Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-10 / 264. szám
10 Kulturális kilátó 1984. NOVEMBER 10. Pest «s Buda 1611-ben Hufnagel rézmetszete A magyar történelem képes forrása A Történelmi Képcsarnok A Jpesti Vármegye háza 1847/48-ban R. Alt ecsetrajzával Sandmann kőrajza Mátyás király, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth, Széchenyi, Deák arcképe. Batsányi János, Petőfi, Liszt, Erkel, Mészöly Géza, Réti István portréja. Buda 1686-os ostroma, jelenet az 1809-es győri csatáról, Görgey és Klapka az isaszegi csatában, a világosi fegyver- letétel, munkásgyűlés a Városligetben 1890 május elsején. Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása, a Lánchíd alapkőletétele, Budapest újjáépítése. Arcok, események, jelenetek — hiteles képi megfogalmazásban. Történelmi személyiségek. írók, művészek, politikusok, uralkodók, hadvezérek portréi. Csataje- lenetek, történelmünk sorsfordulói, tájak, várak, nevezetes épületek korfestő ábrázolásai. Képek, amelyek (Magyarország történelnnét illusztrálják. Festmények, grafikák, metszetek, amelyek megörökítik a magyarság jeles eseményeit és a mindennapi életet. neves személyiségek és egyszerű emberek vonásait, a főúri és paraszti viseleteket. városok és falvak épületeit, a hazai tájat, kultúrtörténeti értékeket. Képek, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztálya, az éppen most százéves Történelmi Képcsarnok őriz. „A Történelmi Képcsarnok — írja dr. Rózsa György, a Nemzeti Múzeum osztályvezetője — a magyar történelem képes forrásainak gyűjtésére és feldolgozására hivatott közgyűjteményünk. Az ábrázolt téma miatt, tartalmi szempontból fontos képes forrás. A magyar történelem szereplőinek képmásai, eseményednek képei, magyarországi látképek mellett idetartozik minden olyan kép, amely a magyar kultúrtörténet egy-egy jellemző részletét a valóságnak megfelelőn ábrázolja. Ezekre támaszkodhat az írott források mellett a történelmi rekonstrukció”. Amikor. 1884. május 13- án Trefort Ágoston kultusz- miniszter felhatalmazást kapott az uralkodótól, hogy lépéseket tegyen „egy magyar történelmi képcsarnoknak az Országos Képtárral kapcsolatban Budapesten létesítendő felállítása iránt” — a gyűjtemény anyaga lényegében már együtt volt. Trefort PulszkjH 'KároJlyí, a neves műtörténészt, a közgyűjtemények felügyelőjét, az Országos Képtár igazgatóját bízta meg a Történelmi Képcsarnok megszervezésével. Pulszky a festményeket a Nemzeti Múzeum Képtárából, a metszeteket az Országos Széchenyi Könyvtárnak még Széchényi Ferenc által adományozott anyagából válogatta ki. Ebben az anyagban már olyan jelentős ikonográfiái értékű dokumentumok szerepelnek, mint a svéd David Richter 1704-ből származó II. Rákóczi Ferencet és feleségét ábrázoló arcképei. Még a 90-es években' két gyűjteménnyel — a sok másolatot is tartalmazó Kreith- féle 48-as ereklye-múzeummal és a Lancfranconi kollekcióval gyarapodott a Képcsarnok. Ez utóbbival került a közgyűjteménybe a Batthyányiak képmás-sorozata. Természetesen a mai 2500 művet számláló festmény és 40 ezer lapos grafikai gyűjtemény számos darabja forrásértékén kívül művészileg is kvalitásos. A 15—18. századi kollekcióban főleg a külföldi mesterek vannak képviselve — elsősorban bécsiek, de sok a magyar témát feldolgozó német, olasz, németalföldi művész is. Eredeti, egykori anyag Mátyás korától áll rendelkezésre. Budát Schedel nagy, képes világtörténetének fametszetéből ismerjük. Dózsa kivégzésének egyetlen korabeli ábrázolása Taurinus 1519-ben megjelent fametszete. Művészettörténeti jelentősége is van a 17. századi ismeretlen magyarországi festő Zrínyi és Frangepán búcsúja című képek, amelyet bizonyára ismert Madarász Viktor is, hiszen a híressé vált Zrínyi és Frangepán a siralomházban című festményén az alakok elrendezése igen hasonlít az ismeretlen mester kompozíciójához. A 17. századi főúri viselet hű ábrázolásai jelennek meg a hazai későreneszánsz ismeretlen festőitől származó Batthyányi Ádám és Batthyányi Boldizsárné — Zrínyi Dorottya (a szigetvár hős lánya) arcképén. Különösen gazdag a Történelmi Képcsarnok 19. századi anyaga. Olyan művészek neve fémjelzi a minőséget, mint Borsos József, Barabás Miklós, Lotz Károly, Telepy Károly, Székely Bertalan, Brocky Károly, August Pettenkofen, Benczúr Gyula. Művészi és dokumentum értékűek Than Mórnak, a szabadságharc híres csatáiról a helyszínen festményei. A Parlaghy Vilma által festett Kossuth képmásról maga Kossuth írta 1886-ban, hogy: „megszólalásig tökéletes a hasonlósága”. A magyar tájat, történelmi nevezetességű várainkat pontos hitelességgel és művészi erővel örökítették meg Telepy Károly festményei. Lotz Károly szabadságharci csatajelenete, táborozó huszártisztek című festménye, Borsos József Nemzetőrtisztje sokszor szerepel történelmi művek illusztrációjaként. Barabás Miklós Liszt Ferencről készült portréja a rPörténelmi Képcsarnok legtöbbször reprodukált képe. (A művet a Képcsarnok Egylet rendelte meg 1847- ben a biedermeier legnépszerűbb festőjétől, Liszt második pesti látogatásakor. (Mint a magyar zenetörténet képes emléke, gyakran szerepel lemezek borítóján. Illusztrálnak vele zenetörténeti, művelődéstörténeti műveket. (Csakúgy, mint a kismartoni Esterházy kastély látképével.) Barabás — aki az arckép minden műfaját és technikáját művelte— szinte minden jelentős kortársat megörökített festményein, litográfiáin. „És, hogy csodálják késő unokák (Megfestéd korod arckép- csarnokát” — írta róla Reviczky. Négyszáznál több kőnyomatát őrzi a Történelmi Képcsarnok is. Az emlékezetes 1959-es kiállítás óta önálló bemutatója nincs a Történelmi Képcsarnoknak. Annál többet szereoelnek a gyűjtemény képei a Nemzeti Múzeum és a hazai és külföldi társintézetek kiállításain. Évfordulós kiadványok, tudományos és népszerűsítő művek, folyóiratok veszik illusztrációikat a múltat szemléletesen megörökítő kollekcióból. Mint archív-dokumen- tumsvűjtemény. mint kiállítások részese, mint történelmi forrás-lelőhely tölti be hivatását ma a százéves Történelmi Képcsarnok. Kád/ár Máirta Másként írunk ezután? Beszélgetés Fábián Pál egyetemi tanárral A helyesírás — latinosán mondva az ortográfia — egy nyelv szavainak írását, elválasztását, az írásjelek használatát stb. szabályozza, mégpedig úgy, hogy a történelmi előzményeket is figyelembe veszi. Ami a magyar írás központi „megregurálását” illeti, az nem nagyon régi időre, egészen pontosan az 1832. évre nyúlik vissza, amikor is a Magyar Tudós Társaság — a Magyar Tudományos Akadémia elődje — rendszerbe foglalta, miképpen kerüljenek papírra a megörökítendő mondatok. Idő múltával természetesen ez az előírásgyűjtemény is módosult. Az 1954. évben már a 10. kiadása jelent meg a magyar helyesírás szabályainak. Azóta új kiadás nem jelent meg, csak a 10-nek újabb és újabb változatlan lenyomatai, .összesen 23, kb. kétmillió példányban. Áz MTA Helyesírási Bizottsága most látta elérkezettnek az időt arra, hogy megalkossa a legújabb, immára 11. kiadását a magyar helyesírás szabályainak. — Miért éppen most vált időszerűvé a helyesírási szabályzat XI. kiadásának megjelentetése? Kérdésünkre dr. Fábián Pál egyetemi tanár, az MTA Helyesírási Bizottságának társelnöke válaszol. — Egy ilyen újabb iránymutatás mindig akkor szokott megfogalmazódni, ha anyanyelvűnk állapota, nyelvtudományunk fejlettsége, illetőleg a közönség óhaja elvárja. Ez a hármas kívánalom most egyszerre jelentkezett, ezért hát nem halaszthattuk tovább A magyar helyesírás szabályainak újbóli megjelentetését. — Kérem, foglalja ösz- sze, hogyan módosult a magyar nyelv pllapota a