozás után a belga kormányfő kijelentette: országa továbbra is hűséges marad a NATO kettős határozatához, amely annak idején kimondta az amerikai rakéták telepítését a leszerelési tárgyalások sikertelensége esetére, de nem volt hajlandó kötelezettséget vállalni arra, hogy a telepítést az eredetileg kijelölt határdiőre, ez év márciusában megkezdik. Martens kijelentését ugyan a Fehér Ház egy magas rap(Folytatás a 2. oldalon.) Az országos felhívások nyomán, a XIII. párt- kongresz- szusra és a felszabadulásunk 40. évfordulójára való készülődés időszakában újabb lendületet vett az évtizedes hagyományokkal rendelkező szocialista munkaverseny a kisújszállási határiban valamivel több mint hatezer hektárt művelő Nagykun Termelőszövetkezetben is. A szocialista brigádcím különböző fokozatait 1983-ban elnyert tizenhat kollektíván kívül egy újabb, az ipari üzemág női dolgozóiból alakult brigád is csatlakozott 1984-lben a mozgalomhoz. A háromszázhuszonnyolc téeszbelit, azaz a közös gazdaság aktív tagjainak 64 százalékát egyesítő kollektívák — mint a szinte valamennyi mezőgazda- sági nagyüzem munkaversenyében résztvevők a megyében — az aszály „kivédésére”, az időjárás okozta veszteségek megelőzésére, lehetőség szerinti ellensúlyozására tettek kielégítő vállalásokat. Termésmentés éjjel-na ppal A növénytermesztési főágazatban dolgozók a vetés- szerkezetben legfontosabbnak tartott növényféleségek tervezett átlagtermésének egyszázalékos elérését tűzték ki célul. Hogy vállalásuknak a rendkívüli szárazság ellenére is eleget tehessenek, az agrotechnikai munkák minőségének javításán, a betakarítási, feldolgozási veszteségek csökkentésén kívül maximálisan ki kellene használniuk az östözési lehetőségeket. A márciusi fagyok elmúltától kezdve augusztus derekáig éjjelnappal üzemeltették — a hétvégeken is — vízkiemelő és továbbító berendezéseiket. Az eredetileg tervezettnél ezer hektárral nagyobb területet juttattak mesterséges csapadékhoz, aminek az eredménye nem maradt el: őszi búzáiból hektáronként Tegnap Moszkvában folytatódott a KGST Végrehajtó Bizottságának 113. ülése. A tagországok állandó képviselői áttekintették a KGST egyesített energiarendszere keretében a villamosenerge- tika 2000-ig szóló távlati fejlesztésének koncepcióját. Ez figyelembe veszi az elmúlt években kialakult helyzetet, valamint tartalmazza a fogyasztás és a termelés várható tendenciáit. A tagországok szükségletének kielégítésében a jövőben is meghatározó a saját erőforrások maximális kihasználása. A fejlődés sajátos vonása az aíomerőművi villamos energia termelésének jelentős fokozása. Ezzel összefüggésben különösen fontos az atomenergetikai berendezé600 kilogrammal, vetőmagnak szánt borsóból 900 kilogrammal takarítottak be többet a tervezettnél. Öt és fél tonnánál több termést adtak az öntözött kukoricatáblák, míg azon a határrészen, ahol nem tudtak vizet juttatni az aszályt legjobban megsínylő takarmánynövénynek, mindössze hárem és fél tonna volt a kukoricatermés. A növénytermesztő brigádok termésmentést szolgáló törekvései jól szolgálták a Az állattenyésztésiben dolgozó kollektívák nem kevesebbre vállalkoztak a kongresszusi-felszabadulási munkaversenyben, mint a tavalyit megelőző évben még veszteséges sertéságazat eredményessé tételére. Javították a mesterséges megtermékenyítés hatékonyságát, a fialási és a választási arányt, a tenyésztői-gondozói munka színvonalát. Mindezek eredményeként az 1984 vések előírt időben való biztosítása, beleértve a szállítási határidők feltétlen betartását is. A koncepcióban lényeges helyet szánnak az egyesített villamosenergia-rendszerek üzembiztonságának fokozását szolgáló intézkedések meghatározásának és azok maradéktalan végrehajtásának. A Magyar Népköztársaság állandó KGST-képvi- selője különös súllyal igényelte az egyesített energia- rendszerben a szabályok és előírások szigorú betartását, az egyes tagországok által az energiának kizárólag az egyeztetett mennyiségek keretein belüli igénybevételét, ezzel az üzembiztonság és a (Folytatás a 2. oldalon.) húsprogram teljesítését is. A lucernatáblák és a legelők rendszeres öntözésével elért, szénaértékiben számolva 6,5 tonnás gy.epszéna- és 8,3 tonnás lucernaszéna-hozam révén nem csupán a folyamatos legeltetést tudták biztosítani. hanem — és ez olyan vízszegény esztendőben, min,t a tavalyi volt,. különösen nagy jelentőségű — a húshasznú szarvasmarha- állomány téli-tavaszi szálas- takarmány-szükségletét is. gére üzemi szinten is jövedelmezővé vált ágazat hús- értékesítési tervét 54 tonnával, áribevételét kétmillió forinttal teljesítették túl. Megbirkóztak munkaverseny- vállalásaikkal a tehenészeti brigádok is, hiszen az egy liter tej megtermeléséhez tervezett abrakfelhasznalást csökkentve is 50 literrel növelni tudták a tehenenként! {Folytatás u 13. oldalon.) Friss energiával, új szellemben Pártmunka az MHD tiszafüredi gyáregységében 3. oldal Nemzet, nemzeti sajátosságok 4. oldal Három amatőr egy Trigában Mátrai tél ’85 5. oldal Csőtörés a Verseghy Könyvtárban A kár felbecsülhetetlen Mentés az „esőben” 8. oldal Nemzetközi ifjúsági év Tanácskozás a hazai rendezvényekről A nemzetközi ifjúsági év magyar nemzeti bizottsága tegnap a Parlamentben Cse- hák Judit miniszterelnök- helyettes elnökletével ülést tartott, amelyen megtárgyalta az ifjúsági év hazai programját. Az 1985-re tervezett magyar nemzeti program tükrözi az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán meghatározott alapgondolatot, a „részvétel, fejlődés, béke” hármas célját. Az év ennek jegyében tartandó rendezvényei egyúttal jól szolgálják a hazai ifjúság- és társadalompolitikai törekvéseik megvalósítását is. 0 libanoni csapda Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon. A Vasért és a vas-edény vállalatok megrendelésére gyárt kerítésmezőket, garázsajtókat, lemezeit vasajtókat a túrkevei Vegyesipari Szövetkezet lakatos részlege. Éves bevételük eléri a 10 millió forintot Nem volt hiábavaló az öntözés Több gabonát és húst termeltek Lendületes munka verseny a kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezetben „Spórolós” brigádok Készül a Folpack. A közkedvelt csomagolóanyag, a Folpack gyakran bosszantja a vásárlókat. Az idén a Borsodi Vegyikombinát a tavalyi mennyiségnek a dupláját szállítja majd az üzletekbe Terület — terv — pénz II lakásépítők támogatása a Tisza Cipőgyárban Imponáló adatok bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedekben — az igényekhez igazodva, a lehetőségeket kihasználva — hogyan változott, finomodott, vált egyre sokoldalúbbá a lakásépítők támogatása a Tisza Cipőgyárban. Mindent egybevetve az utóbbi másfél évtizedben több mint ötszáz lakás építéséhez nyújtott segítséget a gyár. Többféleképpen. A támogatás módja időről, időre változott és bővült. Bár kétségtelen, hogy mások voltak az indítékok és a segítségnyújtás eszközei .1945 előtt, mégis azt kell mondani, hogy a lakásépítés első lépései a gyár tőkés tulajdonosának nevéhez fűződnek. Ö építtette az első gyári bérlakásokat, elsősorban abból a megfontolásból, hogy munkásainak keresetéből minél több kerüljön vissza a saját kasszájába — akár lakbér formájában is. Mindenesetre a gyár tulajdonában lévő terület egy részét alkalmassá tette a lakóház-építésre, így került abba az előnyös helyzetbe később a szocialista nagyüzem, hogy ingyen tudott közművesített telket adni azoknak a gyári dolgozóknak, akik vállalták, hogy magánerőből házat építenek. Az ingyen telek biztosítása mellett a gyár költségére készültek el a területrendezési és a kivitelezési tervek. Másfél évtizeddel ezelőtt így segítettek. Akkoriban még nem voltak egyértelműen kialakítva, kidolgozva és szentesítve a lakásépítés anyagi támogatásának munkahelyi formái. Ez a segítségnyújtás 1972-ben a KISZ- lakások 10 ezer forintos támogatásával kezdődött Martfűn. Majd később a munkás- llakáh-építési konstrukció keretében a fizikai munkásoknak adott pénzzel folytatódott, ami a lakás árának 20 százalékát jelentette. 1984-től függetlenül az építkezés költségeitől a dolgozó beosztásától, a magánlakás-építésre vállalkozóknak 40 ezer forint 15 évre szóló kamatmentes kölcsönt ad. A Tisza cipőgyári házaspárok 80 ezer forintot kapnak, s ha a gyár csak az egyik házastárs munkahelye, az illetékes vezetők közbenjárásának köszönhetően gyakori, hogy a kedvezményes hitelt a másik házastárs munkaadója is megadja. Elvitathatatlan tény, hogy a gyár segítségével épült fel egy lakótelep. A pénzen kívül másképp is segítenek. Többek között kedvezményes fuvarral — ami tavaly az építőknek több mint 300 ezer forint megtakarítást jelentett —, bontott építési anyagokkal, ajtókkal, ablakokkal, deszkákkal. És végül, de nem utolsó sorban azoknak a településeknek nyújtott közműfejlesztési hozzájárulással, ahonnan a cipőgyáriak ingáznak. Ebben az ötéves tervidőszakban hét község tanácsának 11 millió forintot utaltak át erre a célra. Kik lehetnek azok, akiknek lakásépítéséhez a gyár anyagi támogatást ad? Ma még a kollektív szerződés öt évi Tisza cipőgyári munkaviszonyhoz köti, ami nem jelent ötéves várakozási időt. Nem, mert 280 (zömmel egyszobás) bérlakása és 19 garzonja van a gyárnak, ami megkönnyíti, pontosabban megkönnyítené a szakemberek letelepítését — de sajnos mostanában nincs kiket letelepíteni, kevés a jelentkező. így ezekkel a lakásokkal az utóbbi időben azoknak a gondján segítenek, akik szociális helyzetük miatt rászorulnak. Távközlési ankéton Műholdas kutatások Kétnapos országos ankét kezdődött tegnap a mikrohullámú technika hazai fejlesztésének legújabb eredményeiről a MTESZ szék- házában. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület által rendezett tanácskozáson az új technológiák iránti megkülönböztetett figyelmet mutatja, hogy 20 témakört felölelve három szekcióban is a műholdas távközlési rendszerekkel és berendezésekkel kapcsolatos kutatásokkal; két külön szekcióban pedig a digitális hírközlés fejlesztési eredményeivel foglalkoznak. Az ankéton résztvevő több mint 200 szakember között — a kutatással és fejlesztéssel foglalkozó vállalatok, intézetek mellett — sókan. a gyártásban, vagy az alkalmazásban érintett intézmények nevében kapcsolódnak a vitába. Ma szekcióüléseken folytatják a tanácskozást.
