Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1984. DECEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az újszászi Vegyesipari Szövetkezet a Mezőgép Vállalat részére bérforgácsolást is vállal. Évente folyamatos a megrendelés különböző alkatrészek megmunkálására. Képünkön Mu­cza István Árkedvezmény a zöldségtermesztéshez R mezőgazdasági kistermelők támogatása A jövőre életbe lépő sza­bályozás továbbra is lehető­vé teszi a mezőgazdasági kis­termelők támogatását. Válto­zatlanul felkarolják a zöld­ségtermelést és az ültetvény- telepítést, az 1984-ben érvé­nyes feltételek azonban né­miképpen módosulnak. A kistermelők változatlanul 40 százalékos árkedvezményt kapnak a fólia alatti zöldség- termesztés egyes felszerelé­seinek megvásárlásánál. Mó­dosítást jelent viszont, hogy valamennyi fólia-vázszerke­zetet kedvezményesen vásá­rolhatják meg, — az idén csak a műanyag tartó- szerkezetre vonatkozott a vásárlási könnyítés. A költ­séges gyümölcsültetvény-te­lepítéseknél jövőre a kister­melők — az eddigihez ha- jwnlúan — akkor részesül­hetnek a szaporítóanyagok megvételéhez támogatásban, ha a nagyüzemi táblákhoz kapcsolódóan alakítják ki a bogyós gyümölcsök új terü­letét. Ez a forma mindenek­előtt a szakcsoportok mun­káját segíti. 1985-ben a rendelkezés szerint megszűnik a mező- gazdasági kisgépek vásárlá­si kedvezménye; jövőre mintegy 10 százalékkal töb­bet kell majd fizetni ezekért a gépekért, berendezésekért. Koszorúzási ünnepségek Koszorúzási ünnepségeket rendeztek Budapesten, a hős szovjet parlamenterek. Hja Osztapenko és Steinmetz Miklós kapitány emlékmű­veinél tegnap, haláluk 40. évfordulója alkalmából. A megemlékezés virágait a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt budapesti és kerületi bizott­ságainak, a Honvédelmi Mi­nisztériumnak, a fővárosi és a kerületi tanácsoknak, vala­mint az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnokságának képviselői helyezték el. Lerótták kegye­letüket az emlékműveknél a társadalmi és a tömegszer­vezetek is. Exportáló kisüzemek Közvetlen kapcsolat a termelőkkel Az apró tételek is számítanak — Tippet ad a megbízó Pest kivételével az ország valamennyi megyéjében ke­réken egy esztendeje a Kül­kereskedelmi Minisztérium megbízottai segítik a terme­lők exporttevékenységét. Esetenként az általuk fel­ajánlott termékek számára keresnek piacot vagy éppen, a külkereskedelem igényei­nek megfelelően, a gyártók­kal tárgyalnak. Jelenlétük, közvetítői tevékenységük eredményeként, az elmúlt évben jelentősen bővült a kisvolumenű export. Koleszár Istvánt, a KKM Szolnok megyei megbí­zottját kérdeztük: milyen sajátosságok jellemzik a kisebb tételű árucikkek exportját? — Az esetek többségében, évről évre változó termék- halmazról van szó, amely­nél a piacképesség sokszor anyagi áldozatokkal jár. Bármennyire is szeretnénk azt. hogy ezen cikkek hosz- szú távon biztos értékesítési lehetőséget jelentsenek, kö­zülük csupán néhány válik jelentős exporttermékké. Ebből következik az is, hogy a közvetített és a megkötött üzletek viszonyában gyako­ri a meghiúsulási százalék. — Most szűkítsük a kört, a megye adottságait figyelembe véve a me­zőgazdasági nagy- és kis­üzemekre. — A mezőgazdasági ter­mékek egy része úgymond kötött pályán mozog. Itt fő­leg a húsra, a gabonára, vagy a növényolajra gondo­lok. Feladatom elsősorban az ezen kívül eső területek a melléküzemágak, a háztá­ji gazdaságok lehetőségeinek feltárása. A megyénkben képződő árualap — a toll, az apróállat, a különféle szárítmányok, a húsipari termékek, a méz. a hagyma és még sorolhatnám — ke­lendőek a külpiacokon. Egyelőre azonban a feldol- igozókapaciitások még nem épültek ki olyan mérték­ben. mint ahogyan azt a külpiac, illetve az értékesí­tés biztonsága igényelné. — A helyzet paradoxona, hogy a feldolgozottsági fok növelése, több gazdálkodó egység esetében konkrét tö­rekvés, de csak korlátozot­tan valósítható meg az is­mert időjárás (aszályos időszak) okozta tőkehiány miatt. Ennek hatására fo­kozottan előtérbe kerül a ve­gyes vállalati forma keresé­se, vagy az újabb konstruk­ciók iránti igény. A mel­léküzemágak tevékenysége külkereskedelmi szemszög­ből erőteljesen különböző. Néhány an jelentős erőfeszí­téssel jutottak tartós kül­piaci kapcsolatokhoz, folya­matos exporthoz. Növekszik azon melléküzemágak szá­ma is, ahol megoldható az exportra termelés. Legtöbb esetben azonban egy, a meg­rendelő által kívánt termék­hez nem találunk gyártót. — Melyek azok a te­rületek, ahol eredménye­sen bővíthető az export? — Noha a faipar az alap­anyag szűkössége miatt iga­zában nem fő profil, mégis néhány esetben a feldolgo­zottság növelésével (szárító­üzemre gondolok) bővíthető lenne a jelenlegi export. A gyümölcsfeldolgozás még a kezdeti lépéseknél tart, de ide sorolnám a húsipari melléktermékeket is, a vért, és a csontot, ezek iránt egy­re nő a külpiaci igény. To­vábbá nem hiszem, hogy kimerítettük a szárítmányok terén adódó lehetőségeinket, különösen, ha a gyümölcsök aszalását is ebbe a körbe sorolom. A gyógynövény- termesztésnek igazán még nincs hagyománya megyénk­ben, azonban az elmúlt idő­szakban viszonylag megnőtt a kereslet iránta. Remélhe­tőleg a termelők érdeklődé­se is fokozódik majd. — Véleményem szerint bővíthető lenne a megye primőrtermelésben való részvétele. Azonban a mező- gazdasági termények sajá­tosságai ebben az esztendő­ben is éreztették hatásukat: voltak olyan cikkek, ame­lyeket a piaci kereslet el­lenére sem tudtunk szállí­tani, részben árproblémák miatt, tojás, mák, gyümölcs, uborka ... Felhalmozódtak olyan áruk, amelyeknek külpiac; elhelyezése ütközött nehézségekbe, ilyen volt töb­bek között a hagyma és a káposzta is. — Végezetül: milyen segítséget myújthat a me­gyei megbízott a terme­lőknek? — Mindenképpen segíthet a külkereskedelmi csatorna megkeresésében, az informá­ciók továbbításában, a kül­ker vállalatokkal a kapcso­latok szervezésében és egyéb problémák megoldásában. Nem egyedülálló ez a rend­szer, hiszen Franciaország­ban is működik hasonló a kisvolumenű export segíté­sére. F. SL Gépkocsijavítás Mire számíthatnak az autósok? Elöregedőben hazánk jár­műállománya. Magyarország minden esztendőben vásárol ugyan új kocáikat, de a for­galomba lépők arra sem elegendőek, hogy a keresle­tet kielégítsék, nemhogy a kiszuperálásra érdemeseket pótolják. így évről évre nő az átlagos életkor: a motori­záció' aranykorának tartott 70-es években nem érte el a három évet sem, ma pedig megközelíti a nyolc eszten­dőt. Eme tények birtokában fogalmazódik meg a kérdés: számíthatunk-e a valamifé­le javulásba, és egyáltalán milyen lehetőségek vannak a kedvezőtlen helyzet meg­változtatására ? Verseny nélkül Nézzük, mi történt? A szervezeti változások — ta­nácsi felüevelet alá irányí­tották a szervizeket, és kis­vállalatokat alakítottak, ab­ban a reményben, hogy ver­seny jön létre a javítók kö­zött. Ez ismert. A várt ver­seny azonban elmaradt. To­vább nehezült a helyzet, mert az alkatrészellátással foglalkozó szervezetek késve alakultak, már nem tudtak egyensúlyt teremteni. A kül­kereskedők persze mindent megtettek és megtesznek a hiány megszüntetésére, a tárgyalások igazi sikert azonban nem mindig hoztak. Vagyis: kevesebb alkatrészt tudtak importálni, a keres­let meghaladta a kínálatot. Egyes vélemények szerint a bajt a járműjavítók és az alkatrészellátók között fe­szülő érdekellentétek okoz­zák. Az. hogy a szerelők anyagilag az új alkatrészek beszerelésében érdekeltek, nekik ez a kifizetődőbb meg­oldás. Az alkatrészellátók viszont azt mondják: ha a szerviznék van pénze, akkor tartalékol alkatrészt a jobb ellátás érdekében, ebből adó­dóan párhuzamos készletek halmozódnak fel — s ez okozza a hiányt. Ha viszont '■pénzszűkében van ß. szer­viz, akkor az sem kizárt, hogy a minimális készletre sincs fedezete. Mások nem tartják elég ösztönzőnek az alkatrészfel­újításra, — gyártásra ható szabályozórendszert. De azt sem szabad elhallgatni, hogy van olyan alkatrész, amely­nek felújítása többe kerül, mint az új. Példaképpen em­líthető a motorhajtókar. Az új ára 180 forint, a felújítás egy órát igényelne, a kifize­tendő közteher és munkabér együttes összege megközelí­tené a 200 forintot. Nyilván­való, alaposan meg kell gon­dolni. melyik alkatrészt ér­demes felújítani, és melyiket nem. De lépni kell! Hírt kaptunk arról, hogy egy új rendszer kidolgozásán munkálkodnak a szakembe­rek. Természetesen a rend­szer működéséhez szükséges érdekeltségekre, szabályo­zókra is kitér majd a javas­lat. Előzetes elképzelés sze­rint úgynevezett gesztorra bíznák az elhasználódott al­katrészek begyűjtését, raktá­rozását, felújítását és kiadá­sát. Az sem kizárt, hogy új alkatrészt csak akkor kap­nak a vásárlók, ha a rosszat, az elhasználódottat leadják. A koncepció januárban ölt végleges formát, így ma még nem ismeretes teljes mély­ségben az elképzelés. KNEB-vizsgálat Magyarországon csaknem 1,3 millió személyautó fut utakon. A legtöbb autót 1980-ban importáltuk, 113 ezret, 1985-foen viszont 94 ezer beérkezésére számítha­tunk. Az alkatrészellátásról és járműjavításról minap in­dított vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. A gépkocsitulajdonosoknak személyes tapasztalataik vannak a mindennapi gya­korlatról. lehangoló a hely­zet. Többnyire a géplkocsi- tulajdonosoknák kell rohan- gálniok egyik üzletből a má­sikba, maszektól az állami kereskedőig, s vissza, hogy alkatrészhez jussanak. A hi­ányok és az áremelkedések sok esetben arra késztetik az úrvezetőket, hogy vagy ma­guk bütyköljék meg autóju­kat. vagy tusiban csinálják meg. Senki sem mond le köny- nyen a megszerzett életszín­vonalról. És miután egyre nehezebb új személyautóhoz jutni, ritkábban szánják cse­rére magukat az emberek, így egyfelől többet kell köl­teni az egyre öregedő autó­ra, másfelől éppen a költsé­gek növekedése miatt job­bára csak a legszükségesebb javításokat végzik, vagy vé­geztetik el a gépkocsitulaj­donosok. Ennek következ­ményeként a műszaki álla­pot romlásával kell számol­ni, ami viszont a biztonsá­gos közlekedést teszi kétsé­gessé. Ugyanakkor sem az állami, sem a magánjavító szolgáltatás nem mondható kielégítőnek. Megoldatlan például a garanciális javí­tás. Javaslatok A helyzet adott, miként lehetne rajta változtatni? Amint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közlekedé­si és távközlési albizottsá­gának minapi ülésén megfo­galmazódott: van kiút! Szá­mos javaslat hangzott el. Ezek közül több szorgalmaz­ta: javítani kell a szakmun­kásképzés színvonalát, mert a hiányos ismeretekkel mun­kába lépő ifjú szakmunká­sok aligha tudnak minőségi szolgáltatást nyújtani. Meg­gondolandó: nem csökkenné­nek-e a költségek, ha alkat­részekre szakosodnának a felújítással foglalkozó gaz­dálkodó szervezetek? Min­denesetre segítené a hazai motorizációt, ha jobban együttműködnének az abban érdékelt vállalatok. Elhang­zott az ülésen: 1985 első fe­lében kormánybizottság ke­resi a gépjárműbeszerzés szélesítésének lehetőségét. Többen felvetették: szükség volna a vezérképviselet és a márkaszerviz keresztezésé­ből létrejövő új társulásra, ami egy kézben tartaná a ke­reskedelmet, a szervizelést, a javítást, az alkatrészellá­tást és a selejtezést. Hogy valóban szükség van-e ilyen felállású és feladatú gazdál­kodó szervezetre, még nem eldöntött. H. T. Telma-B és a hatékonyság Kisszámitógépes rendszerrel jobb energiagazdálkodás A Műszaki és Természet- tudományi .Egyesületek Szö­vetsége Szolnok megyei szer­vezetének MEE-csoportja (az OMFB által támogatott) energiagazdálkodási rend­szerről ankétot szervezett a közelmúltban Szolnokon. A rendezvényen Demeter Ist­ván, a VEIKI osztályvezető­je (a rendszer kifejlesztője) és dr. Pásztor István, a Du­nai Kőolajipari Vállalat vil­lamosüzemének vezetője (a DKV-nál megépített rend­szer üzemeltetője) előadá­sukban beszámoltad a Villa- mosenergia-ipari Kutató In­tézet által kifejlesztett — Európában a szoftwerekben legkorszerűbbnek számító — intelligens távadatgyűjtő és feldolgozó telemechanikai rendszerről. A Telma—B rendszer al­kalmas az összes energiahor­dozó (víz, villany, gáz, gőz, olaj) gazdaságos és tervsze­rű felhasználásának ellenőr­zésére, várható meghibái&o- dások (szivárgás, üzemzavari felderítésére, s arra, hogy mindezeket jelezze a kezelő személyzetnek. A kezelők — így a diszpécserszolgálat tag­jai figyelhetik az energia- igények változását, annak állandó, üzemenkénti vagy összesített értékeit, illetve szükség esetén intézkedhet­nek a korlátozások beveze­téséről. A nagyvállalatok — köztük a Szolnoki Papírgyár — már felismerték a korsze­rű technológia előnyeit és alkalmazása mellett döntöt­tek. Az OMFB által támogatott rendszert rövidesen a Csepeli Vas- és Fém­művekben és TVK-ban is bevezetik. A DKV százha­lombattai üzeme pedig szí­vesen nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek, illetve a helyszínen bemutatja a rend­szert. Hasonló szolgáltatást nyújt a Szolnoki Papír­gyár is. Az ankéton megfogalmazó­dott, hogy a megyében levő üzemek e szisztémát ismer­jék meg, mivel üzemelteté­se nagyobb üzembiztonságot, jobb kezelői kiszolgálást és fegyelmezettebb energiagaz­dálkodást eredményez. Az energiaveszteségek, a terv­szerűtlen többletfelhasználás 20 százalékkal csökkenthetők a Telma—B rendstzer segít­ségével. A megjelent szakem­berek örömmel nyugtázták, hogy az ismertetett rend­szer az energiagazdálkodás jelenleg leghatékonyabb és legkorszerűbb hazai gyártású eszköze, s amely a gazdasági feladatok teljesítésében kü­lönös figyelmet érdemel. Eladás másodszor Feleslegessé vált állóeszközök hasznosítása Az Építőipari Innovációs Alap tevékenységét bővítve megkezdte a vállalatoknál fölöslegessé vált állóeszközök — gépek, berendezések, épü­letek — újbóli értékesítésé­nek megszervezését. Szep­tember óta közel 500 millió forint értékű állóeszköz el­adására kaptak megbízást, köztük 80 millió forintot érő komplett ipartelep értékesí­tésére. Nemcsak szervezik a használt állóeszközök ér­tékesítését, hanem a vásár­lást kölcsönnel is támogatják. Az Építőipari Innovációs Alapot 300 millió forintos alaptőkével 1983-ban hozta létre az Állami Fejlesztési Bank és az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium. A kisbank elsősorban az építő- és építőanyagipar in­novációs tevékenységének fi­nanszírozásába kapcsolódott be. Eddig több mint 30 szer- íaődést kötött műszaki fej­lesztési elképzelések, s a kapcsolódó beruházások megvalósítására. A pénzinté­zet emellett fokozatosan bő­víti banki szolgáltatásait is. A tőkeátcsoportosítás meg­könnyítésére hozzálátott a vállalatok szabad fejlesztési forrásainak hasznosításához. A befektetőknek partnert keres, s vizsgálja a vállalko­zás várható jövedelmezősé­gét, s elemzi a hitelképes­séget. Ennek a szolgáltatás­nak egyik újabb formája a termelőeszközök hasznosítá­sa,

Next

/
Oldalképek
Tartalom