Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-30 / 305. szám
1984. DECEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az újszászi Vegyesipari Szövetkezet a Mezőgép Vállalat részére bérforgácsolást is vállal. Évente folyamatos a megrendelés különböző alkatrészek megmunkálására. Képünkön Mucza István Árkedvezmény a zöldségtermesztéshez R mezőgazdasági kistermelők támogatása A jövőre életbe lépő szabályozás továbbra is lehetővé teszi a mezőgazdasági kistermelők támogatását. Változatlanul felkarolják a zöldségtermelést és az ültetvény- telepítést, az 1984-ben érvényes feltételek azonban némiképpen módosulnak. A kistermelők változatlanul 40 százalékos árkedvezményt kapnak a fólia alatti zöldség- termesztés egyes felszereléseinek megvásárlásánál. Módosítást jelent viszont, hogy valamennyi fólia-vázszerkezetet kedvezményesen vásárolhatják meg, — az idén csak a műanyag tartó- szerkezetre vonatkozott a vásárlási könnyítés. A költséges gyümölcsültetvény-telepítéseknél jövőre a kistermelők — az eddigihez ha- jwnlúan — akkor részesülhetnek a szaporítóanyagok megvételéhez támogatásban, ha a nagyüzemi táblákhoz kapcsolódóan alakítják ki a bogyós gyümölcsök új területét. Ez a forma mindenekelőtt a szakcsoportok munkáját segíti. 1985-ben a rendelkezés szerint megszűnik a mező- gazdasági kisgépek vásárlási kedvezménye; jövőre mintegy 10 százalékkal többet kell majd fizetni ezekért a gépekért, berendezésekért. Koszorúzási ünnepségek Koszorúzási ünnepségeket rendeztek Budapesten, a hős szovjet parlamenterek. Hja Osztapenko és Steinmetz Miklós kapitány emlékműveinél tegnap, haláluk 40. évfordulója alkalmából. A megemlékezés virágait a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti és kerületi bizottságainak, a Honvédelmi Minisztériumnak, a fővárosi és a kerületi tanácsoknak, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokságának képviselői helyezték el. Lerótták kegyeletüket az emlékműveknél a társadalmi és a tömegszervezetek is. Exportáló kisüzemek Közvetlen kapcsolat a termelőkkel Az apró tételek is számítanak — Tippet ad a megbízó Pest kivételével az ország valamennyi megyéjében keréken egy esztendeje a Külkereskedelmi Minisztérium megbízottai segítik a termelők exporttevékenységét. Esetenként az általuk felajánlott termékek számára keresnek piacot vagy éppen, a külkereskedelem igényeinek megfelelően, a gyártókkal tárgyalnak. Jelenlétük, közvetítői tevékenységük eredményeként, az elmúlt évben jelentősen bővült a kisvolumenű export. Koleszár Istvánt, a KKM Szolnok megyei megbízottját kérdeztük: milyen sajátosságok jellemzik a kisebb tételű árucikkek exportját? — Az esetek többségében, évről évre változó termék- halmazról van szó, amelynél a piacképesség sokszor anyagi áldozatokkal jár. Bármennyire is szeretnénk azt. hogy ezen cikkek hosz- szú távon biztos értékesítési lehetőséget jelentsenek, közülük csupán néhány válik jelentős exporttermékké. Ebből következik az is, hogy a közvetített és a megkötött üzletek viszonyában gyakori a meghiúsulási százalék. — Most szűkítsük a kört, a megye adottságait figyelembe véve a mezőgazdasági nagy- és kisüzemekre. — A mezőgazdasági termékek egy része úgymond kötött pályán mozog. Itt főleg a húsra, a gabonára, vagy a növényolajra gondolok. Feladatom elsősorban az ezen kívül eső területek a melléküzemágak, a háztáji gazdaságok lehetőségeinek feltárása. A megyénkben képződő árualap — a toll, az apróállat, a különféle szárítmányok, a húsipari termékek, a méz. a hagyma és még sorolhatnám — kelendőek a külpiacokon. Egyelőre azonban a feldol- igozókapaciitások még nem épültek ki olyan mértékben. mint ahogyan azt a külpiac, illetve az értékesítés biztonsága igényelné. — A helyzet paradoxona, hogy a feldolgozottsági fok növelése, több gazdálkodó egység esetében konkrét törekvés, de csak korlátozottan valósítható meg az ismert időjárás (aszályos időszak) okozta tőkehiány miatt. Ennek hatására fokozottan előtérbe kerül a vegyes vállalati forma keresése, vagy az újabb konstrukciók iránti igény. A melléküzemágak tevékenysége külkereskedelmi szemszögből erőteljesen különböző. Néhány an jelentős erőfeszítéssel jutottak tartós külpiaci kapcsolatokhoz, folyamatos exporthoz. Növekszik azon melléküzemágak száma is, ahol megoldható az exportra termelés. Legtöbb esetben azonban egy, a megrendelő által kívánt termékhez nem találunk gyártót. — Melyek azok a területek, ahol eredményesen bővíthető az export? — Noha a faipar az alapanyag szűkössége miatt igazában nem fő profil, mégis néhány esetben a feldolgozottság növelésével (szárítóüzemre gondolok) bővíthető lenne a jelenlegi export. A gyümölcsfeldolgozás még a kezdeti lépéseknél tart, de ide sorolnám a húsipari melléktermékeket is, a vért, és a csontot, ezek iránt egyre nő a külpiaci igény. Továbbá nem hiszem, hogy kimerítettük a szárítmányok terén adódó lehetőségeinket, különösen, ha a gyümölcsök aszalását is ebbe a körbe sorolom. A gyógynövény- termesztésnek igazán még nincs hagyománya megyénkben, azonban az elmúlt időszakban viszonylag megnőtt a kereslet iránta. Remélhetőleg a termelők érdeklődése is fokozódik majd. — Véleményem szerint bővíthető lenne a megye primőrtermelésben való részvétele. Azonban a mező- gazdasági termények sajátosságai ebben az esztendőben is éreztették hatásukat: voltak olyan cikkek, amelyeket a piaci kereslet ellenére sem tudtunk szállítani, részben árproblémák miatt, tojás, mák, gyümölcs, uborka ... Felhalmozódtak olyan áruk, amelyeknek külpiac; elhelyezése ütközött nehézségekbe, ilyen volt többek között a hagyma és a káposzta is. — Végezetül: milyen segítséget myújthat a megyei megbízott a termelőknek? — Mindenképpen segíthet a külkereskedelmi csatorna megkeresésében, az információk továbbításában, a külker vállalatokkal a kapcsolatok szervezésében és egyéb problémák megoldásában. Nem egyedülálló ez a rendszer, hiszen Franciaországban is működik hasonló a kisvolumenű export segítésére. F. SL Gépkocsijavítás Mire számíthatnak az autósok? Elöregedőben hazánk járműállománya. Magyarország minden esztendőben vásárol ugyan új kocáikat, de a forgalomba lépők arra sem elegendőek, hogy a keresletet kielégítsék, nemhogy a kiszuperálásra érdemeseket pótolják. így évről évre nő az átlagos életkor: a motorizáció' aranykorának tartott 70-es években nem érte el a három évet sem, ma pedig megközelíti a nyolc esztendőt. Eme tények birtokában fogalmazódik meg a kérdés: számíthatunk-e a valamiféle javulásba, és egyáltalán milyen lehetőségek vannak a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására ? Verseny nélkül Nézzük, mi történt? A szervezeti változások — tanácsi felüevelet alá irányították a szervizeket, és kisvállalatokat alakítottak, abban a reményben, hogy verseny jön létre a javítók között. Ez ismert. A várt verseny azonban elmaradt. Tovább nehezült a helyzet, mert az alkatrészellátással foglalkozó szervezetek késve alakultak, már nem tudtak egyensúlyt teremteni. A külkereskedők persze mindent megtettek és megtesznek a hiány megszüntetésére, a tárgyalások igazi sikert azonban nem mindig hoztak. Vagyis: kevesebb alkatrészt tudtak importálni, a kereslet meghaladta a kínálatot. Egyes vélemények szerint a bajt a járműjavítók és az alkatrészellátók között feszülő érdekellentétek okozzák. Az. hogy a szerelők anyagilag az új alkatrészek beszerelésében érdekeltek, nekik ez a kifizetődőbb megoldás. Az alkatrészellátók viszont azt mondják: ha a szerviznék van pénze, akkor tartalékol alkatrészt a jobb ellátás érdekében, ebből adódóan párhuzamos készletek halmozódnak fel — s ez okozza a hiányt. Ha viszont '■pénzszűkében van ß. szerviz, akkor az sem kizárt, hogy a minimális készletre sincs fedezete. Mások nem tartják elég ösztönzőnek az alkatrészfelújításra, — gyártásra ható szabályozórendszert. De azt sem szabad elhallgatni, hogy van olyan alkatrész, amelynek felújítása többe kerül, mint az új. Példaképpen említhető a motorhajtókar. Az új ára 180 forint, a felújítás egy órát igényelne, a kifizetendő közteher és munkabér együttes összege megközelítené a 200 forintot. Nyilvánvaló, alaposan meg kell gondolni. melyik alkatrészt érdemes felújítani, és melyiket nem. De lépni kell! Hírt kaptunk arról, hogy egy új rendszer kidolgozásán munkálkodnak a szakemberek. Természetesen a rendszer működéséhez szükséges érdekeltségekre, szabályozókra is kitér majd a javaslat. Előzetes elképzelés szerint úgynevezett gesztorra bíznák az elhasználódott alkatrészek begyűjtését, raktározását, felújítását és kiadását. Az sem kizárt, hogy új alkatrészt csak akkor kapnak a vásárlók, ha a rosszat, az elhasználódottat leadják. A koncepció januárban ölt végleges formát, így ma még nem ismeretes teljes mélységben az elképzelés. KNEB-vizsgálat Magyarországon csaknem 1,3 millió személyautó fut utakon. A legtöbb autót 1980-ban importáltuk, 113 ezret, 1985-foen viszont 94 ezer beérkezésére számíthatunk. Az alkatrészellátásról és járműjavításról minap indított vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. A gépkocsitulajdonosoknak személyes tapasztalataik vannak a mindennapi gyakorlatról. lehangoló a helyzet. Többnyire a géplkocsi- tulajdonosoknák kell rohan- gálniok egyik üzletből a másikba, maszektól az állami kereskedőig, s vissza, hogy alkatrészhez jussanak. A hiányok és az áremelkedések sok esetben arra késztetik az úrvezetőket, hogy vagy maguk bütyköljék meg autójukat. vagy tusiban csinálják meg. Senki sem mond le köny- nyen a megszerzett életszínvonalról. És miután egyre nehezebb új személyautóhoz jutni, ritkábban szánják cserére magukat az emberek, így egyfelől többet kell költeni az egyre öregedő autóra, másfelől éppen a költségek növekedése miatt jobbára csak a legszükségesebb javításokat végzik, vagy végeztetik el a gépkocsitulajdonosok. Ennek következményeként a műszaki állapot romlásával kell számolni, ami viszont a biztonságos közlekedést teszi kétségessé. Ugyanakkor sem az állami, sem a magánjavító szolgáltatás nem mondható kielégítőnek. Megoldatlan például a garanciális javítás. Javaslatok A helyzet adott, miként lehetne rajta változtatni? Amint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közlekedési és távközlési albizottságának minapi ülésén megfogalmazódott: van kiút! Számos javaslat hangzott el. Ezek közül több szorgalmazta: javítani kell a szakmunkásképzés színvonalát, mert a hiányos ismeretekkel munkába lépő ifjú szakmunkások aligha tudnak minőségi szolgáltatást nyújtani. Meggondolandó: nem csökkennének-e a költségek, ha alkatrészekre szakosodnának a felújítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek? Mindenesetre segítené a hazai motorizációt, ha jobban együttműködnének az abban érdékelt vállalatok. Elhangzott az ülésen: 1985 első felében kormánybizottság keresi a gépjárműbeszerzés szélesítésének lehetőségét. Többen felvetették: szükség volna a vezérképviselet és a márkaszerviz keresztezéséből létrejövő új társulásra, ami egy kézben tartaná a kereskedelmet, a szervizelést, a javítást, az alkatrészellátást és a selejtezést. Hogy valóban szükség van-e ilyen felállású és feladatú gazdálkodó szervezetre, még nem eldöntött. H. T. Telma-B és a hatékonyság Kisszámitógépes rendszerrel jobb energiagazdálkodás A Műszaki és Természet- tudományi .Egyesületek Szövetsége Szolnok megyei szervezetének MEE-csoportja (az OMFB által támogatott) energiagazdálkodási rendszerről ankétot szervezett a közelmúltban Szolnokon. A rendezvényen Demeter István, a VEIKI osztályvezetője (a rendszer kifejlesztője) és dr. Pásztor István, a Dunai Kőolajipari Vállalat villamosüzemének vezetője (a DKV-nál megépített rendszer üzemeltetője) előadásukban beszámoltad a Villa- mosenergia-ipari Kutató Intézet által kifejlesztett — Európában a szoftwerekben legkorszerűbbnek számító — intelligens távadatgyűjtő és feldolgozó telemechanikai rendszerről. A Telma—B rendszer alkalmas az összes energiahordozó (víz, villany, gáz, gőz, olaj) gazdaságos és tervszerű felhasználásának ellenőrzésére, várható meghibái&o- dások (szivárgás, üzemzavari felderítésére, s arra, hogy mindezeket jelezze a kezelő személyzetnek. A kezelők — így a diszpécserszolgálat tagjai figyelhetik az energia- igények változását, annak állandó, üzemenkénti vagy összesített értékeit, illetve szükség esetén intézkedhetnek a korlátozások bevezetéséről. A nagyvállalatok — köztük a Szolnoki Papírgyár — már felismerték a korszerű technológia előnyeit és alkalmazása mellett döntöttek. Az OMFB által támogatott rendszert rövidesen a Csepeli Vas- és Fémművekben és TVK-ban is bevezetik. A DKV százhalombattai üzeme pedig szívesen nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek, illetve a helyszínen bemutatja a rendszert. Hasonló szolgáltatást nyújt a Szolnoki Papírgyár is. Az ankéton megfogalmazódott, hogy a megyében levő üzemek e szisztémát ismerjék meg, mivel üzemeltetése nagyobb üzembiztonságot, jobb kezelői kiszolgálást és fegyelmezettebb energiagazdálkodást eredményez. Az energiaveszteségek, a tervszerűtlen többletfelhasználás 20 százalékkal csökkenthetők a Telma—B rendstzer segítségével. A megjelent szakemberek örömmel nyugtázták, hogy az ismertetett rendszer az energiagazdálkodás jelenleg leghatékonyabb és legkorszerűbb hazai gyártású eszköze, s amely a gazdasági feladatok teljesítésében különös figyelmet érdemel. Eladás másodszor Feleslegessé vált állóeszközök hasznosítása Az Építőipari Innovációs Alap tevékenységét bővítve megkezdte a vállalatoknál fölöslegessé vált állóeszközök — gépek, berendezések, épületek — újbóli értékesítésének megszervezését. Szeptember óta közel 500 millió forint értékű állóeszköz eladására kaptak megbízást, köztük 80 millió forintot érő komplett ipartelep értékesítésére. Nemcsak szervezik a használt állóeszközök értékesítését, hanem a vásárlást kölcsönnel is támogatják. Az Építőipari Innovációs Alapot 300 millió forintos alaptőkével 1983-ban hozta létre az Állami Fejlesztési Bank és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. A kisbank elsősorban az építő- és építőanyagipar innovációs tevékenységének finanszírozásába kapcsolódott be. Eddig több mint 30 szer- íaődést kötött műszaki fejlesztési elképzelések, s a kapcsolódó beruházások megvalósítására. A pénzintézet emellett fokozatosan bővíti banki szolgáltatásait is. A tőkeátcsoportosítás megkönnyítésére hozzálátott a vállalatok szabad fejlesztési forrásainak hasznosításához. A befektetőknek partnert keres, s vizsgálja a vállalkozás várható jövedelmezőségét, s elemzi a hitelképességet. Ennek a szolgáltatásnak egyik újabb formája a termelőeszközök hasznosítása,
