Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
Jubileumi ünnepség Debrecenben Az ünnepségen Losonczi Pál mondott beszédet. (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról.) Vörös Hadsereg megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó demokratikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados idegen elnyomás alatt is élt a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyományok örökösei is jelen voltak a hazában. Az országot ugyan rossz ügy mellé állította az önös érdekeit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkásmozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmat, s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fehérterror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó parasztság, amelynek körében élénken éltek az agrárszocialista A kommunisták, az ellenállók, a szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők a Hor- thy-rendszerben meghurcoltak, a közismert baloldali gondolkodásúak körül csoportosultak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiállással is sürgető emberek, vezetésükkel alakultak meg a népi hatalom helyi szervei, a nemzeti bizottságok, a falutanácsok, a direktóriumok, vagy a munkás-paraszt bizottságok. A munkások megalakították az üzemi bizottságokat. Megindították a gyárakban a termelést úgy, ahogyan azt az or$' ''”áér>ftáse az élet köve^. íősséggel ellert nelést, korlát^ -zsákmányolást, védték a munkások érdekeit. A lerombolt, kifosztott ország újjáépítéséhez, az antifasiszta háborúba való bekapcsolódáshoz új központi hatalom, új magyar állam- szervezet kellett. A Függetlenségi Front felhívására a nemzeti bizottságok napok alatt szervezték meg a felszabadult városok és községek küldötteinek megválasztását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlés. A szovjet hadsereg gépkocsijain, szekereken és gyalog érkezett Debrecenbe a 230 képviselő, akikre nagy felelősséget rótt a választók bizalma. De segítette a munkát a bizakodás, hogy az új államhatalom születése egy jobb igazságosabb világ teremtésének első aktusa lesz. Ezekben a sorsdöntő órákban a legkülönbözőbb világnézetű, politikai felfogású emberek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt haladni, közös programot elfogadni. A nemzetgyűlésbe a legnagyobb számú képviselőt a Magyar Kommunista Párt küldhette. E tényben kifejeződött a kommunisták áldozatvállalásának, tapasztalatainak, tisztességének és céltudatosságának széles körű elismerése. Ebben az időben egész Európában nagy tekintélyt szereztek a kommunista pártok az antifasiszta harcokban. Magyarországon is a kommunisták küzdöttek a legszívósabban az ellenforradalom negyed- százados uralma ellen, rájuk mérte a reakció a legsúlyosabb csapásokat, mégis ők voltak azok, akik nem átvészelni, hanem megsemmisíteni akarták a német megszállást. A kommunista párt hirdetett elsőként programot és összefogást. Ez a kezdeményezőkészség állította a haladó erők élére. S a felhívás nyomán kialakult politikai helyzet, az Ideiglenes Nemzetgyűlés hagyományok, s amely örök perben állt földbirtokos ki- zsákmányolóival. A munkások és parasztok legjobbjai mellett baloldali értelmiségiek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyházi személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a nemzetgyűlés hitvallása a nácizmussal való szakításról és a függetlenségről. Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokratikus pártoknak a kommunisták vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Petőfi partizán- brigád, a Nógrádi-csoport akcióit, a szovjet hadsereg soraiban küzdő magyar antifasiszták küzdelmeit. a kommunista akciócsoportok, a diákcsoportok, a partizánosztagok, a MOKAN-komité harcait feljegyezte a történelem. Így jöhetett létre a felszabadult területen népünk, igazi érdekeit és akaratát kifejezve, a Kommunista Párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és hirdethette meg: „Lesz magyar újjászületés!” Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, létrejöttének első perceitől kezdve, döntő befolyással volt a nemzet akkori jelenére és máig megvalósult jövőjére egyaránt. Lendületet adott az átalakulásnak a felszabadított országrészben, és reményt nyújtott a még megszállt területeken élőknek. Szentesítette a hit- lerizmussal, a nyilas uralommal szembenállók törekvéseit, és az állami politika, az alkotmányos hatalom rangján szakított és fordult szembe — immár az egész nép nevében a hitleri Németországgal és az embertelen eszmékkel, s az egész nép akaratának megfelelően tett hitet a független és demokratikus Magyarország megteremtése mellett. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételében is, tevékenységével is a nemzet ösz- szefogását testesítette meg. Részese volt a népi hatalomnak a munkásosztály képviseletében a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezeti jnozgalom, a nincstelen parasztság nevében a Nemzeti Parasztpárt, a kisbirtokosság és az értelmiség Független Kisgazdapártja, valamint a Polgári Demokrata Bárt. Volt a képviselők között mérnök, és vasesztergályos, nyomdász és bankigazgató, ügyvéd és cukrász, főis.pán és téglagyári munkás, író, földműves, plébános és vezérezredes. Minden antifasiszta erő mandátumhoz és szóhoz jutott. egységes fellépése a Szovjetunióval való fegyverszüne1- tért, a Németország elleni hadbalépésért, az újjáépítésért. a földosztásért, és a demokratikus átalakulásért — azt mutatja, hogy a párt megtalálta szövetségeseit, szorosan együtt tudott működni velük. Első tetteként a nemzet- gyűlés szózatot intézett a magyar néphez, majd megalakította az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, és felhatalmazta az ország ügyeinek vezetésére. Valóságosan nemzeti kormány volt ez, amely meghirdetett céljaiban összetételében és intézkedéseiben is megfelelt az ország érdekei neki. Legsürgősebb feladatának tekintette a fegyverszünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a hadbalépést Németország ellen, az új magyar hadsereg megszervezését, a közigazgatási tisztségek betöltését, a közigazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Hatályon kívül helyezett minden népellenes törvényt és rendeletet, feloszlatta a nyilas szervezeteket. A kommunista párt és a Parasztpárt kezdeményezésére történelmi jelentőségű rendeletet alkotott a kormány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról. A földnélküliek és szegényparasztok az ország keleti felében már a földreformrendelet megjelenése előtt létrehozták a községi íöldigénylő bizottságokat. A kormányrendelet nyomán igazságtevő indulattal kezdték, meg a nagybirtokok felosztását. Népi akarat nyilvánult meg ebben az új (honfoglalásban, kifejezve a hajdan kisemmizett és szolgasorban tartott parasztság jogos vágyait. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzeti Kormány működése jelentős volt abból a szempontból is, hogy új alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Magyarország a Szovjetunió baráti segítségével törhetett ki a nemzetközi elszigeteltségből. 1945. április negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a felszabadulás nyújtotta történelmi esélyét. A kommunisták vezetésével a munkás- osztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, maga tnellé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratikus Magyar- országot, amelynek dolgozó népe a munkáshatalom kivívását követően elindult a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azonban súlyos hibák, tévedések árnyékolták be. amelyek tragikus konfliktusokhoz vezettek. A párt, csaknem három évtizeddel ezelőtt, a tanulságokat levonva közösséget vállalt mindazzal, ami korábban a munkásosztály, a dolgozó magyar nép előrehaladását szolgálta, és elutasította azt, ami a szocialista építőmunka gátja és veszélyeztetője volt. Hazánkban befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása, uralkodóvá váltak a szocialista tulajdon- és termelési viszonyok, gyors ütemben fejlődtek a termelőerők, kibontakozott a kulturális forNegyven év elteltével, az .azóta elvégzett országépítő munka eredményeinek birtokában, kiegyensúlyozott belső viszonyok közepette emlékezünk vissza a debreceni eseményekre — hangsúlyozta az Elnöki Tanács elnöke, kiemelve: ma is érvényes tanulságai miatt érdemes felidézni az újjáépítés korszakában kibontakozott népi mozgalmat, amely emberek százezeréit vonta be az ország, a város, a falu közügyeibe. A munkások és parasztok ekkor ízlelhették meg először az igazi demokráciát, és nagy felelősségtudattal gyakorolták nap mint nap. Szemléletesen mutatja ez számunkra, mekkora erő van a politikai jogaikkal szabadon elő tömegekben. Igazolja pártunk élő programját, amely a demokratikus közélet mind teljesebb kibontakoztatását hirdeti is valósítja meg. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos parlament, amelybe a ma negyven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptöme«iek a legszélesebb demokratikus alapon küldték ki megbízottaikat”. A szocialista állam- hatalomnak azóta is kiemelkedő tekintélyű legfelsőbb testületé az országgjűjés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvényhozó munkásságának. Ezért munkálkodunk azon, hogy az országgyűlés még eredményesebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet legfőbb állami fórumává. Szélesedjék törvényalkotó tevékenysége, vitassa meg a jelentős terveket, kormányzati intézkedéseket, folyamatosan ellenőrizze a végrehajtást. Dolgozunk azon, hogy a tanácsok érdemben dönthessenek a területükön élő közösség ügyeiben, a demokráciát erősíti új választóradalom minden korábbit meghaladó mértékben emelkedett népünk életszínvonala. Az ellenforradalom leverése után a megújhodott párt a helyes politikai irányvonal folytatása mellett tört lándzsát. Eredményeinket azóta a párt és a nép közötti bizalomra, a politikával való széles körű egyetértésre, a demokráciára, a nyílt és őszinte szó erejére támaszkodva értük el. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elérhető céljainak forradalmi ihletésű politikája, amely következetesen támaszkodik a szocialista építés korábbi szakaszainak legjobb tapasztalataira is. Vállalja a folytonosságot azokkal a kezdeményezésekkel, amelyeket a felszabadult magyar nép tömegei bontakoztattak ki. már az új Magyarország építésének első időszakában. Visszatekintve a felszabadulás óta véghezvitt fejlődésre, azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista országok baráti támogatósával, a szocialista közösség tagjaként érte el. Meggyőződéssel valljuk. hogy szocialista jövőnk- nek is eszmei közösségünk, szövetségi rendszerünk, kiterjedt gazdasági együttműködésünk a biztosítéka. jogi törvényünk, s döntés született arról is, hogy a munkáskollektíváknak, közösségeknek legyen nagyobb és érdemibb beleszólásuk a közös ügyek intézésébe, a vezetők megválasztásába, a gazdálkodás ellenőrzésébe. Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve és fontos tanulságait kamatoztatva, a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. A kongresszustól az ország népe a további fel idatok meghatározását várja, men tudja, hogy csak jobb munkával teremthet kedvezőbb feltételeket, szilárdabb gazdasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kong rész- szusi irányelveinek tanúsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk, amelyeket jól el kell végeznünk ahhoz, hogy szocialista vívmányainkat ne csak megőrizzük, ce gyarapítsuk is. Gyorsítanunk kell gazdaságunk fejlődését. Folytatnunk kell a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését. Tovább kell Tökéletesítenünk a szocialista demokráciát. Mérsékelnünk kell a még meglévő, indokolatlan társadalmi különbségeket. Le kell küzdenünk a társadalmi rendszerünktől idegen jelenségeket. Ügy is fogalmazhatjuk összefoglalóan: tovább kell fejlesztenünk szocialista viszonyainkat. Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződésünk, hogy a szocializmus az emberiség .nagy lehetősége a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk kell. S erre kötelez a világ dolgozóinak várakozása, amellyel a szocialista országokra tekintenek. Ismerve a veszélyes és feszült nemzetközi helyzetet, ismerve a világgazdaság válságod hullámzását. mégis, minden nehézség ellenére vállaljuk, hogy az intenzív fejlődés, a nemzeti teljesítmény növekedésének útjára vezetjük népünket. Ez a jelen és a jövő sorsdöntő feladata. Legjobb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadítóinkkal együtt ünnepeljük nemzet; történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel köszöntjük a velünk lévőket, akik az Ideiglenes Nemzet- gyűlésben. a nemzeti bizottságokban. üzemi bizottságokban, az akkori közélet tisztségeiben dolgozva felsorakoztatták az ország cselekvő erőit az újjáépítésre. KegyeEzt követően Bognár József akadémikus, az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt tagja emelkedett szólásra. Egyebek között rámutatott: Ilyen nagy történelmi fordulatot a külső események kedvező alakulása önmagában nem válthat ki, ilyen váratlannak tűnő pozitív fordulat megalapozása csak nemzedékek műve lehet; szabadságharcos ősöké, 1848—49 és 1918—1919-es elődeinké, akiknek eszméi és törekvései — a túlerőtől elszenvedett vereségek után is —, tovább izzottak a magyar nép lelkében és mindennapi törekvéseiben. Tovább éltek e törekvések a külső segítséggel hatalomra jutott ellenforradalmi rendszer időszakában is, midőn egyre érettebbé váló, egyre értelmesebben radikalizáló és egymással a háború időszakában a kapcsolatot megtaláló politikai mozgalmak a Márciusi Fronttól, a különböző népfront-szervezési kísérleteken át eljutottak a nemzeti ellenállásig. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai mögött különböző életpályák és eltérő politikai felfogások álltak, de mindannyiunkat áthatotta az az önbizalom és lelkesedés, hogy a magyar nép újabb lehetőséget kapott a régebben megkísérelt törekvések beteljesítésére és történelmünk újabb fejezeteinek megkezdésére. Ennek az önbizalomnak és lelkesedésnek azonban egyesülnie kell a hozzáértéssel és a szakszerűséggel is, mert ellenkező esetben a forradalmi átalakulás elszaKolozsvári Lajos, a Népfront Hajdú-Bihar megyei elnöke hozzászólásában aláhúzta; Nagy elismeréssel gondolunk a felszabadulás utáni népi. nemzeti szervezetek, testületek forradalmi erejű, de ugyanakkor szakszerű, nagy politikai érzékről, demokratizmusról tanúskodó munkájára. A legnagyobb tiszteletadás és megbecsülés szavaival emlékszünk tagjaikra, .szeretettel köszöntjük a ma velünk együtt ünneplő hajdani résztvevőket. Nagy tanulsággal szolgál a ma számára az országépítő hőskorszak népi mozgalma, amely a lakosság széles rétegeit közvetlenül vonta be az országos és a helyi ügyek intézésébe, a politikai közéletbe. Szót kért Koósné Török Erzsébet, a KISZ Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára is. — A múlt, az eddig elvégzett feladat mindannyiunkat, minket fiatalokat is kötelez — mondotta. Az önök úját és jobbat akarása nem veszett el, nem veszhet el számunkra, ?z önök meggyőződése bennünk tovább él. Népünk történelmi akarata, egész országunk érdeke, s egyben szociálislettel őrizzük azok emlékét, akik a ma; ünnepnapot már nem érhették meg. Nevükben is, helyettük is magasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabadság és a szocializmus építésének első nemzedékei emeltek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a pi- ros-fehér-zöld és a vörös zászló elválaszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemzetünk legértelmesebb, nagy távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. kadhat a valóságos viszonyoktól, ami az erőszak öncélú alkalmazására vezethet. Ma, 40 esztendő távlatéiból tudjuk, hogy a népek vágyainak beteljesítésére törekvő forradalmi mozgalmak sikere az energiák transzformációján múlik. A forradalmi mozgalmak ugyanis mérhetetlenül nagy erőket és energiákat szabadítanak fel, de a végső eredmény azon múlik, hogy miképpen vihetők át ezen új energiák a gazdaság és a társadalom békés építésébe. Ma, 40 esztendő tapasztalatainak birtokában jól tudjuk, hogy a feladatok nehezebbek és bonyolultabbak, az időszükséglet nagyobb és a világfejlődéshez való viszonyunk komplikáltabb, mint azt a kezdeti lelkesedés időszakában gondoltuk. 1944—1945 nemcsak új kezdet egy nemzet sokévszázados történelmében, hanem olyan alap is, amelyre jövőnket is biztosan építhetjük, hiszen a fejlődés céljai és eszközei egy gyorsan változó világban szüntelen átalakulásban vannak: ezért az előrehaladás a kisebb és a tágabb közösségek összeforrottságán, morálján, kollektív tudásán és innovációs képességén múlik. Ilyen értelemben 1944—45 és az ideiglenes Nemzetgyűlés tevékenységében legiti- mizálódó nagy fordulat nemcsak sorsformáló történelmi esemény, hanem mai és holnapi fejlődésünk és cselekvési rendszerünk eleven ősz- szetevője is. és az is marad. ta jelenünk és jövőnk nagy Jválialkozíása,, hogy előbbre lépjünk a munkában, az alkotásban, az anyagi és szellemi javak gyarapításában, az emberi kapcsolatok erősítésében, a szabadság rendjének gazdagításában. Mi, fiatalok önökkel együtt hisszük, hogy tudunk egyér- . telmű, felelős, a szocialista haladás ügyét szolgáló programot kidolgozni, s azt megvalósítani. Képesek vagyunk annak a történelmi igazságnak az igazolására, hogy csak a szocializmus adhat választ és eredményes megoldást minden valós társadalmi gondra és problémára. Mindent megteszünk azért, hogy szocialista értékeink valódi természete tapasztalati igazságként ivódjon mindannyiunk életébe. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. Az ünnepséget követően az országgyűlés, a Minisztertanács és a Hazafias (Népfront Országos Tanácsa az Arany Bika Szállóban fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek kül önvonata a kora délutáni órákban visszaindult Budapestre. Megindult a gyárakban a termelés Rendelet született a földreformról Pártunk élő programja a demokratikus közélet mind teljesebb kibontakoztatása Sorsformáló történelmi esemény D múlt mindannyiunkat kötelez
