Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

1984. DECEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 L emezfigyelo XX. századi híradó Általános művelődési központok Egy vállalkozás, túl a kísérteti szakaszon Módszer a megújhodáshoz — Vonzereje sokszorosára nő Várbarátok gyűjteményéből Zrínyi-operák A szigetvári Várbaráti Kör — az írásois és tárgyi emlékek mellett — évek óta kutatja, gyűjti a Zrínyiekkel kapcsolatos zeneművészeti dokumentumokat is. A gyűj­temény legértékesebb darab­ja a horvát Zrínyi-opera 1876-os partitúrája, amelyet a jugoszláviai Eszék egyik öreg házának padlásán ta­láltak. Hugo Borenics neves jugoszláv zeneszerző és ze­netanár a szigetvári várba­rátoknak ajándékozta a rit­ka példányt. A másfélszáz oldalas művet a komponista Ivan Zajc portréja díszíti, s egy metszet, amely az 1566- os szigetvári drámát ábrá­zolja: Zrínyi Miklósnak és vitézeinek hősies kitörését a rommá lőtt várból. Az 1832 és 1914 között élt Ivan Zajc olyan szerepet töltött be a horvát nemzeti opera megte­remtésében, mint nálunk Er­kel Ferenc, s a szigetvári hősökről szóló zenemű ma is a legnépszerűbb operájuk a horvátoknák. A Várbaráti Kör birtokába jutott továb­bá a konstantinápolyi szüle­tésű August 'Adelburg 1868- ban Pesten bemutatott Zrí­nyi-operájának szövegköny­ve és a dalmát származású Antonio Smareglia 1889-ben Bécsben előadott Zrínyi-ope­rájának partitúrája. (Sziget­vár hősi védelméről egyéb­ként öt opera készült, vala­mennyi Theodor Körner né­met szerző „Zrínyi” című tragédiája nyomán.) Több modern magyar Zrínyi-zene­művet is őriz a Várbaráti Kör, így Kodály Zoltán 1950-es évek közepén kom­ponált „Zrínyi szózata” cí­mű művének partitúráját és szövegkönyvét a mester -sa- játkezűleg írt ajánlásával, valamint Farkas Ferenc 1966-ban bemutatott „Szi­getvár dicsérete” című ora­tóriumának eredeti zongora­kivonatát. Műfordítói tanácskozás Magyar—NDK műfordítói tanácskozás kezdődött a Mű­velődési Minisztérium és a Magyar írók Szövetsége ren­dezésében tegnap Budapes- ten, az írószövetség Bajza utcai székházában. A kétoldalú műfordítói ta­nácskozásnak Budapest 1972 után másodszor ad otthont. A harmadik alkalommal megrendezett .konferenciára ezúttal nyolc NDK műfordí­tó érkezett, akiket Jováno- vics Miklós az írószövetség főtitkára köszöntött. Hét esztendővel ezelőtt fodrozta még először a hazai könnyűzenei élet állóvizét a Nagy Feró által vezetett Beatrice együttes. Akkori slágerük egy újonnan fel­tűnt irányzatnak hódolt: a „Gyere, kislány, gyere, a diszkóklubban szól már a zene” kezdetű kísérletezés a külföldön már tomboló „szombat esti láz” honi föl­dön történő meggyökerezte­tésére irányult. A diszkómu­zsikát azonban sokan a rock­zene vadhajtásának tekin­tették, s el is fordultak tőle. A Bikini, illetve jogelődje, a Beatrice zenekar végigját­szotta a korántsem ellent­mondás-mentes, de még gyermekcipőben járó punk- korszakot, s eljutott a tavaly nyári első önálló LP-ig, amelyet a kritika igen ked­vezően fogadott. Kivétel ter­mészetesen a szigorú tolifor­gatók között is akadt, talán ezért is emlékezik meg ró­luk a most megjelent nagy­lemez Tréfás népi játék a XX. századból című betétjé­nek egyik sora: „A kritikus­nak nincs jobb dolga, mint letolni a (B)bikinit.” A kri­tikus ezúttal arra vállalko­zott — jobb dolog híján —, hogy szemügyre vegye: mit kívánt elérni a Bikini leme­ze közreadásával. Első hallásra nem keve­sebbet akarnak ők, mint a XX. század második felének magyar vonatkozású pop­zene; krónikáját összegezni olyan stílusban, ami még itthon nem egészen kipró­bált. Az Elhervadt a . . . cí­mű dalban az orgonánál is fehérebb zongorázó kislány­tól kezdve a népszerű Illés- szerzeményeken át a mai LGT-slágerekig minden hall­ható — sajátos feldolgozás­ban. A Matematikus dala el­nevezésű szerzemény, amely a Megtalálja a számítását álcímet viseli, már inkább a zenei paródia határait sú­rolja. De általában a lemez valamennyi számára jellem­ző az ironikus hangvétel. Nagy Feró kedveli a népi mondókák, szólások, kiolva­sok „mérsékelt mondaniva- lójú” ötvözését, „borult, pá­rás” zenei kíséretét. Az együttes próbálkozásai egyébként párját ritkítóak, ugyanis nincs összehasonlí­tási alapjuk. A hazai köny- nyűzene egyelőre meg nem határozott területén egyedül végeznek mélyfúrásokat: né­mely körökben sikerrel, máshol pedig őket fúrják mélyen.. . Ennek ellenére gondosan készítették el le­mezüket : hangszerelése szé­les. skálán' mozog — katona­nóta, blues, jazz, new wawe —, de van egy • állandóan visszatérő, dinamikus motí­vum, a gyors átállásokkal tarkított Bikini-ritmus. A zenekar második LP-jét rezzenéstelen arccal végig­hallgatni nem lehet: mosolyt vagy fintort, szárnyalást vagy ellenérzést, de valamit mindenképpen kivált belő­lünk. Harmadszor találkoztak és három napon keresztül tanácskoztak Egerben az ál­talános művelődési közpon­tok vezetői, az oktatási és művelődésügyi kérdésekkel foglalkozó szakemberek, hogy mérleget készítsenek, és párbeszédet folytassanak egy több mint tíz esztendeje indult kísérlet jelenlegi helyzetéről és a továbblépés lehetőségeiről, módjairól. A hetvenes évek elején indult útjára az az elképze­lés, mely szerint ajánlatos volna a közművelődési es közoktatási intézmények együttműködésének szerve­zeti keretein is változtatni. Mert hiszen amilyen termé­szetes az, hogy az oktatás és művelődés nem válik szét a valóságban — csakis közö­sen, együttesen adja az em­berben a kultúra lényegét —, olyannyira megrögzött szo­kás. hogy külön épületet emel(t)ünk könyvtárnak, is­kolának, művelődési háznak, mozinak. Pedagógusok, nép­művelők, építészek közre­működésével jött létre egy úti intézményi forma. az úgynevezett komplex vagy mai megjelöléssel élve álta­lános művelődési központ. A gondolatból valóság lett, s ma már múltra, ta­pasztalatokra tekinthet visz- sza a debreceni, besenyőtel­ki, pécsi, mezőtárkányi. íöl- desi központ. Ezeknek a ta­Hatvanéves férfikórus Ünnepi hangverseny Tiszaföldváron Hatvanéves a tiszaföldvá- ri tanács és szövetkezetek férfikórusa. Ebből az alka­lomból ünnepi hangversenyt rendezte^ december 7-én. pénteken este 6 órától a ti- szaföldvári Lenin Tsz szék- házában. A koncerten fel­lép az ószőlői általános is­kola énekkara, — vezényel Jordán Antalné — a Haj- nóczi József Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola kó­rusa — vezényel Erdős Mi- hályné — valamint -a meg­alakulásának 60. évforduló­ját ünneplő kórus Jordán Antal és Jordán Antalné vezényletével. A hangverse­nyen a Magyar Néphadse­reg. Művészegyüttesének kó­rusa is bemutatja műsorát. Vezényel Zámbó István és Tóth András. paszta latoknak a lényege az, hogy nem csupán különböző funkcionális tevékenységek összpontosításáról van szó. Az általános művelődési központok nemcsak egy he­lyen kínálják a kultúra kü­lönböző portékáit, nem csu­pán arra vállalkoztak, hogy könnyebben elérhetővé te­gyék őket. bár önmagában ez sem kevés. Az új formá­nak új tartalmi vonatkozásai a jelentősek. Történetesen az. hogy hatékonyabban ké­pes ellátni feladatát azáltal, hogy vonzereje sokszorosára növekszik, hogy nem válik szét szórarkozás, hasznos szabadidő-eltöltés, maga­sabb kulturális igény kielé­gítése. művészi élményszer­zés, oktatás, tömegsport. Hasznos átfedések kelnek életre, személyes kapcsola­tok révén hidakat és nagyon is járható u-lakgt lehet ta­lálni film és oktatás, tömeg­sport és művészet között, vagy éppen sokkalta na­gyobb erővel és intenzitással lehet valaki pedagógus, nép­művelő és muzeológus. Az általános művelődési központok cgy-egy szűkebb közösség kulturális életének valóságos organikus centru­maivá váltak már sok he­lyütt — és válhatnak ezután is. A harmadik országos kon­ferencia úgy fogalmazott, hogy „a kísérleti szakaszon túljutott ez a vállalkozás”. Friedrich Schiller születé­sének 225. évfordulója alkal­mából a Magyar Színházi Intézet és az NDK Kulturá­lis és Tájékoztató Központ­ban működő német lektorá­tus rendezésében két napos tudományos konferencia kezdődött tegnap a budapes­Mire jó a számítógép a művelődési intézmények­ben? Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig a felhasz­nálásában? Milyen lehetősé­gek várnak még megvalósí­tásra? Ezekre a kérdésekre keresik a választ ma Szol­nokon a Számítástechnika a művelődési intézményekben című első országos konfe­rencia résztvevői. A kétna­pos tanácskozást és kiállí­tást a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ a Népmű­velési Intézettel, valamint a Neumann János Számító­géptudományi Társasággal' közösen szervezte meg. Az eszmecsere házigazdá­ja, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ az elsők között kapcsolódott be a számítástechnikai ismeretek terjesztésébe. Eredménye­sen dolgozik a számítógép­építő szakkör, a nyáron or­szágos táborozásra hívták meg az érdeklődőket, ame­lyen az ötvenöt résztvevő ötven személyi számítógépet épített. A napokban megala­kult a LOGI Klub is, amely­be, több mint nyolcvanan iratkoztak be. Ez is jelzi, hogy örvendetesen növek­szik az érdeklődés a számí­tástechnika iránt. A műve­lődési intézményekre _ igep nagy feladat hárul a meglé­vő igények kielégítésében, de az érdeklődés további felkeltésében is. Időszerű, s jó ötlet volt összehívni a szakembereket egy országos konferenciára, hiszen vala­mennyi . művelődési Intéz­ménynek szerepe lesz ab­ban, hogy mennyire válnak A kísérlet valószínűleg azért állta ki az idő próbáját, mert nem szűkén , vett elmé­leti megfontolásokból indult ki. hanem a nagyon is min­dennapi életből, az igények­ből, a valóságból. Az ma már szinte köz­hely, hogy az előttünk álló nem csekély gazdasági és társadalmi feladatokat csak­is jobban kvalifikált mun­kaerővel — amely nem csu­pán szakmai képzettségre vonatkozik —, tágabb kultu­rális hátországgal vagyunk képesek megoldani. Ennek megteremtésében nagyon is jelentős feladatok hárulnak az általános művelődési központokra. A művelődési, oktatási formák megújulá- sa-megújítása ugyanis nem öncélú játék. Ismeretanya­gunkat, műveltségünket kell magasabb szintre emelve más minőségűvé formálni. Ebben a folyamatban jelentenek nagy segítséget, és ha okosan élünk vele, nagy könnyebbséget az álta­lános művelődési központok, amelyek — mint Kormos Sándor, a Művelődési Mi­nisztérium főosztályvezető­je mondotta a tanácskozás után — bebizonyították lét- jogosultságukat, és egyre in­kább számolni kell velük minden területen. Sz. A. ti NDK Kulturális Központ­ban. A konferenciához kapcso­lódóan „Schiller életműve és hatása” címmel kiállítás nyílt a két ország könyvtá­raiban és múzeumaiban őr­zött Schiller-gyűjtemények anyagaiból. majd életünk, mindennapja­ink nélkülözhetetlen segítő­társává a számítógépek. A kétnapos tanácskozást Tóth János, a Népművelési Intézet igazgatóhelyettese nyitja meg ma délelőtt 9 órakor a Megyei Művelődé­si 'és Ifjúsági Központban. Ezt követően Páris György, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet igaz­gatója személyi számítógé­pek szerepe a társadalom­ban címmel tart előadást. Szakmai kérdést a személyi és nagyszámítógépek össze­kapcsolásának lehetőségeit elemzi korreferátumában Kondricz József, a Számí­tástechnikai és Ügyvitelszer- vezési Vállalat vezérigazga­tója. Ez után Kovács Győző, a Neumann János társaság főtitkára a számítástechni­kai kultúra népszerűsítésé­ben elért eredményekről számol be, majd Kiszely Vilmos, a Népművelési In­tézet íőmunkatársa Számí­tástechnika a művelődési intézményekben címmel tart előadást. Ezt követően az ország legkülönbözőbb pont­jairól érkezett népművelők, közművelődési intézmények képviselői adnak számot eredményeikről, tapasztala­taikról köztük Nagy La­jos, a MMIK csoportveze­tője. A nyilvános előadások, korreferátumok után prog­rambemutatóra .szoftver- börzére, s fórumra kerül sor, majd másnap a kiállí­tók szakmai előadásaival véget ér az első országos konferencia. Olaszországban is panaszkodnak a filmesek és a mozitulajdonosok, hogy csökken az érdeklődés, elmaradoznak a nézők. Magyarázatul a húszegyné­hány tévéállomás konkurrenciája mel­lett azt szokták felhozni, hogy drágák a jegyek, és sok ember fél este kimen­ni az utcára. Az okok ennél valószí­nűleg sokrétűbbek és összetettebbek, az azonban bizonyos, hogy a tíz-tizenkét évvel ezelőttihez képest átalakult a filmforgalmazás. Akkoriban egy-kétnaponként válto­zott a mozik műsora, csak a legna­gyobbak „futtattak ki" egy-egy sikeres új filmet. Most, úgy tűnik, minden mo­zi igyekszik addig játszani egy filmet, iámig legalább minimális számú né­zőt be tud csalogatni, három-négy hé­tig is műsoron marad egy alkotás. Az utánjátszó mozi gyakorlatilag meg­szűnt, az e kategóriába sorolt filmszín­házak kilencven százaléka pornófilme­ket játszik. Létezik még az úgynevezett .művész- mozik és filmklubok nem túl széles' hálózata, ezekben lehet néha régebbi filmeket látni, bár a kiválasztás nem minden esetben túl igényes, például Hitchcock több régi filmjét is itt ve­títik. Ami a filmeket illeti, kiugróan nagy sikerről nem lehet beszélni, néhány ér­dekes, jó film azért akad, amelyért ér­demes kiadni a 6—10 ezer lírát, ennyi­be kerül ugyanis egy jegy a jobb fil­meket játszó mozikban. Első helyre egy operafilm kívánkozik, Francesco Rosi Carmen je, amely legalább egy hónapja megy a Capranica moziban, és semmi Filmek és mozik jele, hogy a közeli napokban le akar­nák venni a műsorról, még mindig jó fél házzal vetítik, Újszerű, realista változatról van szó, porral, átizzadt ruhákkal, koszos uteagyerekekkel és egy kevésbé költői, sőt hellyel-közzel meglehetősen közönséges, de ezzel együtt kiváló Carmennel (Julia Mige- nes Johnson). Érdekes, ahogyan a ren­dező igyekszik elkerülni az énekléstől eltorzuló arcok látványát. Ez a Car- men-feldolgozás, amelyet bizonyára otthon is láthatunk rövidesen, kétség­telenül az operafilm-készítés új lehe­tőségeit mutatja, egy kissé önmagát túlélt hagyományhoz képest. Woody Allen nélkül nincs mozimű­sor Rómában sem (a tévében is gyak­ran játsszák a filmjeit). A Broodway Danny Rose (mi is lehetne más?) egy mindig bajba kerülő kis menedzser története, akit rendre otthagynak a fel­fedezettjei, ha sikerül egy kis hírnév­re vergődniük. Woody Allen most is jó, a film egészében a szokásosnál mé­gis halványabb. A magyar tévébgo, nem túl régen látott Fogd a pénzt és fuss sokkal jobb volt. Most kezdték vetíteni Ylmaz .Güney A nyáj című filmjét, amely igen jó kritikákat kapott, gyorsan műsorra tűzték hát a török rendező korábbi, szintén emlékezetes sikerű (Yol című) filmjét is. Egy szép csendes bukásról is be le­het számolni, a több fesztiválon is meglehetős botrányt kavart Clarettá- ról van szó. Mussolini és szeretője Cla- ra Petacci életének utolsó néhány hó­napját eleveníti fel a film, alig lep­lezett rokonszenvvel. Ez volt a botrány oka. Claudia Cardinale. Catherine Spaak és a figyelemfelhívó botrányok sem tudták azonban fötkelteni a kö­zönség érdeklődését, a filmet olcsó je­gyekkel is nehezen tartják műsoron, ma már csak az EUR nevű új város­rész egyik távoli mozijában megy. A filmek túlnyomó többsége olasz és amerikai, más országok filmjei alig jutnak be a mozik műsorára. Az em­lített két török alkotás ritka kivétel. Magyar film nem szerepel a kínálat­ban, a szocialista országok filmgyártá­sát pedig összesen egy alkotás képvi­seli, Nyikita Mihalkov Oblomovja. amely a legjobb kritikák mellett több mint egy hónapja van műsoron. A kri­tikusok szinte egvbehangzóan a nyolc­vanas évek szovjet filmgyártásában kiemelkedő, meghatározó jelentőségű alkotásnak tartják. Ha' jelenleg nincs is. rövidesen lesz magyar film a moziműsorban. már megkezdték a Napló gyermekeimnek szinkronizálását, dé még nem lehet tudni, hogy a „nagy” mozikban vagy valamilyen klubhálózatban fogják ve­títeni. Bistey András Tudományos konferencia Téma: Friedrich Schiller munkássága Számítástechnika a közművelődésben Országos konferencia Szolnokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom