Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-09 / 263. szám
1984. NOVEMBER 9. 4 SZOLNOK MEGYEI NÉFLAP Kitüntetések november 7-e alkalmából A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából kitüntetéseket nyújtottak át a munkában élenjáró fizikai dolgozóknak, értelmiségieknek a fegyveres testületek tagjainak Zenei élet Barokk opera Szegedről A Szolnok megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságon kedden megrendezett ünnepségen is kitüntetéseket adtak át a legkiválóbbaknak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Morvay Sándor őrnagy. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Karasz Mi- hályné kinevezett polgári alkalmazottat. A bronz fokozattal pedig két személyt tüntettek ki. A Tűzoltóság megyei parancsnokságán is kitüntetések átadásával kötötték egybe a november 7-e alkalmából megrendezett ünnepséget. A Tűzbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Füleki Sándor önkéntes tűzoltó százados a túrkevei önkéntes tűzoltó egyesület parancsnoka. Kiváló társadalmi munkáért kitüntetéssel két önkéntes tűzoltó munkáját ismerték el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette az agrárágazatban kiemelkedő munkát végzőket. A megye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában dolgozók közül a miniszteri kitüntetést kapták: Pásztor Pál, a jászapáti Velemi Tsz osztályvezetője; Kormos Mihály, elnökhelyettes, és Fehér Imre pártitkár a jászalsószent- györgyi Petőfi Tsz-ből; Juhász Ferenc, a jászapáti Velemi Tsz párttitkára; Zsám- boki Ferencné kertész és Szabó Béla főkönyvelő a jászfényszarui Béke Tsz-ből; Farkas Ferenc, a jászjákó- halimi Béke Tsz műhelyvezetője; Csoszor Béla, a jász- szentandrási Haladás Tsz gépkocsivezetője; Cseh Kálmán, a jászladányi Egyetértés Tsz művezetője; Urbán István, a jászikiséri Lenin Tsz juhásza; Gergely Zoltán, a jászárokszállási Kossuth Tsz főágazatvezetője; Tóth Lászióné, az öcsödi Szabadság Tsz üzemgazdasági dolgozója; Nádas István, a cser- keszőlői Magyar—Román Barátság Tsz brigádvezetője; Gál József, a cibakiházi Vöiös Csillag Tsz pártitkára. Bordács Sándor, a mező- héki Táncsics Tsz gépüzemelője; Szendrei Imre, a nagyrévi Tiszazug Tsz gépkocsivezetője; Sárospataki János, a kunszentmártoni Körös-menti Tsz számviteli vezetője; Csajbók Antal, a besenyszögi Kossuth Tsz ágazatvezetője; Berényi Antal, a kőtelki Ady Tsz gépkocsivezetője; Kiss József, a tiszaföldvári Lenin Tsz in- szeminátora; Varga László párttitkár és Dancsó Gábor csoportvezető az újszászi Szaoadság Tsz-ből; Szabó Tiborné nyugdíjas, Ozsvárt Béláné zöldségtermesztő és Módi József -párttitkár a zagyvarékasi Béke Tsz-ből; Szabó Károly ágazatvezetó és Farkas Gábor növénytermesztő a fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ből; Ferencz Ottó, a kunhegyesi Kunság Népe Tsz elnökhelyettese; Kovács Gyula elnökhelyettes és Szenczi Lajos osztály- vezető az abádszalóki Lenin Tsz-ből; Gazsovics János, a kunmajlarasi Kossuth Tsz üzemvezetője; Vi- tásis András, a tiszaburai Lenin Tsz ágazatvezetője; Nagy Imre, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz raktárosa; Papp Gyula párttitkár és Sallai József szakmunkás a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz-ből. Ferge Lajos, a tiszaszőllő- si Petőfi Tsz raktárosa; Kolozsvári László, a tiszaőrsi Petőfi Tsz főágazatvezetője; Olajos Andrásné, a jászberényi Kossuth Tsz osztály- vezetője; Veiket Béla, a jászberényi > Zagyvamenti Tsz raktárosa; Nagy Jánosáé, a jászberényi Lenin Tsz személyzeti vezetője; Balogh József párttitkár, Dániel István ágazatvezető és Nagy Lőrinc üzemgazdász a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ből; Benesócz- ki István, a karcagi Május 1. Tsz személyzeti vezetője; Bugyik Imre, aj kisújszállási Tisza II. Tsz energetikusa; Busi Lajos gépszerelő és Borsos Lajos kerületvezető a mezőtúri Dózsa Tsz-ből; Csizmadia János, a kisújszállási Nagykun Tsz energetikusa; Fekete István, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz gépszerelője; Nyolczas Istvánná osztályvezető és Lévai István erőgépvezető a rákóczifalvai Rákóczi Tsz- ből; Tóth Albert, a tószegi Petőfi Tsz csoportvezetője; Dögéi Károly ellenőrbizottsági elnök és Boda János gépkocsivezető a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz-ből; Fehér Károly, a törökszentmiklósi Béke Tsz előadója. Molnár Balázs sertésgondozó és Márföldi András ag- ronómus a túrkevei Vörös C&illag Tsz-ből; Szatmári Dezső, a Baromfikeltető és Termelő Közös Vállalat üzemvezetője; Kis Csontos Csabáné, az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás üzemmérnöke; Csonka László, a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás körzeti felügyelője; Dr. Slezák Sándorné, a Földhivatal törökszentmiklósi hivatalvezetője; Majoros Sándor a jászberényi Földhivatal csoportvezetője;. Csabai Lajos kemencés, Kozák József osztályvezető és Kukovecz Sándor szakmunkás a megyei Sütőipari Vállalattól; Egri Sándor, a Te- szöv tanácsosa; Temesköty Ferenc, a Szolnok megyei Néplap újságíró munkatársa. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége november 7-e alkalmából Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetésben részesítette: dr. Julius Vitázt, a Losonci Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóját; Milán Lostákot és Iván Galádot, a Losonci Járási Mezőgazdasági Igazgatóság gépészmérnökét, illetve fő- agronómusát; Bállá Vilmost, a kengyeli Dózsa Tsz főállattenyésztőjét, Balázs Andrást, a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz növénytermesztőjét; Bartha Jánost, az örményesi Űj Élet Tsz előadóját; Benkovics Istvánt, a csépai Tiszamenti Tsz gépszerelőjét; Borics Lászlót, a jászjákóhalmi Béke Tsz brigádvezetőjét; Bódi Józsefet, a jászberényi Lenin Tsz raktárosát, Budai Jánost, a rá- kóczifalvi Rákóczi Tsz kerületvezetőjét, Fodor Mihályt, a tiszabői Petőfi Tsz főága- zatveze tőjét, Hábori Ist- vánnét, a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz személyzeti előadóját. Jász Józsefnét, a jászkisé- ri Lenin Tsz osztályvezetőjét; Juhász Jánost, a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz ellenőrző bizottsági elnökét; Kardos Imrét, az öcsödi Szabadság Tsz öntözőmunkását; Karsai Mátyást, a kunszentmártoni Körösmenti Tsz növénytermesztőjét; Kovács Alajost,! a jászárokszállási Kossuth Tsz termelésvezetőjét; Kovács Jánost, a zagyvarékasi Béke Tsz brigádvezetőjét; Kővári Jánosnét, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz nyugdíjasát; Magyar Györgyöt, a cibakházi Vörös Csillag Tsz gépkocsivezetőjét; Mondi Józsefet, a jásztelki Tolbuhin Tssf művezetőjét; Oláh Györgyöt, a kuncsorbai Búzakalász Tsz elnökhelyettesét, Páldeák Lászlót, a jászberényi Zagyvamenti Tsz gépkocsivezetőjét; Pálinkás Józsefnét, a karcagi Május 1 Tsz főkönyvelőhelyettesét; Pozsonyi Istvánt, a túrkevei Vörös Csillag Tsz traktorosát; Póth Jánost, a törökszentmiklósi Béke Tsz ágazatvezetőjét; dr. Sipos Istvánt, a tiszaszőlősi Petőfi Tsz főmérnökét; Szabó Istvánt, az abádszalóki Lenin Tsz üzemegyséivezetőiét. A Tiszamenti Vegyiművek MSZBT-tagcsoportjának a barátsági munkában elért kiemelkedő eredményeit a Budapesten, hétfőn délelőtt megrendezett központi ünnepségen aranykoszorús plakettel ismerték el, melyet Vékony Béla, a tagcsoport elnöke vett át. Jövö ősszel költözés Épül az SOS gyermekfalu Battonyán jó ütemben épül az első magyar SOS gyermekfalu, amelynek létesítéséhez egymillió dollárral járul hozzá az SOS Nemzetközi Gyermekfalu Szervezet. A nagyközség bárom hektárnyi, Fáskert nevű térségében — ahol az állami gondozott gyermekek számára 12 családi házat, gondnoki és faluvezetői lakást, irodát, és más épületeket, valamint játszóteret létesítenek — gyorsan emelkednek á falak, némely épületnek már a tetőzetét készítik. A szakemberek és a társadalmi munkások serényen dolgoznak azért, hogy a leendő falu minél több háza tető alá kerüljön .még a hideg beállta előtt, s így télen folytathassák a belső szereléseket. a burkolást. A kivitelező, a Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet és a Békés megyei Beruházási Vállalat — amely ezt az építkezést irányítja — igyekszik úgy megszervezni a munkát, hogy a következő év közepéig megvalósuljanak a tervek: az árva és magukra hagyott gyermekek elfoglalhassák új otthonaikat, ahol nevelőanyák gondoskodnak róluk, családias környezetben élhetnek. . Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a jövő ősszel benépesülhessen ez a sajátos arculatú gyermekintézmény. Az ország csaknem minden részéből munkaközösségek, szocialista brigádok, szervezetek, segítőkész lakosok társadalmi munkájukkal, pénzadományaikkal támogatják az SOS gyermekfalu építését. A Békés megyei Beruházás.; Vállalat szakemberei — köztük mérnökök, technikusok — batto. nyai kőművesek, ácsok és mások már ezideig is jelentős társadalmi munkával járultak hozzá az építkezéshez. A beruházó köszönettel fogad és igénybe is vesz minden segítséget, mivel ■nem csekély egyedi munka, szakértelem szükséges a délalföldi népi építészet hagyományait őrző házak megalkotásához. Bakony múzeuma Nagyszabású rekonstrukcióval készül fel a veszprémi Bakonyi Múzeum a megye történetét bemutató új állandó kiállításra. Több mint 8 millió forintos költséggel felújították épületét. A rendkívül gazdag anyag egy része a megfelelő rendszerezés és felújítási után visszakerül a múzeumba ahol a terv szerint jövőre megnyílik az állandó kiállítás. A szegedi társulattól ismét csemegét kaptunk. És most nem pusztán arról van szó, hogy egy kasszadarabot vittek színre, kitűnő zenei és színpadi megjelenítésben (Parasztbecsület, Bajazzók). Űjdonságot hoztak, a méltánytalanul mellőzött barokk operák egyikébe leheltek életet. 1721-et írunk, mikor Hamburgban bemutatták Telemann (1681—1767) Türelmes Szókratész című operáját. A műfaj még fiatal. Olasz földön 1607-ben szólalt meg az első opera (Monteverdi: Orfeó), a 17. századvég Franciaországában Lully teremti meg a francia opera- stílust, német földön az egyik legtekintélyesebb szerző, Telemann. Bachnál és Handelnél 4 évvel volt fiatalabb, hatalmas életműve terjedelmesebb mint két kortársáé együttvéve(l) Elegáns, kicsit franciásan könnyed stílusa művei legújabb reneszánsza során igen sok 20. századi hódolót szerez magának. „Türelmet tanuljon, ki asszonyt visz a házba” énekli a címszereplő. A népesedési gondokkal küzdő ókori Athénben a Tanács olyan törvényt hoz, amely a férfiakat két asszony nőülvéte- lére kötelezi. A kettős házasság okozta bonyodalmak — úgy a már az új törvény szerint létrejött házasságokban, mint a párválasztás előtt állók osztott szívet nem tűrő szerelmi kapcsolatéiban — képezik a helyzetkomikum, illetve a drámai és lírai fordulópontok alapját. A darab happy end-del végződik, a Tanács visszavonja a törvényt, amely Szókraitészt is megkíméli a két feleség örökös cívódásától, és az ifjú szerelmesek is egymáséi lőhetnek. A verbális humort és kacagtató helyzeteket derűs bölcsességgel és poézissal egyesítő mű egy barokk köntösbe öltöztetett ókori példázat ürügyén — a rendezői koncepció jóvoltából — a ma közönségéhez is tud szólni. A mű rendhagyó színpadi megjelenítésének két pillére a szövegfordító és karmester Oberfrank Géza és a rendező Carl Heinz Erkrath (NDK), mindketten a Felsenstein nevével fémjelzett német zenés színház; iskola neveltjei, követői. Elképzelésük szerint az operajátszás lényege nem az „aranyhangok” mutogatása, hiszen a jó színházi előadás célkitűzései ezt a műfajt nem mentik fél a drámailag hiteles emberábrázolás követelményei alól. A zene, illetve az ének tehát nem célja, hanem csupán egyik, de nem egyetlen eszköze a színpadi kifejezésnek. Az eredetileg tánc nélküli vígoperai cselekményben — rendezői adalékként — táncos Pán-ok irányítják, befolyásolják, olykor csupán szemlélik az eseményeket. Eredeti mivoltukban — mint alakváltoztatásra képes istenek — a szereplők számára láthatatlanok, de természeti jelenségként (vízesés, almafa), vagy emberi alakot öltve (diákként, muzsikusként) is részt vesznek a mókában. Költői varázzsal, látványos mozgásokkal színesítik a színpadot. Végeredményben feloldják a barokk operajátszás statikusságát. A rendezés talán legnagyobb erénye, hogy a zene és a színpadi játék egyensúlya a sok játékötlet ellenére sem borul fel, sőt egymás hatását erősítik: a zenei kifejezést segíti, dinamikussá- gát fokozza a látvány. A zenével összhangban éppúgy szerephez jut a líra. mint a humor, s az élvezetben még az olyan extrém ötletek sem zavarnak, (sőt!) mint a gördeszkán befutó Arisztotelész, vagy a tollaslabdázó vetély- társnők. A lírai részletekben a szárnyaló bel canto érzéki bája, a zene eleganciája és csillogása kivetül a színpadi látványra. Misura János színpada, Ék Erzsébet ruhái, Pető László koreográfiája jól illeszkedik az összképbe. Telemann tüneményes zenéje a legapróbb részletekig kidolgozottan, áttetszőén szólalt meg ze neka r és énekes- gárda együttesén. A hang- szerűen mozgékony, vagy az erőteljes érzelmeket kifejező áriák tiszta vonalvezetésű megszólaltatása a barokk bel canto (szép éneklés) jegyében — mellőzve a romantikus éneklésmód töredezettségéhez vezető túlfűtöttségét — hamisítatlan barokk zenei miliőt teremtett. A címszerepet éneklő Gregor József most ;s meghódította a közönséget. Hangi megformálásban, úgy szólóikban mint összecsiszolt duettjeikben emlékezetesen szép pillanatokat kaptunk Vámossy Évától (Rodizetta) és Tere- bessy Évától (Edronika). Régi Csabát (Melito) hangka- raikteréhez ennyire illő szerepkörben pedig Szolnokon még nem hallottuk. A színen 14 énekszínészt, kórust és tánckart mozgató produkció minden résztvevőjéből sugárzott a zene, a játék élvezete. Szép este volt. Labáth VaJ Iskolai idegennyelv*oktatás Minisztériumi vizsgálat Az alsó- ési középfokú ide- gemnyelv oktatásának helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit vizsgálta a közelmúltban a Művelődés; Minisztérium. Több munkacsoport foglalkozik az alsó- és középfokú nyelvoktatás elemzésével, a hiányos nyelvtudás okainak feltárásával, az oktatás-korszerűsítés közelebbi és távolabbi teendőivel. A vizsgálatsorozat vége még messze van, a következtetések még koraiak, de már kirajzolódnak azok a fő gondolatok, amelyek a megoldás irányát jelzik. A szakemberek szerint az iskolai nyelv- tanításban át kell térni az intenzív folyamatokra, azaz á kisebb létszámú csoportokban folyó, koncentrált óraszámú oktatásra. Nagyon valószínű ugyanis, hogy 6—8—10 évi, kis óraszámú nyelvtanításnál többet ígér a 3—4 évi, magas óraszámú tanítás. A nyelvoktatás korszerűsítésén túl lényeges szemléleti változást kell elérni a nyelvet tanulóban is: fel kell ismernie sa(ját érdekeltségét, tudnia kell választani a lehetőségek között, tudatában kell lennie, hogy a nyelvtanulás hosszú, fáradságos, sok munkát követelő folyamat. A szakemberekre vár az a feladat is, hogy kidolgozzák: ki és milyen eszközökkel lesz képes a szemlélet átalakítására és a felébresztett, reális nyelvtanulási igények kielégítésére. A legáltalánosabb nyelv- oktatási kérdéseknek már a felvetése is az oktatás kereteit feszegeti, megoldásuk tehát nem lehet a legközelebbi jövő feladata. Ezért az elemző vizsgálat kitér azok- hak a lépéseknek mérlegelésére is, amelyek a fejlesztés irányában máris vagy rövid időn belül megtehetők. A Fömo Károlyi' utcai grafikusműhelyében évente több száz óriás moziplakát készül. Képünkön; készül a Pereputty című szovjet film plakátja J Kollégiuma Szécsén ,c% | fej* Évek óta fel/4’/ '/ , kiváló tanulmányi ^ jzössé- gi munkájáért sz .án kollégiummá avatták a szécsé- nyi Nógrádi Sándor Mező- gazdasági Szakközépiskola diákotthonát. Az 1980-ban birtokba vett intemátus egycsiapásra Komárom és Pest megyéig, illetve Hevestől Borsodig tágította ki a korábban is jó hírű szécsényi iskola hatókörét. Újabb lépcsőfokot jelentett az oktatási színvonalában az 1981-ben átadott első és az idén elkészült második korszerűen felszerelt, berendezett tanműhely. A mezőgazdasági gépészetre szakosodott sizécsényi szakközépiskola évente hatvan jó felkészültségű termelőszövetkezeti szakembert bocsát útjára.
