Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-09 / 263. szám

I 1984. NOVEMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az észt delegáció kétnapos programjából Látogatás állami gazdaságban, cukorgyárban és téeszekben A Szolnoki Cukorgyárban Malatinszky György igazgató rázza A november 7-i ünnepsé­gekre megyénkbe érkezett, Artur Upsi vezette három­tagú észt pártdelegáció szer­dán reggel a Palotási Álla­mi Gazdaságba utazott. A küldöttséget Simon József a megyei pártbizottság tit­kára kísérte el. A vendégeket az állami gazdaság központjában Var­ga Sándorné, a szolnoki vá­rosi pártbizottság első tit­kára fogadta, majd Bagi Ká­roly igazgató filmvetítéssel egybekötött tájékoztatót tartott a gazdaság életéről, mrunkájáról. Megemlítette, hogy tíz éve gyümölcsöző testvérkapcsolat fűzi őket az észt Podrangie Állami Gaz­dasághoz, és. a szakemberek kölcsönös látogatásai révén lehetőség nyílt a tapaszta­latok, a hasznos kezdemé­nyezések cseréjére. A beszá­molót üzemlátogatás követ­te: a küldöttség a kacsatele­pet, majd a 480 férőhelyes, szakosított szarvasmarha­telepet tekintette meg. — Mennyi az átlagos tej­hozam? — érdeklődött Ar­tur Upsi. — Az idén 'szeretnénk el­érni a tehenenkénti hatezer literit, és úgy tűnik, ez a tervünk sikerül. A Holstein -friez vörös fajta állomá­nyunk kiváló tulajdonságait igazolja az is, hogy nem egy tízezer liternél is töb­bet adó tehén akad közöt­tük. . lEzután a delegáció tag­jai ellátogattak Szekrényest Károly kertes házába. Az ifjú villanyszerelő a gazda­ság dolgozója és a szolgála­ti lakása udvarán kialakított ólakban jelenleg is harminc sertést, három anyakocát és tizenhét hízót tart. Arra a kérdésre, hogy a hizlalást mi mindenben segíti a mun­kahely, így válaszolt: — A sertéseket a gazdaság segítségével értékesítem, és a takarmány egy részét is tőlük kapom. — Mennyi a haszon a tar­táson? — Jószágonként öt-hat- száz forint, ha nem követ­kezik be valamilyen elhul­lás. Igaz, a strapa sem ki­csi, mivel naponta ennyi ál­lat fél mázsa ennivalót „igé­nyel”. Délután az észt vendégek a Szolnoki Cukorgyárat ke­resték fel. majd Malatinszky György igazgató rövid gyár­ismertetése után üzemláto­gatásra indultak. Nyomon követték mindazokat a mun­kafolyamatokat, amelyek segítségével a sáros cukor- réoából hófehér kristálycuk­rot nyernek. * — Jelenleg a raktárakban mintegy tíz méter vastagsá­gú kristálycukor halmok he­a gyártási folyamatot magya­vernek, és ezt a mennyisé­get nyolcezer tonnára be­csüljük. Igaz, a tömeg vál­tozik, mert folyamatosan csomagoljuk, szállítjuk a cukrot — közölte Malatinsz­ky György raktárnézés köz­ben. A szerdai program a Víz- és Csatornamű Vállalat üze­mének megtekintésével fe­jeződött be. Tegnap a Karcagra utazó észt küldöttséget Bereczki Lajos/ a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese kísér­te. A pártbizottság épületé­ben Nagy Jenő, a városi pártbizottság titkára és Molnár Ferenc tanácselnök fogadta a delegáció tagjait, akik a település életéről szó­ló tájékoztató után megte­kintették a Győrffy István Nagykun Múzeum kiállítá­sát, valamint a Kántor Sán­dor emlékházat. A látoga­tás a Május 1. Termelőszö­vetkezetben folytatódott Itt tájékoztatták őket a szövet­kezet munkájáról, a háztá­ji gazdálkodást segítő tevé­kenységekről. A tegnapi program Zagyvarékason a Béke Termelőszövetkezetben ért véget, ahol a küldöttek megismerkedhettek a szö­vetkezetben végzett sokirá­nyú gazdasági, kulturális, politikai munkával. D. Sz. M, NEB-vizsgálat a kisipari szolgáltatásról Jő minőségű munka, elfogadható árak A jászberényi Népi Ellenőrzési Bizottság évek óta figyeli cossági szolgáltatásokat, az igények alakulását. Vissza- anasz a javító jellegű ipari szolgáltatásokra volt, mert >mek és kisiparosok szívesebben választották az egy- b, de drágább új készítését, mint a munkaigényesebb, kor takarékosabb megoldásokat. ja bizottság (egy évtizede) a vállalatoktól, szövetkeze­tektől várta a megoldást, a vizsgálatuk azonban nem hozta meg a várt eredményt. Kiderült, hogy a kijelölt munkahelyek nem érdekel­tek a szolgáltatások fejlesz­tésében. Ezért újabb vizsgá­latokba (a hetvenes évek vé­gén) bevonták a kisiparoso­kat is, és megállapították, hogy a létszámuk növelésé­vel elérhető a kívánt cél. Különösen a működési enge­déllyel, munkaviszony mel­lett gyakorolható kisipari szolgáltatás terén ígérkezett javulás. Eleinte a munkahe­lyek attól tartottak, ha hoz­zájárulnak a működési enge­délyhez, akkor csökken a dolgozók teljesítménye a munkaidő ’alatt (ismeretlen volt még a géemká). A NEB felhívása is szerepet játszott abban, hogy változott a he­rényi üzemek nézete, így nö­vekedhetett a kisiparosok száma és az általuk nyújtott szolgáltatások köre. A bizottság a legutóbbi ülésén még egyszer vissza­tért a kisiparosok szolgálta­tói tevékenységére. A Jász­ságban 1210 kisiparos dol­gozik (359 Jászberényben), 82 különböző szakmában, első­sorban a lakossági szolgálta­tásokban, de az utóbbi idő­ben az árutermelő tevékeny­ségük is bővült. A kisiparo­sok több mint fele főfoglal­kozású, sokain vállalkoztak munkaviszony mellett mun­kára és mintegy másfél szá­zan vannak, akik nyugdíjas­ként is dolgoznak. A lakos­sági ipari szolgáltatásokban a kisipar részaránya a Jász­ságban meghaladja a 60 szá­zalékot, a teherszállításban ez a mutató 70, az építőipar­ban pedig 80 százalékos a részesedésük. A teherszállí­tásban és autószerelésben már telítődött a szakma, de még mindig kevesen javíta­nak háztartási gépeket, hír­adástechnikai cikkeket, az építő kisiparosok se tudják az igényeket kielégíteni. A kisiparosok többnyire hagyo­mányos módszerekkel, ala­csony gépesítettséggél dol­goznak, ennek ellenére mun­kájuk jó minőségű és elfo­gadhatók az árak is. Hat iparos terméke külföldre is eljut. Vitás esetekben a la­kosság a KIOSZ közreműkö­dését is kérheti. A múlt év­ben a vezetőség két kisipa­ros ellen folytatott fegyelmi eljárást és javaslatukra az első fokú iparhatóságtól hár­man kaptak figyelmeztetést. A KIOSZ és a helyi taná­csok jó kapcsolata az alapja a lakossági igények felderí­tésének és kielégítésének. Az, hogy a kisiparosok száma a községekben az utóbbi idő­ben nem növekedett olyan mértékben, mint Jászbe­rényben, gazdasági okokkal magyarázható (kevesebb megrendelés, ingázás). A NEB és a KIOSZ alapszer­vezet egyetértett abban, hogy szorgalmazni kell az új szol­gáltatási formák bevezetését, a vállalatokkal, szövetkeze­tekkel kialakulóban levő munkakapcsolatok kiszélesí­tését, a műhelyek és techno­lógiák korszerűsítését. LP A Minisztertanács tárgyalta Fejlődött a tömegközlekedés Elutazott a bolgár pártküldöttség A megyei pártbizottság meghívására a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 67., valamint Szolnok és a megye felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségekre me­gyénkbe érkezett kjuszten- dili pártdelegáció, amelyet Milanka Grozdanova, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának póttag­ja, a megyei pártbizottság titkára vezetett, november 7-én hazautazott Bulgáriába. Első alkalommal Formatervezési konferencia Ipari formatervezési kon­ferencia kezdődött tegnap Budapesten, a MTESZ szék­házában. A kétnapos tanács­kozáson, 400 formatervező és (műsizakl-ígazdasági /'szakem­ber vitatja meg a formater­vezés gazdasági hasznosításá­nak legfontosabb tennivalóit. Tegnap hazai ■ és külföldi előadók számoltak be a for­matervezés jelentőségéről, a termékek versenyképességé­nek javításában betöltött szerepéről. Müller István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese arról szólt: igen fontos, hogy az ipari formatervezés ►ninéfl. gyor­sabban a műszaki fejlesztés szerves részévé váljon. Kez­deti eredményekről is beszá­molt. Mind több vállalatnál hoznak létre például olyan formatervezési stúdiókat, amelyek aktívan részt vesz­nek az új termékek kialakí­tásában. A mérnökképzésben is sze­repet kapott az ipari forma- tervezés tananyagának okta­tása. Az OMFB három éve anyagilag is támogatja a for­matervezők munkáját hasz­nosító vállalatokat. Ilyen célra évről évre több millió forintot fordítanak. Medgyessy Ildikó, az Ipari Minisztérium főosztályveze­tője arról beszélt, hogy mind több helyen ismerik föl: a termékek külpiaci ver­senyképességét nagyban meg­határozza a formatervezők munkája. Az Ikarus, a Medi­cor, a Videoton vagy a Kon- takta export sikereihez hoz­zájárult az is, hogy a forma- tervezés az innovációs fo­lyamat szerves részévé vált. A konferencián kihirdették a formatervezési pályázat eredményét is- Első díjjal ju­talmazták a Központi Fizi­kai Kutató Intézet Quadro jelnevezésjű professzionális személyi számítógépét, a bu­dapesti Bútoripari Vállalat Réka szekrénycsaládját és a ©anz Villamossági Művek aszinkron motorcsaládját. Az első országos formaterve­zési konferencia ma szekció üléseken folytatja munkáját. A felszabadulást követő­en rendkívül dinamikusan növekedtek az ország szállí­tási szükségletei. A jelent­kező igényekkel lépést tart­va egész közlekedési rend­szerünk óriási fejlődésen ment keresztül. Az 1968-ban elfogadott közlekedéspoliti­kai koncepció nyomán — kü­lönösen a 70-es évtizedben végrehajtott fejlesztések eredményeként — mennyisé­gileg és minőségileg is je­lentős, nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltó eredményeket értünk el. Ta­valy naponta csaknem 11 millió utas vette igénybe a tömegközlekedési eszközö­ket, ami azt jelenti, hogy egy utas évente több mint 9000 kilométert utazott. Ma már az ország 3 066 települé­se közül mindössze kettő, — a 27 lakosú Felsőszenter- zsébet és a 16 lakosú Nemes- medves — közhasiználatú tö­megközlekedése megoldat­lan. A kormány most azért tartotta szükségesnek a sze­mélyszállítási szolgáltatások színvonalának áttekintését, hogy megvizsgálja; a korlá­tozott beruházási lehetősé­gek ellenére milyen eszkö­zökkel lehetne tovább javí­tani az utazás kulturáltsá­gát. A korábbi években már születtek erre vonatkozó in­tézkedések, mint például a lépcsőzetes munka- és taní­táskezdés bevezetése, a kö­zületi autóbuszállomány tö­megközlekedési célú hasz­nosítása, vagy a magánsze­mélyek gépjárműhasznála­tát szabályozó intézkedések, s ma is napirenden van a 40 órás munkahét kiterjeszté­sével összefüggő forgalom- szervezés korszerűsítése. Érthető ez a kiemelt fi­gyelem, hiszen a közlekedés színvonala, s ezen belül kü­lönösen a személyszállítási szolgáltatások minősége a lakosság életkörülményeit jelentősen befolyásoló té­nyező. A lakosság értékíté­letében a közlekedés minő­sítése — az életszínvonal számos összetevője közül — közvetlenül az áruellátás és a lakáshelyzet után követke­zik. Mik ennek a gyors és mi­nőségileg fontos változás­nak a legfontosabb jellem­zői? A vasúthálózat fejlesz­tése során elsősorban a pá­lyakorszerűsítésre, a vonal­villamosításra és a fejlett biztosító berendezések fel­szerelésére koncentráltuk erőinket. Ma már a teljes vasúti hálózat háromnegyede al­kalmas 20 tonnánál nagyobb tengelynyomású kocsik to­vábbítására, és csaknem a fele a 100 km/óra sebességű szerelvények közlekedtetésé­ré. Az elmúlt két évtizedben a gőzvontatást gyakorlatilag teljes egészében a dízel és villamos vontatás váltotta fel. A közhasználatú autóbusz- állomány helyeinek száma több mint háromszorosára emelkedett és mintegy 70 új pályaudvar épült. Legszem- beszökőbb a fejlődés a sze­mélygépkocsiállomány terén, amely 66-szorosára emelke­dett, s ma már gyakorlatilag minden harmadik család rendelkezik salját gépkocsi­val. A fővárosi és a vidéki nagyvárosok tömegközleke­désében ugyancsak jelentős változások regisztrálhatok. Az üzembehelyezett létesít­mények nemcsak az utazási körülményekben eredmé­nyeztek jól érzékelhető ja­vulást, de az országképet is gazdagították, és gyarapítot­ták a nemzeti vagyont. Ezek közül is kiemelkedik a metróhálózat és a hozzá kapcsolódó felszíni útháló­zat fejlesztése. Számos nagy fontosságú alul- és felüljáró rendszerrel kombinált köz­lekedési csomópont létesült, amely több tömegközlekedé­si eszközt kapcsol szerves egységbe, lerövidítve az uta­zással töltött időt. Befejező­dött a 200 lakosnál nagyobb települések bekö tő ú t j a inak építési programja és a tö­megközlekedési járműpark is számottevően, korszerűsö­dött. Ennyi eredmény láttán az ember hajlamos azt hinni, hogy problémákról már nem is lehet beszólni. A kormány elé terjesztett jelentés azon­ban részletesen^kitér a va­súti pályatestek elöregedé­sének ismertetésére, épp úgy, mint a közlekedés területén is ismert munkaerőhiányra. Nem hallgatja el az utazási körülményekben tapasztal­ható gondokat sem. A jár­művek tisztaságával, a me­netrendszerűség betartásá­val, a csúcsidőben tapasztal­ható zsúfoltsággal épp úgy foglalkozik, mint azzal, hogy a holtidőben viszonylag rit­kák a járatok. Rövid prog­nózisban áttekintést adtak az előterjesztők a jövőről is, megjelölve azokat a terüle­teket, ahol az ágazat segít­ségre szarul. A kormány kifejezte elis­merését azért, hogy a közle­kedési vállalatok — az anyagi erőforrások szűkössége és a munkaerőgond ellenére is — sikeresen őrizték meg, sőt helyenként javították is a személyszállítási szolgál­tatások színvonalát. Felhív­ta a figyelmet a munka- esi az üzemszervezésben rejlő je­lentősi tartalékokra, és meg­bízta az illetékeseket, hogy a VII. ötéves terv előkészí­tése során gondoskodjanak az élért színvonal további megőrzéséről, és lehetőségek szerinti javításáról. Árvái Tivadar Alig akad kimondottan hagyományosnak mondható termék a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában, csupa új és új megrendelések követik egymást. Bedekovics László esztergályos egy egészen új, WMLBP típusú forgórész-agyat készít méretre. Ezt az új alkatrésztípust az év elején kezdték gyártani, több száz készül belőlük, s összeszerelés után a budapesti törzsgyárból kész villamosgépekbe építve kerül NDK exportra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom