Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-21 / 299. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. DECEMBER 21 Kossuth helyén virágcsokor volt Beszélgetés dr. Kovács Kálmán egyetemi tanárral, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjával Jegyzőkönyv, „Készült Kisújszálláson 1944. évii december hó 19-én, a városi tanács rendkívüli közgyűléséről. .. Dr. Szilágyi József, és dr. Vajda Benő az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának küldöttei ismertetik az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítő munkálatait... Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeállítása céljából, ahol már a politikai élet . megindult mindenünnen, így Kisújszállásról is, küldötteket kell a Nemzetgyűésbe küldeni, akik majd megalakítják a kormányt, amely hivatva lesz országunkat a mostani bizonytalan és szomorú helyzetből kivezetni". A jegyzőkönyv nyitó gondolatait dr. Kovács Kálmán egyetemi tanárnak idéztük, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Magyar Állaön, a megye képviselője, későbbi kommunista főispánja, különböző miniszteriális tisztségek viselője, hogyan és mikor jutott el a ikommunisták hirdette- eszmék elfogadásáig. — Az időpontra egyszerűbb válaszolni, az 1930-as évek közepe tájt, Debrecenben, joghallgató koromban. Kiváló tanítómestereim, vitapartnereim voltak, elsősorban Zöld Sándort és Kállai Gyulát említem... így aztán a kommunisták képviseletében utazhattam 1944. december 20-án egy teherautóval Debrecenbe, a másnapra összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésére. Életem egyik nagy élményé: a háború által megviselt város fellobogózva, egyáltalán nem is tudom, honnan szereztek ennyi nemzetiszínú zászlót! A forgalmat ÁrpádDr. Kovács Kálmán mandátuma és Jbépviselői igazolványa Beszélgetés közben a profesz- szor Egyetem téri dolgozó- szobájában la német megszálláskor,, alapjában véve megszűnt, majd a szuverenitás utolsó maradványai is semmivé foszlottak október 15-én, a 'szégyenletes nyilaspuccs következményeként.. Az állam szétesett, a társadalom szétrothadt — írja erről az időszakról Szekfű Gyula történész. Nem volt többé, aki a magyar nemzet, a magyar állam nevében cselekedjék, az országnak nem volt szuverén képviseleti szerve, országgyűlése, vezetése. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés első ülésszaka mindössze két napig tartott, de ennek a rövid két napnak az új magyar államiság megteremtése szempontjából valóban történelmi jelentősége van. Erre vallanak alapvető fontosságú határozatai, a szuverenitási nyilatkozat, a Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának létrehozása^ az államfőt megillető jogok gyakorlásának rendezése, az ideiglenes kormány megválasztása, a kormány programnyilatkozatának elfogadása, a kormánynak adott felhatalmazás az ország ügyeinek vitelére, valamint a fegyverszüneti szerződés megkötésére. Meg kell jegyeznénk ,a történelemben aligha volt még arra példa, hogy egy nép rövid egyhetes előkészítés után ilyen gyorsan az országgyűlésbe küldje képviselőit... Arról nem is szólva, hogy az ország fővárosa és a Dunántúl jó része még a fasiszták kezén volt. mi- és Jogtörténeti Tanszékén. — Ezúttal ritka szerencsés helyzetben van a krónikás, hiszen professzor elvtárs tevékeny és alakító részese volt az akkori eseményeknek, az 1981-ben ‘megjelent A magyar állam és jog fejlődése című könyvében egy tanulmánya az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának történelmi jelentőségét elemzi és összegzi. Enge- delmével újra a korabeli jegyzőkönyvet olvasom: „Többek hozzászólása után a jelenlévők .egyhangú határozattal. .. Kisújszállás megyei város részéről dr. Kovács Kálmán főjegyzőt, Bakó Kálmánt és dr. Pólya Lászlót küldték ki (az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, a szerkesztő megjegyzése), mint okik a jelenlévők egyhangú véleménye szerint Kisújszállás minden demokratikusan gondolkodó és dolgozni akaró rétegét képviselik. sisakos, fehérkesztyűs rendőrök irányították, az ősi kollégium folyosóin keleti szőnyegek, mediterrán dísznövények. !.\. Ahogy mentünk fel az oratóriumhoz vezető széles lépcsőn, képzeletünkben megjelent a Habsburgokat detronizáló, 1849. április 14-i debreceni országgyűlés Kossuth egykori helyén Virágcsokor... Könnyezve, meghatott örömmel énekeltük a Himnuszt: íme, megint van hazánk, de most már demokratikus, független, új Magyarország. — Említett könyvében a laikus számára meghökkentő megállapításokat olvashattunk az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívását megelőző néhány hónapról. — A magyar állam szuverenitása 1944. március 19-én. Kinevezési okmány-W > X — Az Ideiglenes Nemzet- gyűlés ülésszaka idején önt magas állami tisztségre jelölték. .. — Számomra nem valami kellemes emlékeket idézett a horthysta tábornokok jelenléte az ülésteremben, hiszen néhány hónappal az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása előtt még katonaszökevényként bujkáltam Debrecenben, s Sántha Kálmán professzornak köszönhetem megmenekülésemet, aki menedéket biztosított klinikáján számomra ... Volt tehát okom a fenntartásokra, de persze igazában az volt a lényeges, hogy a képviselők túlnyomó többsége — a Tanácsköztársaság óta először — a dolgozó nép soraiból került ki. A megbízatás elől egyébként sem térhettem ki: a Magylar Kommunista Párt i— A debreceni előkészítő bizottság kiküldötteinek eredetileg két küldött megválasztására volt felhatalmaz zásuk, de kérésükre hozzájárultak, hogy a nagykun városok képviseletében egy harmadik személyt is delegálhassunk. Szolnok megyét egyébként nyolcán képviseltük, az előzőekben már említetteken kívül Dikó Balázsi, a Magyar Kommunista Párt, Ragó Antal, a Szabad Szak- szervezetek, Darvas Ferenc, a szociáldemokraták, Guba Mihály, a kisgazdák részéről, Szolnokról, Baráth Endre pedig Jászberényből, ugyancsak a kisgazdapárt küldötteként. — Sajnos arról ezidáig igen keveset tudunk, hogy tr. (•**•* («tit«« w •rtS tót • I 1 •i' igazságügyi államtitkárnak delegált a kormányba. 1945. decemberéig dolgoztam ebben a beosztásban, mindaddig, amíg ugyancsak pártmegbízatás alapján — ki nem neveztek Szolnok vármegye első kommunista mt' főispánjának. Tiszai Lajos Fotó és archív felvétel 1 4 Dede Géza Sportudvar, tornaterem épült KISZ-védnökség az iskoláért Iskalavédnökségi programjának idei eredményeit értékelte a napokban megtartott ülésén a KISZ Szolnok megyei Bizottsága. A testület 1983 júniusában indította útjára a mozgalmat a megyében létesülő iskolák építésének, illetve a meglevők bővítésének és korszerűsítésének elősegítésére. A fiatalok e kezdeményezéssel igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy a tanácsi tervekben szereplő fejlesztések minél hamarabb megvalósuljanak, és tovább javuljanak az oktatás tárgyi feltételei. Mint az ülésen elhangzott: a városi KISZ-bizottság irányításával folyó védnökségből 1984-ben a nagyüzemi, intézményi és iskolai KISZ- szervezetek a legkülönbö- 'zőbb munkaformákkal vették ki részüket, ame'ynek értéke meghaladta a 2 millió 200 ezer forintot. így a társadalmi munkák és felajánlások összege a tavalyi 1,8 millió forinttal együtt az év végére elérte a 4 millió forintot. Ami az idei jelentősebb munkákat illeti: a fnegyejszékhelyen példádul a Széchenyi lakótelepi 3-as számú iskola építésének meggyorsítására a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-esei kommunista műszakot szerveztek, s ennek munkabérét a beruházási költségék gyarapítására ajánlották fel. Ugyancsak Szolnokon az új úttörőház sportudvarának kialakítását társadalmi munkában végzik, s a Kötivizig és a Kőolajkutató Vállalat fiataljainak együttes tevékenysége eddig meghaladta a félmillió forintot. A karcagi ifjúkommunisták a Zádor úti iskola tornatermének építésénél szorgoskodtak, s a korszerű sportlétesítményt munkájuknak is köszönhetően már februárban birtokba vehetik a gyerekek. Jánoshidán és Alattyánban az ottani KISZ-Szervezetek tagjai szakipari és segédmunkákat végeztek az oktatási intézmények felújításakor, Mezőtúron az iskolák parkosításánál 'és világítás- korsze|rűsítésénél dolgoztak a közösségek. Több iskolá- . ban a tanulók is élen jártak a védnökségi célok megvalósításában. Az iskolai KISZ- bizottság felhívására a törökszentmiklósi szakmunkásképző intézet négytantermes bővítésekor a diákok 2300 munkaórában segédkeztek. míg a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szak- • 'középislkola tanulói szabad szombatjukon bontott építési anyagot készítettek elő a jövőre épülő tanműhely létrehozásához. Hangoskönyvek „Hangoskönyvekkel” gyarapodott több közművelődési könyvtár állománya. A Művelődési Minisztérium anyagi támogatásával, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének közreműködésével — az intézmény hanganyagának felhasználásával — készített magnókazetták magyar és világirodalmi alkotásokat tartalmaznak. A 25 könyvtárnak a napokban átadott kiskönyvtár 18 művet tartalmaz 109 kazettán. Rövidesein 704 kazettán újabb 36 művel egészülhetnek ki a hangos gyűjtemények, elsősorban azokból a művekből, amelyek a könyvtárak legnépszerűbb olvasmányai közé tartoznak. Jövőre várható többek között Balzac, Dürenmatt, Heller, Gárdonyi, Jókai, Karinthy, Kodolányi műveinek „hangos’’ változata. Huszonkét kazettán Tamási Áron Ábel című regényét, Solohov „Csendes Don” című monumentális művét pedig 73 hangszalagra rögzítik. Zenei élet Egy opera, egy koncert Az Álarcosbál Verdi második korszakának időálló remeke, a hajdani olasz opera seria remékművű összefoglalása, s közben már a jövő felé is útmutatás, a korszerű zenedrámai építkezés maradandó kísérlete. Elég ritka Verdi életművében, • hogy tenorista legyen a darab központi figurája (Richard gróf) és különös, hogy ez a drámai és zenei jellemrajzában egyaránt lírikus figura hangfaj szempontjából^ hőstenort igényel. Érdekes az“ is, hogy az opera központi jelenete a II. felvonás szerelmi kettőse. „Ha Verdi megkomponálta volna a Rómeó és Júliát, lényegesen nagyobb szerepet kapott volna a darabban a Montecchik és Gapulettik pártharca, mint a két fiatal szerelme ...” — jegyezte meg találóan egy kortársa. A szegedi operatársulat most is színvonalas ensemble játékot mutatott. A sokoldalú Oberfrank Géza, az előadás karmestere — és egyben rendezője — kitűnően irányította az együttesd, végig győzte inspirativ jelenléttel és formatartó fegyelemmel. Rendezése nem ásatag, nem moderneskedő, inkább életszerű. A hiteles emberábrá- zolás célja vezérli, a mű szellemének a mai befogadóhoz közvetítése avittas hagyományok nélkül. Napjaink egyszerűbb, puritánabb művészi megfogalmazása jut érvényre rendezői koncepciójában. A szereplők közül Amélia és Oszkár alakítói érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. Misura Zsuzsa Améliája ékköve az előadásnak. Egy szép érzelem lírai és drámai szálakból szőtt színskáláját bontotta ki. Dia- dalmasi erővel szárnyaló hangja, esendő pianói, kivételes. muzikalitása és énektechnikája hozta, hogy mind végig ő maradt érdeklődésünk fókuszában. Az élet realitását, a komor alaptónusba csillogást hozó Oszkár apród szerepének körvonalait egészségesen zengő hanggal, kamaszos bájjal, meggyőzően töltötte be Vajda Juli. A Richard grófot alakító Réti Csaba uralkodónak kevésbé hiteles, bűntudat üldözte szerelmesnek inkább, örültünk a mértéktartással, jó ízléssel és muzikalitással megoldott mozzanatoknak, de mindvégig hiányolni kellett a hang súlyát, erejét. Ezzel a hangszerkezettel nem tudott hősének kellő tekintélyt szerezni, amivel igazán hitelesíthette Amélia heroi- nakiállását, szerelmük következményének vállalását. René alakítójának, Andrej- csik Istvánnak sem sikerült lírai baritonból hősbaritonná válnia, ahogy ezt szólama igényelné. Szerepük jelentőségéről győztek meg az ösz- szeesküvőík, Kenessey Gábor és Szakály Péter. Misztikumot kínáló szerepében Erdélyi Zsuzsa figyelmét elsősorban a szólam hangi megoldásai kötötték le. A kórus most is pontosan ési hajlékony kamarahangon énekelt (karigazgató: Molnár László), és a zenekar is fölmutatta ismert erényeit. Jó csapatmunkát láttunk- hallottunk, ami nagy érdem. Az opera is színház, de az operaszínész legfőbb eszköze mégiscsak az énekhang. A szereplők művészi teljesítménye most nem nőtt egy hétköznapi előadás színvonala fölé. Klasszikus műsorral lépett dobogóra szolnoki filharmóniai koncertjén a Postás szimfonikus zenekar Lukács Ervin vezényletével. Biztonsággal, és a világos formatagolást szem előtt tartva, meggyőző tempókat választva vezette zenekarát, amely érezhetően ügyelt a Mozart- stílusban oly fontos artikulációs finomságokra is. Derűs-világos hangzás közegében érzékeltették Mozart finom mívű szórakoztató darabjának, a D-dúr Serenata Nottuma „problémátlansá- gát”. A fény és árnyék számtalan árnyalata között vándorló, két egymással vetélkedő hangszercsoportra (vonóskar és vonósnégyes) épített mű kellemes koncertnyitány volt. A vonósnégyesből kiemelkedett a koncertmesternő tiszta tagolású, határozott hangszerjátéka. Mozart Esz-dúr Sinfonia Concertante kettősversenyében a fúvósokkal kiegészített zenekar kíséretében két fiatal szólistát ismerhettünk meg. Szabadi Vilmos, az ÁHZ koncertmestere, szólamát tehetsége teljes intenzitásával élte át. Pillanatnyi figyelemlazulásán túljutva mindvégig meggyőzött rendkívüli vitalitásáról. Bársony László lágy brácsahangja, kamarazenei alkalmazkodása kiegyenlítettebb benyomást keltett. E két egyéniség jótékonyan egészítette ki egymást. Játékuk élményét nem pusztán a hangzás adta, hanem a tagolásé: az értelmező, ugyanakkor keresetlenül természetes artikuláció, amellyel a töretlen- ívként felrajzolt zenei egységeket beszédessé tették. Az Exűltate, Jubilate (Mozart) magánszólamát Andor Éva (szoprán) énekelte. Szép hangja, átszellemült éneke és virtuozitása most is lekötötte figyelmünket. Művészi magatartása, s nem utolsósorban lélekjelenléte elismerést kíván, megbetegedett művésztársa helyett ugrott be az utolsó pillanatban. A koncertet záró Haydn Búcsú Szimfóniát, ezt a szellemes dramaturgiájú művet (a zárótételben a zenészek szép sorban elhagyják a pódiumot) hallgatván, gondolatban a helyszínt áthelyeztük a Galériába, gyertyafényes kottartartók mellett ülő zenészekkel, képzeletben élve a lehetőséggel, hogy visz- szahelyezzük Haydn és Mozart darabjait természetesebb közegükbe. Labáth Valéria Igazgató: Nemeskürty István B Magyar Filmintézet feladatairól A Filmtudományi Intézet és Filmarchívum ez év december elejétől hivatalosan a Magyar Filmintézet elnevezést kapta. A változásról, az intézmény jövőbeli munkájáról nyilatkozott Nemeskürty István, a filmintézet új igazgatója. Elmondta: az intézmény alkalmas arra, hogy betöltse egy nemzeti filmtár szerepét. A filmtörténeti kutatások kötelezettsége mellett a Magyar Filmintézet az egyetemes magyar kultúrát szolgálja a jövőben azzal is, hogy tevékenyebb szerepet vállal film- művészetünk segítésében: mint tudományos intézmény többek között összegző felméréseket kíván végezni a magyar filmek fogadtatásáról, az eredményekről. Szorosabb kapcsolat kialakítását szorgalmazza az alkotóművészetekkel, legyen az „csak” vita, vagy baráti beszélgetés. A Magyar Filmintézet igazgatója sízólt arról is; kívánatos, hogy a jelenleg egymástól több kilométernyi távolságra lévő könyvtárat és filmarchívumot egy helyen egyesítsék.
