Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-07 / 262. szám

XXXV. évf. 262. sz., 1984. november 7.. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Éljen november 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe! Örökség és erőforrás z emberiség tör­ténelmében új korszakot nyi- ő Nagy Októbe­ri Szocialista Forrada­lomra emlékezünk, győ­zelmének 67. évforduló­ján. November hetedike nem csupán a világ első szocia­lista állama, a Szovjetunió nemzeti ünnepe. Ezen a na­pon a társadalmi haladás hí­vei szerte a világon tiszte­lettel adóznak az első győz­tes proletárforradalom em­lékének. Ám az évforduló megünneplése az akkori sors­fordító napok történelmi je­lentőségének fényében sok­kal többet jelent, mint megemlékezést. Az ünnep alkalmat ad máig ható ta­nulságok felidézésére, a megtett út nemzetközi érvé­nyű tapasztalatainak összeg­zésére, és az október örök­ségéből következő mai tenni­valóink megfogalmazására. Az októberi forradalom győzelme a gyakorlatban bi­zonyította, hogy a marxiz­mus—len,inizmus eszméi, ta­nításai valóra válthatók. Igazolta, hogy a munkásosz­tály képes eleget tenni tör­ténelmi küldetésének, gyöke­resen meg tudja változtatni a kizsákmányoló, a haladást gúzsba kötő társadalmi vi­szonyokat. Máig ható tanul­sága. hogy a forradalmi át­alakulást, az új társadalom építését csak olyan élcsapat vezetheti, amely a konkrét körülményekre tudja alkal­mazni a tudományos világ­nézet elméleti tételeit és amely nemcsak elnyerni, de megtartani is képes a töme­gek bizalmát, cselekvő támo­gatását. Hatvanhét esztendő a vi­lágtörténelem mércéjével mérve igen rövid idő, mind­össze három emberöltő alko­tó tevékenységét foglalja ma­gába. De ezalatt többet vál­tozott az egykori elmaradott cári Oroszországban élő, ke­gyetlenül kizsákmányolt né­pek, nemzetiségek sorsa, imint korábban (évszázadok alatt. Ma a Szovjetunió hatalmas teljesítményekre képes nép­gazdasága, a világviszonylat­ban is élenjáró tudományos eredmények sora, a haladó hagyományokat megőrző és továbbfejlesztő szocialista kultúra virágzása, az em­berről való társadalmi gon­doskodás mind magasabb fo­ka bizonyítja, hogy milyen nagy erőt jelent, ha egy nép saját sorsának, történelmé­nek formálójává válik. A világ mai arculata elvá- laszthatatlán a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmének kisugárzásától, a Szovjetunió létrejöttének, fejlődésének és nemzetközi tevékenységének hatásától. A Szovjetuniónak döntő sze­repe volt a fasizmus világ­uralmi terveinek meghiúsí­tásában, ami egyben az em­beri szabadság és méltóság, az egyetemes kultúra érté­keinek védelmét is jelentet­te. A fasizmus felett ara­tott győzelem teremtette meg a nemzetközi feltételeket ah­hoz, hogy Kelet-Európa és Déíkelet-Ázsia népeinek egész sora maga választhas­sa meg társadalmi fejlődé­sének irányát, világrendszer­ré válhasson a szocializ­mus. A Szovjetunió, a szo­cialista közösség léte, példája és konkrét támogatása je­lentős szerepet játszott a gyarmati rendszer felbomlá­sában, több mint száz füg­getlen ország megszületé­sében. Október szellemének to­vábbélését és térhódítását bizonyítja, hogy napjainkban ezen országok közül mmd többen választják a társa­dalmi-gazdasági fejlődés szo­cialista irányzatú útját. Az emberiség most újra kritikus szakaszát éli törté­nelmének. Az imperializmus szélsőséges körei világural­mi terveik megvalósítása ér­dekében nyíltan katonai fö­lényre törekszenek, s a szo­cializmus, a haladás, a nem­zeti függetlenség erőinek visszaszorítását, a társadalmi fejlődés folyamatának fel­tartóztatását állítják nem­zetközi tevékenységük kö­zéppontjába. A fegyverkezé­si verseny fokozására és ki- terjesztésére irányuló lépé­seikkel az efnberi civilizáció fennmaradását teszik kocká­ra. Október forradalmi örök­ségét váltja valóra a Szov­jetunió, a szocialista közös­ség azzal, hogy a mai feszült nemzetközi helyzetben erő­feszítéseit a világ békéjének megőrzésére, mindenekelőtt a fegyverkezés korlátozására, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezésére összpontosítja. A kommunisták szilárdan hisznek abban, hogy a szo­cializmus képes a kapita­lizmussal folytatott tör­ténelmi versenyben békés eszközökkel diadalmaskod­ni. Ezért meggyőződésünk, hogy napjainkban a szocia­lista társadalom eredményes építésén és a kapitalizmus meghaladásáért folytatott küzdelmen túl az eltérő tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek biztosítása, a normális államközi kapcsolatok fenn­tartása és bővítése érdeké­ben tett kezdeményezések jelentik a világpolitikai rea­litásokkal összhangban álló, a forradalmi folyamat köve­telményeinek megfelelő ma­gatartást. A magyar forradalmi mun­kásmozgalom, a szocialista Magyarország építésének története és jelene, társa­dalmi viszonyaink jövőbeni fejlődése egyaránt elválaszt­hatatlan az októberi forra­dalom eszméitől, azok meg­valósulásától. A fiatal szov­jet hatalom védelméért száz­ezer magyar internaciona­lista is fegyvert fogott. A magyarországi Tanácsköztár­saságban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom pél­dája öltött testet. Hazánk felszabadítása te­remtette meg a legalapve­tőbb feltételét annak, hogy népünk szabadon választhas­sa meg a társadalmi fejlő­dés útját. A Szovjetunió lé­te és ereje jelenti ma is biztonságunk, nemzeti szu­verenitásunk és szocialista fejlődésünk legfőbb nemzet­közi támaszát. Országainkat, pártjainkat, népeinket eltéphetetlen szá­lak kötik össze. Kapcsola­tainkat a kölcsönös megbe­csülés és bizalom, egymás adottságainak és tapasztala­tainak jó szándékú, figyel­mes kezelése jellemzi. Inter­nacionalista meggyőződésünk szerint cselekszünk és né­pünk legalapvetőbb nemzeti érdekeit juttatjuk kifejezés­re, amikor e barátság elmé­lyítésére, az élet minden te­rületére kiterjedő együttmű­ködésünk továbbfejlesztésé­re törekszünk. Az 1917 októ­berében megkezdődött törté­nelmi fordulat általános tör­vényszerűségei iá szocializ­mus eszméinek és gyakorla­tának térnyerése nyomán ma a konkrét formák sokfélesé­gében öltenek testet. Akkor vagyunk igazán hűek és mél­tóak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom öröksé­géhez, ha a marxizmus—le- ninizmus tanításait alkotó módon alkalmazva válaszol­juk meg a gazdasági-társa­dalmi fejlődés új kérdéseit. Ha építőmunkánk hazai és nemzetközi feltételeinek mó­dosulásait figyelembe véve, a szükségessé vált lépések megtételével nem késleked­ve biztosítjuk, hogy szocia­lista rendszerünk a lehető legnagyobb mértékben segít­se népünk alkotókészségének kibontakozását, anyagi és -szellemi erőforrásaink leg­ésszerűbb felhasználását. Ha a Szovjetunióval, a szocialis­ta közösség országaival hű­séges szövetségesként együtt haladva, a nemzeti és társa­dalmi felemelkedésükért küzdő népeket megbízható barátként támogatva és a más társadalmi rendszerű országok korrekt partnere­ként folytatjuk erőfeszíté­seinket a világ békéjét fe­nyegető veszélyek elhárítá­sáért. Ennek jegyében vetünk most számot az elmúlt öt esztendőben végzett munkák eredményeivel és hiányossá­gaival, ebben a szellemben készülünk pártunk XIII. kongresszusára. Ezzel szol­gáljuk egyidejűleg nemzeti céljainkat és a szocialista kö­zösség, a nemzetközi mun­kásosztály közös ügyét. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom örökségének va­lAro iráltóc^ z 'ünnep alkal­mából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar kom­munisták, egész népünk ne­vében tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, a testvéri szovjet népet. Szívből kívánom, hogy töretlenül haladjanak tovább a Nagy Októberi Szocialista Forradalom útján, érjenek el újabb eredményeket orszá­guk építésében, a szocializ­mus és a béke világméretű ügye javára. Szűrös Mátyásnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának ünnepi beszéde, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából elhang­zott tegnap a Kossuth rádióban és a televízióban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján Koszorúzások a fővárosban és Szolnokon A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 67. évfor­dulója tiszteletére tegnap a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzás! ünnepséget ren­dezett Budapesten a felvo­nulási téren, a Lenin-em- lék műnél. A magyar és szovjet zász­lókkal, valamint a nemzet­közi munkásmozgalom vörös lobogóival díszített téren a fővárosi dolgozók, fiatalok több százas serege gyűlt össze az ünnepi eseményre. A szoborral szemben csapat­zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­százada. Pontosan 10 órakor kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa el­nökének, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, aki ezután — Czinege Lajos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter társaságá­ban — ellépett a katonák sorfala előtt. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első tit­kára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút a szobor talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorú­ját Losonczi Pál és Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a kormány elnöke és Sarlós István mi­niszterelnök-helyettes, - az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai helyezték el. A Szovjetunió magyaror­szági nagykövetsége képvi­seletében Vlagyimir Bazov- szkij nagykövet, Ivan Aboi- mov követtanácsos és Vla­gyimir Zotov ezredes, kato­nai és légügyi attasé koszo­rúzott. Elhelyezték koszorúikat a budapesti diplomáciai tes - tületek képviselői, a társa­dalmi és tömegszervezetek, valamint Budapest iFöváros Tanácsa képviselői. A koszorú zás i ünnepség az Internacionálé hangjai - val és a katonai díszszázad elvonulásával ért véget. Ünnepi zászlódíszbe öltöz­tek tegnap Szolnok közterei, épületei, köszöntve a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 67. és a város felsza­badulásának 40. évfordu­lóját. Az ünnepségek és a tiszte­letadások sora reggel a szol­noki köztemetőben kezdő­dött, ahol a déli ipartelep üzemeinek dolgozói, az Újvá­rosi és a Rákóczi úti Álta­lános Iskola tanárai és diák­jai, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet alakulatok képviselői és a környékbeli lakosok he­lyezték el a tisztelet és a há­la koszorúit, virágait a szov­jet katonák sírjánál. Kilenc órakor a városköz­pontban, a Hősök terén csen­dült fel a magyar és a szov­jet himnusz. A szovjet hősi emlékmű talapzatára a meg­emlékezés és -a tisztelet ko­szorúit helyezték el a városi pártbizottság, a városi ta- tanács, a hazánkban ideig­lenesen állomásozó szovjet alakulatok, a fegyveres tes­tületek. a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői. Virágokat hoztak az emlék­mű talapzatára a város la­kosságának, dolgozóinak, fia­taljainak küldöttei is. Ä Lenin-szobor előtt ma­gyar és szovjet katonákból, valamint munkásőrökből szervezett díszzászlóalj sora­kozott fel. Az ünnepélyes díszőrségváltás, a magyar és a szovjet himnusz elhangzá­sa után Kristóf Tibor, a Szigligeti Színház művésze (Folytatás (a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom