Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

1984. DECEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Szembenézés a múlttal Nagy sikerű sporttörténeti kiállítás Szolnokon A héten Szolnokon a Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ emeleti galériáján megnyílt a megyeszékhely sporttörténetét dokumentáló kiállítás. Ezúttal az ünnepé­lyesség helyett az őszinte ér­deklődés fogta egybe a meg­nyitó mintegy kétszáz részt­vevőjét. A kulturális központ dolgozói a megmondhatói an­nak, hogy az érdeklődés sem­mit nem csökken,azóta sem: sportszerető fiatalok, iskolai osztályok], nosztalgiáz» kö­zépkorúak, önmagukkal szembenézni óhajtó idősebb sportbarátok keresik fel a kiállítást a nap minden sza­kában. Látnivaló van bőver. hiszen a tablókon tiszteletre méltó műgonddal és alapos­sággal sorakoznak sportolók, sportcsapatok, neves dátu­mok — egyszóval megeleve­nedik a megyeszékhely tisz- te'etre méltó sportja. A vitrinekben egyesületek, szakosztályok, olimpikonok, világversenyek résztvevői tárják a látogatók elé érmei­ket, trófeáikat, de megsár­gult újságcikkek, kifakult medáliák is arról vallanak, hogy egy-egy dicsőség fölött hiába száll el az idő, a me­lengető emlék megmarad. A látogatók óhaját fogalmazzuk meg akkor, amikor szeret­nénk a jövőben is együtt lát­ni a felmérhetetlenül sok gyűjtőmunka lelkesítő „ter­mését”. Érdemes lenne egy állandó kiállításnak megfe­lelő helyet találni. Részlet a MÁV MTE nemzetközi sikereit dokumentáló gyűj teményből A nézők szeretik Számvetés a motorsportról A technikai sportágak kö­zül — az eredmények egy­értelműen bizonyítják — ha­zánkban a salakmotorozás a 'legsikeresebb, Versenyző­inkre egyre jobban odaflil-i gyeinek külföldön is, ami elsősorban a debreceni és nyíregyházi vaspapucsosok előkelő helyezéseinek tulaj­donítható. A két „fellegvár” mögött már jóval szerényebb eredményekkel sorakozik a MjSkolo, Gyula, Szeged és Szolnok motorosklubjai, al­kotta második vonal. Az „üldözőboly” legfiatalabb tagja a Szolnoki Volán SC, amely 1984-bén második ön­álló évét zárta a Nyíregyhá­zi Volán—Dózsával meg­szűnt közös szereplés után. Az idei mérleg készítésé­nél már az elején leszögez­hető: a szolnokiak nem „vi­lágmegváltó” (valljuk be, nem !is lett volna reális alap­ja) tervekkel ültek nyereg­be. Az OB páros és csapat küzdelmeiben egyaránt ötö­dik hely megszerzése volt az elvárás, míg az egyéni ver­senyek során a szakosztály vezetésé szolnoki képviselőt várt az első osztályba. A közvetlen utánpótlásnak versenyzési lehetőséget adó, OB Il-ben rajtolóknál igény­ként az fogalmazódott meg, hogy a középmezőny tagjai legyenek lehetőleg minél többen. A versenyévadot 15 motoros kezdte meg Kádár Sándor edző irányításával, aki egy év elteltével újból visszakapta a szakmai ve­zetés teendőit. Az egyéni OB I-ibe szóló rajtjogot ezúttal is az osz­tályozókon lehetett megsze­rezni. A legjobbak közé ke­rülésért Földvári János mo­torozott legtovább, az elő­döntőben esett ki, igaz mi­nimálisnak számitó egy pont különbséggel. A csapat és páros viadalokon sem sike­rült feljebb (azaz az ötödik helyre) rukkolni, bár a ket­tősök versengésében az 1983- évi 52 ponttal szemben ez­úttal 60 pontot szereztek a volánosok. Sajnos állandó párost — mint más egyesüle­teknél — nem tudtak sze­repeltetni, mivel több ver­senyző (Góbor, Kelemen és Szabó) komoly sérülések mi­att hosszabb-rövidebb pi­henőre kényszerült. Egyéb­ként is a kezdeti 15-ös csa­pat időközben a felére csök­kent; Földvári befejezte a versenyzést, Kormány Z. ka­tonai szolgálatra vonult be, míg jó néhány fiatal kü­lönböző okok miatt hátat fordított a motorozásnak. Az OB Il-es teljesítmény megfe­lelt az elvárásoknak: a kie- gjyensúlyozott mezőnyben Seres József 38 ponttal a tizedik, Gábor sérülését ki­heverve 17 ponttal a tizen­harmadik lett. A szolnoki bravúrok hiá­nya a sportág nagy népsze­rűsége miatt nem befolyásol­ta a rákóczifalvi versenyek látogatottságát. Különösen emlékezetes csatákat hozott a május 1-én rendezett, nemzetközi meghívásos via­dalt tamely először a klub életében jelentős anyagi ha­szonnal zárult. Ez főként azért hangsúlyozandó, mivel a szakosztály pénzügyi for­rásai közül nem lebecsülen­dő a nézőktől származó be­vétel. Ha már az anyagiak­nál tartunk: a salakmotor- ezakosztály igen sokat vár a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz SE-vel való egyesüléstől. A fúzió olyan bázis megterem­tésére adhat lehetőséget, pmely, megoldhatja a csa- patierősítés elodázhat alibin tennivalóit, s mindenkor hasznosítható pénzfonrásít) jelenthet a tetemes költsé­gek fedezésére. A jövőt (meghatározó elképzelésekre! várhatóan januárban tesz­nek pontot az érdekeltek. — lazányi — Eltávozott egy sportember Húsz évvel ezelőtt kezdte sportpályafutását a Dam­janich uszodában a 31 éves Agócs Gyula és a sors úgy hozta, hogy ott is végezte. December 12-én délután agy­vérzés következtében tragi­kus hirtelenséggel elhunyt a munkahelyén. Agócs Gyula tagja volt a Vízügy SE csa­patának: a szakosztály sa­ját nevelésű játékosaként végigjárt valamennyi kor­osztályt, míg eljutott az OB I-ig. Miután sportpályafutá­sát befejezte a fiatalok ne­velésével kezdett foglalkoz­ni, nem akármilyen siker­rel. 1983-ban a Magyar Üszószövetségtől elnyerte a legjobb utánpótlás-nevelő edzőnek járó tiszteletdíjat. Szerény sportember volt, kiváló pedagógiai érzékkel megáldva, élete, sportpálya- futása jó példa lehet a fia­talok számára. Barátai, tanítványai, tisz­telői december 18-án, ked­den 12 óra 30-kor kísérhetik utolsó útjára. Angol ellenfél Zürichben elkészítették a labdarúgó ku pák ü zdelmak negyeddöntőjének sorsolását. Az UEFA-Kupában a Video­ton az angol Manchester Uni- teddel küzd a legjobb négy közé jutásért. Az angol csa­pat otthonában lesz az első mérkőzés. Hétvégi sportműsor Asztalitenisz: Honvéd Kil- lián FSE—Posltás SE, Szol­nok, Killián Főiskola, 10. Kosárlabda: NB II női: Törökszsntmiklós SE—Szol­noki MÁV MTB, Törö'kszent- miklós, 10.30. Teke: Karácsonyi Kupa, a Szolnoki MÁV MTE, a Szol- nők megyei Állami Építő­ipari VSE, valamint a Török­szentmiklósi SE női csJapa- tjaiinak részvételével, Szol­nok, Munkásőr úti tekecsar- nofc, 8. Vasárnap Vívás: a Szolnok megyei Vívó Szakszövetség Józsa Já­nos egyéni emlékversenye leány- és férfi tőrben, vala­mint kardiban, Szolnok, Vé­ső úti sportcsarnok, 8. Teke: Karácsonyi Kupa a Szolnoki MÁV MTE, a Me­zőtúri Honvéd, a Törökszent­miklósi SE, valamint a Szol­nok megyei ÁÉV SE férfi­csapatainak részvételével, Szolnok, Munkásőr úti auto­mata tekecsarnok, 8. Területi labdarúgó-bajnokság Megyei párharc az első helyért Látványosnak ígérkezik a területi labdarúgó-bajnokság Tisza-csoportjában a bajno­ki címért és az NB Il-es osztályozón való részvételért folyó párharc, amelyben a szurkolók nem kis örömé­re, megyénk két csapata, a Mezőtúri Honvéd és a Jász­berényi Lehel is erősen ér­dekelt. A táblázaton a Me­zőtúri Honvéd vezet 25 ponttal, de a 21 ponttal har­madik helyen tanyázó Lehel sem mondott le az első hely megszerzéséről. Amilyen öröm a két csapat remek szereplése, annyira sajnála­tos Jászikisér utolsó helye és reménytelennek tűnő sorsa, de a Körös-csoportban sze­replő Tiáza Cipőnek is nagy erőfeszítésébe kerül a bent- maradás. Mit hozott az őszi forduló ? Akik dicsérhetök Mezőtúron nem viselte meg a csapatot s vezetőit az NB Il-ből történő kiesés, mert ez jóval a bajnokság befejezése előtt eldőlt, így volt átmenet ráhangolni a játékosokat a területi baj­nokságra. Az edzőváltozás lsem okoztt törést, hiszen Földesi János régóta ott dol­gozik és Bencsik Gyula tá­vozásával zökkenőmentesen vehette át a Szabó Lajos SE szakmai irányítását. Válto­zatlan cél a bajnokság meg­nyerése és a visszakerülés az NB II-be. Ehhez a HM testnevelési és spcrtosztályá- tól minden segítséget meg­kapnak, a felkészülés F. IKiss Mihály 'pállyaieidaővel NB Il-es szinten foltyatódott, s ennek meg is lett- az ered­ménye. Az edzőpáros friss szellemiben végzi a szakmai munkát, kifogástalan a csa­patszellem, játékosak, szóra- koztatóak és ménkőzésszerű- ek az edzések, hasznos voit a Jugoszláviában játszott több előkészületi mérkőzés. Remekelt a védelem, amely mindössze két gólt kapott, bevált a letámadásos takti­ka, bár a támadósor lehe­tett volna gólerősebb. Elis­merés az is, hogy az Auszt­riában járt és a december 2-án Vietnamba utazott Ma­gyar Néphadsereg válogatott e csapatra épül. Az őszi tel­jesítmények közül kiemelke­dik Horváth kapusé, a Vé­delemben Nagy és Dávid a középpályán Szenczi, míg a támadósorban Takács gól­erőssége és Lehota lendüle­te. Eddig a gyenge ősz jel­lemezte a csapatot, remélik, most nem lesz fordulat. A felkészülést január 6-án kezdik A Jászberényi Lehelnél már nem ilyen nyugodtan kezdődött a bajnokság, mert az osztályozó kudarca érez­tette nyomait. Péczely Sza­bolcs edző három ötös soro­zatra bontotta a mérkőzése­ket és az első ötön csak öt­venszázalékos teljesítményt nyújtott a csapata. A má­sodik és harmadik sorozat­ban viszont már nyolcvan- százalékos eredményt ért el, s ezzel, valamint a meg­szerzett 21 ponttal elégedet­tek. Az egyik legnagyobb bravúrt éppen a Mezőtúron aratott 1:0-ás győzelemmel hajtották végre. Gondot oko­zott, hogy nyolc játékos tá­vozott’ a tavalyi keretből, szerkezetileg át kellett ala­kítani a csapatot, s ez is ki­hatott a gyengébb rajtra. Cél az első öt között végezni, de természetesen nem monda­nak le a bajnokság megnye­réséről sem. A csapatban Balázs. Sulyok Szántai A., Lukácsi és Petró nyújtotta a legjobb teljesítményt. A le­vezető edzések december 20-ig tartanak, folytatás ja­nuár 8-án, Péczely szerint a bajnoki cím sorsa a Mező­túr, Jászberény, az Olefin SC és a DUSE között dől el. Ahol akad javítani való Karcag újonc létére a nyolcadik helyével dicsére­tet érdemelne, hiszen régi „törzstagokat” utasított ma­ga mögé, Néder István edző azonban elégedetlen játéko­saival és a körülményekkel, mert szerinte jóval előbbre tarthatnának, de ... És néz­zük a véleményét, mert ta­lán máshol is tanulhatnak belőle. Siralmasnak tartja a menedzselést, rossznak a személyi és tárgyi feltétele­ket, a fegyelmi helyzetet, az edzés látogatottságát, kifo­gásolja a vezetési stílust, a tervszerűséget, az utánpót­lás nevelését, a csapatát öt­venszázalékosnak tartja. Az eredmények ezt igazolják, mert tizenöt meccsen tizenöt pontot szerzett, ugyanannyi gólt lőtt, amennyit kapott és annyiszor győzött, ahány­szor vereséget szenvedett. Saját kudarcának könyveli el, hogy játékosaiban nem tudta felébreszteni az önbe­csülést. megszüntetni a kis­hitűséget, képtelen volt jobb eredményre sarkallni a labdarúgókat. Szerinte csu­pán a baráti kör nyújtott érdemi segítséget, nagy ré­sze van abban, hogy itt tar­tanak. Nem volt tartósan jó teljesítmény, a csapat elöl és hátul is .gólerősnek” bi­zonyult, becsapták a közön­séget — amely többet érde­melne — mivel az utolsó három mérkőzésen vereséget szenvedtek. Idegenben a kishitűség nyomasztotta a karcagiakat. Reméli, tavasz­ra talán sikerül valamit ja­vítani a helyzeten. Rákóczifalva, a tavalyi ne­gyedik hely után, amikor csaknem bronzérmes lett, egyértelműen csalódást oko­zott. Kovács Gyula eltávo­zott ugyan, de leigazolták a gólerősnek vélt Tubakot. a támadósor átütő ereje még­sem javult. Karcaghoz ha­sonlóan ötvenszázalékos tel­jesítményt nyújtottak, csu­pán kevesebb lőtt góllal szo­rultak az újonc mögé. Hi­ányzik a korábbi években megszokott tartás a csapat­ból, mintha megbomlott volna a belső egyensúly is, holott a játékosok felké­szültségük, tudásuk alapján jóval többre lennének képe­sek. Híveik a tavasszal min­denképpen jobb szereplést várnak. Akik bukdácsolnak íJászkisér szomorú hely­zetbe került. Postás, Szabó F., Tóth J. és Menyhárt tá­vozása nagy érvágást jelen­tett, a helyükre került fia­talok nem tudták pótolni a régieket. Ráadásul Silye és Kökény sokáig sérüléssel bajlódtak, gyengültek lét­számban és játékerőben, hi­ányzik a góllövő csatár, igy nem csodálható, hogy erő­sen leszakadva az utolsó he­lyen állnak. A bentmaradás nagyon nehéz, de azért nem elképzelhetetlen. A megye hat, területi baj­nokságban szereplő csapata közül a Tisza Cipő az egyet­len, amely a Körös-csoport­ban szerepel. A 9—12. hely megszerzése volt a célkitű­zés. legalább 13 pont gyűj­tése, de ettől elmaradtak, mert a 13. helyen tanyáznak 12 ponttal. Gondot okozott, hogy a védelemből kiesett egy kulcsjátékos, Martfűn is hiányzik a góllövő csatár, és sok volt a sérülés. A csa­pat erénye a harcosság, a küzdőképesség volt, egy szép sorozat, amikor négy mér­kőzésen hét pontot szerez­tek. ezt azonban nem sike­rült tartósítani. Kielégítő volt az edzéslátogatottság, jó teljesítményt nyújtott Né­meth kapus, valamint Fürtös és Hábensusz. Honti Gyula edző szerint 27 pont kell a bentmaradáshoz, s ezt nehéz lesz összegyűjteni, mert a tavaszi sorsottás nehezebb­nek ígérkezik az őszinél. Azért bizakodnak, hisz 6ok a keresztbeverés. A téli pihenő talán jót tesz az erőgyűjtésre, biza­kodjunk, hogy mindkenki- nek szép lesz a tavasz és valóban látványos párharc­nak lehetünk tanúi a bajno­ki címért folytatott verseny­ben. Pataki István Jó tanuló — jó sportoló A gerelyhajítóval ma már tanárai is elégedettek A közelmúltban 66 fiatalt tüntettek ki a Budapest Sportcsarnokban a Jó tanuló — jó sportoló címmel. Köz­tük volt Lévai Tamási, a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója, a Szolnoki MÁV MTE gerelyhajító ja is, aki ezúttal másodszor kapta meg az elismerést. * * • A mezőtúri születésű fia­talember hetedik osiztályos korában „randevúzott” elő­ször az atlétikával: egy is­kolai felmérő versenyen jó­val messzebbre lökte a súly­golyót, mint hasonló korú társai, noha előtte alig-alig próbálkozott e sporteszköz­zel. Hamarosan meghívót is kapott a MAFC atlétikai szakosztályától, ha van ked­ve sportolni, szívesen látják a pályán. Volt kedve hozzá, s négypróbázóként kezdte meg képességeit megméret­tetni súlylökésben, gerelyha- jításban, síkfutásban és tá­volugrásban. Közben az ál­talános iskolát befejezve be­iratkozott a Teleki Blanka Gimnáziumba;, ahonnan azonban két év után búcsú­ra kényszerült. Mint mond­ja, akkoriban csak1 a sport létezett számára, amit ma­tematika- és orosztanára saj­nos nem tudott figyelembe venni a számonkérésnél. Jobb a békesség, gondol­ta, és 1982 szeptemberé­ben már Szolnokon kezdte meg a tanulást építőipari gépszerelőként. Ekkor ta­lálkozik Kocsis Istvánnal, a MÁV MTE atlétaedzőjével, a'ki szívesen segít tervei va- lóraváltásában: Tamást ak­kor már csak a gerelyhaj í- tás foglalkoztatja. Első jelentősebb dobása női gerellyel történt (46,64 m), majjd 16 évesen, már a férfiak használta szerszám­mal túljut az ötven méteren. 1982-ben 56 méter az arany­jelvényes szint, ezt négy cen­timéterrel túlteljesíti, újabb egy év már hétméteres előre­lépést jelent, azaz 63,28 mé­tert. Az idei esztendő nem hoz látványos javulásit, mert könyök- és derékízületei többször ro&szallják a terhe­lést. Reméli a fájó érzések hamarosan megszűnnek, s 'akkor 1985-ben már a 70 méteres határért csatázhat sikerrel az edzéseken és ver­senyeken. A tanulásra 18 évesen — egy kudarccal a háta mö­gött — természetesen más­ként tekint. Szakmáját sze­reti, az érdeklődés érdemje­gyeiben is tükröződik. A Jó tanuló — jó sportoló cím kü­lönben sem tűri meg a rossz osztályzatokat, mert a ki­emelkedő sportteljesitmény itt csak az együk szempont a mérlegelésinél. Az új eszten­dőben jó néhány teendő vái- ja; a nyáron szerez szakmun­kás-bizonyítványt, ott a 70 méter kihívása, s ha a kettő jól összejön, akkor triplázhat az év végi elszámolásnál. A megkomolyodott ifjú sport­ember szavaiból érezhető, nem esélytelen a célok való- raváltásában. L. J,

Next

/
Oldalképek
Tartalom