Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-07 / 287. szám
1984. DECEMBER 7. SZOLNOK-MEGYEI NÉPLAP 3 Katonás helytállásért Élenjáró ezred címet adtak át A néphadseregben nem egyedülálló, ám nagyon ritka esemény az Élenjáró ezred cím elérése. A kiképzési feladatok mintaszerű elvégzése mellett sok minden szükséges ennek a rangos címnek a megszerzéséhez, — többek között a fegyverzet és a haditechnika kiváló karbantartása. Ezért ment ünnepszámba az egyik ka tolnai .egységnél az Élenjáró' ezred címet jelképező zászló átvétele tegnap délelőtt. Az ünnepségen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, és Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. Török Mihály vezérőrnagynak Sárközi István mérnök ezredes tett jelentést, majd az ünnepi parancs felolvasása után a vezérőrnagy kifejezte elismerését az alakulat állományának -azért a katonás helytállásért, amivel kiérde- míelték a kitüntetést. Méltatta a parancsnoki állomány hozzáértését, a pártós KISZ-szervezet példamutató segítségét, a szocialista versenymozgalomban elért eredményeket. A csapatzászlót adományozó zagyvaréka- si Béke Tsz tagjainak nevében Lakó István elnökhelyettes gratulált a katonáknak. Hangsúlyozta, hogy kollektívájuk büszke arra hogy ilyen fegyelmezett, kötelességeit példamutatóan teljesítő egységnek adományozták a csapatzászlót. Az ünnepség az alakulat díszmenetével ért véget. Képünkön: Török Mihály vezérőrnagy gratulál Sárközi István mérnök ezredesnek az Élenjáró ezred cím elnyerése alkalmából. Eszmecsere az egészségügyről Szakszervezeti nap Szolnokon Tegnap első ízben rendezték meg megyénkben az egészségügyi dolgozók szak- szervezeti napját Szolnokon, a megyei gyógyszertári központ nagytermében. Dr. Kapitány István, a gyógyszertári központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket, közöttük Árvái Istvánt, az SZMT vezető titkárát, a városi főorvosokat, intézmény veze tőket, alapszervezeti párttitkárokat, a szakszervezeti bizottságok titkárait, elnökeit. Ezután dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főititkára válaszolt a résztvevők kérdéseire. Mondandójában többek között szólt arról az egészségügyi vitáról, amely nemrégiben bontakozott ki a napilapokban és a televízióban. A kérdésekre adott válaszaiban teret szentelt a kórházak kihasználásának összevetve a hazai képet a külföldi tapasztalatokkal. Sürgette az egységes szűrőrendszer fontosságát ás. A főtitkár válaszait hozzászólások követték. A megyei pártbizottság levele a Néplap dolgozóihoz Kedves Elv társak! A magyar sajtó napján a megyei pártbizottság nevében köszöntöm a Szolnok megyei Néplap szerkesztőségét. Elismerésünket fejezzük ki azért a céltudatos, elkötelezett tevékenységért, amelyet az elmúlt évben végeztek a szerkesztőség újságírói politikai, gazdasági, kulturális feladataink sikeres megoldásáért. A Néplap eredményesen szolgálja tömegkapcsolataink erősítését is. Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága kéri, hogy a szerkesztőség a jövőben is a kommunista újságírás hagyományaihoz híven, aktívan álljon ki pártunk mai politikájáért, terjessze és védelmezze eszméinket, erkölcsi normáinkat. Számítunk arra, hogy a szerkesztőség kollektívája továbbra is eredményesen segíti a megyei pártértekezletre, a XIIL kongresszusra való felkészülést. Azt szeretnénk, hogy a közvéleményt valósághűen tájékoztassák, népszerűsítsék eredményeinket, lépjenek fel bátran a hibákkal szemben. A Néplap gazdag politikai mondanivalójával, érvekkel nyerjen meg minél több embert az előttünk álló feladatok vállalására, a nehézségek leküzdésére. Mindehhez kívánunk további sikereket, jó egészséget a Néplap munkatársainak. Elvtársi üdvözlettel MAJOROS KÁROLY, a megyei pártbizottság első titkára Megtárgyalta a Minisztertanács Munkavédelmi őrjáraton Nem zaklatás - megelőzés! Irányelvek az új vállalatvezetési formákra December 4—5-e ..U-nap” volt a Szolnok megyei Munkavédelmi Felügyelőségen, azaz az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség utasítása szerint (miként minden megyében) kétnapos utóellenőrzésre, célvizsgálatra került sor az üzemekben, a közintézményekben s a magán kisiparosoknál — a július 1-től kiadott államigazgatási határozatokban előírt hiányosságokat határidőre, maradéktalanul megszüntették-e az illetékesek? Megfelelő intézkedéseket foganatosítottak-e, milyen okok gátolták a végrehajtást? Ezek az „U-napok” szervesen illeszkedtek a megyei felügyelőség rendszeres ellenőrzési tevékenységébe, amely a hatékonyabb, biztonságosabb munkát hivatott segíteni. Szükség van-e erre? A kérdés, mondhatni költői, ugyanis riasztó tényekkel találjuk szembe magunkat. Tavalyelőtt s tavaly az országban 120—130 ezer (közte többszáz halálos) üzemi baleset történt, két és félmillión felül volt a táppénzen napok száma. S még nem szóltunk a többmilliárdos nép- gazdasági kárról, az ijesztő adatok mögött rejlő emberi tragédiákról. Mi a helyzet megyénkben? Egyed Zoltán hivatalvezető keserűen állapítja meg, hogy az idei helyzetkép rosszabb: 2229 baleset, közte 29 csonkulásos és 15 halálos; 73 ezer 113 táppénzes nap. Beszédes tények, nem kell bizonygatni: nagy szükség van a munkavédelmi felügyelők folyamatos, következetes ellenőrzésére! Az „U-napokon” több csoport indult útnak, kettőt mi is elkísértünk. Délelőtt 10 óra, Nagyrév. A Tiszazug Termelőszövetkezetben Horváth Károly munkavédelmi felügyelő a központi javítóműhelyben kezdi az ellenőrzést. Az épületet használt, selejtezésre váró gépek, alkatrészek, ócskavasak, és -gumikerekek karéjozzák. „Még mindig eléggé rendezetlen a környék” — jegyzi meg. Kerekes J ános műhelyvezető szabadkozik: „Még nem jutott rá idő, de csináljuk...” Lássuk, kiküszöbölték-e az október 12-én tapasztalt hiányosságokat. A kovácsszerszámokat rendbetették, a (köszörűgépre burkolatot szereltek föl, a törött ablaküvegeket kicserélték... Egyszóval, nem hiába járt itt Horváth Károly. * * * Az egyik helyiségben rögtön szemet szúr a felügyelőnek, hogy B. A. szerelő védőszemüveg nélkül köszörül. „Segíti az ön munkáját, ha figyelmeztetem ezt a dolgozót?”, — fordul Kerekes Jánoshoz. A műhelyvezető odanéz, szeme villan, kisvártatva igent bólint. B. A. „részesült oktatásban, látta a figyelmeztető táblát, elismeri vétségét?” kérdésekre kertelés nélkül válaszol. Tudja, hogy igaza van a munkavédelmi felügyelőnek, jogos a helyszíni bírság, kissé idegesen rágyújt, majd aláírja a 200 forintos csekket. Legközelebb jobban vigyázzon, további jó munkát!” — mondja Horváth Károly. Az iroda ablakán át látjuk, amint emberünk a műhelybe leérve mutatja a csekket társainak. Vajon meddig fegyelmez a figyelmeztetés? * * * Második utunk először a jászalsószentgyörgyi Vegyesipari Szövetkezetbe vezet. Ide apróbb adminisztratív hiányosságok miatt kell betérnünk — így Fehér Kálmán munkavédelmi felügyelő. A szövetkezet elnöke, a szeptember 11-én föltárt problémákat megoldandó, utasításokat adott ki, erről .tájékoztatja Fehér Kálmánt, aki egyértelműen bólint. De ezt ellenőrzini kell a gyakorlatban is. A vasszerkezeteket gyártó (műhely rendezett, a baleset- oktatási napló már viszont nem, ezért a részleg irányítója 300 forintos helyszíni bírságot kap. Megpróbálja tréfával elütni, de szemmel- látható, bántja a dolog. A targoncavezetőnek is haza kell szaladnia a „jogosítványáért”, ezúttal szóbeli figyelmeztetéssel megússza. Az egyik hegesztő azonban, mint ő maga is mondja, „lebukik”. Hol a védőszemü- iveg? Ingerülten magyarázkodik: „Csak néhány vasat sorjázok... Ha egész nap ezt csinálnám, fölvenném a szemüveget... Lebuktam, nem, ismertem meg magát. .. De ha legközelebb jön, beöltözök...” Fehér Kálmán ellene vet: „Ne a kedvemért használja a védőfölszerelést» az ön érdeke! Tudja, hogy egyetlen szikra is elég...” A hegesztő céklafejjel, kezében 500 forintos csekkel megy el. * * * Továbbmegyünk. Az alaty- tyáni asztalost harmadszorra találjuk otthon. A maszekműhelyben alig lehet eligazodni az ajtók, ablakok, a forgács- és hulladékhalmaz között. Pedig ezért már figyelmeztették . „A napi munka piszokkal jár” — ’mentegetőzik. A gép alatt heverő szemét, vagy az odadobott használt cipő azonban másról árulkodik. Az egyik gépen papucs kallódik. Trükk, néz hátra Lakatos Lajos felügyelő, rá is kérdez: „Használja a vastagító gyalugépet?” D. R. fejét rázza, rögvest kiderül, .okkal: kilóg a tengelyvég, nem jó a burkolat, rossz a csatlakozó. A többi gépen is számos műszaki hiányosságot talál Lakatos Lajos. D. R. nem szívelte meg a felügyelő figyelmeztetését, ezért újfent vaskos, a biztonságosabb munkára vonatkozó javaslatokat tehet £zsebre,i s ezúttal helyszíni bírságot is kiszabnak rá. „Fellebbezni fogok” — mondja. Természetesen ehhez joga van, de előbb a határozatnak kellene eleget tennie. Az „U-napok” számvetéssel, gyorsjelentéssel zárultak, melyet (közvetlenül a Minisztertanácshoz tartozó) főfelügyelőségnek küld a területi szerv. (Ezzel arra az ősi római kérdésre is válaszolunk, hogy ki ellenőrzi az ellenőröket.). A két nap során 24 helyen 29 határozat végrehajtását vizsgálták a munkavédelmi szakemberek. Mit mutat a mérleg? Zömmel orvosolták hibáikat az érintettek. Ám két végrehajtást és négy helyszíni bírságot mégis kénytelenek voltak kiszabni, illetve az újabb hibák miatt pedig hét határozatot kellett hozniuk. Általában „szót fogadtak” a vétkesek, de akadtak olyanok is, akikre nem hatottak kellőképpen az intelmek. Pedig tudhatnák: a rendszeres ellenőrzés nem zaklatás, hanem érdekvédelem, a biztonságosabb, kulturáltabb munkavégzést hivatott elősegíteni, amit felelősségteljes, korrekt együttműködéssel (ezt szorgalmazza a megyei munkavédelmi felügyelőség) meg is lehet teremteni! Csak így csökkenthető a szomorú statisztika. Sz. Tamás Tibor A vállalatok önállóságát, rugalmasságát növeli, s a munkahelyi demokratizmust is bővíti az a változás, hogy a vállalatok jelentős részénél a jövőben vállalati tanács, vagy a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése látja el az általános vezetői teendőket. Megváltozik a vállalatok többsége felett gyakorolt állami irányítás formája és tartalma, megszűnik a mai vállalatfelügyelet. A vállalatoknak csak egy része marad államigazgatási irányítás alatt. A Minisztertanácsnak és. a SZOT elnökségének most megjelent együttes jogi iránymutatása rendezi az új vezetési formákra való áttérés módozatait, s egyben felhívják a szakszervezeteket, hogy az átalakulás során vállaljanak kezdeményező, szervező szerepet. Tájékoztassák a dolgozókat a gaz/iaságdrányítás továbbfejlesztéséről és a vállalat- vezetés formájának módosításáról, segítsék a vállalati szervezeti keretek korszerűsítését. Ismerjék meg, ösz- szegezzék és képviseljék a vállalati kollektívák véleményét. Az alapító szerv a pénzügyminiszterrel egyetértésben, valamint az illetékes iparági szakszervezet és a megyei, illetve Budapesti Pártbizottság véleményének kikérésével 1984. december 31-ig előzetesen állást foglal abban, hogy mely vállalat melyik vállalatvezetési formáiba, mikor és milyen szervezeti keretekben alakuljon át. Ezt az előzetes állásfoglalást — amelyet az ágazati hivatalos lapban tesznek közzé — a vállalati demokratikus fórumokon —■ termelési tanácskozásokon, összevont szakszervezeti taggyűléseken —■ megismertetik a dolgozókkal, kikérik véleményüket, javaslataikat szavazásra bocsátják. A dolgozók álláspontját — köztük a jelentősebb csoportok kisebbségi véleményét is —• ismertetik az alapító szervvel. A dolgozók kérhetik például a tervezett vállalatvezetési formának, valamint az átalakulás tervezett időpontjának módosítását és azt is, hogy az alapító szerv tekintsen él a szervezeti módosítástól. Ezeket a véleményeket legkésőbb 1985. április 30-ig lehet az alapító szerv tudomására hozni, amely a vállalati vélemény figyel embevételével 60 napon belül dönt. A vállalati vezetés átalakításával a vállalati szervezeti és működési szabályzat is megváltozik. A vállalati tanácsok esetében a szabályzat rögzíti például a tagok, ezen beiül a dolgozók küldötteinek, illetve az igazgató által delegált tagoknak a számát, a tanács működésének részletes szabályait, közgyűlési forma esetén a közgyűlés hatási- körét, működésének részletes szabályait, a vezetőség létszámát stb. A szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg a vezető szervek, az igazgató és a szakszervezet együttműködésének módozatait, az igazgató munkájával kapcsolatos legfontosabb követelményeket. A szervezeti és működési szabályzat tervezetéről is ki kell kérni a társadalmi szervek véleményét, mégpedig oly módon, hogy a dolgozók összevont taggyűlésen, vagy ha ez nem lehetséges, bizalmi testületi ülésen fejthessék ki álláspontjukat. E vélemények figyelembevételével a szabályzat tervezetéről a szerkesztőbizottság dönt., végleges szövegét azonban a vállalati tanácsi, illetve a közgyűlés állapítja meg. Az iránymutató okmány intézkedik a vállalati tanácsban résztvevők megválasztásának módjáról. A közgyűlés vezetésével működő vállalatoknál a közgyűlésnek a vállalattal munka vis zonyba n álló valameny- nyi dolgozó tagja, tehát itt választásig nincs szükség. A közgyűlés helyett a dolgozók .létszáma, a tevékenység tagoltsága, a munkahelyek szétszórtsága esetén küldöttgyűlés működhet azonos hatáskörrel. Az első közgyűlést, illetve küldöttgyűlést az igazgató hívja össze, s itt titkos szavazással döntenek arról, hogy az igazgatót megerősítik-e funkciójában. Ha az igazgatót leszavazzák, pályázatot kell kiírni. Az új igazgató megválasztásáig a kinevezett igazgató vezeti a vállalatot. Az iránymutatás az új vállalatvezetési formák létrehozásával összefüggő sok egyéb részletkérdésről is intézkedik. A Fővárosi Kézműipari Vállalat 116. számú tiszasfilyi részlege jelenleg svéd megrendelésre dolgozik. A kőtelki és a barcsi részlegekkel közösen december közepéig kétezer-kilenc- száz /darab háromrészes r- szoknya, nadrág, blúz — együttest szállítanak kereskedelmi partnerüknek
