Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
ixxxv. évi.301. sa„ 1984. dec. 23. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A magyar népgazdaság 1985. évi terve A Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1984. évi fejlődése irányában megfelel az éves terv fő céljainak. A nemzetközi fizetési képességet megőriztük, a külkereskedelmi mérleg aktívuma nőtt, az ország külföldi hitel- képessége javult. Az eredmények a fő gazdasági folyamatoknak a tervezettől — külső és belső okok miatt — némileg eltérő alakulása mellett jöttek létre. A gazdasági növekedés üteme az előirányzottnál valamivel gyorsabb, a belföldi fel- használás színvonala a számítottnál magasabb, a külkereskedelmi cserearányok a feltételezettnél nagyobb mértékben romlanak; a kiviteli többlet a tervezettnél valamelyest kisebb lesz. A népgazdaság 1984. évi fejlődése kedik, a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsabban nő. Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett mértékben mérséklődik. Az egyéb munkajövedelmek meghaladják a számítottat. A kiskereskedelmi áruforgalomban — főleg az év második felében — emelkedik a kínálat színvonala, de továbbra sem megfelelő az ellátás gyermekruházati cikkekből és néhány tartós fogyasztási cikkből. Javui az ellátás a lakásépítkezéshez szükséges anyagokból, egyes termékekből igy sincs elegendő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések a tervezettnek- megfelelően valósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen belül állami lakás) építése fejeződik be. A tervezettnél több lakás Gyorsabb kivitelező munka A népgazdasági beruházások — a lakosság beruházásainak számítottnál élénkebb növekedése miatt — az el- gondoltnál valamivel kisebb mértékben csökkennek. Az állami döntésű beruházásoknál a tervezettnél valamelyest nagyobb teljesítés egy része néhány beruházás gyorsabb kivitelezéséből, másoknál az elmaradások pótlásából adódott. A vállalatok és szövetkezetek beruházásai a számítotthoz közelálló ősz- szeget érnek él. Közöttük növekvő hányad célozza az előnyösebb termelési szerkezet kialakítását, az exportképesi- ség, az anyag- és energiagazdálkodás javítását. A vállalati fejlesztési vásárlóerő szabályozásában nem volt szükség évközi korlátozó ink tézkedésekre. Nő a gépberuházások aránya, az építés és az egyéb ráfordítások részesedése csökken. A külkereskedelmi forgalomban az - összes kivitel mennyiségének növekedése valamelyest felülmúlja a számítottat, a behozatal meny- nyisége kismértékben növekedik. A külföldi adósságállomány csökken. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számottevően meghaladja az 1983. évit. Leggyorsabban a gépkivitel Az 1985. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A kórházi ágyak száma várhatóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni férőhelyek száma némileg jobban nő. de változatlanul jelentős a kielégítetlen igény. A bölcsődei és az óvodai helyek száma a korábbiaknál kisebb mértékben. az igényekkel arányosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az általános iskolai osztálytermek növelése révén a tanulócsoportok átlaglétszáma és a váltott napszakú oktatás aránya lényegében változatlan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intézkedések révén — az osztály- termek száma a tervezettnél gyorsabban gyarapodik. Az Állami Operaház rekonstrukciója határidőre befejeződött. emelkedik. A behozatal mennyisége várhatóan az 1983. évi körül alakul. A cserearányok a feltételezettnek megfelelően romlanak. A külkereskedelmi mérleg egyenlege jelentősen javul. A konvertibilis valutákban elszámolt kivitel mennyisége is dinamikusain, a tervben számítottnál gyorsabban nő. A gépkivitel alig emelkedik, színvonala a számítottnál lényegesen alacsonyabb. Dinamikusan nő viszont néhány vegyipari, a kohászati és a könnyűipari termékek kivitele. Egyes élelmiszeripari és mezőgazdasági cikkek (elsősorban. húsáruk) bővülő értékesítése nehézségekkel járt. A behozatal mennyisége várhatóan kissé meghaladja az előző évit. A cserearányok romlása a tervben számítottnál nagyobb. Az áruforgalom aktívuma nő, de az előbbiek miatt kissé elmarad az előirányzottól. Az adósságállomány a tervnek megfelelően csökken. Eredményes munka folyt a VII. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának előkészítésében, kialakultak a terv gazdaságpolitikai elgondolásai. Ezzel is összhangban döntések történtek a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztéséről. A nemzeti jövedelem növekedése felülmúlja az előirányzott 1,5—2 százalékot. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából adódik. Az egységnyi lekötött állóeszközre jutó termelés csökken, de némileg kedvezőbb a számítottnál. A népgazdaság fajlagos anyagfelhasználása és importigényessége a számítottnál kevésbé javul, az energia felhasználása a vártnál nagyobb. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az előirányzott 1—2 százalékánál mérséklődik. Elsősorban a lakosság fogyasztása és beruházásai haladják meg a számítottat. Az ipari termelés a tervezett 1,5—2 százalékánál gyorsabban emelkedik. A terven felüli termelés döntő része azonban belföldi fel - használásra kerül, csak kis része szolgálja a külgazdasági egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát növelik az energiagazdálkodás racionalizálását, a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok keretében végrehajtott intézkedések, a drága import helyettesítésére irányuló tevékenység eredményei. A termelés anyag- és alkatrészellátása — néhány kivételtől eltekintve — folyamatos volt. A belföldi kooperációs kapcsolatokban nem érzékelhető érdemi javulás. A vállalati gazdasági munkaközösségek tevékenysége tovább terjedt. Az ipari termelésből a kivitel részaránya tovább nő. A konvertibilis valutákért történő ipari kivitel volumene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósult meg az a cél, hogy a növekedés hordozója a feldolgozóipar, ezen belül ;s különösen a gépipar legyen. A transzferábilis rubelben elszámolt ipari kivitel az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban alakul. Az ipari termékek belföldi értékesítése is emelkedik. A kivitelező építőipar termelése a terv elgondolásaihoz közelállóan csökken. Az építési igények a korábbiakhoz hasonlóan változnak: a beruházási építés jelentősen mérséklődik, a fenntartási-felújítási tevékenység emelkedik. Az építési kereslet és a kínálat viszonya lassan javul. Nem halad kielégítően a jobb mi - nőségű, szervezettebb munkavégzést elősegítő feltételek megteremtése. A mezőgazdasági termékek termelése jelentősem felülmúlja az 1983. évit: kissé magasabb a tervezettnél, és az igen jó 1982. évinél is. A növénytermesztés termelése jóval magasabb a tavalyinál. A búzatermés a tervezettnél nagyobb, a kukoricatermés azt megközelítő, az összes gabonatermés számottevően meghaladja az előirányzottat. A zöldségfélék és a gyümölcsök termelése csökkent, a, cukorrépatermelés nőtt, a napraforgó-termelés a számítottnál is jobban emelkedett. Az állattenyésztés termelése jelentősen meghaladja a tavalyit. Folytatódott a sertésállomány és a vágósertés- termelés növekedése. A többlet a háztáji és kisegítő gazdaságokból ered. A szarvasmarha-állomány elsősorban a húshasznú állomány növekedése következtében emelkedik. A vágójuh- és gyapjútermelés csökken. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége a korábbi évekénél lassabban bővül. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki megalapozása egészében kielégítő. A . háztáji és kisegítő gazdaságok gép- és eszközellátása is jelentősen javult. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei változatlanul kedvezőtlenek, az exportárak jelentősen csökkentek. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel mennyisége a tavalyi körül alakul, a konvertibilis valutákban elszámolté számottevően nő. A közlekedésben a belföldi áruszállítás valamivel elmarad az előző évitől, a liranzitszállítások mérsékelten bővülnek. A szállítások egyenletesebbé tételére irányuló intézkedések nem jártak kellő eredménnyel. A személyszállításban a távolsági tömegközlekedés csökkenése megállt, a to'jesr. - mény kis mértékben emelkedik. A postai és távközlési szolgáltatások a számítottnál kissé gyorsabban fejlődnek, A bekapcsolt távbeszélő-állomások száma meghaladja a tervezettet. A vízgazdálkodásban az előirányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak száma kissé csökken. Az iparban és az építőiparban a létszámcsökkenés mérséklődik, és a korábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőgazdaságban is. A hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadítása lassú, ami hátráltatja a dinamikusabban fejlődő vállalata.* munkaerő-keresletének kielégítését. A lakosság nominaljöve- delmei a tervezettnél jobban emelkednek. Elsősorban a kisvállalkozásokból származó jövedelmek nőnek gyorsan, de meghaladja a számítottat a bérkifizetés, a mezőgazdasági kisüzemi termelésből származó bevételek és a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése is. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 7—8 százalékot meghaladóan emelkedik. A nagyobb áremelkedésben döntő része a piaci hatásokra bekövetkező áremelkedéseknek van. Csökken a fogyasztói ártámogatás, és az érintett termékcsoportok egy részénél javult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A nagyobb nomináljövedelmek következtében a magasabb fogyasztói árszínvonal ellenére az egy főre jutó reáljövedelem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emel1985-ben a termelés hatékonyságának fokozódó növekedésére, ezzel a nemzeti jövedelem bővülésének élénkülésére alapozva tovább kell javítani a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Meg kell állítani az átlagos reálbérek és a beruházások mérséklődésének folyamatát. Mindkét fő elszámolási viszonylatban csökkenteni kell az adósságállományt. E célok eléréséhez fel kell gyorsítani a műszaki fejlődést, a termelés szerkezetének olyan változásait, amelyek a versenyképesség javítását, a gazdaságos kivitel növelését. importigényességének csökkentését szolgálják a gazdaságosság követelményeinek fokozott érvényesítése mellett. A termelés hatékonyságának növelését a ráfordítások csökkentésével is meg kell alapozni. A munka termelékenysége a népgazdaságban az eddiginél jobban emelkedjen, a termelőágazatok fajlagos anyag- és energiafelhasználása erőteljesen csökkenjen. A külkereskedelmi aktívumot összességében továbbra is növelni kell. Ez már nem teszi szükségessé a belföldi felhasználás mérséklését, az évek óta először — a gazdasági hatékonyság növekedésétől és a külgazdasági egyensúly javulásától függően — kismértékben emelkedhet. így mind a társadalompolitika, mind a gazdaság- fejlesztés terén a korábbi évekhez képest valamivel kedvezőbb lehetőségek nyílnak: emelkedik a lakosság reáljövedelme és fogyasztása, javulnak életkörülményei, az 1984. évi színvonalon maradnak a szocialista szektor beruházásai, bővülnek a gazdaság anyagi alapjai. Mindezek valóra váltásához meg kell gyorsítani azokat a cselekvéséket, amelyek a termelés hatékonyságának, a.gazdaság jövedelemtermelő képességének növekedését eredményezik, a gazdasági egyensúly további javítását és tartós megszilárdítását biztosítják. Ennek legfontosabb eszköze a gazdaságirányítási rendszer fejlesztése. A terv megvalósítását ezentúl célra orientált akcióprog.- ramok is segítik. Ezek előmozdítják a folyamatban lévő kormányprogramok jövő évi feladatainak végrehajtását, így az energiagazdálkodás racionalizálását; a gazdaságos anyagfelhasználást (Folytatás a 2. oldalon.) Az orosházi buszpályaudvarhoz készít belső bútorokat a kunszentmártoni Uniszöv öcsödi asztalos részlege. A mintegy félmillió forintos megrendelésre kereskedelmi berendezéseket, pultokat, polcokat, szekrényeket gyártanak 200 éves a kombinát Losonczi Pál Mezőhegyesre látogatott A Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinátban tegnap ünnepelték a gazdaság fennállásának 200. évfordulóját. A jubileumi megemlékezésen megjelent Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, ott volt Szabó Miklós, a Békés megyei párt- bizottság első titkára és Gyulavári Pál, Békés megye Tanácsának elnöke. Az Állami Ménesintézet alapító oklevelét 1784. december 20-án írta alá II. József császár, elrendelve a hadsereg lóállományának feljavítását. A jubileumi ünnepség vendégeit Supala Pál, a kombinát vezérigazgatója köszöntötte, majd Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet. Az ünnepségen Losonczi Pál tolmácsolta a kombinát dolgozóinak Kádár János személyes üdvözletét, majd átadta a kollektívának a jubileumi oklevelet, amelyet Supala Pál vezérigazgató vett át. Az Elnöki Tanács elnöke ezután kitüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend arany fokozatát adta át Gélya Mihály nyugdíjas növénytermesztési brigádvezetőnek, továbbá 1—1 dolgozónak az ezüst, illetve a bronz fokozatot. A kombinát 25 dolgozójának Váncsa Jenő adta át a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt; negyvennégyen a Vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést vehették át. II Szovjetunió új honvédelmi minisztere Szergej Szokolov Szergej Szokolovot, a Szovjetunió marsallját nevezte ki a Legfelsőbb Tanács Elnöksége a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé — közölte tegnap a TASZSZ hírügynökség. Szergej Szokolov 1911-ben született tisztviselő családban. A szovjet hadseregben 1932 óta teljesít szolgálatot. 1947-ben végezte el a páncélos és gépesített csapatok részére parancsnokokat képző katonai akadémiát, 1951- ben pedig a vezérkari akadémiát. A Nagy Honvédő Háború idején Szergej Szokolov egy páncélos és gépesített hadseregcsoport törzsének főnöke, majd egy páncélos és gépesített hadsereg parancsnoka volt. 1945 után különböző katonai tisztségeket töltött be: volt páncélos ezred és gépesített lövész hadosztályparancsnoka. a hadsereg törzsének főnöke és hadseregparancsnok. 1960-ban lett a moszkvai katonai körzet törzsének főnöke. 1964-ben kinevezték a leningrádi katonai körzet parancsnokának helyettesévé, majd egy évvel később parancsnokává. 1967 áprilisa óta — mostani kinevezéséig — töltötte be a Szovjetunió honvédelmi minisztere első helyettesének tisztét. Szergej Szokolov 1937-ben lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagja. Jelenleg tagja az SZKP Központi Bizottságának. A Legfelsőbb Tanács képviselője. Fontos határozat az Iszlám Konferencián Irak és Irán hajlandó együttműködni a békéltető bizottsággal Irtán a jövőben hajlandó együttműködni az Iszlám Konferencia békéltető bizottságával. Az iszlám Konferencia Szervezetének Szanaában folyó külügyminiszteri értekezletén a pénteken elfogadott határozat hangsúlyozza, hogy az egymással négy éve háborúzó Irak és Irán hajlandó »maradéktalanul é,s jóhiszeműen együttműködni az ICO békéltető bizottságával a háború mihamarabbi befejezéséért, az igazságos és tisztességes alapon nyugvó megoldás felkutatásáért”. (Folytatás a 3. oldalon.)
