Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-28 / 279. szám

1984. NOVEMBER 28. / SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 |A téve | _ |Ke| peri myo |e e lett | Bizony mondom, ha az ember arra kényszerül, mint e sorok írója is, hogy né­hány hétig más ország tele­víziójának műsorait nézze, jó magam a Belga Király­ság flamand, illetve fran­cia nyelvű programjait — akkor fedezi fel igazán: a mi televíziónk sem alábbva- ló egyetlen más televíziónál sem. Pedig nekünk csak két csatornánk van, míg mások három-négyben, sőt többen is dúskálnak. Tu­dom, most sommás dicsére­temet indokolnom illenék, hogy mi is a tulajdonság, amelynek révén a mi audio­vizuális tömegkommuniká­ívnnaez azeri is veuxiou, fel bennem, mert az elmúlt héten a magyar televíziós művészet talán legtisztessé­gesebb képviselőjéről sugár­zott portrét televíziónk, Zsurzs Éváról, (szerda este), akinek újabb Mikszáth-film- je is éppen a héten ért vé­get. Csak egy halottról szok­tak dicsérőleg úgy beszélni, mint róla szólották pálya­társai, neves színészek, akik­kel pályája során összehozta a munka és talán a jó sze­rencse is. Hiába volt ezút­tal Szilágyi János minden igyekezete, hogy Zsurzs Évá­ról valami rosszat is kicsi­karjon alanyaiból — egysze- ,rfűen nem ment. Sinkovitis Imre csak egyszerűségéről és tiszta emberségéről volt „hajlandó” megemlékezni; az operatőr Czabarka György azt a nyugodt lég­ikört hangsúlyozta, ami al­kotás közben is körülveszi és hat ki jótékonyan a mun­katársaira is; az „ifjú” Ne­mere László, aki ott inasko- dott hajdan Zsurzs Éva mel­lett, egyenesen úgy fogalma­zott, hogy mindannyian az ő köpenyéből nőttek ki; Venczel Vera a legjobb ba­rátnői közé sorolta, Páger Antal pedig fölkészültsége alapján a rendezők első so­rába helyezte; Garas Dezső, Törőcsik Mari csak az elra­gadtatás hangján szólott ró­la, s még a szigorú Szabó Magda is boldogan ecsetel­te Zsurzs Éva rendezői alá­zatát a mindenkori alkotó­val szemben. Joggal jegyez­te tehát meg a kérdező ri­porter: van egy asszony, akiről mindenki csak' jót tud mondani. Amire alapot ad, valóban mind művészi, mind emberi magatartása. Zsurzs Éva a televíziós drá­mák jóságos asszonya. A Nő a barakkban-t, első nem­zetközi sikert megérő tévé­játékunk, A fekete várost, a Tamási műből született Vi­lágjáró éjszakát, aztán a folytatásos Abigélt — emlé­kezetes tévéfilmek — mind neki köszönhetjük. A volt csepeli munkás­lányból lett televíziós mű­vész minden munkájában a legmélységesebb humánum szólal meg. Nem mindig si­kerül száz százalékig meg­valósítania szándékait, de nincs egyetlen munkája, amely ne bizonyítaná Zsurzs berszeretet. S ugyanakkor amely ne bizonyítaná Zsurzs Éva gondos háziasszonyos alaposságát, érzékenységét ciós eszöközünk odaállhat akár „fejlett” nyugati társai mellé, s ez bizony hosszú lenne. (Talán majd egy más alkalommal.). Egyet azon­ban mégis megfogalmazha­tok — akár sebtiben is: szín­vonal, sokoldalúság dol­gában — politikai, művészi értelemben nem marad el televíziónk akár a belga vagy francia televíziótól is. Sőt! Általában nagyobb fe­lelősséget tapasztalhatni a mi televíziós alkotóink mun­káiban megtestesülni illetve megnyilvánulni, mint egyné­mely erősen üzleti szellemet tükröző külföldi, jelen eset­ben belga műsorban. a unom nrara es a meg li- nomabb humora. És ezek után kell szólnom legújabb munkájáról, a négyrészes Különös házasságról. Ez is Mikszáth, de hadd tegyem hozzá rögvest, a Fekete vá­rosnál — hangvételében karcosabb, drámaiságát te­kintve élesebb helyzetekkel, mint az író utolsó nagy mű­remeke. A Különös házas­ság Mikszáth alighanem legdrámaibb regénye. Nos, bár a fentebb említett okok­ból a folytatásnak csupán a felét állott módomban meg­tekinteni: a televíziós vál­tozatnak itt érzem a legfőbb gyengeségét. A részletekbe menő hűség, az anekdotikus vonások hangsúlyozása, a vállialt epikusság — köze­lebb maradni az eredeti műhöz mint eltávolodni az erőteljesebb drámai sűrítés irányába — ez eredményez­hette, hogy sokat vesztett élességéből az alapvető konfliktus is. Élvezetes volt látni és hallani a képernyő­ről a nagy kedvvel mesélő iMikszáthot, de Dőryék al­jas cselekedetei láttán nem szorult ökölbe a kezünk. Azt hiszem, el kell fogad­nunk a rendező önkritikus megjegyzését, amikor maga is kevesellette művészi ag­resszivitását, ami talán el­keltenék a százszázalékos si­kerhez. Legalább is itt nem ártott volna a dolgok — helyzetek, jellemek — na­gyobb sarkításához vezető rendezői agresszivitás. De kicsit erőtlennek éreztem az ifjú Buttlert alakító Benkő Péter játékát is — s főleg az epizódszerepekben talál­kozhattunk igazán emléke­zetes alakításokkal. Például az öreg szolgát megformáló Bámhidi Lászlóval, akinek talán ez volt az utolsó te­levíziós szereplése. Csak megjegyzem: valamikor, a Keleti Márton rendezte 1951-es Különös házasság­ban az igazságért harcoló Buttler grófot Benkő Pé­ter apja Benkő Gyula ját­szotta — emlékezetesen és markánsan. Mint ahogyan a film is sokkal erőteljesebb antiklerikális vonásokat mu­tatott, mint ez a mondhatni kissé „népfrontos”, megsze­lídített változat a képernyőn. Mindez mit sem von te ab­ból, hogy Zsurzs Éva szere­tőire méltó egyéniség és ih­letett művész. Azt hiszem, kíváncsian várjuk újabb munkáit. — V M — I Képzőművészeti Kiadó újdonságai Húszmillió üdvözlőlap karácsonyra A karácsonyi ünnepekre csaknarp húsizmillió színes képes üdvözlőlapot jelente­tett meg a Képzőművészeti Kiadó. Több mint százféle lap ke­rült forgalomba, közülük 43 újdonság. A vásárlók mint­egy 540 ezer, olcsóbb, grafi­kával díszített képeslapból is válogathatnak, s megje­lent sokféle nagyobb méretű, különleges kivitelű boríté­kos üdvözlőlap is. A tavalyi tapasztalatok azt mutatták, hogy keresettek a virágos mintájú ajándékkísérő kár­tyák. Ezekből két ési félmil­lió példány készült az idén. Az újdonságok közül né­hány vallási motívumokat tartalmazó karácsonyi aján­dékkísérő kártya és képeslap is megjelent. Az utóbbiak híres középkori mesterek bibliai témáijú műveinek reprodukciói. T6U könyvvásár Illyés Gyula emlékkönyv—Giotto-album Életrajzi törmelékek Százharminc újdonság — Országos gyermekkönyvhét n bábozás jó nevelési eszköz Pedagógusok találkozója Régen tudják a pedagógu­sok, hogy a bábozás, túl azon, hogy szórakoztató el­foglaltság, igen sok nevelési tehetőséget is rejt magában. Minderre elégendő bizonyí­ték, hogy fejleszti a kézügyes­séget, az esiztétikai érzéket, és a jól megválasztott dara­bok segítségével a szép ma­gyar beszédre is tanít. Többek között ez is kide­rült azon a múlt hét végén Szolnokon rendezett találko­zón, amelyet a Pedagógusok Szakszervezete kezdeménye­zett pedagógus bábosok szá­mára. A találkozón a külön­böző korosztályhoz tartozó gyermekeknek ajánlott mű­sorokat is bemutattak, utána a pedagógusok értékelték a foglalkozásokat. Képzőművé­szek segítsiégével az óvónők, tanítónők és tanárok bábké­szítési gyakorlati bemutatón vehettek részt. Szerepelt més a kétnapos programban Báb és az ember címmel vi­deóbemutató és tárgyjáték- aniimációs óvodai foglalko­zási. A találkozó ideje alatt a résztvevők a bábozással kap­csolatos szakikönyveket is vásárolhattak. Géza fejedelem­kori lelelek Géza fejedelem hajdani földvárának árkát és töltését azonosították a régészek Szé­kesfehérváron. A várostörté­neti jelentőségű tetetek egy gázvezeték lefektetése köz­ben kerültek elő. Ugyanott megtalálták a Péter Pál templomnak, a székesegyház középkori elődjének falma­radványait is. Tizenhat kiadó több mint 130 könyvújdonsággal je­lentkezik az idei téli könyv­vásáron — közölték azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésé­nek képviselői tartottak teg­nap a Zeneművészek Klub­jában. Berkes Erzsébet, kri­tikus ismertette a már hetek óta zajló ünnepi vásár kiad­ványait. A gazdag karácso­nyi könyvkínálatban olyan, nagy érdeklődésre számot tartó kötetek szerepelnek, mint például a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent „Illyés Gyula emlékkönyv”. Az esszékből, tanulmányok­ból, visszaemlékezésekből, versekből, levelekből össze­állított kiadvány anyagát az író özvegye válogatta. Kap­ható már Orbán Balázs „Tor- da város és környéke” című, eredetileg 1889-ben publikált művének hasonmás kiadása, amely a Helikon Kiadónál látott napvilágot. A könyv folytatása a „Székelyföld leírása” című monumentális munkának. Ugyancsak ha­sonmás kiadásban jelent meg Malonyay Dezső „A magyar nép művészete” cí­mű reprezentatív könyvének első kötete. Ebben a magyar tárgyi néprajzot módszere­sen kutató író és művészet- történész a kalotaszegi mű­vészetet írja le. A téli könyvszemlén meg­vásárolható kuriózumok számát gazdagítja az Aka­démiai Kiadónál megjelent „Magyarország története” cí­mű tízkötetes munka újabb darabja, amely a kezdetek­től 1242-ig dolgozza fel az ország történetét. A Corvina Kiadó „Giotto” címmel Giotto di Bondonét. az euró­pai festészet nagy egyénisé­gét bemutató kötetét kínálja, valamint „A magyar színé­szet nagy képeskönyve” cí­mű kiadványát, amely képet ad a színművészet fejlődésé­ről a kezdetektől napjainkig. Az Európa Könyvkiadó „Klasszikus francia drámák” című könyvében Corneille és Racine francia drámaírók műveit mutatja be a Világ- irodalom Klasszikusai soro­zatban, míg a Platón összes műveit tömörítő kiadvány a Bibliotheca Classica soro­zatban gazdagítja a filozó­fiai munkák sorát. Ugyan­csak az Európa Kiadó adta ki Gideon Hausner „ítélet Jeruzsálemben” című köny­vét. amely a hatvanas évek­ben Izraelben lezajlott Eich- mann-perről szól. A Magve­tő Könyvkiadó Tények és tanúk sorozatában az ünne­pi vásárra jelent meg Bálint Endre „Életrajzi törmelé- kek”-e: a Nemzet és emléke­zet sorozatban pedig a „Kor­társak Bajcsy-Zilinszky End­réről” című könyv. A Tankönyvkiadó az utób­bi évek legizgalmasabb hazai iskolakísérletéről adott ki egy kétkötetes könyvet. „A szentlőrinci iskolakísérlet” címmel, a Mezőgazdasági Könyvkiadó országunk ritka növényeit mutatja be az „Ar­borétumok országszerte,, cí­mű kötetben. A téli könyvvásárral egy­időben, december 3—9 kö­zött rendezik meg a VII. or­szágos gyermekkönyvhetet is, amelynek ez alkalommal a budapesti Almássy téri Sza­badidőközpont ad otthont. A gyermekkönyvhétre és a téli könyvvásárra négy kiadó csaknem 30, a gyermekeknek szóló újdonságot adott ki. Sziládi János, a Móra Könyv­kiadó igazgatója tájékoztató­jában elmondta: a Kiadó He­tedhét Magyarország című mesesorozatában most jelent meg a „Varjúkirály” című könyv, amely a tavaly in­dult 11 részre tervezett so­rozatnak a második darabja. Németh Pál „Levetek F-né- nek” című műve a Kozmosz könyveket gyarapítja. Eb­ben az író több száz tizen­éves véleményét gyűjtötte össze egy. az első világhábo­rú idején megtörtént ese­ménnyel kapcsolatban. A „Legkedvesebb verseim” címmel kiadott kötet azokat a költeményeket gyűjti egy csokorba, amelyeket egy pá­lyázat során 14—18 éves fia­talok ajánlottak megjelente­tésre: a legtöbb szavazatot Petőfi Sándor, József Attila és Radnóti Miklós versei kapták. A gyermeKkönyvhéten or­szágszerte számos rendez­vényt tartanak: december 5- én a zánkai Űttörővárosban tesz a „Könyvstaféta” című nagyszabású vetélkedő. Mis­kolcon ugyanakkor a „Könyv a puttonyban” című gyer­mekműsor. Szegeden több általános iskolában mese­mondó és rajzversenyt szer­veznek. Gólyaeskü mundérban A hagyományokhoz híven, november utolsó szombatján rendezte meg gólyabálját a Killiám György Repülő Mű­szaki Főiskola a Szolnok vá­rosi Helyőrségi Művelődési Otthonban. Sáfár Miklós, a főiskola KISZ-bizottságának titkára nyitotta meg az estet, majd a Killián tánccsoport szép koreográfiáid palotás­táncát láthatta a népes kö­zönség. A bevezető műsorok után az elsőéVes „gólyák” ünnepélyes eskütétele követ­kezett, melyben többek kö­zött megfogadták, hogy: itt­létük alatt zsoldjuk maximá­lis! elköltésével fellendítik Szolnok város „talponfetren- gőjének és ittas-ellátó he­lyeinek” forgalmát... A humorban gazdag esküt követően a diszkót kedvelők az emeleti táncteremben vég- kimerülésig táncolhattak, s ha köbben megéheztek, a konyhafőnök remek fogásait az igen udvarias felszolgálók rögtön tálalták. Izgalmasi ka­ratebemutató, videofilmek, pol-csino várta az érdeklő­dőket. A főiskola tehetséges újhullámos együttesének is tapsolhatták, végül pedig a tombolahúzás hozott némi izgalmat. — KL — Tudományos konferencia Friedrich Schiller születé­sének 225. évfordulója al­kalmából a Magyar Színházi Intézet és az NDK Kulturá­lis és Tájékoztató Központ­ban működő német lekto­rátus kétnapos tudományos konferenciát rendez decem­ber $-án és 4-én a buda­pesti NDK Kulturális Köz­pont Deák téri épületében. A tanácskozáson NDK-béli és magyar irodalmárok, színházi szakemberek tarta­nak előadásokat a német drámairodalom ikiemelkei- dő személyiségének mun­kásságáról. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Barátságkoncert szolnoki előadókkal Sikeresen szerepeit a szolnoki Kodály kórus A kórus magyar, észt vés orosz zeneszerzők műveit szólaltatta meg Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zában idestova egy évtizedes hagyományai vannak a ba­rátságkoncerteknek. Az in­tézmény — a Magyar—Szov­jet Baráti Társasággal és a Kórusok Országos Ta­nácsával karöltve — azzal a szándékkal indította útjára a hangversenysorozatot, hogy az szolgálja, elmélyítse a két nép közötti barátságot, pódiuma tegyen a szovjet és magyar zeneműveknek, kó­rusirodalomnak. Az eltelt tíz esztendő alatt számos emlékezetes koncerten tap­solhatott már a közönség. Idén az ad különös ünnepi fényt a hangversenyeknek, hogy azokat hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója tiszteletére, az évforduló je­gyében rendezik meg. A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának hétfői ba­rátságkoncertjére megtisz­telő meghívást kapott a szol­noki Áfész Kodály kórusa is. A kórus az Egészségügyi Dolgozók Szakszer vezetőnek Semmelweis kórusával adott közös hangversenyt. A Sem­melweis kórus Sapszon Ferenc Liszt-díjas, érdemes művész vezényletével mu­tatta be szovjet és magyar zeneszerzők műveiből össze­állított műsorát. A Kodály kórust Buday Péter és Rigó Éva vezényelte. A szolnoki dalosok méltán arattak nagy sikert Kodály Zoltán, Balázs Árpád és Bárdos Lajos mű­veinek megszólaltatásával, A közönség — amelynek so­raiban ott volt Fábián Péter, a megyei pártbizottság tit­kára, és örömmel, láttuk, hogy Budapesten élő Szol­nok megyeiek baráti köré­nek számos tagja — tetszés­sel fogadta az észt zeneszer­zők kórusműveit is. Vettik, Carr, Tormisz és Hárma da­lait sok kedvvel, bájjal szó­laltatta meg a kórus. A kon­certet Sosztakovics Békedala zárta. A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának igazgatója a koncert emlékére díszok­levelet adott át a kórusoknak, megköszönve szereplésüket. Zsurzs Éva vonzásában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom