Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-02 / 258. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984- NOVEMBER 2. Közlemény a KGST üléséről Chile — forrponton Az elmúlt napot re­kordnak minősítette Chilében egy igazán il­letékes személyiség, Ro­dolfo Seguei, a híres szakszervezeti vezető. Szerinte ugyanis a mos­tani sztrájkakció, bár nem vezetett általános munkabeszüntetéshez, mégis a fasiszta junta elleni eddigi legnagyobb megmozdulásnak nevez­hető. Nem kis szó ez Latin-Amerika e félelem földjévé lett nadrág- szíjországában. Hiszen amilyen véresen győztek 11 esztendeije a katonák a demokrácia ellen, s amilyen brutális terror uralkodott chilei földön sok éven át, nehéz volt elképzelni még nemrégi­ben is, hogy az emberek bátorságot vegyenek maguknak a nyílt tilta­kozáshoz. Az idei év mégis a szélesedő ellen­állás jegyében telik, ta­vasz óta már féltucat­nyi hasonló tiltakozó megmozdulásra került sor. A katonai rendszer durva védekezése pedig erősödik, a sztrájkokat kísérő tüntetéseken gya­koriak a sortüzék. Fel­vetődhet a kérdés: mi­ért nem csap oda a hadsereg a lázadókra úgy. mint egy évtizede? A fegyver az ő kezük­ben van, elvileg megte­hetnék. Csakhogy ma már nem merik. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a katonai rezsim belülről bomlik, s már a legma­gasabb tábornoki körök szintjén sem egységes, Annak idején a polgá­ri pártok, s általában a szocialista, kommunista nézetekkel nem szimpa­tizáló emberek nem vol­tak a baloldali kormányt elsöprő katonák ellen, ha a terror féktelensé­gét sokallták is. Ma azonban Pinochet rend­szerét már csak a szél­sőjobboldal mind kiseb­bedé csoportjai támo­gatják. Ez pedig érthe­tően érezteti hatását a hadseregben is, így a diktátor ma már nem engedhet meg magának annyit, mint hajdan. Annál is kevésbé, mert rendszerével, po­litikájával már a leg­fontosabb külső támo­gató, az Egyesült Álla­mok sem elégedett. Pi­nochet személye, s álta­lában a chilei junta kezd igen kellemetlen lenni az 1973-as puccs külső ihletéi számára. Márpedig ez gazdasági­lag is, politikailag is kényessé teszi a junta helyzetét. De a legerő­sebb csapás a Pinochet- rendszerre az, hogy nap mint nap bebizonyoso­dik: a helyzet a forr- ponthoz közeledik, a la­kosság nagy része el­szánta magát a harcra az elmúlt két évtized legsötétebb katonai rendszerének felszámo­lásáért. A lázadás esz­méje megállíthatatlanul terjed Chilében, s kato­nai erő bevetése — a jelek szerint — már aligha oldja meg Pino- cheték gondjait. Avar (Kátöly (Folytatás az 1. ^oldalról.) Népi Köztársaság, a sízocia- lista Etiópia képviselője, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársa­ság, a Mexikói Egyesült Ál­lamok, valamint a Nicara­guái Köztársaság képviselői. Ott voltak továbbá az ENSZ latin-amerikai és karib-tér- ségi gazdasági bizottsága és a latin-amerikai gazdasági rendszer titkárságának kép­viselői is. Kuba kommunista pártja, kormánya és a kubai nép nevében Fidel Castro Ruz üdvözölte az ülésslzak részt­vevőit. Az ülésszakon Fidel Castro' Ruz, a Kubai Köztár­saság küldöttségének vezető­je elnökölt. Az ülésszak áttekintette a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletének ha­tározatait és a KGST XXXVIII. (rendkívüli), 1984. júniusában Moszkvában tar­tott ülésszakán elfogadott megbízásdk valóraváltásá- ban elért első eredményeket. Egyhangúlag megállapítot­ták, hogy a felső szintű érte­kezleten elfogadott straté­giai irányvonal következetes megvalósítása meghatározó jelentőségű a kölcsönös! gaz­dasági- és tudományos­műszaki együttműkö­dés további bővítése, a test­véri országok sikeres fejlő­dése, egységük és összefor- rottságuk erősítése, a világ­ban a KGST-tagországok kö­zössége pozícióinak erősíté­se szempontjából. Megtárgyalva a KGST XXXVII és XXXIX. ülési- szaka közötti tevékenységé­ről szóló beszámolót, a ta­nács ülésszaka jóváhagyta a Végrehajtó Bizottság ezen időszakban: végzett munkáját a szocialista közösség orszá­gai sokoldalú együttműködé­sének fejlesztése terén. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy ez az együttműködés, a KGST-szervek tevékenysé­ge és a testvéri országok kétoldalú gazdasági kapcso­latai elsősorban a felsőszin­tű gazdasági értekezlet és a tanács XXXVIII. (rendkívü­li) üléssizaka határozatainak végrehajtását célozzák. A KGST-országok további társadalmi-gazdasági hala­dást értek el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása alapján. 1983-ban a megtermelt nemzeti jövede­lem az 1982. évihez viszo­nyítva a KGST-tagországok- ban 3,8 százalékkal, az ipari termelés pedig 4,2 százalék­kal nőtt. Számos KGST-or- szágban az ipari termelés növekedésének nagyobb ré­szét a termelékenység növe­lése révén érték el, sikerült csökkenteni az energetikai és egyéb anyagi erőforrások fajlagos felhasználását. A KGST-tagországok mezőgaz­daságában a bruttó termelés növekedése 1 év alatt kb. 3 százalék volt. A KGST-tagországok gaz­daságának stabil fejlődése továbbra is a lakosság szük­ségleteinek mind teljesebb kielégítésére irányul. Növe­kedtek a társadalmi fogyasz­tási alapok, a kiskereskedel­mi áduforgalom, fejlődtek a nem termelő ágazatok, emel­kedett a lakosság általános műveltségi és kulturális! színvonala, javult az orvosi ellátás és a társadalombiz­tosítás. Tervszerűen való­sultak meg a széleskörű la­kásépítési programok. 1983-ban a KGST-tagor­szágok teljes külkereskedel­mi áruforgalma meghaladta a 285 milliárd rubelt, folyó árakon számolva 8 százalék­kal nőtt. Az egymás közötti kereskedelem ennél gyorsabb ütemben, több mint 11 szá­zalékkal emelkedett, részará­nya a KGST-tagországok múlt évi teljes külkereske­delmi forgalmában megha­ladta az 58 százalékot. El­mélyül a gyártásszakosítás és a kooperáció. Az ülésszak megelégedés­sel állapítja meg, hogy a Ku­bai Köztársaság gazdasága állandó, gyors ütemben fej­lődik. Jelentős előrehaladást értek el a mezőgazdaság fej­lesztése és! az iparosítás te­rén. Megvalósítják a tudo­mány és a technika gyorsí­tott fejlesztésének 1990-ig szóló tervét. Megállapították, hogy sike­resen fejlődik a KGST-tag­országok és! Jugoszlávia köl­csönösen előnyös együttmű­ködése az 1964-ben aláírt egyezmény alapján, amely­nek jelentősége az elmúlt 20 éves időszakban beigazoló­dott. Tovább folytatódott a KGST-tagországok sokoldalú együttműködése Finnország­gal, Irakkal és Mexikóval, a KGST és az ezen országok között megkötött egyezmé­nyeknek megfelelően. 1984. februárjában hatályba lépett a KGST és a. Nicaraguái Köztársaság közötti egyez­mény, Az ülésszakon, megvizsgál­ták a KGST-tagországok 1986 —1990. évi' népgazdasági ter­vei koordrinációjának mene­tét. Megállapították, hogy e munka alapjában véve biz­tosítja a felső szintű érte­kezleten elért megállapodá­sok megvalósítását. Megkezdődött a 15,—20 év­re szóló komplex tudomá­nyos-műszaki haladási prog­ram kidolgozása a nemzeti programok alapján. Kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a nagy horderejű elektronikai, mikroprocesszoros és robot- technikai együttműködési ke­retegyezmények valóraváltá- sa kérdéséinek. Különösen nagy figyelmet fordítanak a felső szintű gazdasági érte­kezlet arra vonatkazó meg­állapításai valóraváltására, hogy elősegítik Vietnam, Ku­ba és Mongólia gazdaságá­nak fellendülését és! a szocia­lista nemzetközi munkameg­osztásiban váló részvételük bővítését. Az ülésszak jóváhagyólag elfogadta az 1990-ig tartó időszakra és hosszabb távra előirányzott, az energia, a fűtőanyag és a nyersanyagok terén való együttműködést célzó hosszú távú komplex intézkedéseket. Ezeket abból kiindulva dolgozták _ ki, hogy a saját erőfor­rások mozgósítása és a kölcsönös együttműkö­dés erősítése révén biztosíta­ni lehet, hogy minden KGST- tagország megoldja a nyers­anyag- és fűtőanyag-piergia problémákat. Az intézkedé­sek több jelentős gazdasági objektum építését irányozzák elő. Tovább fejlődik a KGST- tagországok egyesített ener­giarendszere. Egyeztetés alatt áll az atomerőművek és atomfűtőművek 2000-ig szó­ló építési programja, vala­mint az anyagi erőforrások takarékos és ésszerű felhasz­nálását célzó, 2000-ig szóló együttműködési program. Az ülésszak elfogadta a KGST keretében folyó sok­oldalú együttműködés szer­vezésének további tökélete­sítését célzó intézkedéseket. Ezek előirányozzák az együttműködések szerződéses rendszerének, valamint a KGST-szervek és a tagor­szágok által létrehozott nem­zetközi gazdasági szervezetek munkastílusának és módsze­reinek tökéletesítését. Ha­tározatot hoztak a KGST gépipari együttműködési bi­zottságának létrehozásáról! Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a KGST-tagországok bonyolult nemzetközi körül­mények között fejlődnek'. Teljes mértékben igazolódik a felső szintű gazdasági ér­tekezlet deklarációjában adott helyzetértékelés. Je­lentősen növekedett a nem­zetközi feszültség az impe­rializmus, elsősorban az amerikai imperializmus ag­resszív köreinek konfrontá- ciós irányvonala, a katonai fölény elérésére, a világűr müitarizalására, az erőpoli­tika megvalósítására, az ál­lamok nemzeti függetlensé­gének és szuverenitásának csorbítására, a „befolyási övezetek” megszilárdítására és újrafelosztására irányuló kísérleteik következtében. Az e körök által szított fegyverkezési hajsza az egyik fő oka annak, hogy a világ­ban nőtt a politikai és a gazdasági labilitás, erősödött a nukleáris háború veszélye, ami az egész emberiség létét fenyegeti és súlyos teherként nehezedik a világ népeire, hatalmas anyagi iés| pénz­ügyi erőforrásokat von el, lassítja a gazdasági és tár­sadalmi haladást. A KGST-tagországok ra­gaszkodnak a közép-hatótá­volságú amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európában való telepítésének megszün­tetéséhez, és újra kijelentik, hogy amennyiben sor kerül a már telepített rakéták ki­vonásához vezető lépésekre, akkor egyidejűleg lépések fognak történni a válaszin­tézkedések visszavonására is. Az Egyesült Államok ak­ciói fokozzák a gazdasági helyzet kiegyensúlyozatlan­ságát a tőkés világban, ahol súlyosan kiéleződtek a tár­sadalmi ellentmondások. An­nak ellenére, hogy az Egye­sült Államokban és néhány más tőkés országban a gaz­dasági aktivitás némi élén­külése tapasztalható, ezen országok többségének gazda­sága továbbra is a pangás állapotában van. Különösen nehéz helyzet­ben van a fejlődő országok túlnyomó többsége. Külföldi eladósodásuk 1983-ban meg­haladta a 800 milliárd dol­lárt. Az imperialista államok a politikai és gazdasági nyo­más minden eszközét fel­használva tovább fokozzák peokoloniaüista kizsákmá­nyolásukat, arra törekednek, hogy ezen országok mond­janak le a haladó társadal­mi-gazdasági átalakulások­ról. A KGST-tagországok ha­tározottan elítélik és eluta­sítják az államközi kapcso­latok békés alapjainak meg­semmisítését célzó irányvo­nalat. Teljes határozottság­gal állítják, hogy készek a párbeszédre, az összes ország és nép biztonsági érdekeit figyelembe vevő megállapo­dások elérését célzó becsüle­tes és komoly tárgyalásokra. A KGST-tagországok idősze­rű feladatnak tekintik a fegyverkezési verseny meg­fékezését és a leszerelést célzó gyakorlati intézkedé­sek foganatosítását. Ez meg­teremtené az egész világgaz­dasági helyzet javításának feltételeit és lehetővé tenné, hogy a katohai [költségek csökkentése eredményeként felszabaduló eszközöket a gazdasági és társadalmi fej­lesztés céljaira, többi között a fejlődő országok megsegí­tésére lehessen felhasználni. A KGST-országok a jövő­ben is minden szükséges in­tézkedést megtesznek létér • dekeik védelmére, műszaki­gazdasági í .függetlenségük további erősítésére. Az ülésszak kifejezte, hogy szolidáris a Kubai Köztár­saságnak a nemzeti függet­lensége megőrzésére és a szocializmus építésére irá­nyuló erőfeszítéseivel. A KGST-tagországok ha­tározottan támogatják a fia­tal, független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat az imperializmus, a hegemo- nizmus, a neokolonializmus, a fajüldözés valamennyi megjelenési formája és az apartheid elleni, a politikai és gazdasági függetlenségük erő­sítéséért vívott harcukban. Megállapítják, hogy nő az 4el nem kötelezett mozga­lom szerepe a népek béké­jéért és biztonságáért, a fegyverkezési verseny ellen, az országok gazdasági és társadalmi fejlődésének biz­tosításáért vívott harcban. Határozottan támogatják a fejlődő országok azon javas­latait, hogy mielőbb kezdőd­jenek átfogó tárgyalások az ENSZ keretei között a gaz­dasági kérdésekről. A KGST-országok megerő­sítették, hogy készek a - jö­vőben is a gyakorlat5 együtt­működés fejlesztésére a tő­kés államokkal, valamint vállalataikkal és cégeikkel a kölcsönös előnyök, az egyen­jogúság, az egymás bel ügyei­be való be nem avatkozás" és a vállalt nemzetközi kötele­zettségek tiszteletben tartá­sa alapján. Az ülésszak az egység, a testvéri barátság, a teljes és kölcsönös megértés légköré­ben zajlott le. Magyar párt- és állami küldöttség utazott Indira Gandhi temetésére Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa he­lyettes elnökének vezetésé­vel, tegnap este magyar párt­ós állami küldöttség utazott Delhibe, hogy részt vegyen Indira Gandhi temetésén. A delegáció tagjai; dr. Várko- nyi Péter, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, külügyminiszter és dr. Túri Ferenc, hazánk delhi nagy­követe. India Egyre feszültebb a helyzet Óráról órára feszültebbé válik a helyzet az Indira Gandhit gyászoló Indiában — jelentette az AFp új-delhi tudósítója a véres merénylet utáni napról adott esemény­összefoglalójában. A PTI indiai hírügynökség tegnap esti jelentése szerint már több mint hetvenen meghaltak és! a sebesültek száma elérte a hétszázötve­net az egész országra kiter­jedő szikh-ellenes megmoz­dulásokban. Eddig mintegy húsz városban vezették be meghatározatlan időre a ki­járási tilalmat az ország északi, középső és déli ré­szén. A PTI szerint egyedül Űj- Delhiben harminc ember halt meg tegnap a Gandhi halála nyomán kiújult vallá­si villongásokban. A rendőri alakulatok megerősítésére kivezényelt katonaság elfog­lalta állásait a főváros kö­zépső és! déli részén. Ezeket a körzeteket teljes egészében a hadsereg ellenőrzi. Hely­színi beszámolók szerint a tüntetők több tucatnyi lakó­házat, több száz autót és buszt, valamint szikh sizen- télyeket gyújtottak fel. • • * Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, táviratban üdvözölte Radzsiv Gandhit áz Indiai Köztársaság mi- hiszterelnökévé történt meg­választása alkalmából. Indira Gandhit az egész békeszerető világ gyászolja Tovább érkeznek az Indi­ra Gandhi halála miatti rész­vétnyilvánítások és a felhá­borodott megdöbbenést ki­fejező nyilatkozatok. A jugoszláv sajtó nagy terjedelemben foglalkozik Gandhi asszony meggyilko- tásával. A belgrádi Borba India anyjának nevezte In­dira Gandhit. A Politika sizerint a merénylet súlyos csapás az el nem kötelezet­tek mozgalmára. Margaret Thatcher brit miniszterelnök szerdán dél­után a parlamentben külr lön nyilatkozatban ítélte el á bűncselekményt. Vele együtt ítélték el a merény­letet az ellenzéki politikai pártok vezetői is. Thatcher résztvesz Gandhi temetésén. Fred Sinowatz osztrák kancellár megdöbbenését fejezte ki a gyilkos merény­let miatt. Olaszországban Sandro Pertini köztársasági elnök, a politikai pártok — köztük a Kommunista Párt —, valamint a parlament két házának elnöke egy­aránt részvétét nyilvánítot­ta, Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár az ENSZ-köz- gyűlés ülésén kijelentette: Gandhi asszony az Egyesült Nemzetek Szervezetének köztiszteletben álló szemé­lyisége volt. Nicolae Ceau­BELGRÁD A jugoszláv párt egyik ve­zető tisztségviselője megerő­sítette, hogy a JKSZ követ­kező, 13. kongresszusát a ko­rábban előirányzott időpont­ban, 1986 közepén fogják megtartani. Dimcse Belovsz- ki, a JKSZ KB Elnökségének titkára a TANJUG hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában közölte: az Elnökség javasolta a Központi Bizott­ságnak, hogy következő ülé­sén határozza meg a kong­resszusi előkészületek meg­kezdésének dátumát. MOSZKVA A szovjet kormány szerdai döntését követően tegnap a Szovjet Vöröskereszt és Vö­rös Félhold Társaságok Szö­vetsége is elhatározta, hogy segítséget nyújt a szárazság­sújtotta Etiópiának. &ascu román államfő szer­dán részvéttáviratot küldött Zail Szingh indiai elnöknek. A távirat hangoztatja, hogy Indira Gandhi „bűnös és tel­jes mértékben elítélendő merénylet következtében vesztette életét”. Li Hszien- nien kínai államfő és Csao- Ce-jang miniszterelnök szintén részvétét nyilvání­totta Zail Szinghnek. II. János Pál pápa elítél­te Indira Gandhi meggyil­kolását, és felszólította az indiaiakat: ne álljanak bosszút, további erőszakkal tetézve az erőszakot. Mohammed Ersad bang­ladesi államfő részvétnyil­vánító üzenetében azt han­goztatta, hogy Gandhi asz- szony személyében kiemel­kedő vezetőt, a nemzetközi politika kiváló alakját gyil­kolták meg. Tanzániában egyhetes, Nicaraguában és Szíriában háromnapos, Portugáliában kétnapos nemzeti gyászt rendeltek el. Hirohito császár és a ja­pán kormány Zail Szinghez intézett üzenetében kiemel­te Indira Gandhi szerepét a béke és a nemzetközi stabi­litás megőrzésében, Carlos Rafael Rodriguez kubai al- elnök sajtónyilatkozatában arról szólt, hogy Gandhi asszonyt az egész békesze­rető világ gyászolja. VARSÓ Varsóban szombaton teme­tik el jerzy Popieluszkot, az október 19-én elrabolt és megölt varsói katolikus pa­pot — közölték csütörtökön. A temetés megszervezésére Józef Glemp bíboros!, Len­gyelország prímása bizottsá­got hozott létre. A gyászmi­sét a prímás fogja celebrálni a Szent Szaniszlo templom­ban, ahol Popieluszko viká­rius volt. MANAGUA Nicaragua határozottan el­utasította azokat a javasla­tokat, amelyeket Costa Rica, Honduras és! Salvador tett a közép-amerikai válság poli­tikai rendezésére kidolgozott „Contadora-terv” módosítá­sára. Ezek a módosítások va­lójában az egész rendezési terv lényegének megváltozta­tását és a válság megoldásá­ról folytatott tárgyalások új­rakezdését jelentik — hang­súlyozza a nicaraguai kül­ügyminisztérium Managuá- ban nyilvánosságra hozott közleménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom