Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
1984. DECEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Egy pálya új állomása Látogatóban Bácskai Bertalan festőművésznél A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár galériájában ezekben a betekben Bácskai Bertalan festményeit láthatja a közönség. A Túrkevén élő pedagógus. festő-grafikus nem első ízben mutatkozik be önálló kiállításon, az elmúlt esztendőkben számos alkalommal láthattuk munkáit a megyében s a megyehatárokon túl is. önálló kiállítások rendezésére az adott lehetőséget számára, hogy 1979-ben tagja lett a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. — F. Zámbó István, Bukta Imre, Máté István, tehát az akkoriban induló fiatal művészek biztattak arra, hogy pályázzam meg a felvételt. Túrkevén. az 1978- ban rendezett stúdió művésztelepen találkoztam velük — mondja. A stúdió-tagság sokat jelentett számomra. Mindenekelőtt azért, mert önálló bemutatkozási fórumokat teremtett. Budapesten, Szarvason, Gyulán, Túrkevén — és még sorolhatnám — állíthattam ki fesltményeimet, grafikáimat. Számomra ezek a festmények, grafikák az elmúlásról beszélnek. Bácskai Bertalan elsősorban a közelmúltban letűnt világot próbálja ábrázolni, azt a világot, amelynek sok helyen már csak a „lenyomatai” vannak meg. Képein modern megfogalmazásban, korunk vizuális nyelvén tárja elénk „meditációit” leginkább arról, hogv muszáj-e letűnnie a régebbi világból mindennek, ami érték, ami szépség? Festményein energikus, expresszív színeiből. már-már gesztus jellegű ecsetvonásaiból, grafikáin finom „rezgő” vonalhálóiból bomlik ki mondandója. — Grafikával már a tanárképző főiskolán intenzíven foglalkoztam. Szegeden végeztem a rajz-földrajz szakot. A főiskola Grafikai műhelyében Pataki Ferenc, Novák András segítségével dolgoztam, úgyszólván minden grafikai eljárást kipróbáltam, megtanultam. A jövőben inkább festeni szeretnék. Túrkevére 1975-ben, rögtön a főiskolás évek után kerültem. Tíz éve tanítok és egyre nehezebben tudom összeegyeztetni e kétfajta hivatást. A pedagóguspálya éppúgy teljes embert kíván, mint a művészi. Igen, a művészi pálya. (Bácskai Bertalan, nehezebben .lépett, léphetett erre a pályára, de végül is eljutott odáig, hogy mára a hivatalos, hivatásos szakma is elismerte munkáját tehetségét. Októberben felvette tagjai közé a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapja. Az alaptagság nálunk egyfajta „jogosítványt” jelent; a művész — ha nem végzett képzőművészeti főiskolát — et- től(?) válik amatőrből hivatásossá. Újabb lehetőségek nyílnak meg előtte. „Zöld” utat kapnak kiállításai, megbízásokat kaphat és fogadhat el, értékesítheti munkáit, pályázatokon vehet részt — sorolhatnánk. Az alaptagság tehát Bácskai Bertalan pályáján is jelentős állomás. — Két alkalommal küldtem el munkáimat az Alaphoz. Először grafikával! majd festészettel jelentkeztem. Végül is a festő szakosztály tagja lettem. Most mindenesetre tele vagyok várakozással, új utakat próbálok keresni. Rendkívül nehéz azonban elindulni, pedig mindenképpen szeretnék előrébb lépni, bizonyítani. Jónéhány elképzelésem van, amit szeretnék megvalósítani itt Túrkevén. Érdekelnek a nagy felületek, murálisabb munkákra vannak terveim. Sokat foglalkoztam kerámiával, intarziával és még több olyan műfajban dolgoztam, amely alkalmas nagyobb felületek díszítésére. A túrkevei termelőszövetkezet kerámiaüzeme úgy tűnik megbízást ad Bácskai Bertalannak burkolóelemcsaládok, használati tárgyak tervezésére. Ez az első lépés, de talán együttműködésük eredményes lesz. S a festészet, a grafika? Eddig sem könnyen születtek a művek, hisz Bácskai Berta- üannak nem volt s ma sincs tnűferme, ami pedig alap- feltétele lenne a nyugodt, zavartalan munkának. A jövőben — talán a város segítségével — megoldható lesz ez a gondja is. — Nem járok a „fellegekben”. Egyszerűen csak dolgozni szeretnénk, s ha lesz rá erőm, módon, lehetőségem az eddiginél jobb körülményeket teremteni ehhez — jegyzi meg. T. E. Fojtó: N. Zs. Könyvajánlat n magyar parasztság sorsfordulója 1946-1949 A demokratikus földreform elsöpörte a magyar falu feudális maradványait, de nyitva hagyta a fejlődés további útjának kérdését: azt, hogy a mezőgazdaság és a falusi '‘ársadalom a jövőben a tőkés vagy a szocialista átalakulás útjára lép-e? Simon Péter azt vizsgálja, hogy a hazai és nemzetközi osztályharc. valamint az újjáépítés eredményeképpen hogyan nyílt lehetőség a dolgozó parasztság helyzetének javítására, a szövetkezeti mozgalom kibontakozására, majd hogyan kanyarodott el a párt agrár- és szövetkezet- politikája a lenini irányvonaltól, s ez milyen hatással volt a falu gazdasági és politikai életére 1949-ig. A könyv többek közt szól a beszolgáltatás, az adózás, a város és a falu közötti árukapcsolatok alakulásáról, a gépállomások és az első termelőszövetkezetek m égsz erve- zéséről. De helyet kaptak olyan politikai kérdések is, mint a gazdag parasztsággal szemben alkalmazott politika, az erőszak alkalmazása 1949 őszén, a szövetkezeti szervezések idején. A kötetet számos korabeli fénykép illusztrálja. (Kossuth Kiadó) Széchényi Könyvtár Zárás, költözés Az Országos Széchényi Könyvtárnak a Múzeuim körút 14—16. szám alatti épületében működő központi folyóirat- és hírlapolvasó termei december 23-án zárják be kapuikat. Ezt követően csak 1985 áprilisában állnak újra az olvasók rendelkezésére a könyvtár vári új épületében. A különgyűj- temények átköltöztetése megkezdődött, ezért egyes különgyűjtemények már nem látogathatók], másokat a költözés sorrendjében zárnak be. E gyűjtemények kivételes hozzáférhetőségéről a 143—794-es telefonszámon lehet tájékozódni. Farkascsapda a képernyőn Kétnapos tanácskozás Tisza-kutatások A Magyar Tudományos Akadémia szegedi székhely- lyel működő Tisza-kutató iblizottslálga tegnap befejezte Szegeden tartott XV. konferenciáját. A kétnapos tanácskozás tapasztalatait összegezve Csizmadia György, a Tisza- kutató bizottság titkára elmondotta, hogy a kutatások már nemzetközi jelleget öltöttek, mivel azokba bekapcsolódtak az ungvári egyetem és az újvidéki egyetem tudományos munkatársai is. Képvíselcjiik nőset vetitek, és előadásokat tartottak ezen a konferencián is. A szovjet és a jugoszláv felsőoktatási intézmények már korábban együttműködési szerződést kötöttek a Tisza-kutató bizottsággal. Ä megvár1, snovjet és jugoszláv munkacsoportok kölcsönösen tájékoztatják egymást vizsgálataik eredményeiről és közös kutatásokat is folytatnak. A nemzetközi együttműködés tágabb lehetőséget teremt a Tisza és környezete értékeinek megóvására. A folyó egészére kiterjedő vizsgálatok kiemelten foglalkoznak a víz minőségét befolyásoló tényezőkkel. Fiatal, hamvas arcú, ártatlan tekintetű főszereplőt keresett Bohák György rendező Vercors Farkáscsapda című lírai novellájából készülő filmjéhez. Jónéhány színházban megfordult, mígnem az Ódry Színpadon rátalált a megálmodott főszereplőre, a főiskolás Götz Annára. A film további főbb szereplői neves művészek: Ruttkai Éva. Mádi Szabó Gábor, Lukács Sándor és Öze Lajos. Vercors különös hangulatú. feszültséggel teli története a világ legbékésebbnek látszó vidékén, a lakott‘településtől távol meghúzódó erdészházban játszódik. Ott az erdő mélyén él zárkózott, zord apjával és idős nagynéniével egy fiatal lány, aki derűs nyugalomban mit sem tud az erdőn túli életről. Az apa mindent elkövet, hogy ez így is maradjon. Csapdákkal vesz; köpül a házat, hogy elvegye az arra tévedő kíváncsiskodók kedvét a hívatlan látogatástól. Ám egy napon minden óvintézkedés ellenére feltartóztathatatlanul betör a külvilág. Fiatal ismeretlen férfi esett a csapdába. A súlyosan megsérült idegent kénytelenek befogadni a házba, és ápolják, amíg fel nem épül. Innentől kezdve egy titokzatos történet kezd kibontakozni. A házigazda • másnap a Vogézekbe indul fát vágni, de nem szívesen hagyja magára családját. Julien, az idegen pedig igyekszik a lány bizalmába férkőzni, minden alkalmat megragad, hogy a közelében lehessen. Ám. akik szokványos szerelmi történetre gondolnak, tévednek. Julien saját életéről, múltjáról mesél. Az események szálai a háború rémisztő, torokszorító, emberpusztító időszakába vezetnek vissza. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az ismeretlen fiatalember nem véletlenül tévedt erre a vidékre, hanem nagyon is sok köze van az erdő lakóihoz. Bohák Gyöngy rendezőhöz közel áll Vercors köLtői realizmusa, ezért is döntött úgy, hogy megfilmesíti e csodálatosan szép és szomorú történetét. A novellát Lendvai György alkalmazta filmre, a dramaturg Bernáth László, a zeneszerző Novák János. Kincskeresők Közüggyé vált a honismereti mozgalom Hz értelmező szótár szűkszavúan magyarázza a honismeret jelentését: valamely hazai tájegységre vonatkozó biológiai, néprajzi, nyelvi, irodalmi, történeti és egyéb ismeretek össizessége. Nem fejti ki részletesen, mi minden tartozik a fogalomhoz, s nem tájékoztat arról sem, hogy a honismereti, helytörténeti kutatás immár mozgalommá vált, ezernyi szakkör, „magányos kutató” búvárkodik a szűkebb haza múltbeli értékeinek feltárásában, megmentésén. A fogalom tisztázatlansága — a honismerettel foglalkozók közé nem sorolják például az úgynevezett hagyományőrző művészeti csoportokat, pávaköröket, hímző szakköröket, amelyek pedig ugyancsak részt vesznek a múlt értékeinek felkutatásában — továbbá mozgalom jellege következtében szinte számbavehetet- len, mennyien foglalkoznak „kincskereséssel”. A pályázatokra beküldött dolgozatok, a honismereti szakkörök száma, a levéltári, múzeumi, könyvtári forgalom, a kölcsönzések alakulása azonban azt bizonyítja, hogy egyre tömegesebbé válik a mozgalom. Megyénkben ugyancsak növekedett az utóbbi években a honismerettel foglalkozók tábora, noha eddig sem igen volt ok panasz- kodásra. 1981-ben Szolnok adott otthont a Honismereti Akadémiának, s a tanácskozáson elismeréssel illették megyénk munkáját, számos nálunk már megvalósított újdonság vált azóta országos gyakorlattá. A honismereti mozgalomba bekapcsolódó csoportok s egyéni kutatók számának gyarapodása mellett örvendetesen javult a tanulmányok, dolgozatok minősége is. Többek között ezt állapították meg az idei múzeumi. honismereti hónap pályázatának értékelésén. Közel száz alkotási közül választhatták ki a szakemberek a díjazott műveket, s a korábbi évekkel ellentétben az idén is, akárcsak tavaly, már több volt a történelmi pályázat, mint a néprajzi. S ezek között számos újkori történelmünket feltáró tanulmány szerepelt. Ez azt is jelzi, hogy örvendetesen növekszik az érdeklődés a történelem iránt, de nemcsak a felnőtt kutatók, hanem az iskolás diákok körében is. A megyei pályázat mellett szép eredményeket értek el diákjaink az országos versenyeken isi. A Történelemtanításban olvashattunk nemrégiben elismerő értékelést megyénkről, a tanulmányi versenyeken pedig az élvonalban végeznek évről évre szűkebb hazánk diákjai. Az eredmény nemcsak arra enged következtetni, hogy a fiatalok érdeklődése megnövekedett a történelem iránt, s kutató munkájuk során alakul történelem- szemléletük, tudatuk, hanem egyben azt is jelzi, hogy valószínűleg nem lesz gond az utánpótlással sem. Amíg 1983-ban a megye huszonöt művelődési házában volt honismereti szakkör, az általános; iskolák közül majd minden harmadikban, s valamennyi középiskolában — a történelem szakkör keretében — foglalkoztak a diákok lakóhelyük történelmével, néprajzával. A szakmunkásképző intézetek közül öt intézményben választhatják a tanulók szabad idejük egy részének eltöltésére a honismereti szakkört. A tapasztalatok szerint ahol akad egy lelkes, megszállott pedagógus, ott hamarosan megalakul az eredményesen dolgozó szakkör. Szerencsére sok ilyen tanító, tanár dolgozik megyénkben, de természetesen lehetne több is. A szakkörök mellett számtalan „magányos kincskereső” gazdagítja ismereteinket kutatásaival, tanulmányaival szűkebb hazánkról. Hogy pontosan mennyien, erről nem készül statisztika. Munkáikat megtalálhatjuk a levéltárban, múzeumban, könyvtárban. Az intézmények azonban nemcsak őrzik ezeket a dokumentumokat, hanem mindenki számára hozzáférhetővé is teszik, sőt forrásként ajánlják a kutatóknak. Akad persze kallódó tanulmány, amely megmaradt az adott település irattárában. A Szolnok megyei Levéltárban az előző négy év alatt 358 kutató ezer alkalommal fordult meg. Az idén eddig száztizenöten csaknem háromszázszor keresték fel a levéltárat forrást keresni, illetve azokat tanu'- mányozni. Jobbára felnőtt kutatók, pedig sizívesen látják a diákokat is. A keresett források érthetően a közelmúlt történelmére vonatkoznak, hiszen hazánk felszabadulásiának negyvenedik évfordulója ünneplése új lendületet adott a honismereti mozgalomnak is. Az utóbbi négy évtized története a kutatások szempontjából igencsak fehér foltnak számított, így hiányt pótló minden erre fez időszakra vonatkozó tanulmány, krónika. A levéltár kiadványokkal is siegíti a kutatók munkáját. 1977-ben jelent meg a megyéről szóló helytörténeti, honismereti kiadványok, tanulmányok jegyzéke, amelynek újabb kötetét várják a honismeret szerelmesei. A jegyzék mellett hasznos segítséget nyújt a kutatási témákat ajánló füzet is. Sajátos eszközökkel természetesen részt vesz a honismereti mozgalomban a könyvtár és a múzeum isi. A megyei könyvtár ugyancsak gazdag anyaggal várja a kutatókat. s rendszeresen megjelenő helytörténeti bibliográfiája szinte nélkülözhetetlen a munkához. A megyei múzeum a már említett több mint tízéves múltra visszatekintő pályázata mellett szinte minden kiadványával, kiállításával, módszertani tanácskozásokkal honismereti munkát is végez, s ösztönzést ad vele a mozgalom kutatóinak. Újdonságnak számít, az idén először Kis- újsizálláson összehívott honismereti tábor, amelynek egyik gazdája természetesen a megyei múzeum volt. Ugyancsak újszerű az az együttműködés, amelyet a környező felsőoktatási intézmények vezetőivel, oktatóival alakítottak ki, amelynek során többek között szakdolgozati témákat ajánlanak a muzeológusok a végzős fiataloknak. S a legújabb eredmény; a debreceni akadémiai bizottsággal először közösen meghirdetett pályázaton Ur- bán László első díjat nyert a megye négy termelőszövetkezeti városának - egy évtizednyi történetét bemutató tanulmányával. Siker, sikert követ a megye honismereti mozgalmában. S hogy mi lehet a titka? Semmi különös, siók felkészült, megszállott kutató, s mindenki, minden intézmény teszi a dolgát a népfront megyei honismereti bizottságának koordinálásával, egyre szélesedő társadalmi bázissal. Ügy tűnik a honismeret napjainkra közüggyé vált. T. G. Egy letűnt világ „lenyomatai”...
