Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-11 / 265. szám
1984. NOVEMBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A baráti kör rendezésében Megemlékezés Budapesten megyénk felszabadulásáról A Szolnok megyeiek baráti köre megyénk felszabadulásának tiszteletére bensőséges ünnepséget rendezett pénteken este Budapesten, a Magyar Néphadsereg Központi Művelődési Házában. A megemlékezésen részt vett Jaka- tics Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Kuti György, a megyei tanács vb titkára isi. A résztvevők között sok olyan ember volt található — így például Czinege Lajos hadseregtábornak, honvédel- thi miniszter —, aki korábban vezető szerepet játszott megyénk politikai—társadalmi vagy gazdasági életében. Életkortól és beosiztástól függetlenül egyben valamennyien megegyeznek: a Jászkunság mélységes szere- tete, a szűkebb hazához való szívbéli kötődés jellemző rájuk. Nyíri Béla, a TOT nyugállományú főtitkárhelyettese (a megyei tanács volt elnökhelyettesé), a baráti kör elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd dr. Selmeczi László, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője (a szolnoki Damjanich Múzeum volt igazgatója) tartott jól kimunkált tanulmánynak is beillő megemlékezést a megyénkben lezajlott felszabadító harcokról. Ezt követően Mihail Kopcsenko, a budapesti Szovjet Kuiltúra ési Tudomány Házának igazgatóhelyettese, aki végigharcolta a Honvédő Háborút, adózott az elesett szovjet hősök emlékének, majd azt hangsúlyozta. hogy a Szovjetunió és a szocialista államok a béke megőrzésére törekednek. Az ünnepi megemlékezés után a megyénkből elsizár- mazottak még órákon át együtt voltak, s baráti beszélgetésen idézték jászkunsági emlékeiket. Zöldség- és cukorrépa- termelési támogatás Pályázat gazdaságoknak A mezőgazdasági nagyüzemekben az utóbbi években csökkent az érdeklődés a zöldségtermesztés és a cukorrépatermesztés iránt. Mindkét ágazatban az átlagosnál alacsonyabb jövedelem és a nagyüzemi géprendszerek viszonylag magas ára okoz gondot. Ezért a MÉM pályázati úton jövőre mintegy 200 millió forint támogatást nyújt — közvetett úton — azoknak a nagyüzemeknek, amelyek hosszabb távon és meghatározott feltételekkel zöldség- és cukorrépater- mesiztésre vállalkoznak. A termelők pályázati úton nyerhetik el a támogatást. Szerződniük kell arra, hogy részben tartósítóipari célokra, részben ipari alapanyagként értékesítik árujukat, legalábbis annak meghatározott részét. A zöldségtermelők már az idén kaptak támogatást gazdálkodásuk fejlesztésére, az összegből mindenekelőtt zöldborsó-betakarító gépeket vásároltak, ezek jó szolgálatot tettek a feldolgozóipar ellátásánál. Mivel jövőre a cukorrépatermesztő üzemek is pályázhatnak, ezért a támogatás összege nagyobb. Az útkeresés időszakában Helyzetkép a szolnoki Közterületfenntartó Intézményről Ha egy listát készítenének a megye üzemeiről, vállalatairól és intézményeiről, alighanem a szolnoki Városi Tanács Közterületfenntartó Intézménye lenne a legfiatalabb. Az 1983. január 1-én alakult, száz- negyvenöt dolgozót foglalkoztató „csecsemőkorú” cég gyerekbetegségei ellenére is meghatározó szerepet játszik a város életében. Puszta; Tamás igazgató rolja feladataikat; — A parkfenntartás, a parképítés, a növényter- 'mesztés,! a virágértékesítés tartozik a kertészeti tevékenységünk körébe, s ezen túl a közterületek ellenőrzése, utak, járdák karbantartása, magánerős közmű- fejlesztések, és a társadalmi munkák szervezése a város- gondnoksági irodánk feladata. Ebből a felsorolásból is kitűnik, hogy a Közterületfenntartó Intézmény szervezetileg két nagy részből áll. A kertészetünk kivitelezési munkákkal is foglalkozik, míg a városgondnoksági irodánk csak szer- vez. — Ez azt jelenti, hogy például a .köztisztasági feladatokat, fiz útépítési és útfenntartási munkákéi továbbra Hs a Kommunális Üzem végzi, csak létrehoztak egy közbeeső Iirodát a megrendelő és la kivitelező között? — Igen. Valójában egyet hátra kellett lépnünk, hogy gyorsabban előre haladjunk. Hátraléptünk, mert növekedett a közbeiktatott szervezetek száma, de régi tapasztalat, hogy a megrendelő nem tudja a szervezési feladatokat is ellátni, mert például nincs elég dolgozója! Egyébként nem,' újszerű dolog ez, hiszen ilyen okok miatt hívták életre a különböző beruházási vállalatokat is. — A városgondnoksági iroda csak a Kommunális Üzemnek vállal szervezési feladatokat? — Nem. Mi -olyan munkákat is végzünk, amelyek korábban más szervezetek feladatkörébe tartoztak. Ilyenek a társadalmi munkák szervezése, a szúnyogirtás, a gyepmesteri feladatok ellátása, a kiadott családiház építések ellenőrzése — hogy csak néhányat említsek. Egyáltalán minden olyan közterületi feladatot ellátunk, amely a városi tanács műszaki osztályához tartozik. Mit jelent ez? A városi tanács a pénzt, a terveket a rendelkezésünkre bocsátja, s mi ez alapján megrendeljük a munkát, megkötjük a szerződést, ellátjuk a műszaki ellenőrzést, figyelemmel kísérjük a teljesítést. Tehát a megrendeléstől a munkák átvételéig a városi tanács iránymutatása alapján dolgozunk. — Akkor az önök cégét nevezhetjük a városi tanács ,háttér-intézményének is? — Igen. Azzal a céllal hozták létre, hogy szakmailag legyen egy olyan alkalmas szervezet, amely végrehajtja intézkedéseiket. Ilyen komplex módon még sohasem foglalkozott egy intézmény a város gondjaival. — Ennek ellenére a szolnokiak sokat panaszkodnak környezetükre. — Ez igaz, de mi nem olyan régen dolgozunk, hogy gyökeres változások mutatkozhatnának. Ez egy hosz- szabb folyamat eredménye lesz. A városban elsősorban a kertészeti tevékenységünk ismert, de a köztisztasági feladatok ellátásában is előre léptünk. Eddig a Kommunális Üzem félmegoldásokkal próbált úrrá lenni a helyzeten. Az indok mindig az volt, hogy kevés a pénz. Mi feltettük a kérdést, hogyan lehetne a rendelkezésre álló összegből többet kihozni és jobb munkát végezni? A városgondnoksági iroda megállapította, hogy a különböző munkák nincsenek megfelelő műszaki normatívák közé Szorítva. Vagyis ráforldítá- sos alapon a szervezetlenségekből származó költségeket is felszámolták az egyes tevékenységeikért. Az iroda munkatársai műszaki felmérések alapján meghatározták, hogy egy négyzetméter út, járda kézi- vagy gépi tisztítása mennyibe kerül. Ezzel a számítással kiderült, hogy az üresjáratok, a szervezetlenségből adódó többletkiadások valóban nem férnek bele az összegbe. Felhívtuk a Kommunális Üzem figyelmét a hiányosságokra és ezzel — igaz, a szolgáltatás színvonala nem emelkedett — három millió forintot megtakarítottak. — A köztisztasági akción belül létrehoztuk a Kosz- kár-díjat. Ennek lényege, hogy megkértük a város lakóit, hogy a környezetükben fellelhető kirívó eseteket fotókon örökítsék meg, s küldjék be hozzánk. A képeket hetente értékeltük, s a „legjobbakat” díjaztuk, amelyek egyébként megjelentek a Néplapban is. — Az intézmény megalakulása óta a társadalmi munkák szervezése is hgy (kézbe (került, la városban... — Ez fontos, mert amikor egyre kevesebb pénz all rendelkezésre, a társadalmi munka akcióknak megnő a szerepük. Mi nem levélben, nanem személyesen megKe- .restünk valamennyi vállalatvezetőt, s mindegyikojüK segített. így végezte el például a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyára 2500 virágláda faanyagának gépi megmunkálását, >a Tiszavi- dék Szövetkezeti Közös Vállalat egy autóbuszváró felújítását, vagy a Szilikátipari Vállalat száz műkőváza elkészítését. De említhetném a cukorgyári gépkocsiparkolót is, ami szintén társadalmi munkában épült. — Összegezve tehát, az Önök fe'updata, hogy a város üzemeltetési problémáira érzékenyebben, gyorsabban és rugalmasabban reagáljanak, [hogy p,z itt ilakók kellemes környezetben éljenek, s végezzék mindennapi munkájukat. Ismerve v Szolnokot, erre még .várni kell. — Most a posta bővítése, a különböző út és járda felbontások miatt igen rossz a helyzet, de ez sem tart örökké. Az ország más városaiban, így Győrben és Nyíregyházán is hasonló cégek dolgoznak, s az ottani tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek az intézmények életképesek és tovább fejleszthetők. Persze, mi még az útkeresés időszakát éljük. N. T. PÁRTKONGRESSZUSRA KÉSZÜLÜNK Őszinte, nyílt beszélgetések Megyénk pártszervezeteiben is megkezdődtek az előkészületek a beszámoló taggyűlések, illetve a későbbi vezetőségválasztó taggyűlések és a pártértekezletek sikere érdekében. A kiinduló pont most mindenhol az, hogy az egész párttagság véleménye tükröződjön az utóbbi öt év helyi pártmunkájának, az adott üzem, illetve gazdaság termelőmunkájának megítélésében és az egész kommunista kolletíva állásfoglalása alapján határozzák meg a helyi politikai és gazdaságpolitikai feladatokat. A volt küldöttek véleménye Az ezt a célt szolgáló módszerek igen változatosak lehetnek. A jászberényi Hűtőgépgyár üzemi pártbizottsága -például összehívta azokat, akik az öt évvel ezelőtti üzemi pártértekezleten véleményt nyilvánítottak és arról kérte véleményüket, hogy szavuknak mennyire lett foganatja, miben látnak fejlődést, miben tartanak szükségesnek változást. Egy ilyen megbeszélésen természetesen nincs mód arra, hogy áttekintsék a vállalat párt- és gazdasági életének egészét, de arra igen, hogy a legfontosabb területekről vázlatos képet kapjanak. A résztvevők egyetértettek például abban, hogy a gyári pártéletben egyértelmű fejlődés tapasztalható. Ez a megállapítás természetesen nem zárja ki azt, hogy bizonyos területeken és bizonyos témakörökben különbségek vannak. Így például az azonos adottságú alapszervezetek politikai munkájában, az üzemi demokrácia helyi érvényesülésénél indokolatlan eltérések vannak. Az ilyen tények egyértelműen arra hívják fel az üzemi pártbizottság figyelmét, hogy még differenciáltabban kell foglalkoznia az alapszervezetekkel. Ami pedig a gazdaságpolitikai feladatokat illeti: a felszólalók megerősítették az üzemi pártbizottságot abban, hogy helyes volt támogatnia az új belső irányítási és érdekeltségi rendszer bevezetését, mert a termeléssel ösz- s^efüggő pozitív előrelépések az utóbbi két évben történtek. Részletkérdésekben is Részletkérdésekben is figyelemre méltó vélemények hangzottak el. Szabados Imre annakidején az üzemi demokrácia erősítését sürgette. Mostani véleménye; pozitív változás tapasztalható. Erősödtek a partnerkapcsolatok, minden fontos kérdésben meghallgatják a szak- szervezeti bizalmiak véleményét. A műszaki konferenciák mondanivalója közérthető, nem fullad bele a számok tengerébe. Csömör József a gyártmány- és gyártásfejlesztést sürgette a legutóbbi pártértekezleten. Most azt fejtegette, hogy a gazdasági nehézségek ellenére növekedett a termelés, bár a létszám csökkent. Ez is bizonyítja, hogy eredményes volt a gyártásfejlesztés, jó alapot sikerült biztosítani az üzem VII. ötéves tervéhez. Várnai István a belső szervezet korszerűsítésének tudta be ezt, de hozzáfűzte, hogy még mindigsok mindennel foglalkoznak és a kelleténél több mindenbe belekapnak a szervezőmunka során. Többen javasolták, hogy meg kellene gyorsítani az üzemben a szakemberképzést. A vállalatnál ugyanis sok olyan speciális gépet üzemeltetnek, amilyenhez kezelőszemélyzetet máshol nem képeznek. Az új dolgozóknak a vállalati kollektívába való beilleszkedésével is többen foglalkoztak. Révész Ibolya szerint a fiatalok érzik, hogy a termelésben és a politikai munkában egyaránt számítanák rájuk, és igyekeznek is helytállni. Közülük egyre többen kerülnek vezető beosztásba. Közrejátszik mindebben az is, hogy erősödött a helyi KISZ-bizottság pártirányítása, javult az ifjúsági szövetség munkája. Safcsák Gyula azt fejtegette, hogy előrelépés történt a műszakiak bérfejlesztésében és lakáshoz való juttatásában. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy minden területen lehet rájuk számítani. Döntő többségük társadalmi funkciót is vállalt. Bories Istvánné örömmel nyugtáz- " ta, hogy kérése —• a szak- szervezeti könyvtár bővítése — meghallgatásra talált. Lajkó Kálmánné 1980-ban az ösztönzőbb és differenciáltabb bérezés bevezetését javasolta. Ez is megtörtént. Most már a módszer további finomítását, az egyénekre kiterjedő differenciálást tartja szükségesnek. Fehér Imre arról számolt be, hogy a testvéri kapcsolatok erősítése jegyében felvették a kapcsolatot a tallinni Volta gyárral. Pomázi Jánosné — azzal a példával, hogy 1980 óta a szifonokra nem érkezett reklamáció — a minőség javulása mellett érvelt. Kiss Vendel a párttaggá nevelő és felvételi munkát elemezte. A XII. pártkongresszus óta százhetvenöt dolgozót vettek fel párttagnak a gyárban. Többségük fizikai munkás és harminc éven aluli fiatal. (Külön figyelemre méltó, hogy az új párttagok ötven százaléka huszonnégy éven aluli szakmunkás. Ezek a tények a pártépítő munka egyértelmű javulását jelzik. Alap a beszámolóhoz A volt küldöttek véleményének meghallgatása mellett természetesen a Hűtőgépgyárban is egyéni beszélgetést folytatnak szeptember óta a párttagokkal és szűkebb körben a vezető beosztásban levő, illetve köztiszteletben álló párton- kívüliékkel. Ezeket az eszmecseréket a nyíltság jellemzi. A tapasztalatok úgy foglalhatók röviden össze, hogy a dolgozók egyetértenek a párt politikájával, és a jövőnket formáló feladatokkal is. A pártonkívüliek közérzete jó, nem éreznék semmilyen hátrányos megkülönböztetést. A vállalati gazdasági munkaközösségekről egyöntetű az a vélemény (azok tagjai körében is), hogy a gyárnak szüksége van rájuk. Pillanatnyilag anyagi okok miatt előnyös a munkaközösségek tagjainak is ez a plusz munka lehetősége, de hosszabb távon sem családi, sem szakmai továbbképzési okok miatt nem tartják megoldásnak. A jövő szempontjából tehát nem egyértelműen jó. A párttagokkal való beszélgetés során többször felvetődött, hogy a minőségi szemlélet még nem általános. Darabszám után kapják a bért, nem a minőségért. Ezen is változtatni kellene.-Ami a pártszervezetek belső életét illeti: néhányalap- szíervezetben a pártvezetőség felfrissítését tartják kívánatosnak a tagok. Elhangzott az is, hogy a pártoktatás tematikájára is jobban kellene figyelni, mert néhány helyen a hallgatók évről évre ugyanazt a témát ismételgetik, A napi, a gyakorlati élethez kapcsolódó kérdéseikre is pontosabb választ várnak a párttagok. A széles körű, nyílt véleménynyilvánítás megköny- nyíti a beszámoló taggyűlések számvetésének elkészítését és jó alapot nyújt majd az üzemi pártértekezlet elé bocsátandó beszámolóhoz is. Frissítőleg hat ki a Hűtőgépgyár egész pártéletére — ami voltaképpen azí elsődleges céL Simon Béla Tisztavatás a KiHiánon Repülőgép- és helikopteivvezető tiszteket avattak tegnap délelőtt a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán. Az elnökségiben foglalt helyet Kocsis János vezérőrnagy és Bozsó Péter, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint a főiskola vezetősége. Az ünnepség dr. Szabó József vezérőrnagy, az MN repülőfőnök fogadásával kezdődött. A hönvédelmi miniszter parancsának ismertetése után társai nevében. Sáfár Albert főhadnagy mondta el a tiszti fogadalom sízöve- gét. Ezt követően dr. Szabó József vezérőrnagy tartott ünnepi beszédet, amelyben — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben szükség van elkötelezett és jól képzett katonákra, hajózó tisztekre. Képünkön; az új tisztek egy csoportja.
