Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-13 / 292. szám
1984. DECEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jövőre százhét millió forinttal több Új középiskola épül, bővülő óvodák, iskolák és szociális otthonok A jelenlegi pénzügyi viszonyok között sokan vélekednek úgy, hogy a tanácsok kevesebbet fordítanak az úgynevezett nem termelő ágazatokra, mint az előző esztendőkben. A feltételezés nem állja meg a helyét, mert mint azt tegnap a megyei tanács művelődési, ifjúsági és sportbizottságának, valamint egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának együttes ülésén kiderült, a művelődési, egészségügyi és sportfejlesztési célokra jövőre száz- (hét millió forinttal többet, összesen egymilliárd négymillió forintot szánnak a tanácsok. Az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztésére az összeg harminc százaléka jut. Az anyagi forrásokat elsősorban a már folyamatban levő beruházásokra koncentrálják. Jászladányban és Török- szentmiklóson százhatvan hellyel bővítik a szociális otthonokat, Kunszentmárton- ban új gyógyszertár épül, a szolnoki Széchenyi lakótelepen pedig hozzáfognak egy új orvosi rendelő kivitelezéséhez. A felújítási keretből a szükségesnél lassabb ütemben ugyan, de tovább folytatják a Hetényi Eéza Kórház rekonstrukcióját. A jövő évi tervek szerint a kulturális ágazat kilencvenöt millió forintot kap beruházásokra. A legfontosabb feladat változatlanul az általános iskolák tantermeinek bővítése. A csaknem krónikus 'tan’teremhjiány csökkentését szolgálja majd a Tiszakürtön, Abádszaló- kon és Tiszafüreden épülő általános iskola, és a Széchenyi lakótelepen készülő tizenhat tantermes középiskola. A meglevő oktatási intézmények közül két terem- írnél! .bővül a tjszajenői iskola, néggyel a cserkeszőlői, új tantermeket kap a tiszafüredi, a túrke vei, a jános- hidai és a jászfényszarui iskola. Jövőre a jelenleginél ötvennel többen kapnak helyet a napközi otthonokban, és százzal több tanulót vehetnek fél a megye szakmunkásképző intézeteibe. Az óvodákba felvehetők száma háromszázhússzal növekszik. A bizottság tagjai tegnap úgy döntöttek, hogy a megyei tanács soron következő ülése elé terjesztik: 1985-ben kezdjék meg az új megyei könyvtár építését. A sportcélú beruházásokra 37 millió forintot költenek, 7 millióval többet, mint az idén. B. J. U Szépművészeti Múzeum legújabb szerzeményei Jónéhány értékes képző- művészeti alkotás, régészeti ritkaság és muzeológiai emlék került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába az előző hónapokban. A múzeum Régi Képtárának spanyol gyűjteménye többek között két, világviszonylatban is ritkaságnak számító középkori oltárképpel gazdagodott. A Szent Anna harmadmagával című oltártábla, amely egy XV. századi spanyol mester alkotása, 1946-ban, a Magángyűjtemények remekműveiből című tárlaton egyszer már „vendégszerepelt” a közönség előtt. Az évtizedek során már-már elveszettnek hitt oltárdarab egy szeptemberi aukció során került — immár végleg — a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. Ugyancsak magángyűjteményből jutott a Régi Képtárba az az 1430-as évekből származó középkori komplett oltár is, amelynek fő témája Szent Sebestyén mártíriuma, s amely feltehetően szintén spanyol mester műve. A Szépművészeti Múzeum két antik gyűjteménye a klasszikus egyiptomi művészet néhány értékes darabjával, valamint Egyiptom görög-római, illetve kopt művészetének számos emlékével gyarapodott ebben az évben. Az időszámításunk előtt harmadik évezredből, származó kerámiák, edények, agyagból készült, festett vázák, valamint egy időszámításunk előtti 3500-ból származó Aranyistennő-szob- rocska mellett a múzeum gyűjteményébe került többek között' egy időszámításunk előtti I. századból származó kisméretű sólyomfejes fakoporsó is, amely gabona- magvakból készült múmia- figurát tartalmaz. Az Egyiptom késői művészetéből származó anyagot mintegy 400 darabos — görög-római kori agyagplasztikákból, kopt textilekből, csontfaragásokból és terrakotta-plasztikákból álló — gyűjtemény gazdagította az idén. A tervek szerint a jövőre megnyíló egyiptomi és antik kiállításon már az új darabokkal kiegészített gyűjteményt láthatja a közönség. K:állítják jövőre azt a Kemény-gyűjteményt is, amely a közelmúltban került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. Kemény Zoltán — a magyar származású világhírű szobrászművész — özvegyének adománya révén ugyanis egy több száz darabból álló fémdombormű-, festmény- és rajzgyűjteménnyel gazdagodott a múzeum. A község lakóinak több mint egyötöde rendszeres látogatója az öcsödi könyvtárnak. Az olvasók 21 ezer kötet közül válogathatnak Negyven éve jelent meg Szolnokon a Dolgozók Lapja Az alkalmi rikkancs felállt a szobor homokkő lábazatára — keze szinte odafagyott a „Szentháromság” kovácsolt vas kerítéséhez; amelybe kapaszkodott —, hogy a hajnaltól napestig tartó piac sokadalma fölött telikiabálhassa a teret: „Újság ... Itt az újság ... Szolnoki újság... A buciárusok, a sóval, arannyal, szacharinnal, lófa- sirttal, magyar utászcsizmával, Luftwaffe-tisztek kiszolgált hajózó mellényével, melaszos buktával kereskedők. esereberélők felkapták fejüket: már újság is van! Zimankós, deres, ködös nap volt. Ennek örültek akkor a szolnokiak, de a szovjet, meg román légvédelmi tüzérek is a város parkjaiban, a kültelkeken. A köd ugyanis megvédte a várost, a Tisza-hidat és környékét, a naponta ismétlődő bombázásoktól. Megjelent az újság, kiabálta az alkalmi rikkancs a szolnoki Kossuth téren 1944. december 13-án délután fél kettő és háromnegyed kettő között. A Dolgozók Lapja, a Magyar Kommunista Párt szolnoki kerületi csoportjának újsága ugyanis ekkor került ki az utcára, s tíz perc alatt úgy szétkapkodták az emberek, mintha egy nem létező lacikonyhából a fehérpecsenyét. a májast vagy a hajtogatott töpörtyűs pogácsát vitték volna ... A Szolnoki Munkás — a szocialista—kommunista munkások magyarországi pártjának hivatalos lapja: utolsó számát 1919. július 26-án adták ki Szolnokon — után másodszor jelent meg legálisan kommunista lap a Tisza-parti városban. A Dolgozók Lapja megjelenésének előzményeihez tartozik — bármilyen furcsáinak is tűnik — hogy Szolnok még fel sem szabadult — tudjuk, ez november 4-én történt meg — de a város némely részén, elsősorban Szandán, már magyar nyelvű, az akkori szó- használattal élve, demokratikus újságot olvashattak. Október végén, november elején a 2. Ukrán Front politikai osztályának lapja — Ráth Károly százados volt a szerkesztője — a Hírek már eljutotta város déli, tiszántúli peremkerületeibe. A hazánk felszabadításáért harcoló Vörös Hadsereg politikai vezetői nagy gondot fordítottak a magyar lakosság tájékoztatására. Ezt indokolta az is, hogy 1919- től az ellenforradalmi korszak sajtógépezete igen erős antikommunista propagandát fejtett ki, s ez bizony sokakat megtévesztett. 1944. szeptember 26-án Lvovban jelent meg a Magyar Üjság első száma. Illés Béla szerkesztésében. Ezzel nagyjából egyidőben került ki egy „utazó nyomdából” a már említett Hírek, amely néhány szám után Híradó címmel jelent meg. Mindkét újság részletesen tájékoztatta olvasóit a hadieseményékről, közölte a Szovjet Sajtóiroda jelentéseit. foglalkozott a nemzetközi helyzet híreivel, bőséges információt közölt a magyarországi eseményekről. A Magyar Újság és a Híradó a felszabadított Debrecenben egyesült, de a két lap címét csak az első budapesti szám megjelenésekor változtatták meg, ekkor lett a hadra kelt Vörös Hadsereg magyar nyelvű lapjának címe: Üj Szó. Budapest felszabadítása előtt néhány hétig Illés Béla és szerkesztősége Szolnokon dolgozott, a Magyar Újság a városban jelent meg, a felszabadított területeken terjesztették. November végén már eljutott Szolnokra a debreceni Néplap is — az első szám MASYAR ÚJSÁG ft»*»»«» hZ ARCVOHAt. htltir;«.«! psrrAiYA * waay»TTAt!ass Ág nz'&vAna" A Szovjet Sajtóiroda j«l«ntéselbffl Ikopmópr ÜM JotMtto A Bywgatearópitl hadszíntér hírei ttfieriikfitifrí Ma és né 0 rímifi i í Urmmaurtmftí ÄITZ; 1 - - • * firmHátdfí > Í*»<X<V B Az Illés Béla szerkesztésében megjelent frontújság, néhány számát Szolnokon készítették A Dolgozók Lapja elsősorban Szolnokon, a várostól délre eső falvakban és a Jászságban volt különösen olvasott. Néhány hét múlva — 1944. december 31. — a Tiszazugban is újságot adtak ki a kommunisták, a Kunszentmártoni Néplap-ot. A megye tiszántúli részén a Debrecenben kiadott Néplapot 'terjesztették. Karcagon 1945. február 9-től jelent meg a Karcagi Napló, a „politikai pártok hetilapja”. Első számában arról ad hírt, hogy a Nagykunságból 36 vagon lisztet, 300 vagon baromfit és 65 vágómarhát küldtek a főváros éhező népének. Jászberényben 1945 április 1-én jelent meg először a Jászsági Szabad Nép cimű kommunista hetilap 1944. november 15-én jelent meg, először „Politikai napilap”, majd november 30-tól „Demokratikus napilap" jelöléssel. A Kunságban rendszeresen terjesztették, január elsejei száma például Kisújszállásról közöl riportot. A lap területi jellegének ténye a későbbiek során a fejrészben is megjelent. „A Magyar Kommunista Párt Kelet-magyarországi kerületének napilapja” megjelöléssel. 1945. május elsejei számának vezércikkét Munkásünnep — nemzeti ünnep címmel Kállai Gyula írta. Egy helyi, ha nem is megyei, de Szolnokon és közvetlen vonzásterületein terjeszthető lap szükségessége már a felszabadulást követő napokiban felmerült. A megjelenés akadályai azonban igen nagyok voltaic. Beszélgetés Zsemlye Ferenccel, a Dolgozók Lapja főszerkesztőjével. (Az interjú 1969. december 10-én késült, Szolnokon, a volt főszerkesztő akkori. Batthyány út 40. szám alatti lakásán, i — November 16-án tartottuk a párt szolnoki szervezetének alakuló ülését a régi Mária utcában, a mai megyei művelődési központ Ady termében. (Ma: Május 1. u. 38., szakszervezeti iskola, a szerk. meg.j.) Elhatároztuk, hogy mielőbb megjelentetjük a párt helyi lapját. De előbb a gyerekekkel, az ifjúmunkásokkal össze kellett szedetni a betűket. De szó szerint értse ám! A sárból, a hóból gyűjtögették össze a szétrombolt nyomdák kiszórt ólombetűit. Voltak napok, amikor már úgy hittük, lehetetlenség összeállítanunk a betűkollekciót. Nagynehezen sikerült. — Szolnokon a korabeli feljegyzések szerint ekkor még frontváros volt, nyugatról és északról vöröskeresztes autókaravánok, leponyvázott kocsik hordták a sebesültek tízezreit a kórházvárosba. — Igén, Szolnokon egy-két középület kivételével minden nagyobb épület kórháznak volt berendezve. Sőt, az elhagyott magánházakban, egész utcasorokon sebesüljek feküdtek. Más megközelítésből is nagyon exponált hey volt a város: vasúti 's kiz- úti utáhpótlási vonalak tették fontossá. Még december Zsemlye Ferenc, a Dolgozók Lapja volt főszerkesztője, 1945. január 25-től a város első, kommunista polgár- mestere 22-én és 24-én is német, bombatáimadás szenvedő részesei voltunk. Szerencsére a szovjet légelhárítás elég erős volt, ennek ellenére a bombázások tovább növelték az emberek szenvedéseit, az aléltságot. Ügy kellett felcsalogatni az itthon maradottakat a pincékből, hogy ássátok ki a romok alól szeretteitek holttestét, tessék, egy darab kenyér, egyél... Értsétek meg emberek, hogy az élőknek élniük kell, s hogy megéljünk dolgozni kell! Tragikus napok voltak! November második hetében amolyan népszámlálás félét tartottunk Szolnoknak mindössze háromezer-négyszáz lakosa volt. Jó részük kábult a háborútól, az éhségtől, a félelemtől. Ezért kellett a lap: szólni hozzájuk, hogy kezdjék élőiről az életüket ... — Kik írták a Dolgozók Lapját? — Majdhogy azt mondhatom: a szükség. Az első szám vezércikkét jómagam, a pártszervezet vezetői, tagjai. Volt olyan lapszám, amelybe öt cikket írtam. Mondanivaló volt elég, tennivaló még több! — A lap első számának címoldalán Marx-idézet,.. — Az első szám kimondottan kommunista eszmei- ségű volt. De hamar oelát- tuk, hogy szélesebb körű összefogásra van szükség, biztattuk a különböző de- mokoratikus érzelmű embereket, hogy írjanak a Dolgozók Lapjába. Nagy segítséget kaptunk Illés Bélától: elvi és szakmai útmutatást. A Dolgozók Lapja december 13-tól hetenként jelent meg, Sarkadi István nyomdájában készült. Az első szám Beköszöntője akkor nagyon is megszívlelendő gondolatokat vetett fel: „...minden ember any- nyit ér, amennyi értékű munkát végez a közösség érdekében!” Hangsúlyozza a vezércikk a nevelés fontosságát : „ ... csak erős. gerinces, öntudatos munkásifjúság tudja osztályának jövőjét biztosítani.” A Beköszöntő Zárósorai az édesanyáikhoz szólnak: „Ö az, aki legtöbbet tud tenni a cél érdekében, azzal, hogy már kicsi korában helyes irányba tereli gyermeke érdeklődését, gondolkodását.” A lap december 19-i száma közli Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének kommunista programját, a december 27-1 szám pedig az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatkozatát. Politikai szempontból is igen kényes időszakban jelent meg a Dolgozók Lapja. Már a lapcím is rendhagyó volt az akkori fogalmak szerint. Az ellenforradalmi korszak propagandagépezete kínosan vigyázott arra, hogy a „dolgozóik” — „nem dolgozók” megjelölések ne kerüljenek egymás mellé, s egyáltalán a dolgozók említése ne idézze — ami kikerülhetetlen lett vuhia — a nem dolgozókat, vagyis azokat, akik főleg a munkásság és a parasztság által előállított értékekből mun • ka nélkül éltek. A szolnoki kommunisták mintegy „vízválasztóként” tették lapjuk fejrészébe a címet: Dolgozók Lapja. A háború alatt még jobban elszegényedett osztályok magukénak érezték ezt a lapot, sőt, radikalizmusuk kevesel- te is azt az álláspontot, amelyet az újság a „régi urak”-kal szemben fogiait. Ugyanakkor az orsíág újjáépítésének körvonalazódó szándéka pártállásra való tekintet nélkül felszólított minden magyar hazafit, hogy foglaljanak állást a n-vnz^ti összefogás és a nemzeti megújhodás programja mellett — amelyet a Magyar Kommunista Párt is képviselt. A Dolgozók Lapja 1945. január 4-;i száma már „Demokratikus hetilap” fejcím megjelöléssel jelent meg, segítve és hangsúlyozva az újjáépítéshez szükséges társadalmi összefogást. Az 1919-ben megjelent Szolnoki Munkás utódjának tekintjük a Dolgozók Lapját. és mindkettőt lapunk nehéz lidőkben is helytállt elődjének. Tiszai Lajos Archiv fotó: Tarpai Zoltán ÚJSÁG A ROMOK FÖLÖTT