Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-15 / 294. szám
1984. DECEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az egyik leghangulatosabb teremben az 1713-ból való budavári Szentháromság szoborcsoport alakjait helyezték el A kiscelli múzeumban van Budapest egyik leggazdagabb képzőművészeti gyűjteménye. Bár a Fővárosi Képtár anyagának zöme majd bárom évtizede a Nemzeti: Galériába került, egy részét, a várostörténeti témájú műveket visszakapta a budapesti Történeti Múzeum, S azóta is jelentős vásárlásokkal bővült, alakult ki a mai gyűjtemény. Nemrégiben az Egyetemi Nyomda XVIII—XIX. századi matrica- és patrica- kiol. lekció ja jkerült Kisaelre az értékes makettek, metszetek, grafikák s festmények, valamint a fotótár bemutatója mellé. A kiscelli múzQumkastély udvara A Szépművészeti Múzeumban Újra megnyílik a régi képtár Könyvajánlat B magyar nép művészete Malonyay Dezső író, művészettörténész, néprajzkutató, számos munkatárs bevonáséval alkotta meg ötkötetes nagy opuszát A magyar nép művészete című munkáját. Az első kötet 1907- ben jelent meg a Franklin Hársulat kiadásában. A szerző előszavában öt évre ígérte a teljes mű megjelenését, a közbejött világtörténeti események s könyvkiadási nehézségek és problémák miatt az utolsó kötet azonban csak 1922-ben jelent meg. Malonyay azért kezdett hozzá a magyar népművészet kincseinek összegyűjtéséhez s értékeinek szöveges, képes közreadásához, mert úgy gondolta, a kiveszés és elfelejtés utolsó órájában van. Kissé romantikusan hazafias felbuzdulása késztette művének megírására. ,,Kis tüzet elolt minden szellő, a nagy tüzet a vihar is csak éleszti. Az izzó, a lobogó nemzeti érzést szítja a veszedelem, de ha gyatrán pislákol csak, elhamvad a szellőtől is” — írja a sorozat indító kötetében. Malonyay vállalkozása mindmáig a magyar népművészet tárgyi emlékeinek leggazdagabb tárháza. Az első kötet a kalotaszegi magyar nép művészetét, a második a székelyföldit, a csángót és a torockóit, a harmadik a Balaton-vidéki magyar pásztornépét, a negyedik az alföldit, az utolsó kötet a palócok népművészetét dolgozza fel. A Helikon Kiadó az első kötet hasonmás kiadásával örvendezteti meg most mindazokat, akik a magyar népművészet iránt érdeklődnek. Malonyay Dezső leírásai, szinte riportszerű beszámolói a képszerű szépségen kívül még élvezetes olvasmánnyá is teszik e kötetet. December 18-án ismét megnyitja kapuit a közönség előtt a Szépművészeti Múzeum régi képtára — jelentették be pénteken a múzeumban tartott sajtátájé - koztatón. Min,t elmondták, a csaknem egy éviig tartó felújítási és szerelési munkák végeztével újra megnyitó képtárban két kép 'kivételével már helyükön lesznek az elrablóit és immár restaurált világhírű festmények is. A két Tintoretto-kép restaurálása még tart. de a tervek szerint hamarosan ezeket is a közönség elé tárják. A múzeum vezetői elmondták: a felújítás során Kevés, bárki számára hozzáférhető irodalom foglalkozik az egyik legősibb művészettel, a pantomimmai, így tehát érthető, hogy meglehetősen sok bizonytalanság veszi körül. Mindjárt az első: vajon a dráma vagy a táncművészet kategóriájába sorolható? Dölle Zsolt, aki a héten Szolnokon szerepelt, határozottan a dráma műfajához tartozónak vallja a pantomimet, hiszen a mozdulatok nyelvén ,szó!í közönségéhez, a mozdulatai beszélnek, pontosabban beszélgetnek a nézőkkel. A mímesek „meztelen emberek a meztelen .színpadon’*, azaz á lehető legegyszerűbb, a mozdulatokat jól láttató jelmezt viselnek a díszlettelen pódiumon. Dölle Zsolt neve jól cseng a hazai pantomimkedvelők fülében: 1967 óta, amikor megszerezte a működési engedélyét, az ország sok helymegszüntettók ia termek beázását, új biztonsági berendezéseket szereltek fjei, kifestették a falakat. Ezzel egyidejűleg minden egyes képet kézbe vettek: átvizsgálták és megtisztogatták a festményeket, s ahol szükséges volt, konzerválást is végeztek. Az új köntösbe öltözött régi képtár megváltozott nyitvatartással várja majd a látogatókat: A nagy európai képtárak rendjéhez hasonlóan a gyűjteményt megosztva — a spanyol szárnyat délelőtt 10— 13 óráig, az olasz gyűjteményt délután 14—18 óráiig — tekinthetik meg az érdeklődők. ségében bemutatkozott már és mindenütt sikerrel. ,„A Jtest nyelvén akarok szólni a közönséghez, maszk nélkül, hogy lássák az arcomat, zene nélkül, hogy semmi se zavarja meg a csend kiáltásait, a mozdulat muzsikáját”. Amikor megjelenik a dobogón, az első pillanatban szinte szánalomra méltó: magányos, kiszolgáltatott. Aztán amint a mozdulatai beszélni kezdenek, egyszeriben „benépesíti” a kellékek nélküli színpadot. „Beszélni szeretnék a szerelemről, az örömről, a szenvedésről, a bűnről, az emberi gyarlóságról és méltóságról.” A Széchenyi lakótelepi barna iskolában előadott műsorában a körülbelül harminc nézőt a mimes humora ragadta meg, azok a kicsiny életképei arattak igazán sikert, amelyekben a Dölle Zsolt jól beszéli A mozdulatok nyelvén A megye nyolc szakközépiskolájában Technikumi osztályok a Szamuelyben is Vizsga másodikban — A diák választhat — Oklevél az ötödik év után A következő tanévtől ismét lesz technikusi képzés hazánk középiskoláiban. A több, mint 10 esztendeje megszüntetett oktatási formát annak idején a \szakközépiskolák váltották fel. A technikusképzés kikerült az iskolarendszerből s az úgynevezett technikusminősítő tanfolyamokon folytatódott. A tanfolyami rendszer rossz modellnek bizonyult, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Esetlegessé tette a szakemberutánpótlást, ily módon nehezítette a tervezést is, hiszen nem lehetett kiszámítani”, hogy a jövőben hány szakközépiskolában végzett, vagy érettségizett szakmunkás fiatal szerzi meg munka mellett a technikusi képesítést. Márpedig e szakemberek nélkül a műszaki „vonalon” hiányzik egy „láncszem”. Ugyanakkor a tanfolyami rendszer — jellegéből következően — nem nyújtott, nem nyújthatott olyan alapos felkészülést, tudást, mint az iskolarendszerű oktatás. Többek között ezért is vetődött fel az utóbbi esztendőkben egyre élesebben, hogy elhibázott lépés volt a technikusképzést kivonni az iskolarendszerből, e mellett foglalt állást az MSZMP KB is, 1982 áprilisi ülésén. Lesznek tehát újra „technikumok”, illetve olyan szak- középiskolák, amelyekben bizonyos szakcsoportokban technikumi osztályokat indítanak. Az ország néhány középiskolájában — Budapesten, Szegeden, Miskolcon — kísérletképpen imár ebben a tanévben bevezették az új képzési rendszert. Szolnok megye az 1985/86-os tanévtől kapcsolódik a programhoz, nyolc szakközépiskolájában vezetik be a technikusképzést. Köztük lesz az egyik legnagyobb „technikumi” múlttal rendelkező oktatási Intézményünk, a szolnoki Szamuely Tibor Gépipari szak- középiskola is. — A következő tanévtől három technikumi osztály kezdheti meg tanulmányait az iskolában — mondja Halász Miklós igazgató. — Mechanikai szakcsoportban kaptunk lehetőséget a beiskolázásra, összesen száznyolc diákot vehetünk fel. A mechanikai szakcsoportú technikumi modell gépészeti jellegű. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy képezhetünk gépszerelő és karbantartó, gép- és készülékszerkesztő, illetve gépgyártás- technológus technikusokat. Mi az utóbbi mellett döntöttünk. — Miért? — iEzt tartjuk a leguni- verzálisabb, legkonvertá/Lha- tóbb szakterületnek. A gépgyártástechnológus magát, a gyártás módját tanulja meg. az előkészítéstől a legutolsó munkafolyamatig rendelkezik azokkal az alapismeretekkel, amelyek a modern gépgyártáshoz szükségesek. S manapság, amikor oly sokszor kényszerülnek profiváltásra, módosításra a gyárak, vállalatok, az sem mellékes, hogy mennyi idő alatt képezhetők át szakembereik az új feladatokra. A gépgyártástechnológus univerzális és szilárd alapismereteinek bitokában köny- nyen képes az átállásra, a másfajta feladatok megoldására. — Milyen lesz az új képzési rendszer? — A technikumi osztályokba felvett tanulók az első és második tanévben — függetlenül a további tagozódástól — egységes óraterv alapján tanulnak, kapnak alapképzést. Az első és második évfolyamon tehát semmiféle elkülönítés nincs. Viszont a második osztály elvégzése után alapvizsgát tesznek. A vizsga eredményétől függően a harmadik osztálytól a technikusképző, vagy a — hagyományos — szakmunkásképző szakközépiskolai ágon folytathatják tanulmányaikat. A technikusképző ágon továbbtanulók elméletigényes felkészítést kapnak ahhoz, hogy a negyedik Osztály elvégzése után sikeres érettségi vizsgát tegyenek, illetve, hogy eséllyel pályázhassanak a szakirányú felsőoktatási intézményekbe. Azok, akik nem kívánnak egyetemeken, főiskolákon továbbtanulni — illetve nem sikerült első próbálkozásra a felvételijük — beiratkozhatnak az ötödik évre. Az ötödik év már kizárólag a szakmai, a technikusképzést szolgálja. Év végén a diákok minősítő vizsgát tesznek és középfokú gépésztechnikusi oklevelet szereznek. Természetesen ezek után még mindig jelentkezhetnek bármely felsőoktatási intézménybe. — S mi történik azokkal a diákokkal, akik a szakmunkásképző szakközépiskolai ágon tanultak tovább? — Ők a negyedik év végén műszaki érettségit és szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Jelentkezhetnek tehát felsőfokú oktatási intézménybe is és arra is lesz lehetőségük, hogy esti vagy levelező tagozaton szerezzék meg a középfokú technikusi oklevelet. A dolgozók iskoláján a képzés kétéves lesz'. Ezzel a lehetőséggel azok is élhetnek, akik ugyan a technikumi ágon folytatták tanulmányaikat, de az ötödik évre nem iratkoztak be, nem végezték azt el, hanem érettségizett szakmunkásként munkába álltak. Tehát az új képzési renszer, mindenki számára nyújt megfelelő választási lehetőséget. Egyik nagy előnyét éppen abban látom, hogy a diákok nem a 8. osztályban, gyerekfejjel, hanem kicsit mór érettebben, 16 éves korukban dönthetnek további sorsuk felől. A második osztály végén, az alapvizsgán képességeikről js reálisabb képet formálhatnak, ők is, a szülők is, a tanárok is. Ennek birtokában azért már köny- nyebb lesz eldönteni „mit bír, mire képes a gyerek”. — Hol tart az új képzési rendszer bevezetésének előkészítése? — Egyelőre még nem állnak rendelkezésünkre azok az alapdokumentumok, amelyek a tanév elkezdéséhez feltétlenül szükségesek lesznek. Nincsenek meg a nevelési-oktatási tervek, az óratervek, a tanterv és utasítás. Azonban remélhetőleg ezeknek is időben birtokába jutunk. Az iskola személyi és tárgyi feltételei azonban megfelelőek, a technikumi képzés bevezetéséhez. Ne felejtsük el, valaha ez az iskola már képzett technikusokat! Az új képzési rendszer egyébként nem igényel különösebb ipari hátteret. Az iskolai tanműhelyben megoldható a diákok szakmai képzése, a nyári gyakorlatokra pedig készséggel fogadják tanulóinkat azok az üzemek, vállalatok, amelyekkel ezidáig is munkakapcsolatban álltunk. _ — Nyilván a most Végző általános iskolásokat érdekli; mik lesznek a felvételi követelmények a technikumi osztályokba? — Mindenekelőtt a jó általános iskolai végbizonyítvány. Fontos a matematika, a fizikaosztályzat és az orosz nyelv tudása is nagyobb súllyal esik latba, mint korábban. Természetesen azt szeretnénk, hogy a legjobb képességű gyerekek nyerjenek felvételt az első osztályokba, hisz két esztendő múltán a képességeik alapján dől el, hogy milyen módon juthatnak el a technikusi oklevél megszerzéséig. Török Erzsébet gyarló embert mutatta be, hol csípősen, karikaturiszti- kus szemszögből, hol pedig szánakozó, együttérző1 szeretettel. A vele töltött egy órából bizonyára mindenkinek a Bemutató előadás, vagyis zseni születik című szarkasztikus jellemrajz marad a legemlékezetesebb. A három percnél alig hosszabb mozdulatsor az írót, a bemutató előadás szerzőjét ka- rikírozza, aki műve megkezdése előtt félénken igyekszik csaknem láthatatlan maradni, majd amikor azt tapasztlja. hogy alkotása sikert arat, egyre nagy- képűbb lesz: felül a székre, később feláll rá, kezét mintegy áldásosztó, széttárja, ha tehetné, magához ölelné a nézőteret, végül magabiztossága odáig megy, hogy átlépi, félrelöki a számára tapsot, sikert ajándékozó embereket. Dölle igyekszik olymódon is magához láncolni a közönséget, hogy játékra invitálja. Előad egy röpke etűdöt és címötleteket kér hozzá. Hogy jól beszéli a moz- dalatok nyelvét, bizonyság rá a sok, az eredetihez közelálló cím mint például Ébredés, Születés, Élet,.. Az eredeti cím: Hajnal. Csütörtökön este bebizonyosodott, hogy lehet hang nélkül akár üvölteni is. „Mindössze” jó pantomimes kell hozzá. És Dölle Zsoltnak hallatszanak a mozdulatai. — bendó — Fotó: dzs