Szolnok Megyei Néplap, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-13 / 292. szám

1984. DECEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jövőre százhét millió forinttal több Új középiskola épül, bővülő óvodák, iskolák és szociális otthonok A jelenlegi pénzügyi vi­szonyok között sokan véle­kednek úgy, hogy a tanácsok kevesebbet fordítanak az úgynevezett nem termelő ágazatokra, mint az előző esztendőkben. A feltételezés nem állja meg a helyét, mert mint azt tegnap a megyei ta­nács művelődési, ifjúsági és sportbizottságának, valamint egészségügyi és szociálpoliti­kai bizottságának együttes ülésén kiderült, a művelődé­si, egészségügyi és sportfej­lesztési célokra jövőre száz- (hét millió forinttal többet, összesen egymilliárd négy­millió forintot szánnak a ta­nácsok. Az egészségügyi és szociá­lis ellátás fejlesztésére az összeg harminc százaléka jut. Az anyagi forrásokat elsősor­ban a már folyamatban levő beruházásokra koncentrálják. Jászladányban és Török- szentmiklóson százhatvan hellyel bővítik a szociális otthonokat, Kunszentmárton- ban új gyógyszertár épül, a szolnoki Széchenyi lakótele­pen pedig hozzáfognak egy új orvosi rendelő kivitelezé­séhez. A felújítási keretből a szükségesnél lassabb ütem­ben ugyan, de tovább foly­tatják a Hetényi Eéza Kór­ház rekonstrukcióját. A jövő évi tervek szerint a kulturális ágazat kilenc­venöt millió forintot kap be­ruházásokra. A legfonto­sabb feladat változatlanul az általános iskolák tantermei­nek bővítése. A csaknem krónikus 'tan’teremhjiány csökkentését szolgálja majd a Tiszakürtön, Abádszaló- kon és Tiszafüreden épülő általános iskola, és a Szé­chenyi lakótelepen készülő tizenhat tantermes középis­kola. A meglevő oktatási in­tézmények közül két terem- írnél! .bővül a tjszajenői is­kola, néggyel a cserkeszőlői, új tantermeket kap a tisza­füredi, a túrke vei, a jános- hidai és a jászfényszarui is­kola. Jövőre a jelenleginél ötvennel többen kapnak he­lyet a napközi otthonokban, és százzal több tanulót ve­hetnek fél a megye szak­munkásképző intézeteibe. Az óvodákba felvehetők száma háromszázhússzal növekszik. A bizottság tagjai tegnap úgy döntöttek, hogy a megyei tanács soron következő ülése elé terjesztik: 1985-ben kezdjék meg az új megyei könyvtár építését. A sportcélú beruházásokra 37 millió forintot költenek, 7 millióval többet, mint az idén. B. J. U Szépművészeti Múzeum legújabb szerzeményei Jónéhány értékes képző- művészeti alkotás, régészeti ritkaság és muzeológiai em­lék került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába az elő­ző hónapokban. A múzeum Régi Képtárá­nak spanyol gyűjteménye többek között két, világvi­szonylatban is ritkaságnak számító középkori oltárkép­pel gazdagodott. A Szent An­na harmadmagával című ol­tártábla, amely egy XV. szá­zadi spanyol mester alkotá­sa, 1946-ban, a Magángyűj­temények remekműveiből című tárlaton egyszer már „vendégszerepelt” a közön­ség előtt. Az évtizedek során már-már elveszettnek hitt ol­tárdarab egy szeptemberi aukció során került — immár végleg — a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. Ugyan­csak magángyűjteményből jutott a Régi Képtárba az az 1430-as évekből származó középkori komplett oltár is, amelynek fő témája Szent Sebestyén mártíriuma, s amely feltehetően szintén spanyol mester műve. A Szépművészeti Múzeum két antik gyűjteménye a klasszikus egyiptomi művé­szet néhány értékes darab­jával, valamint Egyiptom görög-római, illetve kopt művészetének számos emlé­kével gyarapodott ebben az évben. Az időszámításunk előtt harmadik évezredből, származó kerámiák, edények, agyagból készült, festett vá­zák, valamint egy időszá­mításunk előtti 3500-ból származó Aranyistennő-szob- rocska mellett a múzeum gyűjteményébe került töb­bek között' egy időszámítá­sunk előtti I. századból szár­mazó kisméretű sólyomfejes fakoporsó is, amely gabona- magvakból készült múmia- figurát tartalmaz. Az Egyiptom késői művé­szetéből származó anyagot mintegy 400 darabos — gö­rög-római kori agyagplaszti­kákból, kopt textilekből, csontfaragásokból és terra­kotta-plasztikákból álló — gyűjtemény gazda­gította az idén. A ter­vek szerint a jövőre megnyí­ló egyiptomi és antik kiállí­táson már az új darabokkal kiegészített gyűjteményt lát­hatja a közönség. K:állítják jövőre azt a Kemény-gyűjteményt is, amely a közelmúltban került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába. Kemény Zoltán — a magyar származású világhírű szobrászművész — özvegyének adománya révén ugyanis egy több száz darab­ból álló fémdombormű-, festmény- és rajzgyűjte­ménnyel gazdagodott a mú­zeum. A község lakóinak több mint egyötöde rendszeres láto­gatója az öcsödi könyvtárnak. Az olvasók 21 ezer kötet közül válogathatnak Negyven éve jelent meg Szolnokon a Dolgozók Lapja Az alkalmi rikkancs fel­állt a szobor homokkő lába­zatára — keze szinte oda­fagyott a „Szentháromság” kovácsolt vas kerítéséhez; amelybe kapaszkodott —, hogy a hajnaltól napestig tar­tó piac sokadalma fölött te­likiabálhassa a teret: „Új­ság ... Itt az újság ... Szol­noki újság... A buciárusok, a sóval, arannyal, szacharinnal, lófa- sirttal, magyar utászcsizmá­val, Luftwaffe-tisztek ki­szolgált hajózó mellényével, melaszos buktával kereske­dők. esereberélők felkapták fejüket: már újság is van! Zimankós, deres, ködös nap volt. Ennek örültek ak­kor a szolnokiak, de a szov­jet, meg román légvédelmi tüzérek is a város parkjai­ban, a kültelkeken. A köd ugyanis megvédte a várost, a Tisza-hidat és környékét, a naponta ismétlődő bombá­zásoktól. Megjelent az újság, kia­bálta az alkalmi rikkancs a szolnoki Kossuth téren 1944. december 13-án délután fél kettő és háromnegyed kettő között. A Dolgozók Lapja, a Ma­gyar Kommunista Párt szol­noki kerületi csoportjának újsága ugyanis ekkor került ki az utcára, s tíz perc alatt úgy szétkapkodták az embe­rek, mintha egy nem létező lacikonyhából a fehérpecse­nyét. a májast vagy a hajto­gatott töpörtyűs pogácsát vitték volna ... A Szolnoki Munkás — a szocialista—kommunista munkások magyarországi pártjának hivatalos lapja: utolsó számát 1919. július 26-án adták ki Szolnokon — után másodszor jelent meg legálisan kommunista lap a Tisza-parti városban. A Dolgozók Lapja megje­lenésének előzményeihez tartozik — bármilyen fur­csáinak is tűnik — hogy Szolnok még fel sem szaba­dult — tudjuk, ez novem­ber 4-én történt meg — de a város némely részén, el­sősorban Szandán, már ma­gyar nyelvű, az akkori szó- használattal élve, de­mokratikus újságot olvas­hattak. Október végén, no­vember elején a 2. Ukrán Front politikai osztályának lapja — Ráth Károly szá­zados volt a szerkesztője — a Hírek már eljutotta város déli, tiszántúli peremkerü­leteibe. A hazánk felszabadításá­ért harcoló Vörös Hadsereg politikai vezetői nagy gon­dot fordítottak a magyar la­kosság tájékoztatására. Ezt indokolta az is, hogy 1919- től az ellenforradalmi kor­szak sajtógépezete igen erős antikommunista propagandát fejtett ki, s ez bizony soka­kat megtévesztett. 1944. szeptember 26-án Lvovban jelent meg a Ma­gyar Üjság első száma. Il­lés Béla szerkesztésében. Ez­zel nagyjából egyidőben ke­rült ki egy „utazó nyomdá­ból” a már említett Hírek, amely néhány szám után Híradó címmel jelent meg. Mindkét újság részletesen tájékoztatta olvasóit a hadi­eseményékről, közölte a Szovjet Sajtóiroda jelenté­seit. foglalkozott a nemzet­közi helyzet híreivel, bőséges információt közölt a ma­gyarországi eseményekről. A Magyar Újság és a Hír­adó a felszabadított Debre­cenben egyesült, de a két lap címét csak az első bu­dapesti szám megjelenése­kor változtatták meg, ekkor lett a hadra kelt Vörös Had­sereg magyar nyelvű lapjá­nak címe: Üj Szó. Budapest felszabadítása előtt néhány hétig Illés Bé­la és szerkesztősége Szolno­kon dolgozott, a Magyar Új­ság a városban jelent meg, a felszabadított területeken terjesztették. November végén már el­jutott Szolnokra a debrece­ni Néplap is — az első szám MASYAR ÚJSÁG ft»*»»«» hZ ARCVOHAt. htltir;«.«! psrrAiYA * waay»TTAt!ass Ág nz'&vAna" A Szovjet Sajtóiroda j«l«ntéselbffl Ikopmópr ÜM JotMtto A Bywgatearópitl hadszíntér hírei ttfieriikfitifrí Ma és né 0 rímifi i í Urmmaurtmftí ÄITZ; 1 - - • * firmHátdfí > Í*»<X<V B Az Illés Béla szerkesztésében megjelent frontújság, néhány számát Szolnokon ké­szítették A Dolgozók Lapja elsősorban Szolnokon, a várostól délre eső falvakban és a Jász­ságban volt különösen olvasott. Néhány hét múlva — 1944. december 31. — a Ti­szazugban is újságot adtak ki a kommu­nisták, a Kunszentmártoni Néplap-ot. A megye tiszántúli részén a Debrecenben ki­adott Néplapot 'terjesztették. Karcagon 1945. február 9-től jelent meg a Karcagi Napló, a „politikai pártok hetilapja”. Első számában arról ad hírt, hogy a Nagykun­ságból 36 vagon lisztet, 300 vagon baromfit és 65 vágómarhát küldtek a főváros éhező népének. Jászberényben 1945 április 1-én jelent meg először a Jászsági Szabad Nép cimű kommunista hetilap 1944. november 15-én jelent meg, először „Politikai napi­lap”, majd november 30-tól „Demokratikus napilap" je­löléssel. A Kunságban rend­szeresen terjesztették, január elsejei száma például Kis­újszállásról közöl riportot. A lap területi jellegének té­nye a későbbiek során a fej­részben is megjelent. „A Magyar Kommunista Párt Kelet-magyarországi kerüle­tének napilapja” megjelölés­sel. 1945. május elsejei szá­mának vezércikkét Munkás­ünnep — nemzeti ünnep címmel Kállai Gyula írta. Egy helyi, ha nem is me­gyei, de Szolnokon és köz­vetlen vonzásterületein ter­jeszthető lap szükségessége már a felszabadulást követő napokiban felmerült. A meg­jelenés akadályai azonban igen nagyok voltaic. Beszélgetés Zsemlye Fe­renccel, a Dolgozók Lapja főszerkesztőjével. (Az inter­jú 1969. december 10-én ké­sült, Szolnokon, a volt fő­szerkesztő akkori. Batthyány út 40. szám alatti lakásán, i — November 16-án tartot­tuk a párt szolnoki szerve­zetének alakuló ülését a ré­gi Mária utcában, a mai megyei művelődési központ Ady termében. (Ma: Május 1. u. 38., szakszervezeti is­kola, a szerk. meg.j.) Elha­tároztuk, hogy mielőbb meg­jelentetjük a párt helyi lap­ját. De előbb a gyerekekkel, az ifjúmunkásokkal össze kellett szedetni a betűket. De szó szerint értse ám! A sárból, a hóból gyűjtögették össze a szétrombolt nyom­dák kiszórt ólombetűit. Vol­tak napok, amikor már úgy hittük, lehetetlenség össze­állítanunk a betűkollekciót. Nagynehezen sikerült. — Szolnokon a korabeli fel­jegyzések szerint ekkor még frontváros volt, nyugatról és északról vöröskeresztes autó­karavánok, leponyvázott ko­csik hordták a sebesültek tízezreit a kórházvárosba. — Igén, Szolnokon egy-két középület kivételével min­den nagyobb épület kórház­nak volt berendezve. Sőt, az elhagyott magánházakban, egész utcasorokon sebesüljek feküdtek. Más megközelítés­ből is nagyon exponált hey volt a város: vasúti 's kiz- úti utáhpótlási vonalak tet­ték fontossá. Még december Zsemlye Ferenc, a Dolgozók Lapja volt főszerkesztője, 1945. január 25-től a város első, kommunista polgár- mestere 22-én és 24-én is német, bombatáimadás szenvedő ré­szesei voltunk. Szerencsére a szovjet légelhárítás elég erős volt, ennek ellenére a bombázások tovább növelték az emberek szenvedéseit, az aléltságot. Ügy kellett fel­csalogatni az itthon mara­dottakat a pincékből, hogy ássátok ki a romok alól sze­retteitek holttestét, tessék, egy darab kenyér, egyél... Értsétek meg emberek, hogy az élőknek élniük kell, s hogy megéljünk dolgozni kell! Tragikus napok voltak! November második hetében amolyan népszámlálás félét tartottunk Szolnoknak mind­össze háromezer-négyszáz la­kosa volt. Jó részük kábult a háborútól, az éhségtől, a félelemtől. Ezért kellett a lap: szólni hozzájuk, hogy kezdjék élőiről az életü­ket ... — Kik írták a Dolgozók Lapját? — Majdhogy azt mondha­tom: a szükség. Az első szám vezércikkét jómagam, a pártszervezet vezetői, tag­jai. Volt olyan lapszám, amelybe öt cikket írtam. Mondanivaló volt elég, ten­nivaló még több! — A lap első számának címoldalán Marx-idézet,.. — Az első szám kimon­dottan kommunista eszmei- ségű volt. De hamar oelát- tuk, hogy szélesebb körű összefogásra van szükség, biztattuk a különböző de- mokoratikus érzelmű embe­reket, hogy írjanak a Dolgo­zók Lapjába. Nagy segítsé­get kaptunk Illés Bélától: elvi és szakmai útmutatást. A Dolgozók Lapja decem­ber 13-tól hetenként jelent meg, Sarkadi István nyom­dájában készült. Az első szám Beköszöntő­je akkor nagyon is megszív­lelendő gondolatokat vetett fel: „...minden ember any- nyit ér, amennyi értékű munkát végez a közösség ér­dekében!” Hangsúlyozza a vezércikk a nevelés fontos­ságát : „ ... csak erős. gerin­ces, öntudatos munkásifjúság tudja osztályának jövőjét biztosítani.” A Beköszöntő Zárósorai az édesanyáikhoz szólnak: „Ö az, aki legtöb­bet tud tenni a cél érdeké­ben, azzal, hogy már kicsi korában helyes irányba te­reli gyermeke érdeklődését, gondolkodását.” A lap december 19-i szá­ma közli Magyarország de­mokratikus újjáépítésének és felemelkedésének kommu­nista programját, a decem­ber 27-1 szám pedig az Ideiglenes Nemzeti Kormány Nyilatkozatát. Politikai szempontból is igen kényes időszakban je­lent meg a Dolgozók Lapja. Már a lapcím is rendhagyó volt az akkori fogalmak sze­rint. Az ellenforradalmi korszak propagandagépeze­te kínosan vigyázott arra, hogy a „dolgozóik” — „nem dolgozók” megjelölések ne kerüljenek egymás mellé, s egyáltalán a dolgozók em­lítése ne idézze — ami ki­kerülhetetlen lett vuhia — a nem dolgozókat, vagyis azokat, akik főleg a mun­kásság és a parasztság által előállított értékekből mun • ka nélkül éltek. A szolnoki kommunisták mintegy „vízválasztóként” tették lapjuk fejrészébe a címet: Dolgozók Lapja. A háború alatt még jobban el­szegényedett osztályok ma­gukénak érezték ezt a lapot, sőt, radikalizmusuk kevesel- te is azt az álláspontot, amelyet az újság a „régi urak”-kal szemben fogiait. Ugyanakkor az orsíág újjá­építésének körvonalazódó szándéka pártállásra való tekintet nélkül felszólított minden magyar hazafit, hogy foglaljanak állást a n-vnz^ti összefogás és a nemzeti megújhodás programja mel­lett — amelyet a Magyar Kommunista Párt is képvi­selt. A Dolgozók Lapja 1945. január 4-;i száma már „De­mokratikus hetilap” fejcím megjelöléssel jelent meg, se­gítve és hangsúlyozva az új­jáépítéshez szükséges társa­dalmi összefogást. Az 1919-ben megjelent Szolnoki Munkás utódjának tekintjük a Dolgozók Lap­ját. és mindkettőt lapunk ne­héz lidőkben is helytállt elődjének. Tiszai Lajos Archiv fotó: Tarpai Zoltán ÚJSÁG A ROMOK FÖLÖTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom