Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1984. NOVEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A NEFAG abádszalóki fagyártmány üzemébe évente 24 ezer köbméter nyárfa érkezik. Eb­ből tizenhétezer köbmétert dolgoznak föl gyümölcsös ládának, 7 ezer köbméter pedig ex­portra kerül Helyzetkép a kisvállalkozásokról Inkább termelnek, mint szolgáltatnak Népszerű a gépipar Nagyobb árbevétel az országosnál Kevés a vagyoni hozzájárulás 1981-ben és 1982-ben szü­lettek meg azok a központi intézkedések, amelyek a magyar gazdaság különböző — állami, szövetkezeti és magán — szektoraiban lehe­tőséget teremtettek a gaz­dálkodás új szervezeti for­máinak kialakítására. E rendeletek alapján az idén szeptember 30-án már 719 úgynevezett kisvállalkozó szervezet működött Szolnok megyében. Közülük 9 önálló jogi személynek számító kis­vállalat vagy kisszövetkezet, 447 vállalati gazdasági mun­kaközösségként, 151 önálló gazdasági munkaközösség­ként, 101 pedig ipari szol­gáltató szakcsoportként, 11 pedig polgári jogi társaság­ként dolgozik. Az eltelt három évben a vállalatokkal, illetve szö­vetkezetekkel szoros kap­csolatot tartó vgmk-k és szakcsoportok száma gyara­podott a leggyorasabban. A nagyobb gazdálkodó szerve­zetekben (vállalatoknál, szö­vetkezeteknél) ugyanis fel­ismerték, hogy az új gaz­dálkodási formákban dol­gozók munkájára építve a termelés több nehézsége, leg­inkább a kapacitáshiány eny­híthető. A munkaközösségi és szakcsoporttagoknak pe­dig az az előnyös, hogy az „anyavállalat” biztonságot jelent, így minimális kocká­zatvállalással tehetnek szert figyelemre méltó jövede­lemre. A kisvállalkozások kere­tében ma a megyében 6450- en dolgoznak, legtöbben — 4215-en — vgmk-tagként. A megyében minden huszadik fizikai dolgozó tevékenyke­dik az új vállalkozási for­mák valamelyikében. A me­gyei kisvállalkozások több sége ipari, főként gépipari tevékenységet folytat, az országosan jellemzőnél ki­sebb hányaduk végez sze­mélyi vagy gazdasági szol­gáltatást. (A gépipar nagy részesedését •*— az összes kisvállalkozások esetében, 64, ezen belül a vgmk-knál 71 százalékos — a szakága­zat sajátosságai, például a kapacitáshiány, a termékki­bocsátás ütemessége, az it­teni termelési feladatok jel­lege magyarázzák.) Az önálló gazdasági mun­kaközösség működésére a vállalatiaknál jellemzőbb a vállalkozói tevékenység, a piaci kereslethez való al­kalmazkodás. Ez abban is tükröződik, hogy ezeknek a szervezeteknek a 35 száza­léka építőipari, 27 százaléka pedig egyéb szolgáltató te­vékenységet végez. A szolgáltató kisszerveze­tek jelentősebb része — 67 százaléka — üzleti szolgál­tatást (raktározás, reklám, műszaki szolgáltatást) vé­gez, 15 százaléka háztartási és személyi jellegűt például takarítást, kártevő irtást), adatfeldolgozással 11 száza­lékuk foglalkozik. Az építő­ipari kisvállalkozások 56 százaléka vállalati munka- közösség, amelyik legtöbb­ször a „gazda szervezet” szakipari és fenntartási fel­adatait oldja meg. Igen sok kisszervezet foglalkozik épí­tőipari tervezéssel: 32 vgmk-ként, 23 önálló mun­kaközösségként, négy pedig szakcsoportként. A megyében működő kis­Fémüvegszalag Csepelen Körzetszám: 76 üi telefonközpontok Űj automata telefonköz­pontot helyeztek üzembe tegnap Tiszakécskén, Lász- lófalván és Lakiteleken, s így öt Kecskemét, környéki község hívható már közvet­lenül, a 76-os körzetszám­mal. A megyeszékhely Crossbar-központjának bő­vítése tette lehetővé a há­lózat fejlesztését, újabb ál­lomások bekapcsolását. Jö­vőre Nyárlőrineen és Tisza- alpóron teremtik meg a köz­vetlen télefonhívás lehetősé­gét. Űj, rendkívüli keménysé­gű. kopás- és korrózióálló anyag, úgynevezett fémüveg előállítására fejlesztettek ki eljárást a Központi Fizikai Kutató Intézet szakemberei. Az eredetileg anvagtudomá- nyi alapkutatásból kialakult, új technológiát próbaként már alkalmazzák a Csepel fémműnél. A különleges tulajdonságú fémüveget speciális fémöt­vözetekből nyerik. Az eljá­rás lényege, hogy felheví­tik, megolvasztják, majd rendkívül rövid idő alatt le­hűtik az anyagot. Az igen gyors hőmérsékleti változás következtében az ötvözetnek „nincs ideje” arra. hogy lét­rejöjjön a „szabályos” kris­vállalkozások 1983. évi ár­bevétele — a PM Ellenőrzé­si Főigazgatóság Szolnok tnegyei Igazgatóságának mindig csak az évzárást kö­vetően szolgáltatnak pénz­ügyi adatokat — 239 millió forint volt, összes teljesít­ményük a megyei szocialis­ta szektor nettó árbevéte­lének 0,21 százalékát teszi ki. (Ez az arány országos átlagban csupán 0,1 száza­lékos.) Tavaly elért bruttó jövedelmük 165 millió fo­rint volt. az adózás után a tagok 126 millió forint sze­mélyes jövedelemhez jutot­tak. (Ez az összeg a megye mezőgazdaság nélküli szo­cialista szektorában kifize­tett bérköltség 3 százalékát teszi ki.) A főfoglalkozású tagok át­lagjövedelme 69 ezer 400 forint, a kiegészítő tevé­kenységként munkát vállaló­ké pedig 24 ezer 750 forint volt. (A tavalyi jövedelmi adatok értékelésekor feltét­lenül figyelembe kell ven­ni, hogy a kisvállalkozások közül igen sok csak év köz­ben alakult.) A kisvállal­kozások tiszta vagyona ta­valy év végén alig haladta meg a 35 millió forintot, a tagok vagyoni hozzájárulá­sa pedig csupán 6,1 millió forintos volt. A Pénzügyminisztérium Szolnok megyei Ellenőrzési Igazgatóságának tapasztala­tai szerint az új vállalko­zási formák keretében gaz­dálkodó szervezetek általá­ban a rájuk vonatkozó gaz­dasági szabályokat betartva működnek. Hiányosságokat az adóbevallási, a teljesít­ményértékelési előírások ese­tenkénti megsértése okozott. A hatóság és a vállalkozó szervezet „vitáját” néhánv esetben a bíróságnak kell majd eldöntenie. V. Sz. J. tályos szerkezet — állaga ezért üvegszerű lesz. Az így nyert anyag felhasználható többek között trafók készí­tésekor. magnetofonfejek előállításánál, szerszámok bevonásánál, vagy betonele­mek megerősítésénél. Csepelen „fémüvegszala- got” állítanak élő, oly mó­don. hogy a megolvasztott ötvözetet igen nagy gyorsa­sággal ráviszik „rálövik” egy sebesen forgó hengerre, ahol az anyag pillanatok alatt lehűl és vékony szalagszerű formát ölt. Az új terméket többek között a hazai mag­netofonfejek gyártásánál használják majd föl. November 16.: megyénk felszabadulásának napja ünnepi megemlékezés Jászfényszarun Negyven esztendővel ezelőtt, november 16. volt az a nap, amely Szolnok megye minden lakójának a háború végét,' a szabadságot hozta el. Az utolsó napok harci szín­tere Jászfényszaru volt. A község felszabadulása egyben a megye felszabadulását jelentette. A sorsforduló napjára emlékeztek tegnap Jászfény­szarun. A fellobogózott jászsági nagyközségben az ünnepi események sora kora délután, a helytörténeti gyűjtemé­nyek házának felavatásával kezdődött. Az 1908-ban épült, tipiku­san jászfényszarui paraszt­házat nagy gonddal vará­zsolták” újjá a nagyiközség lelkes lokálpatriótái. A ko­rabeli bútorokkal, edények­kel, paraszt szerszámokkal berendezett táj házat' Kiss József tanár, a helytörténe­ti szakkör vezetője mutat­ta be. A tájház felavatása után a megye és Jászfényszaru felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére rende­zett ünnepség koszorúzással folytatódott. A szovjet hő­sök emlékművénél rótták le kegyeletüket a résztvevők. A megyei pártbizottság, a •jászfényszarui nagyközségi pártbizottság nevében Szűcs János, a megyei pártbizott­ság titkára és Büchler Jó- zsefné, a nagyközségi párt- bizottság titkára helyezte a hála koszorúját az emlék­mű talapzatára. A megyei tanács és a jászfényszarui tanács képviseletében Sipos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese és Kiss László, a nagyközségi közös tanács elnöke koszorúzott. Piros szegfűből készült koszorút helyeztek az emlékmű ta­lapzatára a hazánkban ide­iglenesen állomásozó szovjet csapatok, a fegyveres testü­letek képviselői, a társadal­mi és tömegszervezetek me­gyei vezetői. Elvitték a ke­gyelet virágait a helyi üze­mek képviselői és Jászfény­szaru lakói is. A koszorúzást követően a megyei és a nagyközségi pártbizottság, a megyei és a jászfényszarui Nagyközségi Közös Tanács, a Hazafias Népfront megyei és jász­fényszarui bizottsága, vala­mint a megyei és a jász­fényszarui KISZ-bizottság közösen rendezett ünnepi megemlékezésére került sor a művelődési ház nagyter­mében. Az ünnepség elnök­ségében helyet foglalt töb­bek között Szabó Borbála, a párt Központi Bizottságának tagja, a martfűi Tisza Ci­pőgyár dolgozója, Mohácsi Ottó, a megyei tanács el­nöke, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. Délután négy órakor felcsendült a ma­gyar és a szovjet himnusz. Ezután Büchler Józsefné idézte fel azokat a negyven esztendővel ezelőtti napokat és szólt a nagyközség fejlő­déséről. Űttörők köszöntötték az ünnepi nagygyűlés résztve­vőit, majd Sipos Károly ün­nepi beszédében emlékezett a súlyos harcokkal teli idő­szakról, amely a Szolnok megyeiek számára novem­ber 16-án ért véget. Sok szovjet harcos nyugszik a megye városainak, falvai­nak temetőiben, jeltelen sír­jaiban. Mintegy 150 ezer szovjet katona hősi halála hozta meg végül a magyar nép számára a szabadságot és teremtette meg a felemel­kedés lehetőségét, a szabad­ság iránti vágy kiteljesülé­sét és valóságát, mondta be­vezető szavaiban majd ké­sőbb így folytatta: Jól tud­juk, hogy az elindulás és a 40 év társadalom-átalakító folyamata nem volt könnyű. Az új élet gazdasági, társa­dalmi megalapozása gyakran járt sikerekkel és sikerte­lenségekkel. A 40 év, de ezen belül is különösen a gyors előrehaladást jelentő utóbbi 28 esztendő azonban, a társadalmi életben olyan változásokat hozott, amelye­ket a történelem eddig nem ismert. És a tények, ame­lyeket felsorakoztatott, ön­magukért beszélitek. Az ünnepi megemlékezést a jászfényszarui KlSZ-fiata- lck köszöntője követte, majd az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakula-' tok képviselője kívánt a ne­vezetes évforduló alkalmá­ból további eredményeket a szocialista társadalom épí­tésében Szolnok megye min­den lakójának. Az ünnepség a jászfény­szarui irodalmi színpad és a Jászsági Népi Együttes műsorával ért véget. Értékelemzés a Kőolajkutató Vállalatnál Vendég professzor vezette a továbbképzést (Tudósítónktól) A gazdasági életben egyik alapvető feladat, hogy az előállított termékek költsé­geit miinél alacsonyabb szintre lehessen leszorítani. Erre számos módszer kínál­kozik, ma azonban legtöb­ben az értékelemzést tartják a leghatékonyabb eljárásnak. \ megyében is több válla­lat, így a martfűi Tisza Ci­pőgyár. a Kőolajkutató Vál­lalat próbálkozik az érték- elemzés bevezetésével. A hazai vállalatok e tekintet­ben még meglehetősen ke­vés tapasztalattal rendelkez­nek. Ezért keltett nagy ér­deklődést Handel profesz- szornak. a nyugatnémet ér­tékelemzési társaság elnöké­nek háromhetes magyaror­szági látogatása. Vele be­szélgettünk arról, hogy mi­óta alkalmazzák ezt a mód­szert hazájában és milyen eredményekkel ? — Nyugat-Európában már az ’50-es évek végén az amerikai cégek leányválla­latainál — elsősorban az autóiparban — az érték- elemzéssel 15—20 százalékos költségmegtakarítást értek el — mondta. — Ma már általánosan elterjedt mód­szerről beszélhetünk, mely elsősorban az új termékek előállításánál hozza meg a kívánt eredményt. — Egy mondatban hogyan fogalmazná meg a módszer lényegét? — Minden termékben van­nak olyan költségek, ame­lyek feleslegesek, elhagyha­tók. Ezeket a tervezéskor, a gyártáskor nem minden esetben lehet felfedezni. Az értékelemzés végső soron te­hát nem más, mint a ter­mékben valóban szüksége­sen megjelenő költségek ki­mutatása. Nem szabad azon­ban olyan csodaszernek te­kinteni. amely mindent meg­old.- Számos más módszert is ismernek már. amelyek­kel közösen alkalmazzák. — Ügy tudom Magyaror­szágon nagy érdeklődés mu­tatkozott az ön itteni tevé­kenységét illetően. Külön megbeszélést folytatott He- tényi István pénzügyminisz­terrel és az ipari Miniszté­rium vezetőivel is. — A beszélgetések alatt 'meggyőződtem arról, hogy a magyar gazdasági élet ve­zetői nagyon komolyan ér­deklődnek az értékelemzési módszer iránt. Több kérdés­ről is szót ejtettünk. Pél­dául a magyar szakembe­rek ezirányú képzéséről, a kockázatvállalás szükséges­ségéről, a kereskedelmi kap­csolatoknál a pénzfizetés helyett az áruval való ki­egyenlítésben rejlő lehető­ségekről,. Ügy vettem ész­re. hogy a miniszter úr egyetértett velem abban, hogy kockázatválllalás nél­kül nincs előrehaladás. A biztonságra való törekvés bizony legtöbbször csak az egyhelyben topogásra elég. — Hogyan került kapcso­latba a Kőolajkutató Válla­lattal? — Ez a vállalat egy rend­kívül érdekes és Magyaror­szágon eddig még nem al­kalmazott értékelemzési módszert akar bevezetni. Ez pedig a szervezet értékelem­zése. Itt nem elsősorban ar­ról van szó. hogy a jelen­legi szervezetet lényegesen meg kell változtatni. Inkább arra kell törekedni, hogy olyan tevékenységeket, olyan feladatokat adjunk a szer­vezeteknek, amelyek végre­hajtása növeli a vállalkozó szellemet, nyereségorientált - ságot. piacérzékenységet. Gondolok itt a tervezés, az információs rendszer korsze­rűsítésére. a költségfigyelés pontosítására stb. Ez persze nem könnyű feladat, de el kell kezdeni. A Kőolajku­tató Vállalat szakembered közül néhányan részt vettek a háromhetes, általam ve­zetett továbbképzésen. El­mondhatom, hogy jó benyo­mást tettek rám. Biztos va­gyok abban, hogy a kezdeti nehézségek után sikeresen alkalmazzák majd az érték­elemzési módszert, a költsé­gek csökkentésénél is. Szili József Magyar—olasz gazdasági tárgyalások A magyar és az olasz vál­lalatok termelési és keres­kedelmi együttműködésének főbb területeit és tennivalóit tartalmazó jegyzőkönyvek aláírásával pénteken végét­ért az az # egyhetes tárgya­lássorozat, " amelyen a két ország külkereskedelmi és ipari minisztériumainak, va­lamint számos vállalatának képviselői a következő évek gépipari kooperációit és har­madikpiaci közös akcióit ké­szítették elő. Az olasz dele­gációban részt vett cégek je­lentős száma tükrözte azt a fokozódó érdeklődést, amely- lyel az olasz gazdaság az utóbbi időben a magyar pi­ac felé fordult. E tárgyalásokkal egyidő- ben tartották ötödik ülésü­ket a magyar—olasz gazda­sági, ipari és műszaki együttműködési vegyesbi- zotfeág gépipari és harma­dikpiaci együttműködési munkacsoportjai, amelynek előkészítésében és lebonyo­lításában, a vállalatok kö­zötti kapcsolatok szervezésé­ben jelentős szerepet vállalt a Magyar Kereskedelmi Ka­mara és az Olasz Külkeres­kedelmi Intézet. Megállapították, hogy az energetika és az erőműépí­tés területén, valamint a könnyűipari és élelmiszer­ipari gépgyártásban már ed­dig is eredményes együtt­működések és értékes üzleti eredmények születtek. A kö­vetkező években a kooperá­ció várhatóan olyan fontos területeken is előrehalad, mint az olasz energiaforrá­sok hasznosítása és az ener­giaracionalizálás, a hulla­dék- és melléktermék-hasz­nosítás. a szerszámgépgyár­tás és az elektronika, az ál­lattenyésztési berendezések gyártása és a mezőgazdasági gépgyártás, a gyógyszeripar és a vegyipar. Az olasz delegáció veze­tőit fogadta Török István Külkereskedelmi államtitkár és Gábor András ipari mi­niszterhelyettes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom