Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-13 / 292. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 13. MAGYAR TELEK Történelmi feljegyzések enyhe és zord telekről A téli sportok legelszántabb rajongóin kívül tél derekán már mindenki tavaszt Várva nézi a naptárt, menynyi idő van még hátra a rügyfakadásig. Természetesen, mint minden évszaknak, a télnek is megvannak a jellegzetességei, bár hazánkban — mivel földrajzilag átmeneti terűiéit —, nagy eltérések alakulhatnak ki az átlaghoz képest. A tudomány meteorológiai és csillagászati telet különböztet meg, ezek időben nem esnek egybe. A meteorológiai tél december 1-től február végéig tart. tehát éppen három hónapig. A sok évi átlag szerint a napi középhőmérséklet december 1-én süllyed 3 fok alá, és február végén emelkedik e fölé. A csillagászati tél a téli napfordulóval, december 21-ével vagy 22-ével kezdődik (nálunk ekkor a legrövidebb a nappal, és leghosz- szalbb az éjszaka), s március 21-ig, a tavaszi napéjegyenlőségig tart. Ez az időszak szintén 90 nap. Persze az időjárás sokszor megtréfálja ezeket a kezdő és végnapokat, a gyakorlati életben nincs is jelentőségük. Jobban közelít a valósághoz, ha a tél derekához képest egy elő- és egy utószakaszt különböztetünk meg. Réthy Antal professzor felosztása szerint az előtél átlagos napi középhőmérséklete 0 és 4 fok között van. Általában november 16-tól december 21—éig tart, éppen a csillagászati tél kezdetéig: ez 36 nap. Télen a napi fcözéphő- mérséklet 0 fok alá süllyed, ez átlagosan december 22- től február 16-ig tart, ez 57 napos időszak. Télutóról beszélünk, amikor a napi középhőmérséklet ismét 0 és 4 fok között mozog, ez általában február 17-én köszönt be, és március 6-ig tart, tehát 18 napig. E felosztás szerint tehát a tél nálunk 111 napos. (Ugyanezen felosztás alapján a tél Bécsiben 124 nap, három nappal előbb kezdődik és 10 nappal tovább tart, mint nálunk.) Példák sokasága igazolja, hogy a valóságban igen nagy időeltolódások lehetnek átél beköszöntésében és búcsúzásában. Előfordult, hogy október végén kezdődött, máskor viszont még áprilisban is tombolt. Van, amikor hónapokig tart, máskor egykét hónapra korlátozódik. Áz igazság az, hogy az egyik szélsőség sem kedvező: akkor a legelőnyösebb a tél, ha a hőmérséklet egy kevéssel a 0 fok alatt marad. Az évszakok közül a tél vésődik legjobban be az emberek emlékezetébe, főként, ha hosszúra nyúlik. Tény, hogy a kemény tél nagyon megterhelheti mind az egyént, mind a társadalmat, ezért a többség a sokévi átlagnak megfelelő, normális telet várja. De milyen is nálunk a normális, a zord és az enyhe tél? Normális a tél, ha a középhőmérséklet (a három téli hónap középhőmérsékletének az összege osztva hárommal) nulla fok körül, tehát —1 és +1 fok között van. Ha —2,5 foknál alacsonyabb a téli középhőmérséklete, akikor zord a tél, ha +2.5 foknál magasabb, akkor enyhének számít. Történelmünkben visszapillantva az írásos feljegyzések óta nagyon zord tél volt 1783—84, 1788—89, 1794 —95, 1798—99, 1812—13, 1829 —30. 1840—41, 1857—58, 1879—80, 1887—88, 1890—91, 1892—93, 1928—29, 1939—40, 1941—42, 1946—47, 1953—54, 1962—63 és 1963—64 években. A hidegrekordot az 1829—30-as tél tartja —5 °C- fok középhőmérséklettel. A sokak számára még emlékezetes 1928—29-es tél —3,6 fokos volt. Nagyon enyhék voltak viszont a telek az 1790—91, 1793—94, 1795—96. 1805—06, 1806—07, 1821—22, 1823—24, 1824i—25, 1833—34. 1842—43, 1872—73, 1901—02, 1909—10, 1914—(15, 1915—16. 1920—21, 1935—36, 1947—48, 1950—51, 1971—72, 1982—83. években. Érdekes, hogy többször is két enyhe tél követte egymást, ami a zord teleknél csak egy alkalommal fordult elő. Az enyheségrekordot az 1950—51-es tél tartja, ekkor a középhőmérSéklet +3,5 fok volt. A két véglet között, a —5,0 és a +3,5 fok között 8,5 fok a különbség. Ez rendkívül nagy ingadozás, és csakis a téli időszakban fordulhat elő. Lehet tehát a telünk olyan enyhe, mintha a földközi-tenger partján élnénk, de lehet olyan hideg is, mintha a Keleti-tenger partján. Régebbi történelmünkben is sok téli furcsaságot jegyeztek fel. 1327-ben például már januárban virágba borultak a fák. és olyan enyhe volt az idő, hogy pünkösd napján arattak, Jakab napkor (július 25.) pedig szüreteltek. 1572 februárjában már minden kizöldűlt, nyíltak a virágok, költötték a madarak, és márciusban a szabadban lehetett fürdeni. Ezeken a teleken a középhőmérséklet válószínűleg elérte a +5 fokot. Van példánk a másik végletre is. 1234-ben például olyan hideg volt. hogy a pincékben a bor megfagyott, és fontonként, súlyra árulták. 1443—44 telén Hunyadi és a törökök kénytelenek voltak fegyverszünetet kötni a naigy hideg miatt. 1458 január 24-én a Duna jegén választották Mátyást király- lyá. 1708—09-ben oly kegyetlen tél tombolt, hogy kifagy- ifcak a fák, úton-útfélen megfagyott embereket lehetett látni, a farkasok csordákban támadtak a falvakra. E telek középhőmérséklete feltehetően -—5 fok alatt volt. Ezek persze évszázados ritkaságok, de bármikor — persze napjainkban is — megismétlődhetnek. Igaz, hogy az ilyen téli időjárás elemi csapásnak számít. A felszabadulás óta eltelt csaknem 40 évben egy-egy kivétellel sorozatosan enyne teleket éltünk át. Mindössze négy telet mondhatunk hidegnek és havasnak, mégpedig az említett 1946—47, 1953—54, 1962—63. és 1963— 64-ben. Azóta enyhe vagy normál telek követik egy mást. vagyis „igazi” télben nemigen volt részünk, el is szoktunk tőlük. Különben is a legutóbbi évtizedekben a tél furcsa játékot űzött velünk: többnyire későn kezdődött, a decemberek túlságosan enyhék voltak, a súlypont áttevődött februárra, sőt a tavasz kárára kitolódott márciusra, s olykor még áprilisba is benyúlt. Néhány évtized azonban semmit sem jelent az évszázados folyamatban. Egy-két évtized még nem jelent éghajlatváltozást, legfeljebb csak éghajlatingadozást. Hasonló a helyzet, mint a száraz és nedves esztendők változása esetében. Mindenesetre tény, hogy a tudomány ma még nem képes választ adni arra a kérdésre, hogy mikor vált át egyik periódus a másikra. M. I. Földünk O meridiánja Az egyes országok pon- tosidő-szolgálata a greenwichi atomórával megadott pontosidő-jelzéshez igazodik. Az angliai Greenwich- től számítják a tengeri tájékozódáshoz szükséges hosszúsági fokokat. A hajózás és a térképészet részére nélkülözhetetlen kiindulási meridiánt 1884-ben — tehát éppen egy évszázaddal ezelőtt — fogadták el nemzetközileg, s azóta a mi térképeink is a greenwichi délkörhöz (igazodnak, (Korábban csaknem minden ország más O meridiánt használt. Volt párizsi, nürnbergi, bonni, pétervári stb. Magyarországi is volt, nem is egy: budai, nagyszombati, maro:- vásárhelyi. De például Mikoviny Sámuel a XVIII. századi országfelméréskor a pozsonyi vár egyik tornyán áthaladó hosszúsági kört vette O meridiánnak. Ugyanakkor érdekes, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia világhírű térképeinek O meridiánját nem Európában jelölték ki, hanem a Kaná- ?ri-szigetekhez tártozö Ferro ,ma: Hierro) szigetén áthaladó hosszúsági kör volt. Mint láttuk, éppen egy évszázada fogadták el nemzetközileg a O meridiánt. De még a XVII. században történt, hogy II. Károly angol király kiindulási hosszúsági körként a londonit jelölte ki. Ezt követően 1675 júniusában határozták el a világhírű csillagvizsgáló megépítését, annak helyéül a greenwichi királyi parkot jelölvén ki. Képünkön a greenwichi csillagvizsgáló épület-együttesének egyik tagját láthatjuk. Udvarán acélszalag jelzi a O meridiánt, nyugodtan bárki átléphet rajta, s ezzel a keleti félgömbről a nyugatira jut, anélkül, hogy bármit észrevenné. Mégsem halt ki Fehérszárnyú penelope Még 1877-ben. egy akkori (nemzetközi zoológiái kongresszuson közölték, hogy Peruban, a Turrtber deltában megölték az utolsó fehérszárnyú penelopét. S valóban, a múlt században úgy tetszett, hogy ennek a fácánokkal és gyöngytyú- kokkal rokon szép madárnak néhány kitömött példánya bizonyítja csak: egykor élt Földünkön. Ezért volt nagy szenzáció, hogy — éppen száz évvel később — 1977. szeptember 43-án O’Neill amerikai ornitológus előbb négy, majd újabb nyolc példányt fedezett fel belőle Peru észak- nyugati részén, a régebbi leírásoktól eléggé eltérő élőhelyen. A szakemberek azelőtt a forró égövi tengerpartok mangrovebozótjában keresték nyomát, miközben szárazabb vidéken élt. Ezért maradt rejtve! O’Neill szerint azonban napjainkban is legfeljebb néhány száz példány élhet Peru hegyvidékén. E nagy testű madarak magas fákon élnek, a bánok és az epifiták (fákon élő. de nem élősködő növények) gyümölcseivel táplálkoznak. II leghosszabb európai hidak Az európai hídhosszúsági versenyben jó ideig az 5022 méter hosszú hollandiai, 54 pilléren nyugvó Keleti Schel- de-híd tartotta a rekordot. Mígnem megelőzte a 6070 méter hosszú svédországi öland-híd. Hazai hasonlattal úgy érzékeltethetjük ezt a méretet, hogy több mint két budapesti Népköztársaság útja ível át a habok felett. Ez a hatalmas mérnöki mű Svédországot az előtte fekvő öland-szigettel köti össze. A híd legmagasabb része előfeszített tartókkal épült, az alacsonyabb részek áthidalásánál lemezgerendákat alkalmaztak. De alkalmazták a csúszózsaluzatot és helyenként a rögzített zsaluzást is. Az öland-hídnak összesen százötvenöt nyílása van. A hídpillérek cölöpökön állnak, amelyeket — a nagy vízmélységre való tekintettel — különleges, a tengeri olajbányászatban alkalmazott, lábakon álló acél- szerkezetű állványról vertek be. Az állvány négy lábának hosszát szabályozni lehetett, így a cölöpverést a leghevesebb hullámzás idején is folytathatták. IA középsői legmagasabb, 910 méter hosszú nyílásoknál a hídszerkezet alsó éle 36 méterre van a tenger szintje felett, és így a legnagyobb óceán járók is közlekedhetnek alatta. Ezek a hídrészek alállványozás nélkül mint /a már elkészült hídszakaszok összekötői, szabadon épültek (hiszen a tetemes hajóforgalmat a híd e szakaszának építése során sem lehetett akadályozni). A szabadon épült hídpálya keresztmetszete szekrény alakú. Képünkön az öland-híd látható, amely a közelmúltig európai rekordernek számított. Ma már két dániai társa is hosszabb nála (az egyik 6720 méter hosszú vasúti a másik 6313 méteres közúti híd). Tehát a skandiná- vdai térségben van Európa leghosszabb három hídja. Fájdalommentes füllyukasztás A fülbevaló eredetileg férfiékszer volt, ám az újabb korban az erősebb nem képviselői közül — fél fülben — már csak a kalózok, matrózok, beatzenészek és a punkfiúk viselték. Annál fontosabb divatkellék lett a fülbevaló a nőknél. Századunk elején a kislányok körében általánossá vált á fülbevaló viselés. [Már pó- lyás korban — rendszerint izzó tűvel való (átégletéssel, — kifúrták a leány babák fülét (abból kiindulva, hogy az újszülött még alig érzékeli a vele történteket). Az ötvenes, hatvanas évek inkább a klipszek — rugós szerkezettel a fülcimpára csappantható díszek — divatjának kedveztek. Ebben az időben a hagyományos fülbevaló kifejezetten a vidékies, a falusi ízlést jelentette. S a fiatalok és idősebbek ma ismét fülönfüggőt hordanak, minden korábbinál nagyobb mértékben. Egy szellemes találmány, a svájci Bergeon cég füllyukasztó gépe jóvoltából, amely a szögbelövéshez hasonló elv alapján működik, már nem is kell fájdalmat elviselniük azoknak. akik átfúrt fülcimpákra vágynak. A füllyukasztást végző személy előbb alkohollal lemossa a páciens fülcimpáit, sterilizált festékkel megjelöli a lyukasztás helyét, aztán a tökéletesen lezárt dobozból a fülbe lövő pisztolyba helyezi a kiválasztott, steril fülbevalót, amely roz- damentes acélból vagy ezüstből készült (netán 24 karátos arannyal befuttatva.). Két csattanás, és — egy kis csípésnek megfelelő érzés árán — a fülbevalók máris ott díszelegnek a helyükön. A sterilitás nagyon fontos ennél a műveletnél, hiszen mégiscsak egy apró seb keletkezik. Azt is jó tudni, hogy bőrbetegségeknél, vagy ha szemölcs van a fülön, nem szabad lyukasztgatni. Képünkön a fájdalommentes füllyukasztó pisztolyt láthatjuk munka közben. Moly ellen (ürkészdarázs Egy értékes kolumbiai fenyőerdő megmentésére a kutatók a Telenomus also- philae nevű petefürkész-darazsakat gyűjtöttek össze Virginiában, és laboratóriumban tenyésztették őket. Közülük 18 000-et kihelyeztek a fenyő levelével táplálkozó molyok által megfertőzött fenyőerdőbe. A darazsak ott petéiket a molyok petéibe rakták. A darázspeték kikelésük után a molypetét fogyasztották táplálékul. Néhány hónap alatt a molyok majdnem teljesem kipusztultak. A darazsak — mivel csaknem kizárólag két, a mező. és erdőgazdaságban kártevő rovarfajt pusztítanak — nem károsak az erdő hasznos rovarvilágára.
