Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)
1984-11-28 / 279. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. NOVEMBER 29. IA tudomány világa ) Okos segítőtársak Gépesített vasútépítés A hazai szénhidrogénipar tudományos bázisa Magyar Ásványolaj és Föídgázkíséríeti intézet Ma már nincs Magyarországon olyan szénhidrogén-feldolgozó és felhasználó üzem, amely valamilyen formában ne őrizné a veszprémi Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet (MÁFKI) szellemi termékeit. Az intézet tevékenysége kiterjed a kőolaj- és földgázfeldolgozási technológiák, valamint a termékek fejlesztésére, továbbá petrolkémiai termékek előállítására. Foglalkozik intermedierek, adalékok és segédanyagok szintézisével, gyártástechnológiájával és az utóbbi években egyre nagyobb intenzitással a környezetvédelmi eljárásokkal és műszerfejlesztésekkel. A motor-kenőolajokkal kapcsolatos kutatásokat az intézet megalakulása óta a legfontosabb feladatai közé sorolja. Olyan adalékanyagokat sikerült előállítaniuk, mely alapján több igen jó minőségű kenőolaj ipari előállítása valósult meg. Jelenleg a legelterjedtebben használt MDC-olaj minőségét is az intézet adalékanyagai biztosítják. Bevezetésével már elegendővé vált a 10 ezer kilométerenkénti olajcsere, ezáltal évente mintegy 200 millió forint értékű kenőanyag takarítható meg. A továbbiakban a kutatók olyan új adalékanyagok fejlesztésén dolgoznak, amelyek már a 20 ezer kilométerenkénti olajcserére adnak módot. A biztonságos gázfelhasználás érdekében isi több kutatási eredmény született, amelyeket már a gyakorlatban alkalmaznak is. így a Fővárosi Gázművek megbízásából az intézet hosszú évek óta részt vesz a városi gázról a földgázra való átállásban. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt megbízásából új szagosító kompozíciókat isi kifejlesztettek, és olyan műszereket készítettek, amelyek jelzik az esetleges gázszivárgást, és ellenőrzik a gázszagosításit. Az egész földgázipart érinti az a számítógépes modell, amellyel elvégezhető a földgázszolgáltatás gazdaságossági értékelésié. Még számos — a technológiák racionalizálását szolgáló — rendszer- technikai kutatási eredmény alkalmazására is sor került. A Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet által kidolgozott eljárások alkalmazásával máris mérhető a jelentős importmegtakarítás. Az import helyettesítésére 20 termék gyártását kezdte meg a magyar ipar, s ezek évi 20 millió dollár kiadásától mentesítik a népgazdaságot. A folyamatban lévő kutatások eredményeinek megvalósításával ez a megtakarítás elérheti az évi 80 millió dollár értéket is. Számottevő importmegtakarítást hoztak azok a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézetnél kidolgozott eljárások, amelyek alapján az ipari üzemek berendezkedhettek a korábban külföldről beszerzett transzformátorolajok, kenőzsírféleségek, speciális paraffin - viasz emulziók, ipari olajok hazai gyártására. Egyre szélesebb körben használják az intézet eljárása alapján gyártott különböző típusú és funkciójú szigetelőanyagokat, rendszereket. A Hungikorn, a Kor- roflex és a Máfgra elnevezésű termékek jól alkalmazhatók csővezetékek, hidak, utak, magas- és mélyépítmények Szigetelésére, vízzá- rásárá is. Gyártásukkal nemcsak az importot helyettesítik, hanem bővítik az exportlehetőségeket is. A MÁF- KI-Szabadalmak alapján készített kis mennyiségben szükséges termékek gyártására az intézet és a Balatom- füred Csopak Tája Termelő- szövetkezet gazdasági társaságot hozott létre. így együtt gyártják például az oltványvédő viaszt, a szőlőprés-kenőanyagot, a formaleválasz- tót és a lánckenő anyagot. Az ipari megvalósítás küszöbén van több olyan MÁF- KI-technologia is, amely további termékek behozatalától mentesíti a népgazdaságot, így például a villamosiparban használt. aromás gyanták, a szervesipari vízkezelő Segédanyagok, a másodlagos és harmaidlagos olajtermelésnél alkalmazott petróleumszulfonátok, továbbá a nagy tisztaságú szén- hidrogének előállítása. Több folyamatban lévő nagy jelentőségű kutatás közeledik végső összegzéshez. Most dolgozzák ki az Orto— fenilén—diamant nevű intermedier előállítási technológiáját. Ez a vegyi anyag nagy szerepet játszik a magyar— szovljet agrokémiai egyezmény keretében gyártott növényvédő szerek előállításában. E mellett több növényvédő szer és rovarölő anyag közbeeső termékének előállításával is foglalkoznak. Az újabb tudományos témák közé tartozik az alumí- niumvegyületek kutatása is. Eredményes kísérleteket végeznek a nagy tisztaságú alumíniumoxád előállítására. Ez a termék jól hasznosítható az elektronikában, a szerszámgépiparban és az egészségügyben egyaránt. A kutatómunka következő lépése az évi 100 tonnás kísérleti üzem felépítése lesz. Foglalkoznak még alumínium szerves vegyületek előállításával is. Saját eljárással maguk készítik az alumínium kelátot, amelyet a nyomdafestékhez használnak, Eredményes kísérleteket végeztek az alumíniumbázisú gépzsírok komponenseinek előállítására is. Számos kezdeményezéssel tovább bővítik majd az alumínium vegyületek felhasználási körét. Barta Éva 0 kéndioxid és a növények Régóta ismert, hogy a szénben és a kőolajban levő kén elégetésekor kéndioxiddá oxidálódik, majd vízzel kénessavvá végül kén- sawá alakul. Ezek a vegyületek tönkreteszik az épületek anyagát és a növények számára is mérgezők. Müncheni kutatók megállapították, hogy a gáz halmazállapotú kéndioxid behatol a növényi sejtekbe, és ott, a sejtnedv vizével ugyancsak kénessavvá, majd kénsavvá alakul át. Ha a növény egy kritikus mennyiségnél többet vesz fel a kéndioxidból, akkor — már néhány perc múlva — azzal reagál a méregre, hogy rohamosan csökken fotoszintézisének az intenzitása. Ennek közvetlen oka, hogy az e folyamatban résztvevő enzimek károsodnak. A gázcserenyílások meglazulnak, a klorofill elbomlik, a sejtek tönkremennek, a növény el is halhat. Müncheni kutatók vizsgálatai meglepő eredményeket is hoztak. Megfigyelték ugyanis, hogy ha kevés kéndioxid van a levegőben, az serkenti a növények növekedését. Ez a növények számára kedvező hatás azonban napjainkban, amikor sok kéndioxid kerül a levegőbe, csak igen ritkán érvényesül. Aramátalakítás—jobb hatásfokkal Az iparilag fejlett országokat a vasútépítési és pályafenntartási munkálatok erőteljes gépesítése jellemzi. Több megváltozott körülmény is indokolja ezt: a vasúti pályák fokozódó terhelése, a közlekedés iránti növekvő minőségi igények, a gazdaságosság, s nem utolsó sorban a munkaerőhiány, amely már ebben az ágazatban is veszélyeztette az elodázhatatlan feladatok elvégzését. Az okos segítőtársak egyike a sínen járó talajjavítórostáló gép, amely több feladatot tud ellátni. Mindenekelőtt végtelen kaparószalagjával behatol a sínpáraljak alá, onnan kikotorja a zúzott követ, majd felviszi a gép rázórostájára, ahol megtisztítja a szennyeződéstől, s végül másik szállítószalagjával visszajuttatja a pálya alépítményébe. Azt is megteszi, hogy a tisztított zúzott kőre felhordott talajjavító homokos kavicsot második rostáló művelettel a zúzott kőréteg alá juttatja. Ily módon a gép teljesíti azt a technológiai követelményt, hogy a két réteg egymással fel legyen cserélve, és közben a homokos kavicsot vibrátorral tömöríti. Egyedül ez a gép 72 ember nehéz fizikai munkáját tudja elvégezni. Ma már vannak egész vágányfelújító szerelvények is. Ezeknél a vágánybontó, a kavicságyfelújító és a vágányfektető egységet kü- lön-külön dízelmotor hajtja. A szerelvény tehát önerejéből halad a pályán, átlagosan másodpercenkénti 0,1 m-es sebességgel. Előtte az elhasználódott, mögötte pedig az új vágány. A vasútüzem újbóli megindítása előtt csupán a lerakott 120 m hosszú sínszálakat kell összehegeszteni hézagmentesen, s a vágány magassági és oldalhelyzetét kell — milliméteres pontossággal — beszabályozni. Képünkön egy angol gyártmányú vágányfektető szerelvényt láthatunk, amely naponta közel 1000 méternyi sínpálya kialakítására alkalmas. Bltató anyag az agyban Klasszikusok és újdonságok Sok szerszám kis helyen Svájci kutatóknak sikerült a házinyulak agyából kivonniuk és kikristályosítaniuk egy olyan, nyolc aminosav- ból álló fehérjét, amely az állatokban alvást vált ki. (Olyan mély alvást okoz, amelyet az agy elektromos tevékenységét rögzítő elekt- roenkefalogrammnak az úgynevezett delta hulláma jellemez). Ezt a természetes alvást kiváltó anyagot mesterségesen is előállították. A DSIP-nek elnevezett készítményt állatkísérletekben már sikeresen kipróbálták. A jó hatásfokú gépek és berendezések előállítása, valamint gazdaságos üzemeltetése egyik feltétele annak, hogy a takarékos energia- gazdálkodás megvalósulhasson. A transzformátorok a legjobb hatásfokú villamos berendezések közé számítanak. Veszteségeik csökkentése mégsem közömbös, mert a villamosenergia-elosztás veszteségeinek 40—50 százaléka a transzformátorokban keletkezik. A legjobb hatásfok elérése az üresjárási és rövidzárási veszteségek csökkentése révén valósítható meg. Az elmúlt két évtizedben a nemzetközi élvonalba tartozó nagy transzformátorgyárak az üresjárási veszteségeket 50 százalékkal, a rövidzárási veszteségeket 30 százalékkal csökkentették. Ma már nem számít xitka- ságnák, hogy egy korszerű transzformátor üres járási vesztesége a névleges teljesítményének mindössze 0,5— 0,6 ezreléke legyen. Az üresjárási veszteségek csökkentésének két útja van: vagy a vasanyag menynyiségének növelése, vagy jobb minőségű vas alkalmazása. A vasmag keresztmetszet-növelése nem volna célravezető út, mert ez növelné a tekercs hosszát, és ez tekercsveszteség-növeke- dést eredményezne, amelyet csak vezeték-keresztmetszet (súly) növeléssel lehetne kiegyenlíteni. Marad tehát a minél jobb minőségű, ennek megfelelően igen drága, hidegen hengerelt vaslemez alkalmazása. Igen ám, de a transzformátor árának kb. 60 százalékát az anyagköltség teszi ki. Ha tehát a transzformátor árát csökkenteni akarják, akkor az anyagköltséget kell csökkenteni. Amennyiben erre nincs lehetőség. a felhasznált anyag- mennyiséget kell csökkenteni. Ez oda vezethet, hogy egyrészt az aktív anyagok kihasználását növelik a termikus határig, másrészt a szigetelőanyagok kihasználását fokozzák a villamos szilárdság által megszabott határig. A biztonsági tényezők romlása azonban határt szab e lehetőségek alkalmazásának. Képünkön egy NDK gyártmányú. nagy teljesítményű (220 66 kV), már az energiatakarékossági elvek alapján megkonstruált transzformátort láthatunk szállításra előkészítve. Az ipar világszerte arra törekszik, hogy megkönnyítse azok helyzetét, akik maguk is vállalkoznak néhány, a háztartásban és a ház körül szükséges munkára, szerelésre, javításra. Ehhez mindenekelőtt szerszámokra van szükség. Többnyire nincs rá lehetőség, hogy a barkácsoló ember saját műhelyt rendezzen be magának, vagy ha van is egy erre a célra alkalmas kis helyiség, ott sem lehet nagy mennyiségű szerszámot tárolni. Pedig a munkák különbözők, és ez azt jelenti, hogy többféle szerszámra van szükség. Nyugat-Németországban olyan kézi szerszámkészletet hoztak forgalomba, amely egy 480x290x95 mm-es műanyag táskából áll, s ebben 42 különböző szerszámot helyeztek el, mégpedig úgy, hogy mindegyiknek megvan a maga pontosan kijelölt helye. A klasszikus kézi szerszámok közül mindent megtalálni e táskában, de vannak benne az autószereléshez szükséges kulcsok, szerszámok is. Ilyen szerszámok persze azelőtt is kaphatók voltak, a gyártók azonban külön táskába rakták az asztalos szerszámokat, a motorjavító szerszámokat stb. Most arra törekednek, hogy ebben az egy kofferban lehetőleg mindent megtaláljon a barkácsoló, akkor is, ha valamilyen famunkát kíván végezni, akkor is, ha az autóját akarja szerelni. A 42 darabos készlet természetesen a legjobb szándék mellett sem elégíthet ki minden igényt, de viszonylag csak kevés kiegészítésre van szükség, és ezt már mindenki maga válogathatja hozzá aszerint, hogy saját háztartásában mire van a legnagyobb szükség. Képünkön a kiváló anyagból készült szerszámokkal felszerelt mindentudó bar- kácstáskát láthatjuk.
