Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-04 / 284. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 4. Piroska gyártelep A vágányok a Szolnok— Kiskunfélegyháza vasútvonalról kanyarodnak széles ívben Piroska gyártelepre. — Három—kilenc—tizenöt—huszonegy — diktálja Mészáros József, a Tisza- menti Vegyiművekben „székelő” vasúti kirendeltség vezetője. Közvetlen modorú fiatalember. Beszélgetés közben — majd már jól benne a délelőttben — észrevétlenül váltunk át tegező- désre. De most még csak kora délelőtt van. — Mik ezek a számok? — Mindennap ugyanezekben az órákban érkezik egy-egy szerelvény Szolnok rendezőről. Maga Piroska gyártelep öt vágányból áll: az érkezőből, az indulóból, a körül - járóból és a két tárolóból. Az érkező, az induló, a tároló érthető, a körüljárón meg a szerelvénnyel érkezett gép áll vissza az induló szerelvény elé. Innentől a Vegyiművek „gazdálkodik” a kocsikkal. Saját vasútüzemmel Az egyik tároló vágányon most is tartálykocsik állnak, egy másik vágány gyár felé eső részén meg tartály- kocsik gőzölnek. — Dermedve érkezik a kén, lefejtés előtt gőzzel melegítik át a tartálytesteket — magyarázza Mészáros József. Ahogy ballagunk beljebb, kétfelé nyílik az iparvágány, körforgalomszerűen kanya- rítja körbe a hatalmas gyárat. Az enyhébb ív mellett találhatók egy épületben a szállítási üzemegység, meg a MÁV irodái. Török László, a TVM szállítási üzemegységének vezetője szaktekintély a gyárban. Ha valamilyen fontosabb tárgyalásra indulnak a főnökök, neki is helye van a vállalati kocsiban. Nem is ok nélkül. Tavaly több mint kétmillió tonna anyag, áru érkezett, távozott Az összes szállítás több mint háromnegyedét a vasút végzi, az körülbelül másfél millió tonna áru. — Ipartelepünkön saját vasútüzemet tartunk fenn. A TVM napi igénye átlagban ezernégyszáz tonnányi vasúti szállítási . kapacitás, hétvégén több. Az iparvágányszerződésünk szerint a Piroska gyártelep átadó pályaudvaron rögzített díjszabási pontig a vasúté, onnan a miénk a felelősség. Két M 44-es Diesel-mozdonyunk dolgozik folyamatosan. Saját kocsirendezőink, tolatás- vezetőink, kocsimestereink vannak — kezdi az üzem- egységvezető. — Milyen a kapcsolatuk a MÁV-val? — Melyik részére gondol? — kjert a MÁV nagyon tág fogalom. Kapcsolatban állunk a körzeti üzemfőnökséggel, annak felügyeleti szervével a debreceni igazgatósággal, esetenként a MÁV vezérigazgatóságával. Napi kapcsolatot pedig az itteni MÁV-kirendeltséggel tartunk. Nos, a kapcsolatok renden szintje a kölcsönös bizalomra épül. Csak akkor megyünk följebb, ha valamilyen probléma túlnőtt az adott szinten. Legvégső esetben a MÁV Vezérigazgatóság és az Ipari Minisztérium párbeszéde következik. — Mikor került erre sor legutóbb? — Legutóbb éppen hétfőn (A riport november utolsó hetében készült. A szerk.), de az idén most volt rá szükség először. Novemberben ugyanis jóidéig kevés kocsit kaptunk. A szállítási kapacitás csökkenése pedig elég nagy veszéllyel jár. mert nálunk szinte szó szerint a termelésből megy a rakodás. Ha nincs elég kocsi, akkor raktároznunk kell és visszafognunk a termelést. Csakhogy ez egy láncszerű folyamat. A műtrágyagyár termelésének visszafogása például azonnal jelentkezik a kénsav- gyártásnál. a kénsavgyártás visszafogása pedig az energiaellátásnál. —• Milyen gyorsan érezhető a hatása a legfelsőbb szintű párbeszédnek? — Két nap múlva már kijött harminckét kocsi. — A vasút is veszélyes üzem. Előfordulnak-e balesetek? — Kifejezetten vasúti balesetünk négy éve nem történt, az idén rakodás közben öt baleset fordult elő. — A MÁV-ikirendeltség- vezetőnek is fel kell ám a vassisakot tenni! — fogadják tréfálkozva kísérőmet a savtöltők. Sajátos mundérjukat — világoskék munkás- nadrág -kabát öltöny — itt is, ott is apró, még világosabb foltok „díszítik”, a ki- fröcsögő, csöpögő sav „ujjlenyomatai.” Sapkát, azon motorosszemüveget hordanak védőszemüveg gyanánt és persze gumicsizmát, gumikesztyűt. Jól megvan a brigád. Most éppen a melegedőhelyiségben, ami a csoport- vezető. Pálinkás Ferenc irodája is. Csak egyikük-má- sikuk ugrik kj olykor a tartálykocsikba átfolyt sav szintjét ellenőrizni. Túltöltöttük?... — Csak így tudják mérni a mennyiséget, centivel? (A centi egy jó két- két ési fél méteres vaspálca — gyakorlatilag mérőléc — amit fölülről benyújtanak a tartálykocsi nyílásán.) — Ígérgetik régen a korszerűsítést, a stopszelepeket, amiket be lehet állítani egy bizonyos mennyiségre és azok, maguktól zárnak. De mi azt már nem érjük meg. Tudja, mindig-mindig csak rosszabbul állunk a beruházással — elmélkedik a csoportvezető. — Veszélyes munka? — Veszélyes, veszélyes, mert savval dolgozunk. Vigyázni kell. Felhúzza egy kicsit az ing ujját, sok helyütt apró fehér foltokat látni az alkarján. — Ez mind a savtól van — mutatja. — Örökre megmarad. de más baj nincs vele. — ]A többiek? — Van már vagy tíz éve, hogy . Sokvári Sanyinak fröccsent a nyakába a sav, éppen itt az első töltőnél. Más nem volt. Üjra bemegyünk az irodába. — Elsőrangúan felszerelkeztek — mutatok a hűtő- szekrényre, a villanyrezsóra. — Van itt kényelem, olyan ... Telefoncsörgés. — Mi van Zsuzsikám? — szól Pálinkás. — Az nem létezik! Ugyanannyit töltöttünk bele mint tegnap. Hogy lehet több? Leteszi a kagylót, fölveszi, tárcsáz egy házi számot. — Most van baj Marika! Túlsúlyos az egyik vagonunk. Pedig direkt mondtam reggel, hogy ugyanazzal a centivel mérjék, amivel tegnap. Az egyikbe mégis több szaladt másfél tonnával. — De most mondja meg Marika, mit csináljak vele? Kiigyak belőle, hogy kimehessen exportra? — Na, én ebből kiszálok. Majd elintézi a „B” üzem. — ők töltötték —, meg a kereskedelmi osztály. Ki teszi tönkre a kocsikat? — Jóska! A lyukas kocsit miért raktátok meg ? — vonja kérdőre Krecson József műtrágyaberákót Vízi Mihály MÁV-raktárnok a mérlegházban. — Ki adott rossz vagont, nem a MÁV? — felesel Krecson. — De ki teszi tönkre a kocsikat, ki üti, veri az ajtajukat? — Persze, mert két ember egy méteres pajszerral sem tudja kinyitni — érvel a rakodó. — Ebben igaza van — fordul hozzám Mészáros. Némelyik kocsi ajtaját tényleg alig lehet kinyitni, annyira beledermed az előzőleg szállított anyag. — És mi van az „R” lapokkal? — huncutkodik tovább Krecson. Látszik, megértik egymást. Csak feleselgetnek, hogy jobban teljen az idő. Valójában egyikük sem tehet az „R” lapok hiányáról. Ezeket a bizonyos „R” lapokat a teherkocsik ajtajaihoz teszik belülre, hogy amikor szóródó árut, — most éppen zsák nélküli műtrágyát — szállítanak, ne folyjon ki a réseken. — Most érkezett száz- nyolcvan darab, csak ki kéne rakni — nyugtatná meg a méltatlankodót a kirendeltségvezető. Persze amaz sem hagyja magát. — Én rakjam ki? Hát hogy szakadjak három felé? Már mindannyian nevetünk, hisz látjuk, közel sem ekkora a baj. — Tudja, se nekünk, se a MÁV-nak nem jó. ha huszonnégy tonnával vagyunk kénytelenek elengedni egy ötvenhat tonnát bíró kocsit — veszi komolyra Krecson. — A fuvardíj ugyanannyi, a tolatással, az ajtókkal is ugyanúgy meg kell dolgozni. Sok vagon sérült, ha meg nem rakjuk be az „R” lapokat, hát a vasúti töltést műtrágyázzuk. — Mióta rakodik, méltatlankodik itt? — Huszonhárom éve. De bolond voltam, hogy itt maradtam. — Akkor már huszonhárom éve „bolond”? — Az. — És mennyiért teszi? — Hétezer fölött keresek, igaz. de folyamatos, három műszakban. Karácsonykor, szilveszterkor is bejövök. Egri Sándor □ | Azt mondják, amihez gyermekkorú- | ban hozzászokik az ember, !az élkíséri 1 élete végéig. Ez a népi böjlcsesség úgy tűnik, beigazolódott! / Kisújszálláson is a Bocskai családnál. Az édesapa városszerte ismert, népszerű postásként évtizedekig hordozta az újságokat, a leveleket, a pénzes utalványokat a kisúji embereknekt Ha megjelent ■valamilyen gyermekeknek szánt új kiadvány, folyóirat, mindenképpen vásárolt Erzsiké lányárfak is belőlük, aki szinte falta a betűket. Jószerével a tízórai ára is lapokra kellett, ami miatt számtalan korholást kapott hazulról. Mi tagadás, édeskeveset h'asznált az intelem: oly annyira, hogy amikor nyolcadikban a pályaválasztási lapot kellett kitölteni, egy pillanatig Se habozott, és további célként postaforgalmi szakközépiskolát jelölt meg. Mivel jól tanult, felvették, sőt az érettségi után a kétéves tisztiiskolát is eredményesen (elvégezte. Mindezek után szüjővárolsa postacíme került legelsőnek Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet fegyvernek! üzemében egy hatvan személyes ebédlőt építenek a saját dolgozóiknak. Az ideiglenes, mozgatható elemekből összerakható épület - hetven négyzetméter alapterületű lesz Hipnózis, helyi érzéstelenítés, elektromos kezelés Fájdalomcsillapítás a szülésnél Baráti szövetségben A Baráti szövetségben című MSZBT-ttagcSioportok szocialista brigádjainak kiírt felszabadulási vetélkedő egyik megyei döntőjét szombaton a törökszentmiklósi művelődési központban rendeznék meg. Az erőpróbán nyolc — így Törökszentmik- lósról öt, Kunhegyesről kettő ési Kunszentmártonról egy — csapat versenyzett az elsőbbségért^ A legjobb helyezést a Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyáregységének csapata érte el s így a zagyvarékasi Béke Tsz csapatával közösen — akik a pénteki szolnoki döntő legjobbjai voltak — képviselik megyénket a területi döntőben. Tudományos ülésszak 40 év társadalmi fejlődése Az elmúlt 40 esztendő társadalmi fejlődése címmel tudományos ülésszakot rendez december 10—12. között Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Politikai Főiskolája, Párttörténeti Intézete, Társadalom- tudományi Intézete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem. A szülési fájdalomcsillapítás korszerű módszereit ismerteti az Országos Anesz- teziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, valamint az Országos Szülészeti és Nő- gyógyászati Intézet most közzétett módszertani levele. Miként az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézetben az MTI munkatársának elmondták, az altatás és a fájdalomcsillapítás, főleg a helyi érzéstelenítés módszereit, jelentős mértékben fejlesztették az utóbbi években. Számos ilyen eljárást használnak a szülési fájdalmak csillapítására ás világszerte. Magyarországon is egyre több szülő nő kéri az orvosokat: segítsék elő, hogy fájdalom nélkül hozzák a világra gyermekeiket. Ezért szükséges felhívni a szakemberek figyelmét: csak azokat az eljárásokat alkalmazhatják, amelyek végre- ' hajtásához adottak a feltételek a szülészeteken, és .nem Veszélyeztethetik az anyát, s magzatát. Az egyik ajánlott módszer az úgynevezett pszichopro- filaxis: a terhesség, idején sajátos légzési technika és torna gyakorlásával felkészítik az anyát a szülésre, ugyanakkor megismertetik vele a szülés folyamatát. Ennek hatását gyógyszerrel is fokozhatják azoknál, aikiknek) a szervezetére ez nem káros. Elektromos fájdalomcsillapítás is lehetséges ott, ahol rendelkeznek megfelelő készülékekkel, szakemberrel. Hipnózissal szintén csökkenthető a szülési fájdalom. A hipnózis iránt fogékony szülő nőket a terhesség idején pszicho- profilaxisban és hipnózis terápiában, a szülés idején pedig mélyebb hipnózisban részesíthetik. A regionális — helyi — érzéstelenítés, a fájdalom- csillapítás másik módja. Előnye, hogy az anya ébren vehet részt a szülésben. Az érzéstelenítést viszont csak speciális képzettségű szakemberek végezhetik, ha rendelkeznek a szükséges feltételekkel. Ezt az eljárást alkalmazzák akkor is, ha az anya vagy a magzata védelme érdekében beavatkozás szükséges, például koraszülés, császármetszés esetén. A szülészeti és nőgyógyászati intézet szakemberei hangsúlyozták, hogy a szülő nők és magzataik egészségi állapotától, s a helyi gyógyászati feltételektől függ: csillapíthatiák-e a szülési fájdalmat valamelyik ajánlott módszerrel vagy sem. Hozzátették azonban: mindegyik ilyen beavatkozás bizonyos kockázattal jár, amellyel számolnia kell a szülő anyának. A DUPLA 13-AS Aki mindig szervez, kitalál valamit a munkakönyvébe, és már kezdetben is az újságok körül segédkezett, majd hírlapfelelős lett. Idő közben tizenhat év rohant el, és Bocskai Erzsébetet ma Demeter Lajosné- nak hívják, aki egy tizenegy éves lány, valamint egy nyolcéves fliú édesanyja. Még egy érdekesség: novem. bér 6-án eddigi szakmai, munkahelyi, közéleti tevékenységéért a megyeszékhelyen átvehette a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Vajon ez a határozott fia- t,álasszony mivel érdemelte meg ezt az elismerést? Azt mondják róla, olyan típus, aki soha nem tud nyugton maradni, mindig szervez valámit, folyton újdonságon töri a fejét. Figyeli a rádió, a televízió adásait, az országgyűlés eseményeit, a közérdeklődésre számot tartó focimeccseket és lehetőleg már előző nap hívja a fővárosi központi hírlapirodát: ezekből és ezekből az újságokból holnapra még további ötvenet, százat tegyetek a küldeménybe. Legújabban nem csak az ABC- üzletekben, hanem a vállalatoknál is árulnak a nagykun városban lapokat, szítnes folyóiratokat. Ügy tapasztalta, így jobban vevőre találnak a drágább kiadványok is. Műszak után sem ér mindig véget az elfoglaltsága, mivel most is tagja a munkahelyi pártvezietőségnek, és megbízatásként segíti a KISZ-eseket. Nem beszélve arról, hogy már tizenhárom éve tanácstag, jelenleg a ti- zenhármas körzetben. Ügy tűnik, hogy a közhiedelemmel ellentétben ez a szerencsétlen szám neki szerencsét hozott. Tavaly járdát építettek, és most is újabb kérelemmel bombázza a tanácsot: az utcai diófák lemetszett, összegyűjtött gallyait jó lenne elszállítani az árokpartról a szeméttelepre. Sok arrafelé az idős, magányos ember, és bizony nekik a fuvaroztatás, a rakodás már nem megy könnyen. Mint hírlapfelelős — túlzás« nélkül állítható róla — az eddigi munkáséveit jószerével az újságok között élte le. A lakására járatja a megyei lapot, az Utazási Magazint, a Szabad Földet, a férje egy állattenyésztési szaklapot, a két gyerek meg a Pajtást, a Kisdobost, a Dörmögő Dömötört. Nem beszélve a temérdek olcsóbb-drágább ifjúsági, alkalmi kiadványokról, úgy hogy néha korhol, ni lenne kedve őket: sokba kerül ez, halljátok! Azután eszébe jut: úgy tűnik, abban is lehet val|ami, hogy az események esetenként önmagukat ismétlik hiszen vele is megtörtént mindez a hatvanas években. Büszkén gondol arra: lám- lám „megfertőzte” őket a betűk világával. Lehet, hogy még valamelyikőjük követi a példáját, és később a postán köt ki? Majd kiderül néhány esztendő múlva . .. D. Szabó Miklós