szabályzat legutóbbi ;ki- adása óta. — Az 1954-es szabályzat szójegyzéke, joggal mondhatni, szinte teljesen elavult. A számítógépek használatával, a televíziózás, az űrkutatás rohamos gyorsaságú elterjedésével stb. rengeteg olyan új szó, szóösz- szetétel került bele nyelvünkbe, amely korábban ismeretlen volt. Ezeket természetesen össze kellett gyűjtenünk, hogy beépíthessük őket példatárunkba. Gazdasági életünk megint csak számos, eleddig nem használt kifejezést hozott divatba. A szórakoztató ipar szintén, amelyben — hogy egy példát is említsek — manapság oly népszerű „intézmény”, a diszkó. — Nyelvtudományunk hogyan és miben lépett előre? — Fontos eseményként említhetem meg, hogy elkészült a Magyar Tudományos Akadémia új nyelvtana, megjelent a nagy értelmező szótár és 1954 óta számos új kutatási módszer, irányzat jelentkezett; ezek időtálló eredményeit teregyütt maradnak. Ilyenformán: bo-dza, mene-dzser. Eddig ugyan is — ellentétben a többi kétjegyű betűvel — a dz és a dzs magánhangzók között az előző sor végén „hagyta” az első betűjét (bod-za, mened-zser). Most ezt a következetlenséget kiigazítottuk. — Mos módosulás? — A 11. kiadásban figyelembe vettük a magyar nyelvben végbement fogalmi tömbösödéseket. Míg az '1954-es szabályzat szójegyzékében a bekötő út, a duzzasztó gát, az üdítő ital stb. típusú szókapcsolatok különírva szerepelnek, most ezek össszeíródnak: bekötőút, duzzasztógát, üdítőital stb. Valamivel több kettős szóalakot fog helyesnek elismerni a szabályzat; egyaránt írhatjuk: arrább vagy arrébb vagy mienk vagy miénk, a levő vagy lévő stb. (Eddig csak az arrább, a mienk, a levő formát „ismerte el” a szójegyzék.) És még egy fontos engedmény: a már elterjedt szokás elismeréseként így is írhatjuk az úgynevezett szóösszevonásokat: Mavad, Of ötért stb. A betűszók — például a MÁV, a SZOT — írásmódja azonban továbbra is változatlan marad. — Az új kiadás szerkezete, nyelvezete? — A szabályok rendszerezésekor arra törekedtünk, hogy könyvünk didaktikusabb, tanulhatóbb legyen. A szövegezéskor pedig az volt a célunk, hogy a szabályokat mindenki megértse, aki az általános iskola nyolcadik osztályának megfelelő műveltséget szerzett. Célunk ez volt: tanítva' szabályozni! Ezért aztán a szabályokat rendre megokoljuk, magyarázatokat fűzünk hozzájuk. — Befejezésül pnég. csak annyit, hogy A magyar helyesírás szabályainak 11. 'kiadását mikor veheti kézbe az [olvasó? — A szedés, a korrektúrázás munkája véget ért, a Kossuth Nyomda szeptember végére elkészült a maga vállalt munkájával. Most már az Akadémiai Kiadó és Nyomda a gazda, ott gondozzák tovább az anyagot, ott fogják kinyomni is. Remélem, 1985 első hónapjaiban (egy kis késéssel korábbi terveinkhez képest) a könyvesboltok polcain lesz a 11. kiadás. Akácz László Kuba A klubai főváros a maga módján emlékezett mee az idén Hemingwaynak, a W obiéi-düljas ampjfi- kai irónaik 85. születésnapjáról. Két éves szüneit után — a restaurálási munkák befejeztével — ismét megnyitotitálk a havannai Heming- way-múzeumot. A szobák a régi hangulatot őrzik. A falon függő vadászképet az író egyik angol barátja festette. A könyvek; közül egy hatkötetes lexikon, a Sha- kespeare-drámák gyűjteménye, és néhány vadászkönyv az író kedvenc olvasmányai közé tartoztak. A könyvek között néhány fénykép Ingrid Bergmanról, kedvenc színésznőjéről, az „Akiért a harang szól” filmvál- toz;Vátiak különböző jeleneteiben. Finca Vigiának, azaz őrtanyának nevezik a spanyolok elleni függetlenségi háború óta a régi udvarházat, amely a Havanna belvárosától mintegy 20 kilométerre lévő San Francisco de Paulában található, és amelyet Hemingway vásárolt még annak idején. Ez a tanya jelentette számára húsz éven át azt a meghitt alkotóműhelyt, ahol többek között megszületett „Az öreg halász és a tenger”, amelyért 1954-ben irodalmi Nobel-dí- jat kapott. A kubaiak féltő gondoskodással óvják azokat a tárgyakat, melyek Hemingway emlékét őrzik itt, s a főváros Ernest Hemingway, a szenvedélyes halász. 1960-ban gratulál Fidel Castró- nak, aki megnyerte a horgászverseny díját környékén sokhelyütt. Az író egy művében „a derű, a szépség, a nekem való hangulat forrásá’-nak nevezte a régi házat és a hatalmas kiertet, amely máig megőrizte egykori légkörét. Különc, de a helybeliek számára kiváltképp kedves ember lehetett az, akinek alakját — e múzeumon, s a kubaiak életéről írt számtalan művén túl — kocsmák és jófajta koktélok őrizték meg az utókor számára, s jelentenek turistacsamészetesen szintén figyelembe vettük az új szabályzat megszövegezésekor. — A közönség igényei miért Inőttek meg? — Egyre több azoknak a száma, akik szabatosan akarnak írni, s ehhez jól kidolgozott, összecsiszolt szabályrendszerre van szükségük. Tudni kell egyebek között azt, hogyan írjuk helyesen az intézmények neveit (ezek, mint köztudomású, igencsak megszaporodtak), s ugyanígy kell a tüzetes eligazítás a földrajzi nevek írásához, hiszen azok meg- intcsak igen változatosan alakultak. — Milyen fnunkálatok előzték meg a ill- kiadást? — 1973-tól 1979-ig tartott az előkészítő szakasz. A Helyesírási Bizottság ez alatta hat év alatt minden kérdéskört megvizsgált, és a közönségtől beérkezett számos észrevételt is mérlegelte. A szabályzat és a szójegyzék szerkesztését 1981 tavaszán kezdtük meg. Ez a nagy munka ért most véget, amikor a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége 1984. április 24-én megadta az engedélyt a 11. kiadás közrebocsátására. — Mindezek után nyilván Ijogos a kérdés: milyen újdonságokkal szolgál majd helyesírási szabályzatunk legfrissebb kiadása? Ügy szoktam mondani, hogy az az újdonsága, hogy nincs újdonsága! Ellentétben a régebbi szabályzatokkal, amelyek helyesírási rendszerünket több vonatkozásban is módosították, ez a 11. kiadás a hagyományőrzés jegyében készült. Csak egyetlen komolyabb változtatást hajtottunk végre. Nevezetesen; a dz és a dzs egységes hangokat jelölő többjegyű betűk (akár a cs, az sz stb.), ezért a sorvégi elválasztáskor ezután mindig Hemingway emlékezete lógató érdekességet máig is. A kubaiak közt közszájon forog a k oktél-kedvelő író egyik! mondása: ,,Mojito en la Bodequita, daiquiri en la Floridita”, azaz „Mohiót csakis a Bodegi- tában, daiquirit csakis a FLori- diitában igyál!”. Akiét búfeAejtő máig is fenn áll Havannában. S az emlékek, és a jófajta italok nyomán prosperál. A Bode- quita, pontos nevén Bodequita en el Medio, kiskocsma a Ha- vannai-öböltől pár lépésre. Magyar fordításban a neve: Kocs-i ma az utca közepén. Az aprócska étteremnek) két különlegessége is van: a gyarmati korszak Havannájában a kocsmák mindig az utcasarkokra nyíltak, a Bodequita viszont az utca közepén található. A másik nevezetesség — Hemingway, pontosabban, a nagy író emléke. A kubai idegenforgalmi és vendéglátóipari szakemberek az egyetlen lehetséges módszert választották a hagyomány megőrzésére: az építészeti restaurálás ellenére mindent olyannak hagytak, meg, amilyen volt. Ez vonatkozik az épület belsejére csakúgy, mint a szokásokra. A kopott falakon nevek ezrei sorakoznak — vendégek aláírásai —, s a három gyönyörű hangú gitáros minden este újra és újra a vendégek asztalánál játssza el a mélabús kubai dalokat. Néhány lépéssel arrébb található a többi kedvelt hely: a La Tér azz a nevű kocsma, az Ambos Lundos szálloda, valamint a Floridita bár. Ez a szórakozóhely a világ két legjobb bárja között szerepel. A vendégek egyik népszerű itala, Hemingway találmánya: dupla rum, őrölt jég, citromlé és mentalevél. Ma — Hemingway iránti tiszteletből — úgy szerepel az italjegyzékben: Papa Daiquiri. Nagy Csaba
