Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

Jubileumi ünnepség Debrecenben Az ünnepségen Losonczi Pál mondott beszédet. (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról.) Vörös Hadsereg megterem­tette a demokratikus átala­kulás feltételeit. De nem vé­gezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó de­mokratikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés megalakulása ékes bizo­nyítéka annak a ténynek, hogy a magyar népnek vol­tak ilyen erői. A több évszá­zados idegen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi és Kossuth eszméit, őrizte em­lékezetében azokat az idő­ket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az eu­rópai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyomá­nyok örökösei is jelen voltak a hazában. Az országot ugyan rossz ügy mellé állí­totta az önös érdekeit szűk­látókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képvi­selői kezdettől szemben áll­tak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkásmozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmat, s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fehérterror és az ellenfor­radalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó paraszt­ság, amelynek körében élén­ken éltek az agrárszocialista A kommunisták, az ellen­állók, a szakszervezeti és szo­ciáldemokrata vezetők a Hor- thy-rendszerben meghurcol­tak, a közismert baloldali gondolkodásúak körül cso­portosultak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiál­lással is sürgető emberek, vezetésükkel alakultak meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bizottságok, a fa­lutanácsok, a direktóriumok, vagy a munkás-paraszt bi­zottságok. A munkások megalakítot­ták az üzemi bizottságokat. Megindították a gyárakban a termelést úgy, ahogyan azt az or$' ''”áér>ftáse az élet köve^. íősséggel ellert nelést, kor­lát^ -zsákmányolást, védték a munkások érdekeit. A lerombolt, kifosztott or­szág újjáépítéséhez, az anti­fasiszta háborúba való be­kapcsolódáshoz új központi hatalom, új magyar állam- szervezet kellett. A Függet­lenségi Front felhívására a nemzeti bizottságok napok alatt szervezték meg a fel­szabadult városok és közsé­gek küldötteinek megválasz­tását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlés. A szov­jet hadsereg gépkocsijain, szekereken és gyalog érke­zett Debrecenbe a 230 képvi­selő, akikre nagy felelőssé­get rótt a választók bizalma. De segítette a munkát a bi­zakodás, hogy az új államha­talom születése egy jobb igazságosabb világ teremté­sének első aktusa lesz. Ezekben a sorsdöntő órák­ban a legkülönbözőbb vi­lágnézetű, politikai felfogá­sú emberek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt haladni, közös programot el­fogadni. A nemzetgyűlésbe a leg­nagyobb számú képviselőt a Magyar Kommunista Párt küldhette. E tényben kife­jeződött a kommunisták ál­dozatvállalásának, tapasz­talatainak, tisztességének és céltudatosságának széles kö­rű elismerése. Ebben az idő­ben egész Európában nagy tekintélyt szereztek a kom­munista pártok az antifa­siszta harcokban. Magyaror­szágon is a kommunisták küzdöttek a legszívósabban az ellenforradalom negyed- százados uralma ellen, rá­juk mérte a reakció a leg­súlyosabb csapásokat, még­is ők voltak azok, akik nem átvészelni, hanem megsem­misíteni akarták a német megszállást. A kommunis­ta párt hirdetett elsőként programot és összefogást. Ez a kezdeményezőkészség ál­lította a haladó erők élé­re. S a felhívás nyomán kia­lakult politikai helyzet, az Ideiglenes Nemzetgyűlés hagyományok, s amely örök perben állt földbirtokos ki- zsákmányolóival. A munká­sok és parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmiségi­ek, haladó gondolkodású ka­tonatisztek és egyházi sze­mélyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásban, megőrizve a nemzet önbe­csülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nél­kül való a nemzetgyűlés hit­vallása a nácizmussal való szakításról és a független­ségről. Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demok­ratikus pártoknak a kommu­nisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Fel­kelés Felszabadító Bizottsá­ga. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Petőfi partizán- brigád, a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő magyar an­tifasiszták küzdelmeit. a kommunista akciócsoportok, a diákcsoportok, a partizán­osztagok, a MOKAN-komité harcait feljegyezte a történe­lem. Így jöhetett létre a felsza­badult területen népünk, iga­zi érdekeit és akaratát kife­jezve, a Kommunista Párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdethette meg: „Lesz ma­gyar újjászületés!” Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés, létrejöttének első per­ceitől kezdve, döntő befo­lyással volt a nemzet akkori jelenére és máig megvaló­sult jövőjére egyaránt. Len­dületet adott az átalakulás­nak a felszabadított ország­részben, és reményt nyújtott a még megszállt területeken élőknek. Szentesítette a hit- lerizmussal, a nyilas ura­lommal szembenállók tö­rekvéseit, és az állami poli­tika, az alkotmányos hata­lom rangján szakított és for­dult szembe — immár az egész nép nevében a hit­leri Németországgal és az embertelen eszmékkel, s az egész nép akaratának megfe­lelően tett hitet a független és demokratikus Magyaror­szág megteremtése mellett. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés összetételében is, tevé­kenységével is a nemzet ösz- szefogását testesítette meg. Részese volt a népi hatalom­nak a munkásosztály képvi­seletében a Magyar Kommu­nista Párt, a Szociáldemokra­ta Párt és a szakszervezeti jnozgalom, a nincstelen pa­rasztság nevében a Nemzeti Parasztpárt, a kisbirtokosság és az értelmiség Független Kisgazdapártja, valamint a Polgári Demokrata Bárt. Volt a képviselők között mér­nök, és vasesztergályos, nyomdász és bankigazgató, ügyvéd és cukrász, főis.pán és téglagyári munkás, író, földműves, plébános és ve­zérezredes. Minden antifa­siszta erő mandátumhoz és szóhoz jutott. egységes fellépése a Szovjet­unióval való fegyverszüne1- tért, a Németország elleni hadbalépésért, az újjáépí­tésért. a földosztásért, és a demokratikus átalakulásért — azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövetségeseit, szorosan együtt tudott mű­ködni velük. Első tetteként a nemzet- gyűlés szózatot intézett a magyar néphez, majd meg­alakította az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, és fel­hatalmazta az ország ügyei­nek vezetésére. Valóságosan nemzeti kormány volt ez, amely meghirdetett céljai­ban összetételében és intéz­kedéseiben is megfelelt az ország érdekei neki. Legsür­gősebb feladatának tekintet­te a fegyverszünet megköté­sét az antifasiszta hatalmak­kal, a hadbalépést Németor­szág ellen, az új magyar hadsereg megszervezését, a közigazgatási tisztségek be­töltését, a közigazgatás meg­tisztítását a fasiszták ki­szolgálóitól. Hatályon kívül helyezett minden népellenes törvényt és rendeletet, fel­oszlatta a nyilas szervezete­ket. A kommunista párt és a Parasztpárt kezdeményezésé­re történelmi jelentőségű rendeletet alkotott a kor­mány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a föld­műves nép földhöz juttatá­sáról. A földnélküliek és szegényparasztok az ország keleti felében már a föld­reformrendelet megjelené­se előtt létrehozták a köz­ségi íöldigénylő bizottságo­kat. A kormányrendelet nyo­mán igazságtevő indulattal kezdték, meg a nagybirtokok felosztását. Népi akarat nyil­vánult meg ebben az új (honfoglalásban, kifejezve a hajdan kisemmizett és szol­gasorban tartott parasztság jogos vágyait. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés és a Nemzeti Kormány működése jelentős volt ab­ból a szempontból is, hogy új alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Ma­gyarország a Szovjetunió baráti segítségével törhetett ki a nemzetközi elszigetelt­ségből. 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a fel­szabadulás nyújtotta törté­nelmi esélyét. A kommunis­ták vezetésével a munkás- osztály, szövetségben a dol­gozó parasztsággal, maga tnellé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratikus Magyar- országot, amelynek dolgozó népe a munkáshatalom ki­vívását követően elindult a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azon­ban súlyos hibák, tévedések árnyékolták be. amelyek tra­gikus konfliktusokhoz vezet­tek. A párt, csaknem három évtizeddel ezelőtt, a tanulsá­gokat levonva közösséget vállalt mindazzal, ami ko­rábban a munkásosztály, a dolgozó magyar nép előre­haladását szolgálta, és el­utasította azt, ami a szocia­lista építőmunka gátja és veszélyeztetője volt. Hazánk­ban befejeződött a szocializ­mus alapjainak lerakása, uralkodóvá váltak a szocia­lista tulajdon- és termelési viszonyok, gyors ütemben fejlődtek a termelőerők, ki­bontakozott a kulturális for­Negyven év elteltével, az .azóta elvégzett országépítő munka eredményeinek bir­tokában, kiegyensúlyozott belső viszonyok közepette emlékezünk vissza a debre­ceni eseményekre — hang­súlyozta az Elnöki Tanács elnöke, kiemelve: ma is ér­vényes tanulságai miatt ér­demes felidézni az újjáépí­tés korszakában kibontako­zott népi mozgalmat, amely emberek százezeréit vonta be az ország, a város, a fa­lu közügyeibe. A munká­sok és parasztok ekkor íz­lelhették meg először az igazi demokráciát, és nagy felelősségtudattal gyakorol­ták nap mint nap. Szemlé­letesen mutatja ez számunk­ra, mekkora erő van a po­litikai jogaikkal szabadon elő tömegekben. Igazolja pártunk élő programját, amely a demokratikus köz­élet mind teljesebb kibonta­koztatását hirdeti is való­sítja meg. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos par­lament, amelybe a ma negy­ven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptöme«iek a legszélesebb demokratikus alapon küldték ki megbízot­taikat”. A szocialista állam- hatalomnak azóta is kiemel­kedő tekintélyű legfelsőbb testületé az országgjűjés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvényhozó munkásságának. Ezért mun­kálkodunk azon, hogy az or­szággyűlés még eredménye­sebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet leg­főbb állami fórumává. Szé­lesedjék törvényalkotó tevé­kenysége, vitassa meg a je­lentős terveket, kormányza­ti intézkedéseket, folyamato­san ellenőrizze a végrehaj­tást. Dolgozunk azon, hogy a tanácsok érdemben dönthes­senek a területükön élő kö­zösség ügyeiben, a demok­ráciát erősíti új választó­radalom minden korábbit meghaladó mértékben emel­kedett népünk életszínvona­la. Az ellenforradalom leve­rése után a megújhodott párt a helyes politikai irány­vonal folytatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket azóta a párt és a nép közöt­ti bizalomra, a politikával való széles körű egyetértés­re, a demokráciára, a nyílt és őszinte szó erejére tá­maszkodva értük el. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája a je­len és a belátható jövő va­lóságos feladatainak, reáli­san elérhető céljainak forra­dalmi ihletésű politikája, amely következetesen tá­maszkodik a szocialista épí­tés korábbi szakaszainak legjobb tapasztalataira is. Vállalja a folytonosságot azokkal a kezdeményezések­kel, amelyeket a felszabadult magyar nép tömegei bonta­koztattak ki. már az új Ma­gyarország építésének első időszakában. Visszatekintve a felszaba­dulás óta véghezvitt fejlő­désre, azt is megállapíthat­juk, hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista országok ba­ráti támogatósával, a szoci­alista közösség tagjaként ér­te el. Meggyőződéssel vall­juk. hogy szocialista jövőnk- nek is eszmei közösségünk, szövetségi rendszerünk, ki­terjedt gazdasági együttmű­ködésünk a biztosítéka. jogi törvényünk, s döntés született arról is, hogy a munkáskollektíváknak, kö­zösségeknek legyen nagyobb és érdemibb beleszólásuk a közös ügyek intézésébe, a vezetők megválasztásába, a gazdálkodás ellenőrzésébe. Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve és fontos tanulságait kamatoz­tatva, a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további fel idatok meghatározását várja, men tudja, hogy csak jobb mun­kával teremthet kedvezőbb feltételeket, szilárdabb gaz­dasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kong rész- szusi irányelveinek tanúsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szocialista vívmányain­kat ne csak megőrizzük, ce gyarapítsuk is. Gyorsítanunk kell gazdaságunk fejlődését. Folytatnunk kell a gazdaság­irányítási rendszer korszerű­sítését. Tovább kell Tökéle­tesítenünk a szocialista de­mokráciát. Mérsékelnünk kell a még meglévő, indoko­latlan társadalmi különbsé­geket. Le kell küzdenünk a társadalmi rendszerünktől idegen jelenségeket. Ügy is fogalmazhatjuk összefogla­lóan: tovább kell fejleszte­nünk szocialista viszonyain­kat. Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus az em­beriség .nagy lehetősége a világ problémáinak megol­dására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez a világ dolgo­zóinak várakozása, amellyel a szocialista országokra te­kintenek. Ismerve a veszélyes és fe­szült nemzetközi helyzetet, ismerve a világgazdaság vál­ságod hullámzását. mégis, minden nehézség ellenére vállaljuk, hogy az intenzív fejlődés, a nemzeti teljesít­mény növekedésének útjára vezetjük népünket. Ez a je­len és a jövő sorsdöntő fel­adata. Legjobb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadító­inkkal együtt ünnepeljük nemzet; történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel kö­szöntjük a velünk lévőket, akik az Ideiglenes Nemzet- gyűlésben. a nemzeti bizott­ságokban. üzemi bizottságok­ban, az akkori közélet tiszt­ségeiben dolgozva felsora­koztatták az ország cselekvő erőit az újjáépítésre. Kegye­Ezt követően Bognár Jó­zsef akadémikus, az Ideig­lenes Nemzetgyűlés volt tag­ja emelkedett szólásra. Egye­bek között rámutatott: Ilyen nagy történelmi for­dulatot a külső események kedvező alakulása önmagá­ban nem válthat ki, ilyen váratlannak tűnő pozitív fordulat megalapozása csak nemzedékek műve lehet; szabadságharcos ősöké, 1848—49 és 1918—1919-es elődeinké, akiknek eszméi és törekvései — a túlerőtől el­szenvedett vereségek után is —, tovább izzottak a magyar nép lelkében és mindennapi törekvéseiben. Tovább éltek e törekvések a külső segít­séggel hatalomra jutott el­lenforradalmi rendszer idő­szakában is, midőn egyre érettebbé váló, egyre értel­mesebben radikalizáló és egymással a háború idősza­kában a kapcsolatot megta­láló politikai mozgalmak a Márciusi Fronttól, a különbö­ző népfront-szervezési kísér­leteken át eljutottak a nem­zeti ellenállásig. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés tagjai mögött különböző életpályák és eltérő politikai felfogások álltak, de mind­annyiunkat áthatotta az az önbizalom és lelkesedés, hogy a magyar nép újabb le­hetőséget kapott a régebben megkísérelt törekvések be­teljesítésére és történelmünk újabb fejezeteinek megkez­désére. Ennek az önbizalom­nak és lelkesedésnek azon­ban egyesülnie kell a hozzá­értéssel és a szakszerűséggel is, mert ellenkező esetben a forradalmi átalakulás elsza­Kolozsvári Lajos, a Nép­front Hajdú-Bihar megyei elnöke hozzászólásában alá­húzta; Nagy elismeréssel gondo­lunk a felszabadulás utáni népi. nemzeti szervezetek, testületek forradalmi erejű, de ugyanakkor szakszerű, nagy politikai érzékről, de­mokratizmusról tanúskodó munkájára. A legnagyobb tiszteletadás és megbecsülés szavaival emlékszünk tag­jaikra, .szeretettel köszönt­jük a ma velünk együtt ün­neplő hajdani résztvevőket. Nagy tanulsággal szolgál a ma számára az országépítő hőskorszak népi mozgalma, amely a lakosság széles ré­tegeit közvetlenül vonta be az országos és a helyi ügyek intézésébe, a politikai köz­életbe. Szót kért Koósné Török Erzsébet, a KISZ Hajdú-Bi­har megyei Bizottságának első titkára is. — A múlt, az eddig elvégzett feladat mindannyiunkat, minket fia­talokat is kötelez — mondot­ta. Az önök úját és jobbat akarása nem veszett el, nem veszhet el számunkra, ?z önök meggyőződése bennünk tovább él. Népünk történel­mi akarata, egész országunk érdeke, s egyben szociális­lettel őrizzük azok emlékét, akik a ma; ünnepnapot már nem érhették meg. Nevük­ben is, helyettük is magasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a szocializ­mus építésének első nemze­dékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a pi- ros-fehér-zöld és a vörös zászló elválaszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kife­jezik, hogy az emberiség és nemzetünk legértelmesebb, nagy távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. kadhat a valóságos viszo­nyoktól, ami az erőszak ön­célú alkalmazására vezethet. Ma, 40 esztendő távlatéiból tudjuk, hogy a népek vá­gyainak beteljesítésére tö­rekvő forradalmi mozgalmak sikere az energiák transzfor­mációján múlik. A forradal­mi mozgalmak ugyanis mér­hetetlenül nagy erőket és energiákat szabadítanak fel, de a végső eredmény azon múlik, hogy miképpen vihe­tők át ezen új energiák a gazdaság és a társadalom bé­kés építésébe. Ma, 40 eszten­dő tapasztalatainak birtoká­ban jól tudjuk, hogy a fel­adatok nehezebbek és bonyo­lultabbak, az időszükséglet nagyobb és a világfejlődés­hez való viszonyunk kompli­káltabb, mint azt a kezdeti lelkesedés időszakában gon­doltuk. 1944—1945 nemcsak új kezdet egy nemzet sokévszá­zados történelmében, ha­nem olyan alap is, amelyre jövőnket is biztosan épít­hetjük, hiszen a fejlődés céljai és eszközei egy gyor­san változó világban szün­telen átalakulásban vannak: ezért az előrehaladás a ki­sebb és a tágabb közösségek összeforrottságán, morál­ján, kollektív tudásán és innovációs képességén múlik. Ilyen értelemben 1944—45 és az ideiglenes Nemzetgyű­lés tevékenységében legiti- mizálódó nagy fordulat nem­csak sorsformáló történelmi esemény, hanem mai és hol­napi fejlődésünk és cselek­vési rendszerünk eleven ősz- szetevője is. és az is marad. ta jelenünk és jövőnk nagy Jválialkozíása,, hogy előbbre lépjünk a munkában, az al­kotásban, az anyagi és szel­lemi javak gyarapításában, az emberi kapcsolatok erő­sítésében, a szabadság rend­jének gazdagításában. Mi, fiatalok önökkel együtt hisszük, hogy tudunk egyér- . telmű, felelős, a szocialista haladás ügyét szolgáló prog­ramot kidolgozni, s azt meg­valósítani. Képesek vagyunk annak a történelmi igazság­nak az igazolására, hogy csak a szocializmus adhat választ és eredményes meg­oldást minden valós társa­dalmi gondra és problémára. Mindent megteszünk azért, hogy szocialista értékeink valódi természete tapaszta­lati igazságként ivódjon mindannyiunk életébe. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően az országgyűlés, a Minisz­tertanács és a Hazafias (Népfront Országos Tanácsa az Arany Bika Szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek kül önvonata a kora délutáni órákban visszaindult Budapestre. Megindult a gyárakban a termelés Rendelet született a földreformról Pártunk élő programja a demokratikus közélet mind teljesebb kibontakoztatása Sorsformáló történelmi esemény D múlt mindannyiunkat kötelez

Next

/
Oldalképek
Tartalom