Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-17 / 270. szám
1984. NOVEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A NEFAG abádszalóki fagyártmány üzemébe évente 24 ezer köbméter nyárfa érkezik. Ebből tizenhétezer köbmétert dolgoznak föl gyümölcsös ládának, 7 ezer köbméter pedig exportra kerül Helyzetkép a kisvállalkozásokról Inkább termelnek, mint szolgáltatnak Népszerű a gépipar Nagyobb árbevétel az országosnál Kevés a vagyoni hozzájárulás 1981-ben és 1982-ben születtek meg azok a központi intézkedések, amelyek a magyar gazdaság különböző — állami, szövetkezeti és magán — szektoraiban lehetőséget teremtettek a gazdálkodás új szervezeti formáinak kialakítására. E rendeletek alapján az idén szeptember 30-án már 719 úgynevezett kisvállalkozó szervezet működött Szolnok megyében. Közülük 9 önálló jogi személynek számító kisvállalat vagy kisszövetkezet, 447 vállalati gazdasági munkaközösségként, 151 önálló gazdasági munkaközösségként, 101 pedig ipari szolgáltató szakcsoportként, 11 pedig polgári jogi társaságként dolgozik. Az eltelt három évben a vállalatokkal, illetve szövetkezetekkel szoros kapcsolatot tartó vgmk-k és szakcsoportok száma gyarapodott a leggyorasabban. A nagyobb gazdálkodó szervezetekben (vállalatoknál, szövetkezeteknél) ugyanis felismerték, hogy az új gazdálkodási formákban dolgozók munkájára építve a termelés több nehézsége, leginkább a kapacitáshiány enyhíthető. A munkaközösségi és szakcsoporttagoknak pedig az az előnyös, hogy az „anyavállalat” biztonságot jelent, így minimális kockázatvállalással tehetnek szert figyelemre méltó jövedelemre. A kisvállalkozások keretében ma a megyében 6450- en dolgoznak, legtöbben — 4215-en — vgmk-tagként. A megyében minden huszadik fizikai dolgozó tevékenykedik az új vállalkozási formák valamelyikében. A megyei kisvállalkozások több sége ipari, főként gépipari tevékenységet folytat, az országosan jellemzőnél kisebb hányaduk végez személyi vagy gazdasági szolgáltatást. (A gépipar nagy részesedését •*— az összes kisvállalkozások esetében, 64, ezen belül a vgmk-knál 71 százalékos — a szakágazat sajátosságai, például a kapacitáshiány, a termékkibocsátás ütemessége, az itteni termelési feladatok jellege magyarázzák.) Az önálló gazdasági munkaközösség működésére a vállalatiaknál jellemzőbb a vállalkozói tevékenység, a piaci kereslethez való alkalmazkodás. Ez abban is tükröződik, hogy ezeknek a szervezeteknek a 35 százaléka építőipari, 27 százaléka pedig egyéb szolgáltató tevékenységet végez. A szolgáltató kisszervezetek jelentősebb része — 67 százaléka — üzleti szolgáltatást (raktározás, reklám, műszaki szolgáltatást) végez, 15 százaléka háztartási és személyi jellegűt például takarítást, kártevő irtást), adatfeldolgozással 11 százalékuk foglalkozik. Az építőipari kisvállalkozások 56 százaléka vállalati munka- közösség, amelyik legtöbbször a „gazda szervezet” szakipari és fenntartási feladatait oldja meg. Igen sok kisszervezet foglalkozik építőipari tervezéssel: 32 vgmk-ként, 23 önálló munkaközösségként, négy pedig szakcsoportként. A megyében működő kisFémüvegszalag Csepelen Körzetszám: 76 üi telefonközpontok Űj automata telefonközpontot helyeztek üzembe tegnap Tiszakécskén, Lász- lófalván és Lakiteleken, s így öt Kecskemét, környéki község hívható már közvetlenül, a 76-os körzetszámmal. A megyeszékhely Crossbar-központjának bővítése tette lehetővé a hálózat fejlesztését, újabb állomások bekapcsolását. Jövőre Nyárlőrineen és Tisza- alpóron teremtik meg a közvetlen télefonhívás lehetőségét. Űj, rendkívüli keménységű. kopás- és korrózióálló anyag, úgynevezett fémüveg előállítására fejlesztettek ki eljárást a Központi Fizikai Kutató Intézet szakemberei. Az eredetileg anvagtudomá- nyi alapkutatásból kialakult, új technológiát próbaként már alkalmazzák a Csepel fémműnél. A különleges tulajdonságú fémüveget speciális fémötvözetekből nyerik. Az eljárás lényege, hogy felhevítik, megolvasztják, majd rendkívül rövid idő alatt lehűtik az anyagot. Az igen gyors hőmérsékleti változás következtében az ötvözetnek „nincs ideje” arra. hogy létrejöjjön a „szabályos” krisvállalkozások 1983. évi árbevétele — a PM Ellenőrzési Főigazgatóság Szolnok tnegyei Igazgatóságának mindig csak az évzárást követően szolgáltatnak pénzügyi adatokat — 239 millió forint volt, összes teljesítményük a megyei szocialista szektor nettó árbevételének 0,21 százalékát teszi ki. (Ez az arány országos átlagban csupán 0,1 százalékos.) Tavaly elért bruttó jövedelmük 165 millió forint volt. az adózás után a tagok 126 millió forint személyes jövedelemhez jutottak. (Ez az összeg a megye mezőgazdaság nélküli szocialista szektorában kifizetett bérköltség 3 százalékát teszi ki.) A főfoglalkozású tagok átlagjövedelme 69 ezer 400 forint, a kiegészítő tevékenységként munkát vállalóké pedig 24 ezer 750 forint volt. (A tavalyi jövedelmi adatok értékelésekor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy a kisvállalkozások közül igen sok csak év közben alakult.) A kisvállalkozások tiszta vagyona tavaly év végén alig haladta meg a 35 millió forintot, a tagok vagyoni hozzájárulása pedig csupán 6,1 millió forintos volt. A Pénzügyminisztérium Szolnok megyei Ellenőrzési Igazgatóságának tapasztalatai szerint az új vállalkozási formák keretében gazdálkodó szervezetek általában a rájuk vonatkozó gazdasági szabályokat betartva működnek. Hiányosságokat az adóbevallási, a teljesítményértékelési előírások esetenkénti megsértése okozott. A hatóság és a vállalkozó szervezet „vitáját” néhánv esetben a bíróságnak kell majd eldöntenie. V. Sz. J. tályos szerkezet — állaga ezért üvegszerű lesz. Az így nyert anyag felhasználható többek között trafók készítésekor. magnetofonfejek előállításánál, szerszámok bevonásánál, vagy betonelemek megerősítésénél. Csepelen „fémüvegszala- got” állítanak élő, oly módon. hogy a megolvasztott ötvözetet igen nagy gyorsasággal ráviszik „rálövik” egy sebesen forgó hengerre, ahol az anyag pillanatok alatt lehűl és vékony szalagszerű formát ölt. Az új terméket többek között a hazai magnetofonfejek gyártásánál használják majd föl. November 16.: megyénk felszabadulásának napja ünnepi megemlékezés Jászfényszarun Negyven esztendővel ezelőtt, november 16. volt az a nap, amely Szolnok megye minden lakójának a háború végét,' a szabadságot hozta el. Az utolsó napok harci színtere Jászfényszaru volt. A község felszabadulása egyben a megye felszabadulását jelentette. A sorsforduló napjára emlékeztek tegnap Jászfényszarun. A fellobogózott jászsági nagyközségben az ünnepi események sora kora délután, a helytörténeti gyűjtemények házának felavatásával kezdődött. Az 1908-ban épült, tipikusan jászfényszarui parasztházat nagy gonddal varázsolták” újjá a nagyiközség lelkes lokálpatriótái. A korabeli bútorokkal, edényekkel, paraszt szerszámokkal berendezett táj házat' Kiss József tanár, a helytörténeti szakkör vezetője mutatta be. A tájház felavatása után a megye és Jászfényszaru felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepség koszorúzással folytatódott. A szovjet hősök emlékművénél rótták le kegyeletüket a résztvevők. A megyei pártbizottság, a •jászfényszarui nagyközségi pártbizottság nevében Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és Büchler Jó- zsefné, a nagyközségi párt- bizottság titkára helyezte a hála koszorúját az emlékmű talapzatára. A megyei tanács és a jászfényszarui tanács képviseletében Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese és Kiss László, a nagyközségi közös tanács elnöke koszorúzott. Piros szegfűből készült koszorút helyeztek az emlékmű talapzatára a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok, a fegyveres testületek képviselői, a társadalmi és tömegszervezetek megyei vezetői. Elvitték a kegyelet virágait a helyi üzemek képviselői és Jászfényszaru lakói is. A koszorúzást követően a megyei és a nagyközségi pártbizottság, a megyei és a jászfényszarui Nagyközségi Közös Tanács, a Hazafias Népfront megyei és jászfényszarui bizottsága, valamint a megyei és a jászfényszarui KISZ-bizottság közösen rendezett ünnepi megemlékezésére került sor a művelődési ház nagytermében. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt többek között Szabó Borbála, a párt Központi Bizottságának tagja, a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozója, Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Délután négy órakor felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Ezután Büchler Józsefné idézte fel azokat a negyven esztendővel ezelőtti napokat és szólt a nagyközség fejlődéséről. Űttörők köszöntötték az ünnepi nagygyűlés résztvevőit, majd Sipos Károly ünnepi beszédében emlékezett a súlyos harcokkal teli időszakról, amely a Szolnok megyeiek számára november 16-án ért véget. Sok szovjet harcos nyugszik a megye városainak, falvainak temetőiben, jeltelen sírjaiban. Mintegy 150 ezer szovjet katona hősi halála hozta meg végül a magyar nép számára a szabadságot és teremtette meg a felemelkedés lehetőségét, a szabadság iránti vágy kiteljesülését és valóságát, mondta bevezető szavaiban majd később így folytatta: Jól tudjuk, hogy az elindulás és a 40 év társadalom-átalakító folyamata nem volt könnyű. Az új élet gazdasági, társadalmi megalapozása gyakran járt sikerekkel és sikertelenségekkel. A 40 év, de ezen belül is különösen a gyors előrehaladást jelentő utóbbi 28 esztendő azonban, a társadalmi életben olyan változásokat hozott, amelyeket a történelem eddig nem ismert. És a tények, amelyeket felsorakoztatott, önmagukért beszélitek. Az ünnepi megemlékezést a jászfényszarui KlSZ-fiata- lck köszöntője követte, majd az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakula-' tok képviselője kívánt a nevezetes évforduló alkalmából további eredményeket a szocialista társadalom építésében Szolnok megye minden lakójának. Az ünnepség a jászfényszarui irodalmi színpad és a Jászsági Népi Együttes műsorával ért véget. Értékelemzés a Kőolajkutató Vállalatnál Vendég professzor vezette a továbbképzést (Tudósítónktól) A gazdasági életben egyik alapvető feladat, hogy az előállított termékek költségeit miinél alacsonyabb szintre lehessen leszorítani. Erre számos módszer kínálkozik, ma azonban legtöbben az értékelemzést tartják a leghatékonyabb eljárásnak. \ megyében is több vállalat, így a martfűi Tisza Cipőgyár. a Kőolajkutató Vállalat próbálkozik az érték- elemzés bevezetésével. A hazai vállalatok e tekintetben még meglehetősen kevés tapasztalattal rendelkeznek. Ezért keltett nagy érdeklődést Handel profesz- szornak. a nyugatnémet értékelemzési társaság elnökének háromhetes magyarországi látogatása. Vele beszélgettünk arról, hogy mióta alkalmazzák ezt a módszert hazájában és milyen eredményekkel ? — Nyugat-Európában már az ’50-es évek végén az amerikai cégek leányvállalatainál — elsősorban az autóiparban — az érték- elemzéssel 15—20 százalékos költségmegtakarítást értek el — mondta. — Ma már általánosan elterjedt módszerről beszélhetünk, mely elsősorban az új termékek előállításánál hozza meg a kívánt eredményt. — Egy mondatban hogyan fogalmazná meg a módszer lényegét? — Minden termékben vannak olyan költségek, amelyek feleslegesek, elhagyhatók. Ezeket a tervezéskor, a gyártáskor nem minden esetben lehet felfedezni. Az értékelemzés végső soron tehát nem más, mint a termékben valóban szükségesen megjelenő költségek kimutatása. Nem szabad azonban olyan csodaszernek tekinteni. amely mindent megold.- Számos más módszert is ismernek már. amelyekkel közösen alkalmazzák. — Ügy tudom Magyarországon nagy érdeklődés mutatkozott az ön itteni tevékenységét illetően. Külön megbeszélést folytatott He- tényi István pénzügyminiszterrel és az ipari Minisztérium vezetőivel is. — A beszélgetések alatt 'meggyőződtem arról, hogy a magyar gazdasági élet vezetői nagyon komolyan érdeklődnek az értékelemzési módszer iránt. Több kérdésről is szót ejtettünk. Például a magyar szakemberek ezirányú képzéséről, a kockázatvállalás szükségességéről, a kereskedelmi kapcsolatoknál a pénzfizetés helyett az áruval való kiegyenlítésben rejlő lehetőségekről,. Ügy vettem észre. hogy a miniszter úr egyetértett velem abban, hogy kockázatválllalás nélkül nincs előrehaladás. A biztonságra való törekvés bizony legtöbbször csak az egyhelyben topogásra elég. — Hogyan került kapcsolatba a Kőolajkutató Vállalattal? — Ez a vállalat egy rendkívül érdekes és Magyarországon eddig még nem alkalmazott értékelemzési módszert akar bevezetni. Ez pedig a szervezet értékelemzése. Itt nem elsősorban arról van szó. hogy a jelenlegi szervezetet lényegesen meg kell változtatni. Inkább arra kell törekedni, hogy olyan tevékenységeket, olyan feladatokat adjunk a szervezeteknek, amelyek végrehajtása növeli a vállalkozó szellemet, nyereségorientált - ságot. piacérzékenységet. Gondolok itt a tervezés, az információs rendszer korszerűsítésére. a költségfigyelés pontosítására stb. Ez persze nem könnyű feladat, de el kell kezdeni. A Kőolajkutató Vállalat szakembered közül néhányan részt vettek a háromhetes, általam vezetett továbbképzésen. Elmondhatom, hogy jó benyomást tettek rám. Biztos vagyok abban, hogy a kezdeti nehézségek után sikeresen alkalmazzák majd az értékelemzési módszert, a költségek csökkentésénél is. Szili József Magyar—olasz gazdasági tárgyalások A magyar és az olasz vállalatok termelési és kereskedelmi együttműködésének főbb területeit és tennivalóit tartalmazó jegyzőkönyvek aláírásával pénteken végétért az az # egyhetes tárgyalássorozat, " amelyen a két ország külkereskedelmi és ipari minisztériumainak, valamint számos vállalatának képviselői a következő évek gépipari kooperációit és harmadikpiaci közös akcióit készítették elő. Az olasz delegációban részt vett cégek jelentős száma tükrözte azt a fokozódó érdeklődést, amely- lyel az olasz gazdaság az utóbbi időben a magyar piac felé fordult. E tárgyalásokkal egyidő- ben tartották ötödik ülésüket a magyar—olasz gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyesbi- zotfeág gépipari és harmadikpiaci együttműködési munkacsoportjai, amelynek előkészítésében és lebonyolításában, a vállalatok közötti kapcsolatok szervezésében jelentős szerepet vállalt a Magyar Kereskedelmi Kamara és az Olasz Külkereskedelmi Intézet. Megállapították, hogy az energetika és az erőműépítés területén, valamint a könnyűipari és élelmiszeripari gépgyártásban már eddig is eredményes együttműködések és értékes üzleti eredmények születtek. A következő években a kooperáció várhatóan olyan fontos területeken is előrehalad, mint az olasz energiaforrások hasznosítása és az energiaracionalizálás, a hulladék- és melléktermék-hasznosítás. a szerszámgépgyártás és az elektronika, az állattenyésztési berendezések gyártása és a mezőgazdasági gépgyártás, a gyógyszeripar és a vegyipar. Az olasz delegáció vezetőit fogadta Török István Külkereskedelmi államtitkár és Gábor András ipari miniszterhelyettes.
